Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-29 / 124. szám

2001. május 29., kedd Kelet# HAZAI TÁJON 4. oldal □ Telepítések A megyei szövetség a keze­lésében lévő Császárszállás-oláhréti víztáro­zóba május 29-én pontyokat helyez ki. Jú­nius 12-én pedig a tiszalöki Kenyérgyári holt­ágba telepítenek horogérett pontyokat. A Székely-őzetanyai víztározóba szintén 29-én kerül tíz mázsa horogérett ponty. (Horgászni június 1-jén lehet.) □ Közgyűlés A Mozgáskorlátozottak Sza- bolcs-Szatmár-Beregi Megyei Egyesülete éves közgyűlését május 31 -én (csütörtökön) 9 órától tartja az egyesület székházában (Nyíregyháza, Körte u. 19-21. sz. alatt). □ Véradás Ma Géberjénben (itt adnak vért a fülpösdaróciak is), a polgármesteri hivatal­ban 9 és 14, Záhonyban, a MÁV záhonyi pá­lyagazdasági főnökségén 6.30 és 11 között lesz véradás. Iskolai könyvtár Jól felszerelt is­kolai könyvtár - nyolcezer kötet könyv, CD-lejátszó, számítógépek, pedagógiai gyűjtemények - áll a tanulók és pedagógu­sok rendelkezésére a tiszavasvári Kabay János Általános Iskolában Elek Emil felvétele I _________________ Gyarapodó levéltár Az elmúlt tíz esztendőben a köz­feladatokat ellátó intézmények közül a levéltárak kapták a legtöbb olyan új feladatot, amelyik a rendszervál­tással szorosan összefüggött. A kárpótlással, a hadigondozással, újab­ban pedi a szövetkezeti üzletrésszel (va­gyonjegy) kapcsolatos levéltári kötelezett­ségek több mint tízszeresére növelték az intézmény ügyfélforgalmát. Az ügyintézés kapcsán sokezer ember ismerhette meg a levéltár szolgáltatásait, szerezhetett tudo­mást arról, hogy milyen fontos feladat az iratok megőrzése, megvédése. Megnövekedett az intézmény iránti bi­zalom, ennek napjainkban is látható, kéz­zel fogható jelei vannak. Egyre többen gon­dolják úgy, hogy a féltett családi iratok­nak, fontosabb dokumentumoknak, speciá­lis szempontból összegyűjtött könyveknek, kutatást segítő iratoknak a levéltárban van a legjobb, legbiztosabb helyük. Koncepciós per Legújabban dr. Fazekas Árpád orvostörté­nész ajándékát kaptuk meg. Az 1951-es kel­tezésű dosszié egy szomorú ügy iratait tar­talmazza: Kádár Gábor gyulaházi lakos koncepciós perét, elítélését A kulákká nyilvánított Kádár Gábort hamis vádak alapján fegyverrejtegetésért halálra ítélték és kivégezték. Az ötven esztendővel ezelőt­ti tragikus esemény iratai újabb és fontos adatokat szolgáltatnak a Rákosi-diktatúra időszakának kutatásához Az elmúlt évtize­dekben az ajándékozás a levéltári állo­mány gyarapodásában alig játszott szere­pet. Napjainkra viszont az ajándékozók kö­re folyamatosan bővül. Menner Ödön gyógyszerész hagyatékából értékes könyv- állományt kaptunk, Horváth Miklós a me­gye oktatásügyére vonatkozó pótolhatatlan iratokat adott át a levéltárnak. Az örökö­söktől megkaptuk Porzsolt István főiskolai tanár és Kiss Margit írónő hagyatékát. Kávássy Sándor országgyűlési képviselő a parlament hiteles jegyzőkönyveit küldi a levéltárnak. Juhász Endre főorvos pedig a megye egészségügyére vonatkozó irat­együttessel gazdagította az intézményt. Az ajándékok egy-egy korszak kutatásá­hoz új forrásokat jelentenek. Nagy Ferenc levéltárigazgató Nem csak háború idején léteznek A százhúsz éves Magyar Vöröskereszt megyei szervezetét Henri Dunant-díjjal tüntették ki A tiszavasvári Pacsirták a vöröskereszteseknek daloltak A szerző felvétele Lefler György Tiszavasvári (KM) - Megkapó „családi rendezvény" helyszí­ne volt a tiszavasvári város­háza pénteken, ahol a Ma­gyar Vöröskereszt megyei szervezetének, mint nagy családnak a jubileumi ün­nepségét tartották. A jubilálok a Magyar Vöröske­reszt megalakulásának 120. év­fordulójáról emlékeztek meg. A megyei ünnepség résztvevőit a házigazda Veres Ferencné terüle­ti titkár köszöntötte, majd Kajtár Piroska gimnazista Baranyi Ferenc Vöröskereszt cí­mű versével, a Fülemüle Óvoda Pacsirta csoportja pedig tündéri gyermekműsorral ragadtatta tapsra a jelenlévőket. Háború, katasztrófa A megyei szervezet elnöke, dr. Kovács Árpád elmondta, hogy az elmúlt évben a 326 vöröskeresz­tes alapszervezetben, 52 csoport­ban és 9 klubban több mint 21 ezer tag tevékenykedett. Nőtt az ifjúsági alapszervezetek száma is, mindez megnyugtató és a folytonosságot jelenti a 91 alap­szervezet 7602 tagja, különösen igaz ez a kisvárdai területre, ahol közel kétezer taglétszám­mal számolnak. Az elnök kiemelte a közel négyezer önkéntes tevékenysé­gét is, akik munkájukkal hozzá­járultak a millennium és a Ma­gyar Vöröskereszt X. kong­resszusa évében elért eredmé­nyekhez. - Az önkéntesek másik csoportja egy-egy akció, vagy ka­tasztrófa idején jelentkezik hívó szavunkra. A szomszéd ország­ban a háborúk, idehaza a termé­szeti erők okoztak szörnyű pusz­títást. Sokszoros visszajelzést kaptunk arról, hogy szükség van egy ilyen humanitárius értéke­ket valló és az alapján is cselek­vő, az önkénteseket összefogó ci­vil szervezetre - mondta a me­gyei elnök. Elismerés a megyének Hasonlóképpen megköszönte a megyei szervezet valamennyi tagjának, önkéntesének áldoza­tos munkáját dr. Morzsányi Éva országos főtitkár, aki a világnapi ünnepség alkalmából többeknek a Vöröskeresztes Munkáért ki­tüntetés arany, ezüst és bronz fo­kozatát nyújtotta át. Örömmel adta át dr. Kovács Árpádnak - mintegy megismételve a buda­pesti világnapi ceremóniát - a megyei szervezet elismeréseként a Henri Dunant-díjat. E magas kitüntetést kollektíva, vöröske­resztes szervezet első alkalom­mal mondhatja magáénak. A kitüntetettek Vöröskeresztes Munkáért arany fokozatot érdemelt ki: Szentmi- hályi János fehérgyarmati és Vá­rad i Béla Elekné újfehértói vö­röskeresztes: ezüst fokozatot: Dengi Józsefné nyíregyházi, Szendrei Józsefné kisvárdai, Szankovics Erzsébet tiszaeszlári, Cséke László jánkmajtisi; bronz fokozatot: Kupor Imre tunyogma- tolcsi, Gacsályi Csabáné barabá­si, Fazekas Ferencné záhonyi, Brillóné Nagy Zsuzsanna raka- mazi, Templom Sándorné nyír­bátori, Köbli Attiláné máriapó- csi, Fehérné Pásztor Katalin nagyecsedi, Katona Sándorné nyíregyházi, Kalu Béláné sza- bolcsveresmarti, Lengyel Sándor lónyai vöröskeresztes. Az Ifjúsá­gi Vöröskeresztes Munkáért Elismerő Oklevelet vehette át a nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskola és a kocsordi Jókai Mór Általános Iskola kol­lektívája. Hogyan is szólt a Vöröske­reszt című vers? „Ha jött az árvíz, biztos desz­kaszál volt, a földrengésben megmentő fe­dél, a didergőnek takaró a vállán, az éhezőnek egy darab ke­nyér. ” Ösztöndíj Nyíregyháza (KM) - Először névtelenül hirdették meg, majd már tavalytól Porzsolt István ne­ve fémjelzi a megyei közoktatási közalapítvány tehetséges diá­koknak szóló ösztöndíját. Eddig tizen kaphatták meg a rendszeres havi anyagi támoga­tást, idén szeptembertől azonban már húsz diák részesülhet a me­gyei közoktatási közalapítvány ösztöndíjában. Mivel a tehetség- gondozás meghaladja az iskolák kereteit és lehetőségeit, a közala­pítvány alapítása óta beszáll e feladatrendszerbe. Az idén két és fél millió forintot szánnak e cél­ra, amelyből húsz, 12-18 év kö­zötti, jó tanulmányi és minősí­tett szaktárgyi versenyeredmé­nyekkel, zsűrizett munkákkal, publikációkkal rendelkező, szo­ciálisan rászoruló tanulót támo­gatnak 12 hónapon keresztül. Az ösztöndíjhoz szükséges te­hetséggondozó mentori nyilatko­zat is. A közalapítvány levélben tájékoztatta a feltételekről az is­kolák igazgatóit, akik javaslatai­kat június 30- ig küldhetik meg. ARCKÉP Nagy Károly nyugdíjas Vásárosnamény-Gergelyi- ugornya (KM - Gy. L.) - Hu­nyorog a május veröfény- ben, naptól-széltöl cserzett arca árulkodik arról, mi nyomja lelkét. Hatvenhét évesen érte meg élete talán legnyomasztóbb él­ményét Nagy Károly Gerge- lyiugornyán, amikor márci­us 7-én egy kis batyuval fel kellett szállnia feleségével együtt a buszra. Mert jött a sá­ros víz... Pedig az élete addig sem volt éppen könnyű: kétszer kapott infarktust. Most is a kórház­ban volt egy hétig. Mutatja kis házát, mely még áll. De már megvan rá a bontási engedély (lehet, mire e sorok megjelen­Nagy Károly A szerző felvétele nek, már el is takarítottak), mert olyan rozoga állapotban van, hogy felújítása többe ke­rülne, mint helyébe egy új épí­tése.- Nem tudom, mi lesz, mert jó, ha a házat újjáépítik, de mi­vel rendezzük be. Minden tönkrement. Nyugdíjas va­gyok, feleségem 67 százalékos rokkant, a járadéka 14 ezer fo­rint. Ketten nem kapunk össze­sen negyvenezer forintot, pe­dig negyven évet dolgoztam egyhuzamban. Ebből huszon­hármat a közútnál, vagy ahogy akkor hívtuk, a KPM-nél. Ä többit meg jobbára Namény- ban, az üveggyárban. Sajnos, sok kell a patikára, mert van ugyan közgyógyigazolvány, de pont a legdrágább gyógyszere­met nem lehet rá kiváltani. A legnagyobb bánatunk mégsem a ház, meg a többi, hanem az, hogy 31 éves fiam gyógyítha­tatlan beteg. Nagyot sóhajt, ahogy ezt vé­gigmondja. Barázdált arca, mé­lyen ülő szeme sokat elárul az egyszerű beregi emberek nem éppen könnyű életéről. Mert, sajnos, nem ő az egyedüli, akit e vidéken egy dolgos élet őszén szinte a semmi partjára vet a sors. Záhonyban fizetnek legtöbben adót A személyi jövedelemadózás Szabolcs megyén belüli különbségei számottevőek Nyíregyháza (KSH-Malakucziné Póka Mária) - A megyei jöve­delmi viszonyok köztudottan igen kedvezőtlenek, az e té­ren tapasztalható lemaradás nagymértékű. Ugyanakkor a megyén belül is fi­gyelemre méltó különbségek vannak, melyek szorosan össze­függnek a foglalkoztatási lehető­ségekkel, az eltartási kötelezett­ség mértékével. Az eltérések statisztikailag leginkább a település típusa, az ott élők száma (a népességnagy- ság-kategóriák), illetve nagyobb település-csoportok, kistérségek szerint ragadhatok meg. A városokban a munkaválla­lási korúak népességen belüli aránya számottevőbb (66 száza­lék) a községekre jellemzőnél (60 százalék) és a munkavállalási korú népesség lényegesen na­gyobb része (59 százaléka) fizet szja-t, mint a községekben (46 százalék). A kedvezőbb foglal­koztatási lehetőségek mellett a gyermek- és időskorú népesség részaránya mérsékeltebb és az alacsonyabb eltartási kötelezett­ség kedvezőbb jövedelmi helyzet­tel jár. Emelkedő arányok A megye városai közül az adófi­zetők munkavállalási korú né­pességhez mért aránya Zá­honyban a legnagyobb. Itt igen alacsony az idős népesség el­tartottsági rátája és a munkanél­küliség jóval kisebb mértékű, mint a megye más városaiban, térségeiben. Záhony mellett a megyeszék­helyen, Nyíregyházán és Fehér- gyarmaton a legmagasabb az adófizetők munkavállalási korú népességen belüli aránya. A községek népességszámá­nak növekedésével emelkedik a munkavállalási korban lévők aránya, akárcsak a közülük adó­zók részaránya, miközben csök­ken a munkanélküliségi arány és az idős népesség eltartottsági rátája. Az egy adózóra jutó szja-ala- pot képező jövedelem szoros kor­relációt mutat a település típusá­val, az ott élők számával. A váro­sok adózóinak átlagos adóalapja (670 ezer forint) 14 százalékkal haladta meg a községek átlagát. Az adóalap Záhonyban, Nyíregy­házán és TiszavasVáriban a vá­rosi átlagot meghaladó, megyei viszonylatban kiemelkedő jöve­delmi viszonyokat tükröz, A megye kistérségeit tekintve az adófizetők munkavállalási ko­rú népességen belüli aránya 45 és 57 százalék közötti, a nyíregy­házaiban, a tiszavasváriban és a kisvárdaiban a legmagasabb, ott ahol a munkanélküliségi arány is a legmérsékeltebb. Ezekben a kistérségekben az idős népesség aránya is kicsi (ki­véve a tiszavasvárit), de a gyer­meknépesség eltartottsági rá­tája csak a nyíregyházaiban alacsony. Kistérségi szinten Az egy adózóra jutó adóalapot képező jövedelem kistérségi szinten 470 ezer (baktalórán- tházai, fehérgyarmati, nagykál­lói) és 660 ezer forint (tiszavas­vári) között szóródott, 600 ezer forint felett azonban a tiszavas­vári mellett csak a kisvárdaiban és a nyíregyházaiban, azaz a leg­kedvezőbb foglalkoztatási hely­zetben lévő térségekben volt. A kistérségi adatok azt mutat­ják, hogy a megye északi és nyu­gati részén van egy, illetve két olyan kistérség (a kisvárdai, il­letve a nyíregyházai és a tisza­vasvári), melyek foglalkoztatási, jövedelmi viszonyai átlagon felü­liek, és ezekben a megye népes­ségének jelentős része (fele) él. A többi kistérség helyzete lényege­sen rosszabb az előbbieknél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents