Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-05 / 129. szám
2001. június 5., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Forintot ér a derű Galambos Béla _____________ Az optimizmusról indult eszmecsere a társaságban, azt követően, hogy néhány tagja szinte depresszióba esett csupán attól, hogy elmordult az idő a hosszú hét vége második felére. Többen is magyaráztuk: ennek éppen, hogy örülni kellene, hiszen egy kirándulás, egy piknik újra szervezhető, ám ez a drága jó áztató eső a legutolsó pillanatban érkezett ahhoz, hogy a kenyerüket a mezőgazdaságból keresők - és velük együtt mi is, hiszen így terem meg valamennyiünk harapnivalója - derűsen nézhessenek az aratás, majd pedig a többi kultúra terméskilátásai elé. Mondják, hiánycikk mostanában az optimizmus és mintha valóban lennének ennek jelei. Pedig a vezetők kifejezetten jó néven veszik a derűlátást a beosztottaktól. Ebben látják ugyanis egyik biztosítékát annak, hogy az általuk felrajzolt stratégia meg is valósul majd. Ismert gazdasági szakembertől hallottam: ugyanazt az ügyet az optimista ember, mint lehetőséget tekinti, a pesszimista pedig megretten tőle. Aki viszont megretten, az általában vissza is hátrál, akkor pedig abból valóban nem származhat siker. Egy nagy beruházást sem lehet végrehajtani, ha valaki nem bízik abban, hogy annak öt év múlva lesz piaca. Ilyen értelemben az optimizmus kifejezhető forintban is. Egy politikusnak is az a felelőssége, hogy ha azt gondolja van esély, mozgósítson. Persze ha nincs, akkor természetesen azt is be kell vallani. De hát miért ne volna? Az elmúlt évtizedben országszerte, vagy éppen idén itt a Felső-Tisza környékén lezajlódó események is bizonyítják, mennyi kilátástalannak tűnő nehézségen jutottunk már eddigi is túl. Jobban is mehetnének persze dolgaink, de végül is - ahogy a pénteki brüsszeli tárgyalási fordulóból, vagy éppen a nyíregyházi expóra jött EU-diplomata szavaiból is kiderült - ott állunk a 2004-es EU-csatlakozás kapujában. Megjöttem, drágám! Ferter János rajza HÍREK □ Ügyfélszolgálat Ma Fehérgyarmaton a polgármesteri hivatalban 9 és 14.30 óra között tart családtámogatási ügyekben kihelyezett ügyfélszolgálatot a Területi Államháztartási Hivatal. □ Reuma klub Június 5-én, 14.30-tól tartja következő összejövetelét Nyíregyházán, a Körte u. 19-21. sz. alatt, a mozgáskorlátozottak megyei szövetségének székházában a Reuma klub, melyen dr. Berecz Ilona adjunktus a csontritkulásról tart előadást. □ Vizsgaelöadás A Waldorf iskola szervezésében június 5-én 18 órától mutatja be a végzős euritmiacsoport vizsgaelőadását a Miskolci Vasutas Művelődési Központban. Jelentkezés a 42/409-472-es telefonszámon. A nyíregyházi csoport 16 órakor indul busszal az vadaspark parkolójából. Amikor Hajdú Zolika tombolni kezd... Hetvenhatezer forintból a beteg gyerek élelmezése harmincháromezerbe kerül Ladányi Tóth Latos Geszteréd - Végtelenül szomorú sors jutott Hajdú Zolikának. Édesanyja már any- nyit szenvedett, hogy sírni sem tud. Fiú? Lány? Valljuk be, oly’ mindegy! Tényleg az a fő, hogy egészséges legyen a csöppség. Amikor Zolika világra jött, semmi rendellenességet nem tapasztaltak nála. Anikó, Ferenc, Zsolt és Kinga után ő volt az ötödik gyermek Hajdúéknál, Négy hónaposán agyvérzés érte, a család élete alapvetően megváltozott... Elhalt az agya Geszteréd, Kossuth utca 199. A porta, ahol szembesülni lehet a sanyarú körülményekkel, a döbbenetes küzdelemmel és a kilá- tástalansággal. Zolika a babakocsiban - képtelen járni, beszélni, kommunikálni. Tizenhat éves.- Mivel nem a születésekor sérült meg, bevállaltunk két gyereket, így lett még Viktória és Jenő- tette teljessé a névsort az édesanya. Legnagyobb lánya már nem velük él, ápolónő Debrecenben. Hajdúné egyedül neveli, gondozza a hat gyermekét, ugyanis férjétől elvált. Hatalmas megkönnyebbülés volt számára a bírósági határozat.- Tíz éve nem zavar: se józanon, se ittasan nem jön felénk, ezért aztán nyugodtak vagyunk. Lemondtam a gyermektartási díjról is, csak hogy ne zaklasson- réved a múltba, közben a magatehetetlen Zolikát simogatja, majd rámutat az ártatlan testre:- Ő a mi szemünk fénye. Kétszer műtötték, ahol az agya elhalt, az a rész megtelt vízzel. A nap huszonnégy órájában vele vagyok, folyamatosan mellette kell lenni. Egyedül engem ért meg: ha azt mondom, Zolika, elkezd tapsolni.- Huszonhárom év után kölZolikát négy hónaposán agyvérzés érte, attól kezdve a család élete alapvetően megváltozott a szerző felvétele töztünk el Debrecenből, az orvos azt javasolta, hogy a panel helyett a vidéki levegő jó hatással lehet a kisfiam állapotára. Ott nyolc-tíz fajta gyógyszert kellett szednie a gyereknek, amióta ebben a házban élünk, kétszer voltunk a kórházban. Geszterédre való vagyok, itt laknak az idős szüleim és a testvéreim, de rájuk nem számíthatok. Vaságy csörgővel Előbb Kinga, utána Ferenc, később Jenő érkezik haza az iskolából. A kutyák körülöttük csaholnak,. a macskák is élénkebben púpozzák a hátukat.- Lassan összegyűlünk, mindjárt megkérdezik, hogy mi az ebéd. Általában három kenyeret veszek, de van, amikor nem futja rá. Szörnyű azt mondani nekik, hogy nincs, és nem tudom, mikor lesz legközelebb. Kizárólag a maradék a vacsora. Reggelire vajaskenyér jár - jó esetben parizerrel. Kiszámoltuk, hogy a családi pótlékkal, a gyermeknevelési támogatással és az ápolási díjjal együtt hetvenhatezer forintból élünk heten. Ebből a pénzből havonta harmincháromezer forintot fordítunk Zolika élelmezésére. Minden áldott reggel joghurtot iszik, napközben bébiételt, levest, pépet eszik. Fűszerest nem kaphat a kis hasa miatt. Hajdúné végig állva mesél egykedvűen sivár mindennapjaikról. Mellette rideg vaságy, színes csörgővel.- Ezzel szórakoztatja magát a kisfiam, ha egyáltalán tudja, hogy mit csinál. Minden nap tolom a kocsijával, közösen megyünk a sarki boltba, nagyokat sétálunk a környéken. Éjszaka alig alszik, kevés az alvásigénye, nehéz órákat élünk át, amikor elkezd tombolni. Szeret zenét hallgatni, tévézni, még szerencse, hogy kölcsönbe kaptunk egy tévét. A telefont kikötötték, nem bírtuk a költségeit, legutóbb a gázórát szerelték le. Nekünk az a luxus, hogy járatjuk a Kelet-Magyarországot, nagyritkán megveszem a gyerekeknek a Bravo újságot. Nálunk a karácsony is arról szól, hogy körbeüljük a fát, ajándékról csak álmodozhatunk. Az élelmen kívül fizetni kell a villanyért, a vízért, a napköziért, a buszbérletért. Üzletből soha nem veszünk ruhaneműt, néha a piacon jutunk cipőhöz, évente egyszer pedig eljutunk a Máltai Szeretetszolgálathoz. Akadnak jólelkű emberek: felajánlottak Zolikának egy tolókocsit, ám ő abban a helyzetben van, hogy képtelen megülni benne. Istentisztelő ember- Nem járok templomba, mégis istentisztelő embernek tartom magam. Az a fontos, hogy az ember mit érez a szívében, a lelkében. Fel akarom nevelni a gyerekeimet, és azt akarom, hogy Zolika éljen, élhessen, ehhez pedig szükség van a segítségre. Nem velem kell foglalkozni, negyvenöt évesen eljutottam arra a szintre, hogy már sírni sem tudok. Mást nem tehetek: remény- kedek, talán egyszer jóra fordul a sorsunk. Segélykiáltás Ugye, emlékeznek arra a levélrészletre, amelyet nemrégiben közzé tettünk lapunkban: „Már nem bírom nézni édesanyám megtört arcát, és az állandóan kisírt szemét. A nehéz anyagi körülményeket elviseljük valahogy, de édesanyánk szívét az is szomorítja, hogy van egy 16 éves, szellemileg és testileg halmozottan beteg testvérem, aki állandó gondozásra, ápolásra, orvosi felügyeletre szorul.” Ennek nyomán látogattunk el Hajdúékhoz... Aranyiagzi Szamossályiban Kicska Bálint és felesége, házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepelték Amatőr felvétel ÉLETKÉPEK A nagy utazó Baltigh Frigyes Ez a szomszéd különös egy ember. Sosem értettem, miért súgnak össze így tavasztájt a háta mögött és mosolyogva megjegyzik: „A Nagy Utazó”, biztos megint valami világkörüli útra készül. Mivel vüág- életében otthonülő embernek ismertem, kíváncsiságom nem hagyott nyugodni. Vajon mi lehet a viccelődés apropója? Néhány napi megfigyelés, kémkedés megoldotta a rejtélyt. A nagy utazó egy irodában, hivatalnokként dolgozik, kötött munakidőben. A munka befejeztével általában még útba ejti a kenyérboltott és negyed ötkor már a lépcsőház kapukulcsát keresi táskájában. Pár napja azonban mindig csaknem félórás késéssel, néhány utazási prospektussal a hóna alatt érkezik haza. távoli tájakon kalandozik, hegyeket mászik meg, egzotikus tengerpartokon napozik, nagyvárosok nevezetességeit keresi fel. Ötcsillagos hajóút keretében szeli a tengereket. Rómában húsvétol, városnézésen vesz részt a gondolák városában. Madridban flamencot táncol vörös ruhás asszonyokkal, majd ír kocsmákban mulatja az időt. Kastélyokat, múzeumokat látogat, az elegáns üzletsoron | ajándékokat vásárol. Megpróbálja kiegyenesíteni a pisai ferdetomyot és megállítani a Big Ben mutatóját, lefékezni a rohanó időt. Mikor a Nagy Utazó éjfél felé belefárad a sok kalandba, jön a visszavonhatatlan határ- átlépés, a lámpaoltás. .A.ztán hétvégén bekapcsolja a rotációs kapát, kerti szerszámokat a kocsiba és irány a városközeli telek. A friss levegőn flamencot táncol a fűnyíróval, délben a községi üzletsoron parizert vásárol, meg fél liter tejet, és este már legszívesebben egy kocsmában múlatná az időt. Ez a szomszéd különös egy ember. Iskolatörténeti mérföldkövek Pócspetri (KM - Ny. Zs.) - Pócs- petri iskolatörténete újabb mérföldkövéhez érkezett szombaton, amikor Pokorni Zoltán oktatási miniszter átadta a Királyfalvi Miklós Általános Iskola új tantermeit.- Ha egy miniszter beszédet mond, többnyire azt várják tőle, hogy nagyívű programokról, fejlesztésekről, támogatásokról szóljon, s a számok bűvöletében még a szakemberek is hajlamosak megfeledkezni arról: a gyermekek tanításához a pénz csak a kereteket teremti meg. Ha felnőttként visszagondolunk az iskolára, nem koncepció és oktatási program jelenik meg előttünk, hanem egy arc: a szülőé, egy kedves óvónőé, tanáré, aki türelemmel buzdított a tanulás első akadályainak leküzdésénél - fejtette ki köszöntőjében Pokorni Zoltán. Az oktatási miniszter megemlékezett a Pócspetri iskolatörténetének főbb állomásairól: az 1700-as évekből származó feljegyzésekről, a századfordulón jegyzett 400 diákról, majd a 1948 szomorú eseményeiről. Megnyugvással fogadta, hogy a rendszer- váltással lehetővé vált a kommunista hatalom koncepciós perének tisztázása, s kiemelte Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnökének szerepét, aki ügyvédként perújítást kezdeményezve segített igazságot szolgáltatni a településnek. Az ünnepség során Helmeczy László átadta Pokorni Zoltánnak a per anyagát összefoglaló, „Elégtételt Pócspet- rinek” címmel megjelent dokumentumkötetet. A miniszter végül méltatta az összefogást, amelynek köszönhetően az iskola ismét gyarapodott, s amelyhez az Oktatási Minisztérium 16, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács 9,8 millió forint támogatást adott. A miniszter átadja az új iskolarész kulcsát Nyéki Zsolt felvétele
