Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-21 / 117. szám

2001. május 21., hétfő ITiktif iinnrn 3. oldal NÉZŐPONT Védtelen taxisok Sipos Béia_______________ Szombaton hajnalban megöltek egy fiatal­embert. Élt huszonnégy évet. Taxis volt. Egy héttel ezelőtt Nagykanizsán lett gyilkosság ál­dozata ugyancsak egy fiatalember. Ő is taxis volt. A szó szoros értelmében rettegnek a ta­xisok. Mert védtelenek, hiszen a legrosszabb esetben négy utassal a hátuk mögött kiszol­gáltatottak, s képtelenek védekezni egy tá­madás esetén. Szerencsére az utasok nagyon nagy százaléka utazásra veszi igénybe a taxi­kat. De elég csak egyetlen egy elvetemült, előre megfontolt szándékkal kocsiba ülő em­ber, aki bármire képes. Még a legszörnyűbb­re is. Sajnos, lehetne a példákat sorolni. Ten­ni kell valamit, de nagyos gyorsan. Emlékszem még arra az időre, amikor a ré­gi Warszawa taxikban egy plexivel választot­ták el a vezetőt az utastól. Valami miatt nem vált be. Most még ennyi védelmet sem kap­nak a taxisok. Más kell, hatékonyabb, a mai kornak megfelelő. Az igazságügy-miniszter szombaton már azt mondta: elkötelezett hí­ve annak, hogy nagyobb szigorral lépjenek fel az ilyen bűntetteket elkövetők ellen. Ez mindenképpen jó jel, de addig sem marad­hatnak védtelen a gépkocsit vezetők. Dávid Ibolya hozzátette: többet kell áldozni azért, hogy riasztórendszerekkel, és egyéb techni­kai berendezésekkel megelőzzék a bűnt, és ne is kísérletezzen senki, hogy néhány ezer, tízezer forint megszerzéséért embereket öl­jön. A fuvarozók szövetségének elnöke ma találkozik az igazságügy-miniszterrel, akitől a taxisok gázspray használatához és egy mű­holdas követőrendszer kifejlesztéséhez szeret­ne segítséget kérni. Ez utóbbival az egész or­szág területén érzékelhetnék a taxik mozgá­sát. Mert mindenki úgy védekezik, ahogy tud. A taxisok is mindent megpróbálnak. Azt pedig nehéz előre megjósolni, milyen ered­ménye lehet egy gázspray használati enge­délynek, ha mondjuk hátulról megtámadják a vezetőt. Mindenesetre döntő szerep juthat a tárgyalások során a taxisok szakmai, kama­rai szervezetének, hiszen ők tudják a legjob­ban, mivel és hogyan lehet kivédeni egy-egy brutális támadást. Ha ki lehet egyáltalán... A szombaton hajnalban megölt fiatalem­ber édesanyját és testvéreit tartotta el. Vajon mire gondolt a gyilkos a szúrás pillanatában? Szöveg nélkül Ferter János rajza HÍREK □ Gyermekkönyvhónap A megyei Gyer­mekkönyvtáros Műhely szakmai továbbkép­zésen vesz részt a sóstóhegyi Nyíri Arboré­tumban, ahol Molnár Ibolya festő, az arboré­tum alapítója vezeti a természetes anyagokat felhasználó manuális foglalkozást. □ Múzeumfalu Megváltozott a Sóstói Mú­zeumfalu nyitva tartása, a május-júniusi iskolai kirándulásokra való tekintettel: június 15-ig hétfőn is várják a vendégeket 9-18 óra között. Gégényben a Suzuki A hét végén átadták a Ke- let-Magyarország és a Carmo Suzuki közös autó- nyereményjátékában kisor­solt Wagon R+ személygép­kocsit a nyertes Nagy Atti­lának és családjának. Jobb helyre nem is kerülhetett volna, hiszen a szerencsés gégényi családnak a 20 éves Audijük már több gondot okozott, mint örö­met. Képünkön: ifj. Nyitrai Gábor ügyvezető igazgató átadja az indítókulcsot és az autót a boldog nyertes­nek Balázs Attila felvétele Hol vannak a normálisok mostanában? Ördögűzés helyett gyógyítás, tébolyda helyett problémamegoldó egészségügyi intézmény Szőke Judit Nagykálló (KM) - Azt még hellyel-közzel tudjuk is, mit jelent a nagykállói „elme" átalakulása pszichiátriai szakkórházzá, s ha valaki csak egyszer is veszi a fárad­ságot, s érdeklődőként a sár­ga ház felé sétál, tapasztal­hatja, bizony nem úgy van már, mint régen, szó sincs tébolydáról. Egy modem, nyitott, nagy intéz­mény működik a kisváros köz­pontjában. Ugyanúgy van nyüzs­gés, ki-bejárkálás, esetenként mentő, mint egyéb egészségügyi intézményben. Hol tart ma a pszichiátria, ki normális és ki nem, erről már kevesebbet halla­ni. Ezért kértük a kórház főigaz­gató főorvosát, dr. Pintémé dr. Gönczi Ágnest egy kis beszélge­tésre. Konfliktusok □ Számomra a villamosmérnök munkája a legtitokzatosabb, ugyanis olyasmivel babrál és olyasmiből csinál hasznos csodát, ami nem látható. Az elektromos­ság finom, érzékeny dolog, még akkor is, ha történetesen hatal­mas turbinákban, erőművekben ölt végül testet. Hasonlónak kép­zelem az ideg- és elmeorvoslást is.- A pszichiátria épp olyan or­vosi szakma, mint a többi. Talán annyiban más, hogy még fino­mabb rajzolatát adja a társada­lom lélektanának, hiszen az em­beri idegrendszer, az emberi test nagyüzeme (melynek része a lé­lek is) „csapja le” azonnal az eg­Dr. Gönczi Ágnes Sipeki Péter felvétele zisztenciális nehézségeket, a kü­lönféle konfliktusokat, a kudar­cokat, veszteségeket. Ezek mind betegségeket gerjeszthetnek. A pszichés betegségek gyógyítha­tók, kezelhetők, hála a szakma és a gyógyszeripar, a módszer­tan, a pszichoterápia villám­gyors fejlődésének. A személyi­ség, mely viselkedési mechaniz­musok szövevénye is, bármilyen pozitív beállítódású, bármilyen optimista is, akármikor megtor­panhat, ha a külső és belső elvá­rások összeütközése elér egy tű­réshatárt. A túlzott nyomás összeadódik, a szervezet jelez. Például testi tünetekkel. Ilyen­kor a „szedje össze magát” típu­sú külső segítségek már kevés­nek bizonyulnak. Zsúfoltak a rendelők □ Látszik -e változás e téren az egészségügyi, lélektani kultú­ránkban? Felkeressük-e a pszi­chiátert, vagy hamarabb kerül elő a másfajta feloldás?- Előkerül, persze, az alkohol is. Az intézeti betegforgalom felét az alkoholbetegek teszik ki, de kapunk életeket (ezeken persze nem áll módunkban változtatni, de sokféle támogatást, megoldási módot tudunk felajánlani), leg­bensőbb titkokat egyre többektől a kezünkbe, s ez jó. Zsúfoltak a pszichiátriai rendelők az önként jelentkezőktől, akik érzik, baj van, baj lesz. A konfliktusok ke­zeléséhez, az élethelyzetek átérté­keléséhez adhat segítséget a pszi­chiáter, például egzisztenciális nehézségek feldolgozásában, há­zassági konfliktusok kezelésében. A pszichoterápia segít felismerni saját korlátáinkat és megváltoz­tatni a konfliktuskezelő mecha­nizmusainkat. Látszólag remény­telen állapotokat, betegségelőz­ményeket tud ma már a pszi­chiátriai kezelni. □ Nyilván mindenki számára a maga gondja a legsúlyosabb, de vannak az igazi pszichózisok, mint a skizofrénia, a mánia, a paranoia. H a meg is van a lehe­tőség, az 6 gyógyulásukhoz hosszabb út vezet.- Szerencsére minden eszköz, módszer adott a kezeléshez, inté­zetünkben is foglalkozunk ezen kórképekkel. A pszichózison áte­sett pácienseinknél tapasztaljuk, hogy mennyire nehéz visszail­leszkedniük a társadalmi kör­nyezetbe. Hirtelen visszakerülve a családba, a településre, nem tudnak ő és a környezet mit kez­deni egymással, pedig a „zsilip” megteremthető. Reszocializá- ciójukat elősegítendő húszfős át­meneti gondozóotthon megvaló­sítására készülünk (erre van egy pályázatunk a minisztérium­ban). Ezen páciensi körnél ugyanis a számunkra természe­tes mindennapi készségek, rituá­lék is sérülnek, ezen képességei­ket kell visszaépíteni. Gyógyítunk, kezelünk □ Kicsit bizarr a kérdés, ezért csak súgva teszem fel: az emberek többsége különben normális?- Az írott és íratlan társadal­mi, jogi és erkölcsi szabályok szerinti életvitelt tartjuk normá­lisnak. Az átlagtól való eltérés még nem feltétlenül betegség. Például az átlagosnál aktívabb, dinamikusabb személyiség, bár­mennyire is fárasztó a környeze­te számára, mégis, a tulajdonsá­gai révén igen sikeres életpályát futhat be. Mi ez: szenvedélybe­tegség, munkamánia? Lehetsé­ges. De van a jelzéseknek egy olyan mennyisége és minősége, ami már különféle kórformákat ölt, s az egyén betegnek is érzi magát. Ha azonban valakire dep­resszió tör, súlyosan szorongás, jobb, ha szakemberhez fordul. Gyógyítunk, kezelünk, méghoz­zá a legkorszerűbb módszerek­kel, s tiltakozunk minden olyan megnyilvánulás ellen, mely a lel­kileg, idegileg „kibillent” embert a társadalomból kirekeszti. Évti­zedekkel ezelőtt az orvosi szak­mák végpontja volt a pszichiát­ria, a gyógyíthatatlan esetek végállomása. Mára a szemlélet gyökeresen megváltozott, Nagy­kálló sem kijózanító, sem szociá­lis otthon ma már. A közvéleke­dés szerencsére emeli a szakma tekintélyét, az érintett emberek­kel szemben nő a megértés, a tü­relem, egyszóval reményteljesek a változások. ÉLETKÉPEK A tenyér és vonalai Tóth-Máthé Miklós ________________ Az egy patkány - jelenti ki Borenyák, amikor az egyik is­mert politikus kerül szóba. - Tíz évig egy munkahelyen dol­goztunk, még az ántivilágban. Úgy ismerem, mint a tenyere­met! A társaságban többen is fel­figyelnek erre a sűrített jellem­zésre, mert a politikust tisztes­ségesnek tartják. Mind megnyilatkozásaiban, mind emberségében, hiszen nem­csak Borenyák, de ők is isme­rik személyesen. Vitába azon­ban senki se száll az elhangzot­takkal. Másra terelődik a szó. Alig félóra múltán Balázs Miska mintegy mellékesen megkérdezi Borenyáktól:- Hány vonal van a tenyere­den? A bal tenyeredre lennék kíváncsi.- Viccelsz?- Nem. Nagyon komolyan érdekelne.- De hát ez marhaság! Mit tudom én, hány vonal van ezen! Sok.- Mégis úgy hozzávetőlege­sen... De nagyon kérlek, ne puskázz. Fejből sorold!- Minek?- Ne törődj vele! Valami eszembe jutott ezzel kapcsolat­ban.- És ehhez az én tenyerem szükséges?- Kizárólag. Valami jó hecc - gondolja Borenyák -, Miskának vannak ilyen képtelen ötletei.- Várj csak... - tűnődik el van ugye az életvonal, a szívvonal, meg a fejvonal. Erre a háromra emlékszem... Aztán ott vannak még a kiseb­bek...- Bizonyára ott vannak... Említenél azokból is néhá­nyat?- Nem vagyok tenyérjós!- Nem is kell, hogy az légy. Egyszerűen arra vagyok kí­váncsi, hogy jól ismered-e a te­nyeredet. Borenyák a tenyerét bámul­ja. Tele kisebb, nagyobb vonal­lal, rovátkával, mintha valaki össze-vissza jegyezgetett volna egy darab bőrfelületen. Mennyi ismeretlen rajzolat, jel, mint egy megfejtésre váró titkosírásban!- Mi lesz? - sürgetik most már mások is. - Beszélj a te­nyeredről! Számolj be róla!- Hagyjatok... - legyint Borenyák -, ne molesztáljatok ezzel. Inkább beismerem, hogy olyan ez a tenyér, mint­ha most látnám először. Pedig elég régóta élünk már együtt. Miért? Ti nem így vagytok ezzel? De igen... - mondja Balázs Miska -, ezzel, öregem, mind­nyájan így vagyunk. Középpontban a munkaerő Nyíregyháza (KM) - Me­gyénk egyik legnagyobb problémáját, a munka- nélküliséget illetve a fog­lalkoztatást járja körbe a regionális konferencia. Ezt a konferenciát „Régió­fej lesztés-Foglalkozta- tás-Munkanélküliség” cím­mel szervezi május 22-én, kedden 10 órától a Human- Net Alapítvány az Országos Foglalkoztatási Közalapít­vány támogatásával. A PRI- MOM Inkubátorházban az előadók érintik a megye gaz­daságfejlesztésének foglal­koztatásra gyakorolt hatását valamint a szabad munkaerő megyei fejlesztési program­ban játszott szerepét. Aktuá­lis helyzetelemzés mellett a foglalkoztatottság növelésé­nek lehetőségeiről is szó lesz, amelyen bármely érdeklődő elmondhatja véleményét, ész­revételeit, javaslatait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents