Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-07 / 105. szám

2001. május 7., hétfő 3. oldal Kelet# HÁTTÉR Balogh József Hol van már a bort, búzát, békességet - kérdezhettük szombaton (meg jóval koráb­ban is már), mikor a ceglédi nagyválaszt­mány ülésén először Torgyán József (vér a vérünkből) ordítani kezdte: bolsik hazai, majd vele együtt skandálni kezdték a nagy(?)választmány résztvevői is, hogy né­hány, a tömegtől eltérően gondolkodót kiebrudaljanak a teremből. Mire gondolhattunk, akik a tévé képernyőjéről szereztük az információt? A tömeg ma épp úgy nem kíváncsi az észér­vekre, mint évszázadok óta, épp úgy visel­kedik, mint a futballmeccsen, a lényeg, hogy kiabálhasson, hogy éltesse vezérét, majd alvezérét, azt a Maczó Ágnest, aki há­rom éve a Torgyán-ellenes tábor élén lépett ki a kisgazdapártból, három hete mint ellen­lábasa tért vissza a vecsési alapszervezetbe, most meg ölelkezve bújt bele az alelnöki funkcióba, mert a reformisták feltehetően nem kínálták meg ekkora magas párttiszt­séggel. Voltaképpen mondhatnánk azt is, a kis­gazdapárt belügye, mennyit cirkuszolnak, kit zárnak ki, kiből lesz alelnök, ám a dolog nem ilyen egyszerű. Ahogyan a pártok többsége, a kisgazdapárt is a kisemberek, a polgárok pártjának tartja magát, ám ilyen viselkedéssel éppen ezekben a rétegekben kelt kételyeket a pártok, egyáltalán a politi­ka iránt. Persze, nem most fedeztük fel, hogy messze áll a polgár eszméje attól a polgárétól - akiről például Márainál gyakorta olvashatunk -, aki a tökéletességre törekedett, s erre használta fel szakértelmét, legfeljebb önpusztító volt, de másokat nem akart bántani. Ha pedig rosszul dön­tött, vállalta a felelősséget, s nem hárította másra. /\ bort, búzát, békességet jelszót a cir­kuszt és kenyeret-re cserélő kisgazdahétvé­gén túl is történtek politikai események. Megtudhattuk, hogy a szocialisták még messze állnak a választás előtti rajtvonaltól, a Fidesz látszik a legfelkészültebbnek, s pártütők sem bomlasztják az egységet. Azért egy egységes kisgazdapártra - ahogy Pokorni Zoltán fogalmazott tegnap, ha ké­pesek lesznek rendezni soraikat - nekik is szükségük volna. Cirkusz és kenyér HÍREK □ Előadás A nyíregyházi Tini Show szerve­zésében a nagyváradi MM Színház május 7- én 9 órától a Kölyökvárban jótékony célú előadást tar az értelmi fogyatékos gyerme­kek számára. A résztvevők a XIX századi ma­gyar költészet remekeiből (vidám, kosztü­mös) hallhatnak, láthatnak válogatást. □ Családi klub A mozgáskorlátozottak megyei egyesületének Családi klubja május 9-én (szerdán) 14 órától tartja következő foglalkozását Nyíregyházán a Körte u. 19- 21. szám alatt. Ukrán, magyar piacnyitásra vár Kovács Ferenc, a miniszterelnök határrégió-fejlesztési megbízottja a kapcsolatokról Kovács Ferenc, a miniszterelnök megbízottja a szerző felvétele Nyíregyháza (KM - M. S.) - Három és fél év kihagyás után áprilisban Kijevben ülést tartott a magyar-ukrán kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kor­mányközi vegyesbizottság az illetékes miniszterek veze­tésével. A tárgyaló delegáció tagja volt Kovács Ferenc, a kormányfő ha­tárrégió-fejlesztési megbízottja, akitől hazaérkezése után azt kér­deztük: várható-e kedvező válto­zás a magyar-ukrán együttmű­ködésben, közelebbről a határ­menti kapcsolatokban. Mindkét fél érdekelt- Martonyi miniszter úr Kijev­ben kifejtette: Magyarország ér­dekelt egy gazdaságilag és politi­kailag stabil Ukrajnában, mi szerény lehetőségeinken belül ezt kívánjuk minden lehetséges módon előmozdítani, a magyar fél az együttműködés minden formáját támogatja, szeretné, ha a két ország között bővülne a szolgáltatás-kereskedelem, erő­södnének a termelési együttmű­ködések - mondta Kovács Fe­renc.- Kétségtelen azonban, a gaz­dasági kapcsolatok a korábbiak­tól és a kívánatos szinttől is messze vannak. Tárgyalópartne­reink arról tájékoztattak ben­nünket, hogy az ukrán gazdaság­ban 2000-ben és 2001. elején ked­vező változások történtek. Emel­ni szeretnék a kölcsönös árufor­galom volumenét, és intenzíveb­bé tenni a befektetéseket. Június 30-ig egy olyan közös mechaniz­must dolgoznak ki a szakembe­rek, amely lehetővé tenné a két­oldalú kereskedelmi forgalmat korlátozó piacvédelmi korlátozá­sok felszámolását. Ami a mi szá­munkra kifejezetten előnyös: kü­lön témaként szerepelt a vegyes­bizottság ülésén a határ menti régiók, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, egye­bek között az 5. nemzetközi köz­lekedési folyosó mentén. Ez me­gyei szempontból is újabb lehe­tőségekeket nyithat meg. EU-s kapcsolatok Kovács Ferenc arról is beszélt, hogy az idén már többször talál­kozott kijevi kollégájával, Igor Harcsenkóval és annak Ungvá- ron dolgozó helyettesével, Nu- szer Ernővel. Elsősorban a határ­menti térségek egyeztetett fej­lesztési koncepciójáról és annak az Európai Unióhoz kapcsolódó fejezeteiről volt szó. Magyaror­szág a Phare-, Ukrajna a Tacis programmal kötődik az EU-hoz, s most azon dolgoznak, miként lehet brüsszeli pénzekre közösen pályázni. Széles körű, komplex prog­rammal szándékoznak indítani, elsőként a közlekedési infra­struktúra - vasút, közút - fej­lesztésével. A másik nagy téma a határát­kelés feltételeinek javítása, mert a schengeni típusú személy- és teherátkelők kiépítése hosszú és költséges dolog, ráadásul szemlé­letváltásra is szükség van, mert a legjobb gépek is lassúak, ha a mellettük ülő ember nem úgy dolgozik, ahogy kell. Jog és vám- Szóba került a határmenti tér­ségek fejlesztésének stratégiája a két kormányfő április végi ung­vári találkozóján is - folytatta a miniszterelnök megbízottja. - Tartalommal kellene megtölteni a határmenti régiók együttmű­ködését, kihasználva a különle­ges gazdasági övezetek kínálta lehetőségeket. Az előrehaladás itt is lassúbb a kívánatosnál, a kis- és közepes vállalkozások együttműködése nem mutatja, hogy itt különleges lehetőségek lennének. A jogi környezet és a vámigaz­gatás területén történő változá­sokra várnak sokan, de ez nem helyi kompetencia, a vámtarifá­kon, -kontingenseken sem itt tu­dunk változtatni. Kovács Ferenc a háttérmun­kák mellett két eseményt emlí­tett: jó visszhangja volt annak az április végi háromnapos tudo­mányos konferenciának, ame­lyen Záhonyban, Ungváron és Nyíregyházán sok olyan gazda­sági vezető személyiség vesz részt, akik hatással lehetnek a kapcsolatok élénkítésére. Hosz- szabb távon pedig a júniusban Budapesten sorrakerülő minisz­terelnöki találkozó különösen lé­nyeges, amelynek előkészítésén már most dolgoznak a szakembe­rek. Májusi hangulat Mintha vasárnap lenne olyan ez a belvárosi pillanatkép Nyíregy­házáról Nagy István Attila felvétele ÉLETKÉPEK Marci Hevesen Bállá László Csak néhány esztendeig ok­tattam az egyetemen, de ez elég volt ahhoz, hogy hallga­tóim közt sok érdekes típusra leljek. Voltak köztük egészen kiváló képességűek, de hihe­tetlenül ostobák is, mint az a kissé kidülledt szemű fiatalem­ber, akiről most írni akarok. Nos, őkelme szerelmes volt az életszínvonal kifejezésbe, de ezt nem csupán amolyan divat­szóként használta, elképesztő tudatlanságát igyekezett elta­karni, ezzel a fogalommal igye­kezvén körülhalandzsálni a különböző témákat („Ebben a regényben kifejti a szerző, hogy régebben alacsonyabb volt az emberek életszínvona­la, azután magasabb lett”). Vé­gül meguntam a dolgot, s az egyik vizsgája előtt kijelentet­tem: „Figyelmeztetem, hogy Zrínyi sohasem írt az életszín­vonalról.” Az emberem erre visszavette a leckekönyvét; in­kább eljön máskor. De többet nem jelentkezett. Kimaradt. Ez a kissé valószínűtlenül csengő eset akkor arra sar­kallt, hogy eltöprengjek magán az életszínvonal szón, s elkezd­jek magamban azon sajnálkoz­ni, hogy bizony, az emberek mindennapjaiba egyre jobban belopják magukat a hivatalos ízű kifejezések, de minél több van belőlük, annál ritkábban találkozunk ízes idiómákkal, szokásmondásokkal, amelyek apáink-nagyapáink beszédét olyan kifejezővé tették találó képieségükkel, gondolatsűrítő tömörségükkel. Habár igaz: a modern ember szóhasználatá­ban aligha kerülheti el a nap­jaink hozta tudományos forra­dalom és a zajló közélet nem mindig szép kifejezéseit, de ez nem zárja ki, hogy vigyázzunk a múlt értékes nyelvi öröksé­gére is. Hiszen, ha azt állapít­juk meg valakiről, hogy „Él mint Marci Hevesen”, ezzel bi­zonyára pontosabb képet adunk anyagi helyzetéről, mintha azt írnánk: „Egyre ma­gasabb az életszínvonala.” No de azt is mondhatjuk ilyenkor, hogy „Borral mosdik, kolbász- szál törülközik”, hogy „Van mit aprítania a tejbe”, hogy „Annyi a pénze, mint a pely­va”, hogy „Él mint hal a víz­ben.” Persze egykori hallga­tóm kedvenc kifejezése is megállja a helyét szociológiai fölmérésekben, közgazdasági elemzésekben - itt valami ízesebb szinonimája volna a furcsa. No és most arról, mi indított arra, hogy azt a bizonyos régi tanári élményemet s akkori töprengéseimet fölidézzem. Sok-sok év után ismét talál­koztam e kis írásom hősével. A csapi határátkelőnél két egy­mást követő autóban várakoz­tunk a sorunkra. Türelmetlen­ségünkben mindketten kiszáll­tunk, s ő akkor látott meg. Szé­les mosollyal jött hozzám. Alig két percig beszélgettünk (in­dult a sor), de ez elég volt ah­hoz, hogy eldicsekedjék vele: van egy magyar-ukrán vegyes­vállalata, ez ontja a pénzt, az idén a Bahamákon nyaralt csa­ládjával, és a Ladáját nemrég cserélte ki erre a vadonatúj Mercedesre, amelyből az imént kilépett. „No, ez él, mint Marci Heve­sen” - gondoltam, de nyomban kiigazítottam magam: „Ennek azután igazán magas az élet- színvonala!” Gomba Vasváriból Tiszavasvári (KM) - Tiszavas- váriban a gombatermesztés­nek hagyományai vannak. Most, hogy az ICN a gyár­nak a morfint termelő részét nem építi le, az alapanyag, tehát a máktok, illetve az ebből készülő szecska kínálja a lehetőséget a las­kagomba termesztés felújítá­sára. Ehhez kíván komoly befektetés­sel segítséget nyújtani egy Ke- rencsenden élő vállalkozó - tud­tuk meg Várkonyi Istvántól, a városi képviselő-testület tagjá­tól, aki támogatta, hogy a város büdi részén jelképes összegért egy ingatlant adjon el az önkor­mányzat, ahol raktárt, hűtőhá­zat építhet a vállalkozó, illetve ahol fogadja tudja, illetve előké­szíti a beoltott alapanyagot. A telepen akár ötven dolgozót is tud foglalkoztatni, akik a kom­posztálástól kezdve a raktári, a hűtőházi munkákat, a szállítás­előkészítést végzik. Szakmai betanításukat a Nyíregyházi Re­gionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ tervezi, a tanfo­lyamra a helyi munkaügyi ki- rendeltségen lehet majd jelent­kezni, A vállalkozó korlátlan meny- nyiségben felvásároltja a laska­gombát. A megyei Munkaügyi Hivatal és az FM Földművelés- ügyi Hivatala támogatást és segítséget ad a vállalkozóknak, így helyben és otthon mindenki a saját lehetőségeinek megfele­lően biztost megélhetést nyújtó foglalkozáshoz jut, mert a gom­bának biztos felvevőpiaca van. Tiszavasváriban a téglagyár is biztosan létrejön a jövő év végé­re. Mivel automatizált lesz a rendszer, ehhez sok könnyűgép­kezelőre lesz szükség. A helyi munkaügyi kirendeltséggel kö­zösen könnyűgépkezelői tanfo­lyamot indít a Képző Központ, s aki ezt elvégzni, szintén biztos munkalehetőséghez jut.

Next

/
Thumbnails
Contents