Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-28 / 149. szám
2001. június 28., csütörtök Kdét« NYÍREGYHÁZI POLGÁR 9. oldal HÍREK □ Természetbarát pedagógusok A Pedagógus Természetbarát Egyesület 42. Országos Találkozóját nyitja meg ma, június 28-án este hatkor a városháza dísztermében Csabai Lászlóné polgármester. □ Búcsúzik a Kodály Az új tanévet új iskolában kezdik a Kodály Zoltán Általános Iskola növendékei. A diákok június 30-án, szombaton este hét órai kezdettel vesznek búcsút a szeretett, régi iskolától az épülettel szemközti evangélikus templomban. □ Biciklizni tilos Mostantól szigorúbban ellenőrzik, ha kell, büntetik a közterületfelügyelők azokat, akik a tiltás ellenére kerékpároznak a Kossuth téren. A szigorításra azért volt szükség, mert a száguldozó biciklisek a téren gyalogosan sétáló felnőttek, gyermekek testi épségét veszélyeztetik. Szobormászók A kicsik a galambokat kergetik, a nagyobb gyermekeket pedig nem hagyja „nyugodni” a névadó szobra a Kossuth téren. Szívesen elüldögélnek talapzatán, a bátrabbak picit feljebb is merészkednek - persze nem árt, ha óvatosak, mert azért onnan már nagyot lehet esni Sipeki Péter felvétele A VÁROSLAKÓ PANASZLÁDÁJA Veszélyes tér Nem vagyok panaszkodós típus, de ami a mai közbiztonságot illeti, nem tudom megállni szó nélkül. Már nappal sem lehet biztonságban az ember. Aggodalmam lényege a város központjában lévő Bessenyei tér. (Bár hallottam más hasonló területekről is a városban.) Már vagy öt-hat hajléktalan tartózkodik ott éjjel, nappal. Beköltöztek a bokrokba, s ha esik az eső, behúzódnak a közeli lakásokba. A padokat se a megfáradt átutazó, se a nyugdíjas, se a gyerekeiket sétáltató anyukák nem tudják igénybe venni. Megtörtént, hogy az emberek szeme láttára „tetvészték” egymást, bizony megborzadt az arra haladó. A napokban tapasztaltam, hogy megállított az egyik ilyen hölgy. Pénzt kért, s mikor elutasítottam, átkozód- ni kezdett. Nem tudom, meddig lehet ezt tűrni, éjjel hangoskodnak, énekelnek, táncolnak, hisz az ital soha sem fogy ki náluk. Épül, szépül a város, nemsokára átadják a színházat is. Sokat rontana a városképen, ha ezek a személyek később is itt tanyáznának. Azt gondolom, rá kellene kényszeríteni ezeket az alakokat, hogy dolgozzanak. Van a városban elég szemetes, parlagfüves terület, lenne mit tenni. Herczku Julianna Nyíregyháza A pusztából lett megyeszékhely (3.)^ Nyíregyháza magyarsága még nem volt elég öntudatos a tanyák szlávizmusával Sóstó már a XIX. század elején kedvelt fürdőhely volt cservenyák Katalin felvétele Nyíregyháza (KMJ - Nyíregyháza megyeszékhellyé válásának 125. évfordulóját ünnepelte a város június 12-én. Az alkalomra összehívott ünnepi közgyűlésen Németh Péter múzeumigazgató tartott érdekes előadást, amelyet folytatásokban közöltünk. A befejező rész következik. Magában a városban két tábor alakult ki. Az egyik szerint Nyíregyháza minden érdeke azt kívánja, hogy önálló törvényhatósággá emelkedjen. A másik szerint éppen ellenkezőleg: a város kérje a kormánytól, hogy nagyközséggé minősítse, mert így olcsóbb a közigazgatása, évenként ezreket lehet a képviselő-testületen, a köztisztviselői karon megtakarítani. Ez utóbbi - nagyobb csoport - úgy látta, hogy a több mint 30.000-es lakosság közel kétharmada, „sem mai megélhetési viszonyai, sem jövendőbeli igényei és boldogulásának föltételei szerint nem városi elem, ezért minden városfejlesztő törekvéssel szemben állt, mivel az utcakövezés, a villanyvilágítás, a színház építése, stb. csak a helybeli felsőbb tízezer érdekeit szolgálja, de viszont az egész lakosságot terheli. Pótadók Mégis, amikor 1896-ban az egész testület megszavazta a törvény- hatósági jog elnyeréséért való városi folyamodványt, hivatkoz- ta arra, hogy pótadók címen a város közel 26 ezer Ft-ot fizet be a megye kasszájába, s csak 7000- t kap vissza, ha elszakadnának, ebből az összegből jutna az új városi jogállással megnövekedő tisztviselői fizetésekre, s még kulturális célokra is maradna belőle. A városi vagyon tiszta értéke 1895-ben elérte a 1.807.196 Ft-ot, míg azok összértéke több mint 4 millió, igaz közel 2,5 milliós adóssággal. Ám a város 269.500 Ft-t költött az emeletes városházára, a törvényszék építéséhez 200.000 Ft-tal járult hozzá, a megyeházának ingyen telket adott, sőt az építkezéshez 50.000 Ft-t. A honvéd huszárok laktanyája 400.000, a közös huszároké több mint 1 millió forintos városi beruházással épült fel. Sokat költött iskolákra, színházra, szállodára, fürdőre, közvágó- hídra, villanyra stb., tehát külsőségeiben is városiasodik. 422 diplomás értelmiségije van, s 250 az olyan iparos vagy kereskedő, akinek reáliskolai vagy gimnáziumi végzettsége van. Azaz olyan szellemi erővel rendelkezik Nyíregyháza, amely lehetővé teszi, hogy önállósodjon, elváljon a megyétől és maga intézze a sorsát - írja ezt Hársfalvi Péter korán elhunyt tudós barátunk a város önkormányzatáról írt könyvében. A megye - a Belügyminisztériumtól véleményezésre kapott anyagot - természetesen nem támogatta. Legsúlyosabb érve politikai jellegű volt - Nyíregyháza magyarsága még nem eléggé öntudatos, hogy elég legyen a tanyák népének szlávizmusával szemben, szüksége van tehát a vármegyére. Sőt a tanyai lakosság körében aláírást gyűjtöttek, követelve a város kérelmének visszavonását, mivel ők elégedettek a vármegye felügyeletével, most is sok az adó, nem akarják, hogy még több legyen. Az érvek nem hatnak Nem részletezem tovább: hiába védekezik a vármegye érvei ellen a város, Budapestet érvei nem hatják meg sem ekkor, sem 1907ben, amikor kedvezőbb politikai körülmények között újra indítja meg küzdelmét a magasabb rang elnyeréséért. Ekkor az ún. középvárosok közül a törvény csak Miskolcot nyilvánította törvény- hatósági jogú városnak, a rendezett tanácsúak közül egyet sem. Pedig most statisztikai érvekkel küzdenek: kimutatják, hogy a törvényhatósági joggal rendelkezők között hol foglalna helyet a város. Területileg 6 előzi meg, 18 város van mögötte. Népességszámban 12 előtte, 12 marad mögötte, anyanyelv (tehát a magyar dolgában) kedvezőbb a helyzet mint 15 másik városban. Az ími-olvasni tudók aránya szerint 11 van előtte, 13 hátrább. És így tovább! Még csak egyet: a közszolgálatban állók és szabad foglalkozást űzők, azaz az értelmiségiek dolgában is közép helyet foglalna el városunk, azaz szellemi nívója sem volt rossz. A megye most sem változtatott álláspontján, ismételten azt hangsúlyozta, hogy a népesség jelentős része idegen ajkú, szlovák nyelven beszél, nem az a lényeges, hogy a népszámláláskor magyarnak vagy szlováknak vallotta magát, hanem a vallása: a megye szemében aki luteránus, az nagyobbrészt tót anyanyelvű is, s nem magyar. (Legyen ez is adalék Trianon előzményeihez!) Még kétszer ugrott neki Nyíregyháza a cím elnyerésére: 1917- en (ekkor a bekövetkezett események miatt maradt el a remélt siker) és 1920-ban, amikor Nyíregyháza e térségben egyedül maradt, határváros lett. Ekkor már Szabolcs vármegye is támogatja, a várva várt közigazgatási reform, az 1929. évi XXX. te. a megyék és városok viszonylatában semmit sem hozott, csupán annyit, hogy a rendezett tanácsú városokat -- így a miénket is -- megyei városnak nevezték. Függetlenné vált Ugyanis az erősen központosított rendszerek -- mint a két világháború közötti, majd az 1950 utáni - nem kedvelik, nem kedvelték az autonómiát. Nem is próbálkozott ennek megszerzésével a város. 1989-ben azonban a rendszerváltás előszele meghozta az áhított címet, a megyei jogút, függetlenséget a megyétől. Ám ennek nem sokáig örülhettek akkori vezetői, mert a demokrácia kiterjesztésének eufóriájában az új közigazgatási struktúrában az egalité jegyében a 113 ezres Nyíregyháza jogi státusa ma alig különbözik a 89 lakosú Nemesborzováétól, viszont egyenjogúvá vált a megyével! De ez már a várostörténet legújabbkori fejezetéhez tartozik, erről máskor, egy más ünnepen szóljanak utódaink. Hunyadisok erdei iskolában Lázas munkában az ötödikesek Amatőr felvétel Nyíregyháza (KMJ - Négy napig erdei iskolába járt a Hunyadi Mátyás Általános Iskola ötven ötödik osztályos tanulója a közelmúltban. A gyerekek és tanáraik táborhelyül a zempléni kis települést, Károlyfalvát választották. A változatos programban szerepelt faluismereti játék, erdei vizsgálódás, gyalogtúrát tettek Sárospatakra, városismereti vetélkedőn mérték össze tudásukat, majd mikroszkopikus vizsgálat alá vették azt a vízmintát, amit a környékről gyűjtöttek. Az erdei iskolásoknak nem okozott gondot az állat- és növénymeghatározás, a kőzetgyűjtés és a tábor területén felállított mini mikroklíma-mérőállomáson mért adatok feljegyzése, értékelése. Olyan izgalmas programok sem hiányoztak a palettáról, mint a csillagtúra, éjszakai rókavadászat, vagy a kézügyességet próbára tevő gipszöntés, filcezés, makramé készítés. A sportban jeleskedők fociban, tollaslab- dázásban, pingpongozásban és a nyugodalmasabb pecázásban mérhették össze ügyességüket. S hogy a néhány közösen eltöltött nap emléke ne múljon el nyomtalanul: a gyermekek munkáiból és a tábor életének pillanatait őrző képekből az iskola aulájában rendeznek kiállítást az érdeklődők számára. Nyit a tábor Nyíregyháza (KM) - Rövidesen megnyitja kapuit Nyíregyházán a Bridges For Educations nemzetközi angol nyelvi ifjúsági tábor. A város önkormányzatának, az Inczédy György Szakközép- iskola és Szakiskolának, továbbá a Nyíregyházi Angol- Magyar Baráti Társaságnak közös szervezésében zajló rendezvénye július 9-én délelőtt tízkor veszi kezdetét a városháza dísztermében az ünnepélyes megnyitóval, amelyen Giba Tamás alpolgármester köszönti a résztvevőket a vendéglátó város nevében, a Bridges For Educations nevében pedig a tanári kar vezetője, Ms. Carol Decker (USA). A rendezvény védnöke: Köles Sándor (Szovákia) a Kárpátok Alapítvány főigazgatója. Hirdetés ORHA LÁSZLÓNAK Nyíribronyba. Nagyon sok boldog névnapot kívánnak: felesége, lányai, vejei és 3 unokája. Bronzzsiráfok az állatpark előtt Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - A Nyíregyházi Állatpark évről évre számos újdonsággal várja a látogatóit: néhány évvel ezelőtt az országban elsőként érkeztek a parkba a fókák, később az óceánok állat- és növényvilága tárult a vendégek elé, nemrégiben pedig a magyar őspark sátrai foglalták el helyüket az állatok között. Ez a nyár még egy meglepetést tartogat, újabb zsiráfok érkeznek ugyanis a már meglévők mellé - ezúttal bronzból. A tervek szerint idén nyáron a park főbejárata előtti téren avatják fel Orr Lajos szobrászművész Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett alkotását, melyen egy zsiráfanya kisborját szoptatja. A két és fél méter magas szobor egy másfél méter magas talapzatra kerülne, az alkotás súlya eléri a három mázsát. A mintegy kétmillió forintból megvalósuló alkotást augusztus 20- ától láthatják a parkba látogatók.
