Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-25 / 146. szám

2001. június 25., hétfő 4. oldal Kelet# HAZAI TÁJON □ Napközis tábor Augusztus 10-ig ismét van nyári napközis tábor Nyíregyháza- Sóstón, a Tókuckóban. A gyerekeket hétfőtől péntekig reggel fél nyolctól nevelők várják, a foglalkozások 16 óráig tartanak. A tábor térí­téses díjú, a „tókuckós" autóbuszjáratokra bérlet vagy menetjegy váltása kötelező. □ Színjátszó tábor A nyírbátori Talán Teátrum az idén is megtartja országos szín­játszó táborát augusztus 11-17. között Má- riapócson. Középiskolás és főiskolás amatőr színjátszókat, vagy a színjátszás művészetét kedvelő fiatalok jelentkezését várják. Jelent­kezni a 42/385-926-os telefonszámon, vagy a 42/385-533-as telefon- és faxszámon le­het. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete ma délelőtt 8-tól 14 óráig Kótaj- ban, a Teleházban, 8-tól 12 óráig Kisszekere­sen a művelődési házban, 9-től 13 óráig Ti- szaadonyban, az általános iskolában várják a véradókat. Bővült az üzlethálózat Nyíregyháza (KSH-Kissné Majtényi Mónika) - A megyében - az országos­hoz hasonlóan - 2000-ben tovább bővült a kiskereskedelmi üzletek száma. A 2000. december 31-én üzemeltetett 9224 üzlet közel 3 százalékkal (országosan 5 szá­zalékkal) volt több - az év folyamán ala­kult új üzletek és a működők megszűnésé­nek egyenlegeként mint az előző év azo­nos időpontjában, a növekedés üteme azonban évről évre mérséklődik.Az üzle­tek hattizedét egyéni vállalkozók működ­tették. Ezek számbeli gyarapodása elma­radt az átlagostól. Az ország kiskereskedelmi üzlethálóza­tából a megye a népességet meghaladó arányban - csaknem 6 százalékkal - része­sedik, így a tízezer lakosra jutó üzletek száma (162) is több az országos átlagnál (156). E mutató alapján Szabolcs-Szatmár- Bereg a megyék rangsorában a középme­zőnyben foglal helyet. A megyében a vizsgált időpontban a kiskereskedelmi üzleteket több mint 6470 gazdasági szervezet működtette, kéthar­madukat főtevékenységük alapján a kis­kereskedelmi ágazatba sorolták. Az üze­meltetők zöme mindössze egyetlen üzletet működtet. A megye üzlethálózata sokszínű, legna­gyobb gyakorisággal az élelmiszer jellegű üzletek (2670), az egyéb, máshová nem so­rolt iparcikkszaküzletek (2034) és a ruhá­zati szaküzletek (1096) fordultak elő. Az előző évhez viszonyítva legdinamikusab­ban az iparcikk jellegű üzletek (37 száza­lékkal), a gépjármű (17 százalékkal), illet­ve a kenyér-, pékáru- és cukrászati ter­mék szaküzletek (16 százalékkal) száma bővült. TÜSKÉS SAROK Holdszemüveg Nyéki Zsolt__________________________ ____________ Este van, este van, de senki sincs nyu­galomban. Éppen ellenkezőleg: a vonat las­san a végállomáshoz ér, s megkezdődik az álmos készülődés. Kint már régen besöté­tedett, az utasteret viszont bevilágítja a lámparengeteg, így az ablak tisztán vissza­tükrözi a szedelőzködők mozgását. Na éppen ezt használja ki hősünk, egy szépreményű ifjú: megáll az ablakkal szemben, és előbb a haját igazítja meg, majd előhúzza napszemüvegét. Csak nem akarja este tízkor feltenni?! - hasít a kelletlen szemlélődő agyába a kérdőjel, miközben a csomagjával a végső megálljra vár. De igen, hősünk felteszi! De nem ám a szeme elé - ami abszolút logikus, hiszen kint így is vaksötét van - hanem a homlokára! Nincs szó leírni azt a precíz beállítást, amellyel gondosan csúsz- tatgatja kobakján a márkás jószágot, hogy éppen úgy álljon, ahogy a televíziókban látható bugyuta sztárocskák fején. A divat követése persze magánügy, de lehet hogy épp ilyen esetekben segítene, ha valaki odasúgná: Te, ez így, a Hold röptekor egy kicsit röhejes. Adatbázis, szociális információról Ingyen hozzáférhető a településenkénti nyilvántartás kutatóknak, érdeklődőknek Nyíregyháza |KM - Sz.J.) - Több mint félmillió ember, 228 település, ezernyi szo­ciális szükséglet, százszámra felmerülő igények. Ezernyi? Százszámra? De vajon miből mennyink van, és mennyire lenne szükség? Egy másik tétel: csak korszerű anyagismeretre lehet hatékony technológiát építeni. De milyen az anyag? Vagyis milyen a hely­zet? A kétféle kérdéscsoport csak egyfajta bázison válaszolható meg. Erre figyelt fel és pályázott, méghozzá sikeresen a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a nyíregyházi Szocio East Egyesü­let. Munkájuk során maguk is ta­pasztalták, hogy az információ- hiány megyei szintén sok megol­dást hátráltat, sokszor lehetetlen­né tesz. Hogy ezen változtassa­nak, létrehozták a SZIA-t, azaz a Szociális Információs Adatbázist. A folyamat már a végéhez közele­dik, a hónap végére teljes lesz az a településenkénti (alfabetikus sorrendben készült, könnyen ke­zelhető) nyilvántartás, mely se­gítségére lesz az önkormányza­toknak, a szakintézményeknek, jól jöhet a pályázatíróknak, mert összesíti, és rendszerezi a család- segítőket, a gyermekjóléti szolgá­latokat, tartalmazza a szociális ellátórendszer minden elemét. De segíti a különféle stratégiák megalkotását, a tervezést is. A megvalósulásban sokat segített a megyei önkormányzat ápoló-gon­dozóotthoni módszertani részle­Települeseink névsorában első Ajak. Adatai a képernyőn ge, a megyei önkormányzat szo­ciális és egészségügyi osztálya, és a nyíregyházi Családsegítő Szol­gálat, mint gyermekjóléti mód­szertani központ. Kinyik Margit szociológus-iro­davezető elmondta: a meglévő (több évre visszamenőleges infor­mációk is vannak a birtokukban) adatokhoz máris hozzá lehet jut­ni az interneten keresztül, web- oldalukon (www.szocioeast.hu), de CD-n is tárolni tudják majd. Eddig nem volt olyan szerve­zet, mely saját szakterületén túl valamennyi ellátási és szociális szolgáltatási információt egy­szerre tárolta volna. Ha ezt még sikerülne kiegészíteni a munka- nélküliséggel kapcsolatos szá­mokkal, arányokkal, akkor vég­re először komplex szociális in­formációs szisztémája lenne a megyének. S ez még nem minden, rövid tanulmányok is helyet kapnak, Szőke Judit felvétele és ugyanitt elérhető az a jelenleg aktuális 14 jogszabály, ami a gyermekjóléti és családsegítési feladatokat szabályozza. A SZIA szervesen illeszkedik mind a megyei, mind az orszá­gos fejlesztési folyamatokba, ál­tala a szociális ellátórendszer át­láthatóvá válik, átfogó képet ad annak helyzetéről. Működése a szociálpolitikai innováció szem­léletének és gyakorlatának elter­jedését is szolgálja. Márton Ferenc Az internet poétája Nyíregyháza (L. I.) - A világ­hálón történő kommunikálás 1993 óta lehetséges Magyaror­szágon. Azóta sorra újabb olda­lak születtek, és születnek, egy­re többen lesznek nemcsak ké­szítői, de használói is az inter­netnek. Egyik legnépszerűbb, külö­nösen a fiatalok körében, az úgynevezett chat. Ez virtuális csevegést jelent, mely fantá­zianevekkel ellátott csatorná­kon zajlik. Több ezer él, hi­szen akinek van csatlakozása, és fellép egy bészélgető oldal­ra, képes új csatornát teremte­ni. Viszont ezzel a silányak is helyet kapnak, és fennáll a ve­szély, hogy a programok elve­szítik eredeti szándékukat, s társalgás helyett a fiatalok ká­romkodnak, trágárkodnak. Szerencsére akadnak, akik - a maguk szűkös lehetőségein be­lül - tenni akarnak az elkor- csosulás ellen, és kulturális Márton Ferenc Cservenyák Katalin felvétele kávéházakat hoznak létre a virtuális világban. Márton Ferenc 1999-ben te­remtette a vers-csatornát, azzal a céllal, hogy a beszélgetni kí­vánók egymásra találva, a tér­beli akadályokat leküzdve, megoszthassák egymással gon­dolataikat.- Internethasználó vagyok, és olykor szívesen fellátogatok csevegő csatornákra, hogy be­szélgethessek más területeken, országokban élő emberekkel. De nagyon sokan hoznak létre olyan dolgokat a hálón, ame­lyeket nem tudnak kezelni, csupán jó mókának tartják, s nem is gondolnak bele az eset­leges következményekbe. Bará­taimmal szerettünk volna kul­turáltan társalogni, ám erre nem volt lehetőség. Ezért született meg ez a de­mokratikus csatorna, ahol sza­badon, de mégis ellenőrzés alatt történhetett az eszmecse­re. A másik indíttatásom az volt, hogy ismeretlen költők itt megmutathassák verseiket, anélkül, hogy mások beleszól­janak, ugyanakkor véleményt is helyben kapjanak, segítve ezzel a fejlődésüket. Rímeket sokan farigcsálnak, hobbiból, vagy elhivatottságból, és ha nem is merik a hétköznapi életben felvállalni magukat, mégis fontos számukra a kö­zönség visszajelzése. S érdekes élmény, amikor egy francia ember küldi el féltett sorait, és olvas magyar rímeket, tovább- küldve azokat egy spanyol mű­kedvelőnek. A rokonlelkek mindenhol egymásra találnak. A vers két éve él és műkö­dik, kis csillagként jelezve, hogy értékekre minden világ­ban szükség van. Kisvárosi közérzet Mátészalka (M. K.) - Mátészal­ka 5 és fél milliárd forintból gazdálkodik az idén, s ebből 120-160 millió forint jelent gondot. Ilyen helyzetben is . fontosnak tartották a jó kisvárosi közérzet biztosítását, s ennek fontos pillé­re a kulturális közélet, ahol az emberek a szellemi dolgokkal is foglalkozhatnak. A kultúra erő­síti a lokálpatriotizmust az em­berekben. Az, hogy jelentős szá­mú köztéri alkotás ékesíti a vá­rost, köszönhető a rugalmasan döntő képviselő-testületnek is. Tény, hogy jelentős azoknak a száma, akik megélhetési gondok­kal küszködnek, de ez nem je­lentheti azt, hogy a város fejlesz­tését teljesen vissza kellene fog­ni. Igaz viszont, hogy nem sza­bad a kisebbséget magára hagy­ni. Van viszont egy olyan cso­port, akik különösebben nem is akarnak tenni sorsuk jobbra- fordításáért. Az autótükörgyár építése megkezdődött, itt új munkahelyek lesznek. Számít­hat a város a meglévő üzemek fejlesztésére, természetesen gon­doskodni kell az új szakember- gárda kineveléséről is. Kezelő is van, bérlő is, csak a gazda hiányzik Túr-bukó júniusban Molnár Károly felvétele Szatmárcseke-Tiszakóród (Molnár Károly) - Több, mint hét évtizede szabályozták a Túr magyarországi szaka­szát, s 1929-re elkészült a közel 12 kilométer hosszú meder Sonkád és a Tisza-tor- kolat között. A két folyó fenékszintje között három méteres különbség van. A Nagybukó 4 és fél méter ma­gas vasbeton szerkezete csök­kenti a lezúduló víz erejét, illet­ve a meder káros kimosódását. Áradások idején a több, mint 40 méter széles gát védelmi sze­repet játszik. Már amikor a két folyó vízszintje közti különb­ség ezt szükségessé, illetve lehe­tővé teszi. A bal parti Szatmárcseke, il­letve a jobb parti Tiszakóród is magáénak tekinti a Tisza és Túr találkozásának környékét, azon­ban a jobb parton lévő árnyas diófa-liget jobb alkalmat kínál a pihenésre. Gyulai Gáspár, Tisza­kóród polgármestere szomorúan említi, hogy annak idején elvet­ték a gazdáktól ezt a 3 hektáros területet azzal, hogy majd kárta­lanítják őket. Erre eddig nem ke­rült sor. A kezelői jog a Vízügyé, ők pedig kiadták vállalkozónak. A falubeliek azonban maguké­nak érzik, s az áradásnál most is védekezett az egész falu. Ez mondható el akkor is, ha rendbe kell tenni a területet, a bevezető utat, a csatornarendszert, az átereszeket. A diós termését ár­verezésen próbálják értékesíte­ni. Az önkormányzat a töltésen kerékpárút építését tervezi. Ek­kor mindenképpen megépítenék a gáthoz levezető utat. A község­ből közvetlenül is vezet földút a Nagybukóhoz, ha minden sike­rül, rövidesen már portalanított úton juthat majd le a torkolathoz igyekvők bármelyike.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents