Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-27 / 148. szám
2001. június 27., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal l\/legoszlanak a vélemények arról: szükség van-e Sóstón látványfürdőre vagy sem. Ellenzői arra hivatkoznak: sokba kerül a fenntartása, ki és miből finanszírozza, ettől még nem fog fellendülni a város idegenforgalma. De akkor mitől? - kérdezhetnénk, merthogy okosabb ötlettel a kritikusok sem szolgálnak. Pedig nem ártana. A jelenlegi állapotot ugyanis, hogy Sóstón, a strandon csak a nyári hónapokban (s csak napsütésben) van élet, nem szabad sokáig fenntartani. Legjobb példa erre a most befejeződő hónap. Ilyen vacak júniust! Kongott is a strand az ürességtől. Tízmilliókat vesztett az üzemeltető, hiszen - ha már egyszer kinyitott - nem teheti meg, hogy időjárástól függően kiakasztja a táblát: eső (és/vagy), hóvihar (és/vagy), jégzajlás miatt zárva. Az embereket fizetni kell, a medencék vizét tisztítani, fertőtleníteni, a füvet nyírni - mind-mind költség, amit nem lehet leírni, csak lenyelni... At hiszem, senki nem vitatja, hogy Sóstón a szezont mihamarabb ki kell nyújtani. Lehetőség szerint januártól decemberig. Ez persze csak akkor lehetséges, ha függetleníteni tudják az időjárástól az ott nyújtott szolgáltatásokat. Egy példa erre Hajdúszoboszló, ahová a megyeszékhelyről is nagyon sokan járnak át az őszi, téli hónapokban. Miért ne költhetnék el az oda szánt pénzt itthon? Miért ne jöhetnének mások is ide? Persze, csak ha van hol megszállniuk. A szállodához, gyógyszállóhoz azonban befektetők kellenek. Mert terület van. Még mindig üresen áll a telek, ahonnan lebontották a Szeréna-lakot, s talán már kiköltöztek azokból a bérlakásokból, amiket a kisállomás melletti volt csendőrlaktanyából alakítottak ki. Szerintem nem kellene félni attól, hogy a területek esetleges eladása a város vagyonának elherdálását jelenti. Értékes földek ezek, nem fillérért vennék (de ha igen, amit ráépítenek, itt marad. És hozza a pénzt). Ez már nem olyan helyzet, mint mikor a háború alatt a családi ékszereket kellett tojásra cserélni, hogy legyen mit enni. Az ékszert ma áron is el lehet adni. S ha az ára valamilyen szempontból is minőségi váltást eredményez, már jobban jártunk, mintha a lepedők alatt tartjuk, mindig attól rettegve: csak egyszer el ne lopják... Biztonságos átkelés Ferter János rajza HÍREK □ Családi tábor Sérült gyerekeket nevelő családok számára szervez az ÉFOÉSZ családi tábort a rakamazi Vízisport Turistaházban július 2-7, és 22-27 között. Jelentkezni: Nyíregyháza, Vécsey köz 4. tel.: 312-224. (Ugyanitt üdülési csekk is igényelhető.) □ Lakásotthonok A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat és az önkormányzat Gyermekvédelmi Központja (Nyírbátor, Vasvári R u. 17.) lakásotthonok ünnepélyes átadását tartja június 27-én 10 órától. Ünnepi beszédet mond dr. Szemkeő Judit, államtitkár. □ Építők Napja Az Építőipari Ipartestület Építők Napját szervez június 30-án 10 órától Nagykálló-Harangodon. Épül a víziparadicsom Olasz beruházásban épül a vásárosnaményi strandon az Atlantika Vidámpark. A Sthal Bau 2000 szakemberei az óriáscsúszda tartóállványát szerelik össze Elek Emil felvétele Újabb öt év Márföldinek Nyíregyháza (KM) - Éjszakába nyúlóan lett vége a nyíregyházi képviselő-testület hétfői ülésének, amelyen személyi kérdésekről is döntések születtek. Miután a Városi Televízió igazgatójának öt évre szóló megbízatása lejárt, a testület még korábban pályázatot írt ki a posztra, melyre meghívta a jelenlegi igazgatót. A testület este fél tízkor zárt ülésen döntött: Máfóldi Istvánt újabb ötévre megbízza a Városi Televízió igazgatói teendőinek ellátásával. Usztics Mátyás színművész másik arca „Szeretem a vidámságot, de valójában nem az a tréfás fiú vagyok, akinek gondolnak.” Györke László Nyírbátor (KM) - A népszerű színművész kezdeményezője volt a Határőrökért Alapítványnak, melynek nevében nemrég adományt nyújtott át árvízkárosult útlevélkezelőknek Nyírbátorban. Ez alkalomból beszélgettünk vele. □ Az egyik népszerű műsorában kedvesen civódó ellenfele Szulák Andrea. Milyen a kapcsolatuk magánemberként? Magának való- Nincsen vele kapcsolatom. Mindkettőnk szerződésben rögzített feladata az, hogy az ön által említett műsorban résztvegyen az abban foglaltak szerint. A műsoron kívül nem találkozunk. Nem járunk össze, nem vagyunk egy társaságban. Nekem nincs a szónak a hagyományos értelmében vett társaságom, nem járok szórakozóhelyekre, nincsenek sörpartnereim. Elég magamnak való ember vagyok. A kedves közönség erről nem sokat tud. Mint magánember, egészen más az érdeklődésem és más az indíttatásom, mint ahogy azt sokan gondolják. Tehát amikor ennek a békás műsornak vége van, akkor én megyek, és teszem a dolgomat: szervezem a filmemet, vagy készítem elő a könyvemet. Mert valójában nem az a tréfás fiú vagyok, akinek gondolnak. Bár nem áll tőlem távol a humor, a vidámság, nekem is jó megkönnyebbülni, de az élet nem erről szól. □ Megtudhatunk-e valami közelebbit a filmről, a könyvről?- Isten tenyerén címmel kiadás előtt áll egy regényem, amely forgatókönyv formájában készült el ezelőtt hat évvel. Akkor a kulturális vezetés nem díjazta. A jelenlegi is tud róla, de rendkívül lassan haladnak a tárgyalások. Isten tenyerén- A negyvennyolcas szabadság- harc után vagyunk, négy huszártiszt, aki letöltötte várfogságban büntetését, Amerikába vágyódik, hogy majd onnan hozott segítséggel folytassák a szabadság- harcot. A cselekménynek van történelmi alapja, hiszen Prágai János őrnagy vezetésével harcolt kint egy divízió, de egyikük sem jött haza. Amerika, s a Nyugat, mint annyiszor, nem segített bennünket. De miért is tette volna? Se inge, se gatyája nekik a magyar, s nem is lesz. És ez most is így lesz. Ezt nemcsak mint író, hanem mint hazafi mondom: soha mirajtunk senki nem fog segíteni. Kényelmetlen voltunk tehetségünkkel, szokásainkkal, népdalkincsünkkel, táncunkkal. Semmiben sem hasonlítunk hozzájuk, s ez a másság. Nem az, amit egyes szélsőséges politikusok időnként az orrunk alá dörgölnek, kirekesztésről beszélnek. Az a másság gyűlölete, hogy minket, magyarokat nem fogadtak el ezer éven keresztül. Nem ízlett az, hogy ez egy tehetséges, rendkívül nagyra hivatott nép - hogy csak a No- bel-díjasok listájára utaljak, hiszen létszámunkhoz képest irgalmatlanul magasan vagyunk jelen. Ez egy genetikus kód, amit hoztunk magunkkal. Van egy rendkívüli életerő, alkotási erő bennünk, ami sajnos a politikában nem nyilvánul meg. Igaz, Usztics Mátyás A szerző felvétele azt nem nevezném alkotásnak. Nagy alkotóink voltak, de igazán nagy politikust nem tudunk mondani Mátyás óta. A nemzeti királysággal tulajdonképpen megszűnt a törődés velünk. Testvérek egymás ellen □ Mikor láthatjuk a filmet?- Az még odébb van. A forrásokat ismerem, találkoztam Várhegyi Attilával a parlament folyosóján, az irodájában. Ha nagyon objektív akarok lenni, akkor megértem őt is, mert most melyik ujját harapja meg, hogy kiszorítson pénzt a kötségvetés- ből. Van egy bizonyos kulturális kormányzati elképzelés, hisz végül is készülnek filmek, melyek egy-egy történelmi pillanatot, személyt szeretnének tisztázni, tisztává tenni. Nekem is ez a szándékom, s nem véletlen az áthallás negyvennyolcból mára. Egy rossz gondolkodásmódot szeretnék - természetesen történetbe ágyazva - megjeleníteni. Hőseim édes testvérek. A csapat elindul a szabadság hajójával Amerikába, üldözik őket a hatalom emberei. Az üldözők és az üldözöttek édes testvérek. Az egyik a törvényes rendet akarja szolgálni, a másik nem a törvényekre hallgat, hanem a népakaratra. Annak a papnak házában nyünak meg érkezési sorrendben, aki megkeresztelte őket. A pap az egyik testvérnek azt mondja: az állam él, a nemzet halott. És ebből az államból nemzetet kovácsolni - ez lenne itt a faladat. De nemzetet építeni csak belülről lehet, nem külső segítséggel. És ez lenne az én mondandóm is, hogy jöhet itt NATO, meg közös Európa, meg akárki, ha mi magunk nem akarunk belülről újjáépülni, akkor nem lesz abból semmi. Hamvas Bélánál olvastam: abban, hogy a vüág megváltozik, eget verő ostobaság hinni. Nekünk magunknak kell először megváltozni. Ezt a problémát járja körül egy romantikus történetben a regény, és nagyon erősen hiszem, hogy előbb- utóbb elkészül a film is. □ Fontosnak tartja a közszereplést?- Most már igen, mert most már jobban meghallják, amit mondok, mint 10-15 évvel ezelőtt. Úgy hozta a sorsom, hogy híres ember lett belőlem, és ezt arra használom fel, hogy szólok például arról, mennyire Ízléstelen, ha egy televízió szenzációként tálalja más ember nyomorúságát, mint tették azt az árvíz idején. De azokról a diákokról, akik maguk vállalták a veszélyt, hogy másokon segítsenek, egy szót sem szólnak. Meg arról is szólok, hogy segítsünk a bajba jutott időseknek, mert ennek a generációnak a maga erejéből nincs esélye az újrakezdéshez. ÉLETKÉPEK Vadgerlebúgásban Makay Béla E lmerengve ácsorgók egy kabolauton zöld búzatáblák és ringó füvű kaszálók között. Hány tíz éve is, hogy végig menegettem rajta gyermekkoromban? Fél évszázada. Jártak rajta az ük-, a déd- és nagyapáim meg apám, anyám is. Szekeren jönnek a Resztika- dülő felől, egyre közelednek, s tovább poroszkálnak a Tapolnok-patak dübörgő fahíd- ján át ősi birtokukra. S tovább képzelgek: mit láthattak itt akkor, mi volt a gondjuk, örömük? Volt-e búzavirág, szarkaláb és pipacs meg földieper? Biztosan. Mindenből több volt akkor a természetből. És több volt, mint ma: öröm, szerénység, békesség és gyermek is. Reménykedtek, bizakodtak. Boldogabbnak várták a következő évszakokat. És volt is mit betolni a kemencébe, a tyúkoknak szemezgetni, a mangalicáknak ropogtatni. A felvidulás újabb örömöket hozott. A családfő a búzavégi árokparton csokorba szedte a pirosló földiepret, s a kalapja mellé tűzve vitte haza porontyainak. A búza közül pedig szedett egy-egy csokrot a szarkalábból, búzavirágból meg a zöld kalászokból anyánknak. Ez az egyszerű, természetadta boldogság aztán több termékenységet szült apám és anyám között is.-A.nyám mindig a legtetszetősebb ruhába öltözve vitt ebédet apámnak, amikor a mezőn töltötte a delet is. Fák sátra alatt és boglyák illatában, vadgerlebúgásban meg pitypalattyolásban fogantat- tunk meg, mi, parasztgyerekek. És még mindig elmerengve ácsorgók a kabolauton, zöld búzatáblák és ringó füvű kaszálók között. Érettségi találkozó A negyven éve, 1961-ben, a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban végzett IV. C osztály egykori tanulói találkoztak négy évtized után. A 33-as létszámból most 22-en vettek részt, de örömükre ott volt Román Ilona (középen) volt osztályfőnökük is Amatőr felvétel Miért ne? CSERVENYÁK KATALIN
