Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-23 / 145. szám

2001. június 23., szombat Kelet«* HÉTVÉGE 9. oldal HOGY MIK VANNAK? Szomorkás hangulatban Nagy István Attila Hol vannak már azok a híres hatva­nas évek? Nosztalgiává szépültek, mint minden évtized, amelyik egy- egy nemzedék számára a fiatalságot jelenti. A hatvanas évek derekán Angéla című slá­gerével Németh József az első aranyleme­zes volt Magyarországon. Ünnepelték, sztár volt, amennyire csak lehetett. Mégis disszidens lett belőle. Nyíregyházán, a Centrál Hotel előcsar­nokában találkozunk. Simogatjuk az emlé­keket. Németh József 1931-ben született Nyíregyházán. - Túl nagy voltam a ma­mámhoz képest - meséli mosolyogva -, ezért császármetszéssel jöttem a világra. Nagyon kemény volt ebben az esztendő­ben, szegények voltunk. Az édesapámat nem ismertem, mert a születésem előtt meghalt. A nyomorúság elől Ózdra költö­zött a család, de még tizenöt éves sem vol­tam, amikor elmentem otthonról.- 1970-ben hagytam el az országot. Szer­ződéssel mentem ki Németországba zenél­ni. Nem akartam ottmaradni. Sokan mondták, hogy disszidáltam. Azért men­tem ki, hogy annyit keressek, ha hazaté­rek, ne legyenek filléres gondjaim. Németh József a hatvanas évek közepén Budán lakost vásárolt, szépen berendezte, százezer forintokat költöttek, rá. Dehogy Németh József új lemezével A szerző felvétele akarták otthagyni! Aztán az ŐRI (Országos Rendező Iroda) egyik napról a másikra ha­zahívta, de akkor ki kellett volna fizetnie a kint verbuvált zenekart, nem maradt vol­na egy fillérje se. így aztán maradt. 1970- ben a felesége és a kislánya is kiment utá­na. Odakint a felesége éttermet nyitott, ő újra zenekart szervezett, és énekelt, járta Németországot, beutazta a nagyvilágot. 1975-ben német állampolgár lett. Kicsit szo­morkás a hangulatom máma, Rozsdás le­velek, Szeretnélek újra megtalálni, az Utol­só kintornás Pesten. Az idősebbek még em­lékeznek ezekre a slágerekre, mint ahogy Németh József is emlékszik a régen elha­gyott nyíregyházi utcákra és terekre.- Azt terveztük a feleségemmel, hogy ha­zatelepszünk, mert felnőtt a kislányunk, elvégezte az iskolákat, férjhez ment. 1999- re mindent elintéztünk. A Velencei tó part­ján megvettünk egy kis házat, félig romos állapotban. A feleségem a készülődés köze­pette megbetegedett, és három hónap múl­va meghalt. Tulajdonképpen öt napig élt Magyarországon. A lányom Hamburgban, a fiam Floridában, én meg Magyarorszá­gon. Egyedül kellett Magyarországon talp­ra állni. Nehéz volt abból a lelkiállapotból kijönni. Dolgozni kellett, s nem tehettem mást, mint az énekléssel foglalkoztam: el­készült egy új CD-m. Harminckét év után először vagyok Nyíregyházán is. A nagy­bátyám a sóstói csendőrségen volt mester­szakács. Oda jártam hozzá gyerekkorom­ban. Négyéves koromig éltünk itt, de ké­sőbb is gyakran jártunk itt. Mióta itt va­gyok, feltolultak az emlékeim, képek men­nek el előttem. Anyai részről rokonok él­nek Nyírszőlősön, Ibrányban, Kótajban, Rakamazon, Dombrádon, Nyírkércsen. Va­jon élnek-e még? Édesanyámnak volt egy öccse, jó lenne vele találkozni. De most nincs időm, mert sietni kell vissza. A Kelet-Magyarország a legkedveltebb Felmérés készült áprilisban a városról: Nyíregyháza a tizenévesek szemével Felmérés készült a megye- székhely középiskolásairól: művelődésükről, szórakozá­sukról és értékrendjükről. A munka összegzését csütörtö­kön a városházán Murányi István szociológus ismertette újságírók előtt. A felméréssel a város Oktatási, Kulturális és Sportirodája bízta meg a szakembert. Az adatfelvé­tel 2001. április 17-30". között zaj­lott a város középfokú oktatási intézményeiben, 550 tanulót megkérdezve. Lebonyolításában a Debreceni Egyetem II. éves szociológus és a Nyíregyházi Fő­iskola II. éves művelődésszer­vező szakos hallgatói működtek közre.- A kutatás tervezése és lebo­nyolítása során a következő célo­kat követtük: a fiatalok művelő­dési és szórakozási szokásainak leírása, a fiatalok művelődéssel és szórakozással kapcsolatos el­várásai; a város intézményes és nem intézményes művelődési és szórakozási lehetőségeinek érté­kelése; a fiatalok tömegkommu­nikációs fogyasztási szokásainak elemzése - kezdte a szociológus. S hogy milyen e kép? A családi háttér A kérdőívben felsorolt devian­ciák közül leginkább az alkohol- fogyasztás jellemzi a fiatalok közvetlen (8 százalék) és tágabb (14 százalék) családját, öngyil­kossági kísérlet előfordulását a fiatalok 9 százaléka, idegorvosi kezelést 18 százalékuk nevezett meg családjukban, illetve a ro­konságukban. A fiatalok alko­hol- és drogfogyasztását, vala­mint a dohányzás jellemzőit a következő kérdés mérte: „Az utóbbi 30 napban hányszor for­dult elő veled, hogy dohányoztál, alkoholt ittál, kábítószert fo­gyasztottál?” Nos, az adott hó­napban a fiatalok 47 százaléka kipróbálta a cigarettázást, 59 százalékuk ivott alkoholt, 5 szá­zalékuk fogyasztott valamilyen kábítószert. A vallásos önbesorolás és a vallásgyakorlás válaszai alapján a kérdezett fiatalok többsége nem vallásos, azonban csupán 12 százalékuk válaszolta azt, hogy nem keresztelték meg, illetve nem jegyezték be. A teljes minta 48 százaléka katolikus, egyhar­Vincze István Amikor a megye területrendezé­si terve készült, mérlegelve let­tek azok a közlekedés-logisztikai összefüggések, melyek a megye és a tágabb környezet, a kisebb térségek és megye között létez­nek, ide értve a szomszédos, ha­táron túli területek hasonló problémáit is. Ekkor vált vilá­gossá, hogy az M3-as pályának Vásárosnaményt követően két irányt kell felvenni; az egyik a záhonyi, a másik a barabási, mert a pálya nyomvonalát úgy kell meghatározni, hogy az mi­nél szélesebb körben érintse a megye különböző térségeit, váro­sait, vonalvezetése feleljen meg a gazdaságilag potencionális fej­lesztési pólusoknak (Nyíregyhá­*A szerző megyei főépítész mada (33 százalék) református. A fiatalok fele (53 százalék) a maga módján vallásos, egyötöde (19 százalék) nem vallásos, 6 szá­zalékuk határozottan más meg­győződésű, s az egyházi tanításo­kat kővető vallásosságot 13 szá­zalékuk vállalja. A kérdezettek egyharmada (33 százalék) nem, s másik harmada (32 százalék) csak családi események alkalmá­val jár templomba. Az eredmé­nyek arra utalnak, hogy a gim­nazisták, a bejárók és az alacso­nyan iskolázott szülők gyerme­kei a leginkább, míg a szakisko­lások, a nyíregyháziak és a ma­gasan iskolázott szülők gyerme­kei a legkevésbé vallásosak. Az a tény, hogy ki müyen kö­zépfokú oktatási intézményben tanul, nagyrészt már meghatá­rozza a későbbi életpályát, és a hátrányos pozíciók kizárják a VENDÉGSOROK Balázs Attila illusztrációja későbbi mobilitást. A válaszadó fiatalok jövőképét ebben az érte­lemben a realitás jellemzi, mivel a gimnazisták az egyetemi (73 pont) és a főiskolai (62 pont) to­vábbtanulást tartják valószínű­nek, a szakközépiskolásoknál a főiskola (63 pont) és a szakmata­nulás (62 pont) a leginkább való­színűsíthető terv, a szakiskolá­sok csak a szakmaelsajátítást (77 pont) tartják lehetségesnek, s az egyetemi (22 pont) vagy a főisko­lai (35 pont) továbbtanulás gon­dolata is igen távol áll tőlük. A városban tanuló fiatalok egytizede (9 százalék) minden­képpen, 30 százaléka valószínű­nek tartja, hogy Nyíregyházán fog élni tanulmányainak befeje­zése után. A fiatalok szabadidejének nagy részét a televíziózás köti le. A válaszadók fele három órát, vagy annál többet tévézik, illet­ve videózik naponta! A Városi Televízió nézettsége viszont nem túl magas, a fiatalok 44 százalé­ka egyáltalán nem nézi a helyi adást. A leginkább hallgatott he­lyi rádió a Sunshine. Egyharma- duk egyáltalán nem látogatja a Móricz Zsigmond Színház előa­dásait, a színházba járóknak vi­szont tetszenek a bemutatott da­rabok. Kilencven százalék olvassa A nyomtatott sajtó is fontos csa­tornája a város történéseiről va­ló tájékozódásnak. A kérdőívben felsorolt lapokat a fiatalok csu­pán 5 százaléka semmilyen gya­korisággal nem olvassa. A me­gyében megjelenő lapok közül a Kelet-Magyarország olvasottsága a legmagasabb (a fiatalok 90 szá­zaléka olvassa valamilyen gya­korisággal), de a Tipp (68 száza­lék) is kedvelt a fiatalok köré­ben. A Futár 58 százalékkal sze­repel, a Nyíregyházi Napló 41 százalékkal, a városban megje­lenő műsorfüzeteket, a Nyíregy­házi Estet (33 százalék) és a Nyíregyházi kínálót mindössze (23 százalék) olvassa. Elgondol­kodtató, hogy a fiatalok csupán 9 százaléka olvas naponta a tan­könyv mellett mást, 12 százalé­kuk számára pedig csak a tan­könyv nyújt olvasmányélményt. Az Internet gyakorlati ismerete a fiatalok 93 százalékát jellemzi. Érdektelenség A szórakozási formák közül kiemelkedik a diszkó szerepe, 56 százalékuk legalább havi egy-két alkalommal diszkózik, míg 45 százalék házibuliban is megfor­dul. A mindennapos dohányzás­ról a fiatalok egynegyede szá­molt be, s 15 százalékuk legalább egy-két alkalommal iszik alko­holt. A fiatalok a város kulturá­lis eseményei iránt a közepesnél is kisebb mértékű érdeklődést mutatnak, a sport már jobban foglalkoztatja őket, míg az orszá­gos kutatási eredményekkel összhangban, jellemző a politi­kai eseményekkel szembeni ér­dektelenség. A város nyújtotta szórakozási lehetőségeket a fia­talok kedvezőnek ítélték meg. A fiatalok leginkább a NyírPlazát, a Buszacsát és a Sóstói Állatpar­kot látogatják - derül ki a felmé­résből. módszerekről, mint az utólag és gyorsan begyűjtött regionális statusokról (közmű vállalatok, pénzintézetek), melyek a vágyott regionális központi szerepkört tovább indokolhatják. Egy külső szemlélő számára ezek a körül­mények több dolgot egyértelmű- sítenek, számomra inkább csak egyet, a pejoratív politikai nyo­mást. Drágább az új pálya Megvizsgáltam az autópálya négy változatát azon az alapon is, hogy a különböző alternatí­vák milyen többlet hosszat és költségeket jelenthetnek, ezt is csak azért, mert az elterelés kez­deményezői minimális eltérések­ről beszélnek. Ez azért is hihetet­len volt számomra, mert Pitagorasz tétele óta világos, hogy egy háromszög két befogó­jának együttes hossza nem lehet rövidebb az átfogónál... Kiderült, hogy az eredeti érvényben lévő M3-as nyomvonal és a D változat között közel 11-15 kilométeres különbség van, ami költségek­ben megközelítheti a 11-15 mil­liárd forintot. Egy másik számí­tás szerint a különbözet miatti egy éves, az autósokra vonatko­zó költségtöbblet elérheti a 2,5 milliárd forintot, tehát ennyivel kerül ez többe a nyíregyháziak­nak, illetve az adott viszonylat­ban közlekedőknek. Pitagorasz, s az autópálya za, Záhony, Mátészalka, Vásá- rosnamény). Abból eredően, hogy mindenhova nem vezethet az autópálya, vizsgálnunk kellett a főforgalmi utak hálózatát és racionális hálózatfejlesztését, ami lehetővé tette, hogy lényegé­ben minden térség kapcsolódik az ezáltal tervezett korszerű rendszerhez, csökkentve az elér­hetőségi időket, kiterjesztve, op­timalizálva a gazdasági növeke­dés feltételeit (idő, költség, elő­készítettség). A tervezés során fi­gyelembe kellett venni a maga­sabb fokú tervekben, koncep­ciókban lefektetett elképzelése­ket és szempontokat is. Többek között az 1998-ban az Országgyű­lés által elfogadott Országos Te­rületfejlesztési Koncepciót (OTK), vagy a jóváhagyási folya­matban lévő Országos Terület- rendezési Tervet (OTT). Kiállta a próbát Akkor, amikor az ország az OTK-ban döntött a legfontosabb regionális kérdésekről, így a gyorsforgalmi hálózatokról, meghatározták az M3-as autópá­lya nyomvonalvezetését, ami nem sokban tért el az 1991-es Or­szágos Közúthálózat Fejlesztési Programtól, illetve az UVA- TERV 1993-as engedélyes tervé­től (a kérdéses szakaszra vonat­kozóan). De ennél még mélyebb­re is lehetne ásni (1985. UVATERV), mindezzel azt bizo­nyítva, hogy az eredeti nyomvo­nal jócskán kiállta az idők pró­báját. Ez nem véletlen, hiszen országos gyorsforgalmi hálózat legújabb elemei többek között a területi kiegyenlítés elveiből kiindulva tárják fel az ország térségeit, közel hasonló esélyt adva a régióknak/megyéknek a területi fejlődéshez. Ahhoz, hogy ez érthetőbb legyen, vizsgáljuk meg Debrecen és Nyíregyháza helyzetét. összehasonlítva a két pozí­ciót, már eleve jobb helyzetben van, és főleg fog kerülni Debre­cen a mi megyeszékhelyünktől, így számomra teljességgel érthe­tetlenek és igazságtalanok azok a kezdeményezések, melyek szakmailag alaptalan verziókkal Nyíregyházát az előnytelenebb helyzetből is rosszabbá igyeksze­nek kényszeríteni. Vannak per­sze körmönfont, utólag revi­deált, logikátlan környezetvédel­mi megfontolások is, mint a ter­vezett védendő területek egy ré­sze, vagy bizonyos érvek, misze­rint Debrecen nagyobb nagyvá­ros jobb foglalkoztatási feltéte­lekkel. Nem beszélve az olyan u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents