Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-09 / 133. szám
I 2001. június 9., szombat Keleti hétvégi 8. oldal •_________I Tájszeretet Móricz Zsigmond Könyviár elöadóter- mében érdekes kiállítás várja a látogatókat. Az alkotó a maga fiatalságával közelít a világhoz. Gyönyörködtet, de maga is gyönyörködik az ábrázolt valóságban. Ez a szemléletmód arra enged következtetni, hogy Kiss Krisztina megmarad az impresszionista hagyományoknál, de azt továbbfejlesztve a maga belső érzelmi állapotait is megmutatja a képeken. A kiállított alkotások a stíluskeresés szándékáról is árulkodnak. Föld Erdei sétány Elek Emil felvételei MÚZSA Reményik Sándor Viszontlátásra Viszontlátásra, - mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek - Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. Viszontlátásra - holnap. Vagy ha nem holnap, - hát holnapután. Vagy ha nem akkor - hát majd azután. És ha aztán sem - talán egy év múlva. S ha még akkor sem - hát ezer év múlva. Viszontlátásra a földnek porában, Viszontlátásra az égi sugárban. Viszontlátásra a hold udvarán, Vagy a Tejút valamely csillagán - „Vidám viszontlátásra” mégis, mégis! A röptűk ötven éve kezdődött A tiszaberceli modellezőknek sikerült öregbíteniük a település hírnevét- Azóta egyre szebb egyéni és csapateredményeket értünk el a különböző szintű versenyeken. Közülük is legcsillogóbb talán a Borsodi Mini Rally vándorserlege, amelyet Orosz Balázs, Juhász Ferenc, és Kulcsár István közreműködésével végleg elnyertünk 1993-ban. A sikeres munkánk hátterét persze a minket támogató önkormányzat és az adójuk egy százalékát részünkre felajánló egykori modellezők, barátok, szülők jelentik. Van aki folytassa Két ifjú modellező toppan be a klubhelyiségbe. A nyolcadikos Zelei Attila és Nagy Sándor régi barátok, mindketten otthon fertőződtek meg e kiváló hobbival. Mostanában - hiszen készülni kell a továbbtanulásra: Attila programozó, Sándor talán jogász szeretne lenni - a hétvégi szabad óráikat használják fel, hogy megépítsék legújabb működő makettjeiket, két II. világháborús harci repülőgépet. Úgy tervezik, hogy a kisebbik, egy vadászgép, már a nyáron repülni fog, de a bombázó is elstartol majd a berceli legelőről legkésőbb az iskolakezdés előtt. Sándor, motoros jachtja és Attila kedvenc vitorlázógépe után, most motoros repülőgép-mo- dellen dolgoznak A szerző felvételei Búcsúzáskor a krónikás szeme megakad a helyiség falára kitett jubileumi dokumentumok egyikén: „A modellező klub jelentősen hozzájárul a gyermekek személyiségének fejlesztéséhez, technikai és manuális képességének kibontakoztatásához. Hozzájárul az ifjúság szabad idejének hasznos, tartalmas eltöltéséhez. Segíti a pályaválasztást. Mindezeket igazolja az a tény, hogy volt modellezőink közül, mérnökök, technikusok, jó szakemberek kerültek ki.” Nevezetességeink Régi hagyománya Nyíregyházának, hogy jelentős épületeit névvel látja el. így történt ez a belváros közelmúltban átadott új létesítményével, a Geduly-házzal, amelyben számos üzlet, szolgáltatóiroda található. Érdemes felidézni, hogy miért éppen Geduly Henrik püspökre esett a névválasztás. A válasz egyszerű, mert 46 évi nyíregyházi működése mindig is a város érdekeit szolgálta Elek Emil felvétele Petró Béla az egykori bajnoki díjak között, a klub 50 éves születésnapjára a Tiszatej Kft.-től kapott önálló helyiségben Galambos Béla Nem sok település dicsekedhet az országban azzal - néhány tucatnál semmi esetre sem több -, hogy „saját” modellező klubja van. Olyan pedig, amelyikben fél évszázada megszakítás nélkül működik egy ilyen, alkotó embereket nevelő közösség, Tiszaber- celen kívül tán nincs is még egy e hazában. 1950 nyarán néhány kis srác felfigyelt a csekeséri legelőn valami furcsa, addig soha nem látott, de rettenetesen izgalmas tevékenységet folytató nagylegényekre. Egyre közelebb merészkedtek, azután szájtátva csodálták, amint aprócska repülőszerkezetek emelkednek a levegőbe, s majd néhány másodperces gyönyörű röpte után, öt-hat kőhaj í- tásnyira érnek talajt.- Maga volt a boldogság, amikor megengedték, hogy repülőiket visszacipeljük a kiidulási helyre - emlékszik vissza a jószerivel további sorsát is meghatározó napra, a modellezéssel ott, a csekeséri legelőn megfertőződött gyerkőcök egyike. Ma ő a klub vezetője, Petró Bélának hívják, ám a gyerekek csak „tanár bácsinak” szólítják. A hatvankét éves, technikát, fizikát, kémiát és természetismeretet tanító általános iskolai nevelő emlékeiben pereg tovább a berceli modellezés történetének dokumentumfilmje: Léc, papír, ragasztó- A következő ősszel, a korábban a kíváncsiskodó srácokból verbuválódott kis csoportban, Romhalmi László irányításával megindult a fenyőlécek és papírok ragasztása. Egyre népszerűbb volt a gyerekek között a modellezés. Pár év múlva már az orosztanárunk Süldi Zoltán szervezte üyen tapasztalatai birtokában a munkát. Nem kellett már messzire kutyagolni, az iskola adott helyet a szakkörnek. Ma már történelem, de az előző rendszer nagy gondot fordított rá, hogy az ifjúság félkatonai szervezetben sajátítsa el az akkor megfelelő hazafias és honvédelmi ismereteket. Ezért jött létre a rendszerváltás évében megszűnt Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ), amelynek égisze alatt és teljes pénzügyi támogatásával működtek a helyi lövész, repülő, ejtőernyős, rádiós és modellező klubok. A középiskolás Petró Béla 1954-57-ig már maga szervezte a Megyei Modellező Klub mind ismertebbé váló Tiszaberceli Modellező Szakosztályát. Érettségi után a fiatal klubvezető 6 évre elkerült a szülőfalujából, de volt aki helyette az élre álljon. A budapesti villamoskalauz- kodás és a tanítóképző elvégzése közben tovább bővítette modellezéssel kapcsolatos ismereteit úgy, hogy 1963-as hazatérte után első dolga volt a klub újjászervezése. Eredményesen tette, hiszen egyre többször és egyre távolabbi versenyeken sikerült öregbíteniük Tiszabercel hírnevét. A Győrött rendezett III. Országos Bajnokságon például a vitorlázó és motoros kategóriában egyaránt Petró Béla lett az országos bajnok, aminek nagy visszhangja volt az akkori sajtóban. „Városi" szinten- Modellezőinknek köszönhetően az ország igen sok települése tudomást szerzett Tiszabercel- ről. Nem egyszer fordult elő egy- egy díj átadásakor, hogy mint a „Tiszabercel Városi Modellező Klub versenyzőjét szólították ki valamelyikünket az érem átvételéhez. Az 1970-es évek végén jelentős feladatot kaptunk a Honvédelmi Minisztériumtól: Hajdú és Szabolcs megyékben itt Bérceién vezettem a rádióirányítású modellvezető képzést a honvédség számára. A modellbemuta- tókkal állandó meghívottjai voltunk a honvédelmi, és falunapoknak. Akkoriban többször is elismerték az ifjúság nevelésében kifejtett munkámat - emlékszik vissza az egykori bajnok. A modellezők életében is 1990 volt a fordulat éve. A rendszer- váltással megszűnt az MHSZ, így két lehetőség közül választhattak a berceli modellezők is: vagy megszüntetik a klubot, vagy civil szervezetként próbálják meg továbbműködtetni. Utóbbi mellett döntöttek, hiszen a gyerekek éppúgy ragaszkodtak hozzá, mint a klubvezető, no és a község polgármestere Hajnal András is - fontosnak tartva az ifjúság e hasznos időtöltését - ígéretet tett a klub rendszeres anyagi támogatására. A Cégbíróság Tiszaberceli Modellező Klub címen jegyezte be az egyesületet, amelyik így folyamatosan dolgozott tovább olyan időszakban, amikor Magyarországon egyre-másra hagytak föl a modellezéssel. A megyénkben például azóta is csak Mátészalkán és nem régtől Nyíregyházán kezdődött újra a modellező munka.- A civil szervezetté alakulásunk óta minden anyagot és eszközt magunknak kell előteremteni. Ennek érdekében már 1991- ben sikerrel pályáztunk. Az elnyert 90 ezer forintból modell- irányítókat szereztünk be, ami lehetővé tette, hogy szélesebb körben foglalkozzunk az autómodellezéssel - mutat körbe a berceli modellezők nem rég megszerzett saját kis birodalmában rendezett kiállítás dicsőséget hozott darabjain Petró Béla. Kicsi a bors, de drága... A technika fejlődése a modellezés terén is óriási léptekkel halad. Míg régebben maguk barkácsolta modellekkel küszködtek a modellezők, az elmúlt években már egyre több gyári autómodell került a szakboltokba, s onnan a versenyekre. Egy ütőképes autómodell startra kész állapotban 60-80 ezer forint, csak az akkumulátorkészlet 10-15 000. Egyre drágábbak a modellező anyagok is. Egy szál fenyőléc 25-50 forint, de a rendkívül kis fajsúlya miatt kedvelt balsafa köbmétere 400.000 forint. Egy modellmotor 25-30 ezer, hozzávaló egy liter üzemanyag 1200 forintba került.
