Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-15 / 112. szám

2001. május 15., kedd 3. oldal NÉZŐPONT Romakérdés időzítve Kovács Éva N em kell szeretni a cigányokat, de a gyű­lölet buta dolog. Azzal nem haladunk előre. - Ez az a gondolat, amely a lapunk szom­bati számában megjelent összeállításból en­gem leginkább megragadott. A romákkal foglalkozó cikkben mindkét oldal képviselői megszólaltak. Elmondták véleményüket maguk a cigányok, megfo­galmazták gondolataikat a magyarok is. A két vélemény nagyon is különbözött. A ci­gányok, illetve az ő pártjukat felvállalók a nehéz anyagi helyzetre, a munkanélküliség­re, a hátrányos megkülönböztetésre hivat­koznak, s szinte kilátástalannak látják a helyzetet. Úgy vélik, jelentős állami, anyagi segítség nélkül nem lesz előbbrejutás. A másik oldal éppen fordítva látja: úgy tartja, éppen elég pénz folyt már el minden ered­mény nélkül támogatás címén, s meggyő­ződéssel vallja, fölösleges segíteni annak, aki önmagán nem akar segíteni. A probléma nem mai keletű, jó ideje van napirenden. A rendszerváltás előtt még vi­szonylag egyszerű volt a dolog: ha a falvak­ban nem is, a nagyvárosokban találtak munkát az emberek, az építkezésekhez, be­ruházásokhoz dugig telt fekete vonatok szállították az olcsó munkaerőt. A fizetés csak egy része volt a jövedelemnek, a se­gély, a családi pótlék adta a nagyobb fala­tot. A rendszerváltással, a munkanélküliség megjelenésével kézenfekvőnek látszott, hogy a képzetlen dolgozókat bocsátották el elsőnek. A kereset kiesett, a megélhetés nehezedett. Nem vigasz, hogy nemcsak a cigányok esetében. A probléma sajnos mára sem ol­dódott meg. A helyzet legfeljebb annyiban változott, hogy a romakérdés átlépte a ha­tárokat. Strassbourg, s ritkábban Kanada a hazánkból elvágyódó cigányok célpontja, utazásuk pedig politikai viták állandó tár­gya. Előbbrejutás, változás évek óta nincs. Hacsak azt nem tartjuk annak, hogy a ro­makérdés négyévente módosul, négyéven­te lesz rendkívül érdekes, jól hangzó kam­pányszöveg. Könnyű kitalálni mikor: kor­mányváltáskor, választások idején. Válófélben Most akkor ők választják szét?... Ferter János rajza HÍREK □ Olcsó vásár Új és használt felső ruháza­ti cikkekből rendez akciós vásárt a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban május 15-16-án 9- 17 óráig a Vöröskereszt, amelynek mottója: „Vá­sárlásával az árvízkárosultakat támogatja." □ író-olvasó találkozón Békés Pál író lesz május 15-én 11 órától Sóstóhegyen a Szabó Lőrinc Általános Iskola és Könyvtár, 15-től Vá- sárosna’ményban a Városi Könyvtár vendé­ge. Az író május 16-án 9-től Nyírbátorban a Báthory István Általános Iskolában, 11.30-tól Újfehértón a Városi Könyvtárban, 14 órától pedig Demecsereben a Kossuth Lajos Általá­nos Iskolában találkozik olvasóival. Formatervezett dobozba csomagolják a szivarokat Nyéki Zsolt felvétele Hírnév, dohányba sodorva Négy éve kizárólag Újfehértón gyártanak magyar szivart Nyéki Zsolt Újfehértó (KM) - Már az illat is más, mint négy évvel ezelőtt: az üzembe lépve fi­nom aromáktól telített leve­gő jelzi, hogy a hazai szivar­gyártás újkori fellegvárában az alapítástól eltelt idő alatt nagy gondot fordítottak a termékfejlesztésre. Lassan tíz éve, hogy Magyaror­szágon átmenetileg megszűnt a szivargyártás és négy esztendeje annak, hogy Újfehértón felélesz­tették a hagyományokat. A mai napig kizárólag itt készül magyar szivar, amely immár nem csak a honi dohányosok kedvence. Kubai dohányból is- Nem volt túl kedvező a helyzet a vállalkozás elindításakor, hi­szen a hazai gyártás megszaka­dásával az importőrök átvették a terepet és hat-hét év alatt külföl­di szivarokkal árasztották el a boltokat. Szabályosan újra be kellett törni a hazai termékkel a hazai piacra - említi az embert és persze céget próbáló időket Tóth József, az újfehértói Szivar­gyár Kft. ügyvezető igazgatója. Olcsóbb árfekvésű, de jó minősé­gű szivarok gyártásával kezdték a munkát, de hamar kiderült: a vásárlók igénylik a szélesebb kí­nálatot. Előbb megjelent a szipkás ki­vitel, majd egymás után fejlesz­tették ki a termékcsaládokat, melyek tagjait különböző aro­mákkal Ízesítették és illatosítot­ták, fóliázták, tetszetős dobozok­ba csomagolták. Ennek megfele­lően az alapanyagban is minősé­gi váltások következtek: az alap­szivarok a környéken megter­melt Havanna és Pallagi dohány­ból készülnek, az igényesebb fo­gyasztónak viszont a Karib-ten- geri szigetekről, Dominikáról és Kubából származó leveleket so­dornak és töltenek meg. Irány Bréma Bréma az európai dohánykeres­kedelem központja, ide küldik a kamiont Újfehértóról a jobb mi­nőségű dohányért, ezek felhasz­nálásával már valóban széles ve­vőkör talál magának megfelelő szivart. Magyarországon egy év alatt mintegy 12 millió szálat pö­fékelnek el a szivarozók (a barna rudacskák kedvelői egyébként kimondottan érzékenyek arra, hogy ne vegyék őket egy kalap alá a cigarettázókkal!), s ezzel a kontinens sereghajtói vagyunk. A '70-es években még 30 millió fogyott, de a magyar életvitel nem kedvezett e szertartást igénylő szenvedélynek. A rendszerváltás idején jött a 3-4 millió szálas mélypont, s nap­jainkban már ismét többen vá­lasztják a dohányzás eme mód­ját. Az újfehértói Szivargyár Kft. tavaly mintegy két és fél mülió szivart adott el, az idei tervben 3 millió szerepel, vagyis a hazai piacon 30 százalékos részesedés a cél. Az elmúlt év a külföldi ér­tékesítésben is kedvező változá­sokat hozott: Románia, Szlová­kia és Csehország már hagyomá­nyos felvevőnek mondható, de mellettük felvették a kapcsolatot szerb és horvát kereskedőkkel is. Megyei termék Ha a tárgyalásokat sikerül meg­rendelésig vinni, a kapacitás a jelenlegi szivarkészletek több­szörösének legyártását is lehető­vé teszi. A társaság eredménye­sen dolgozik, minden nyereséget visszaforgat, amelyben a techno­lógiai korszerűsítésen túl a dol­gozók munkakörülményeinek ja­vítása is szerepet játszott. Előb­binél említhető a Németország­ból vásárolt gépsor, utóbbira pél­da a szociális épület felújítása, új öltöző és zuhanyzó építése. A húsznál több alkalmazott te­hát jelenleg egyedi, speciálisan megyei termékekkel öregbíti a Nyírség hírnevét. A fedett raktá­rakban bálákba rakva egymás mellett jól megfér a környéken megtermett dohány az Indoné­ziából beszerzett áruval, hiszen kereslet van erre is, arra is. A dohányboltok polcain azonban (ha már népszerű maradt e szen­vedély) remélhetőleg egyre több és keresettebb magyar, azaz újfe­hértói szivarral találkozunk. Fejér megye Barabáséit Barabás (KM - Gy. L.) - Amikor átszakadt a gát Tar- pánál, Barabás is veszélybe került. Bár a települést gigá­szi küzdelemben sikerült megóvni a közvetlen árvízi katasztrófától, a Fejér me­gyei közgyűlés az első perc­től felkarolta a beregi közsé­get. Még az árvíz idején járt Barabáson Nagy Sándor, a Fejér megyei közgyűlés alel- nöke, hogy a település ivó­víz-problémájának megoldá­sában segítsen. Április 26-án a Fejér megyei közgyűlés emlékzászlót adományozott Barabásnak. Hétfőn Fertő László, a Fe­jér megyei közgyűlés elnöke látogatott el negyedmagával Barabásra, ma pedig ado­mányként irodabútorokkal, iskolai és óvodai berendezé­sekkel érkezik egy kamion a településre. A felkarolás nem csupán az árvíz idejére szólt - tájékoztatott Daróczy Pál polgármester. Légiparádé a reptéren Nyíregyháza (KM - M. S.) - Május 21. a magyar hon­védelem napja. Ebből az alkalomból vasárnap (május 20-án) tíz órától ünnepséget, majd nagy­szabású programot ren­deznek a nyíregyházi re­pülőtéren. Légiparádé, harcművészet, katonai harci eszközök és a kommandós egység bemuta­tója lesz a délelőtt során. Aki azonban szívesebben nézne táncegyütteseket vagy venne részt szellemi vetélkedőn, azt is megteheti - tudtuk meg Berencsi Attilá­tól, aki a Honvédség és Tár­sadalom Baráti Kör Orszá­gos Egyesület megyei szer­vezője, az esemény egyik rendezője. - Sőt azt is szeret­nék bizonyítani, hogy a bab­gulyás gulyáságyúban ké­szítve a legjobb - ötszáz ada­got főznek, amelynek egy ré­szét a vetélkedők résztvevői nyerhetik meg; a még sze­rencsésebbek sétarepülést nyerhetnek. A délutánig tar­tó programra fiatalokat, csa­ládokat és időseket egyaránt várnak. R itkán játszom, néha azért kitöltők egy-egy kenőt. Eddig még nem nyertem, talán ezért nem is erőltetem a szerencse- játékokat. Sorsjeggyel is kétszáz forint volt az ed­digi legnagyobb nyere­ményem. Az újságok ke­resztrejtvényeit rendre megfejtem, de a megfej­tést már nem küldöm el, mivel nem bízom abban, hogy engem sorsolnak ki. Németh Henrietta, KÖNYVESBOLTI ELADÓ N éha lottózom, eddig hármas volt a legna­gyobb nyereményem, igaz mindössze a tizedét fizette az egy héttel ko­rábbi összegnek. A tom­bolával nagyobb a sze­rencsém, egyszer egy bá­lon nyertem egy három­napos hétvégi utat. A Ke- let-Magyarország állandó játékosa vagyok, lelkesen vagdalom a képeket, de eddig még elkerült a szerencse. Kühn Györgyné, GYÓGYSZERKIADÓ ASSZISZTENS H arminc éve totózom- lottózom, és eddig két alkalommal értem el 13+1 találatot. Nem va­gyok szerencsejátékos tí­pus, a hétvége megszo­kott rítusa a szelvények kitöltése. Más játékokkal nem próbálkozom, a fele­ségem az, aki az újság­ban található kivágós já­tékokat figyelemmel kí­séri, de eddig még nem sikerült nyernie ezekkel. Simon János, üzletvezető Á llandó számokkal lot­tózom, 1988 óta, mel­lette totózom, kenózok és tipp-mixelek, de eddig még csak kis nyeremé­nyeim voltak. Rendszere­sen játszom a Kelet-Ma- gyarország játékain, de velük még nem nyertem, egy országos napilapnál viszont már szerencsével jártam. Mivel lottózóban dolgozom, gyakran talál­kozom olyanokkal, akik fogják Fortuna kezét. Czegle Attila, ELADÓ V alamikor lottóztam, de mivel soha nem nyertem, ma már nem játszom semmilyen sze­rencsejátékot. A kereszt- rejtvény megfejtéseket beküldőm, de még ott sem nyertem, igaz nem is azért játszom. A fér­jem lottózik, a fiam a tipp-mixet részesíti előnyben, de egyenlőre mindketten hozzám ha­sonló sikerrel próbálkoz­nak. Gyureskóné Molnár Ágnes, fodrász MEGKÉRDEZTÜK: SZOKOTT ÖN NYERNI?

Next

/
Thumbnails
Contents