Kelet-Magyarország, 2001. május (61. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-12 / 110. szám
2001. május 12., szombat 8. oldal KM-TÁRLAT A sikeres szobrász JDíró Lajos Mátészalkán élő szobrászművész Csengerben született. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végezte. A Képzőművészeti főiskolán Somogyi József volt a mestere. Több egyéni és közös kiállításon vett részt. Számos köztéri munkát készített, amelyek közül néhány Mátészalkán található. Az elmúlt évben több mint tíz köztéri munka elkészítésére kapott megbízást. Inez portréja Elek Emil felvétele Kölcsey Ferenc MÚZSA Dsida Jenő Vízmenti ballagás Jaj, percek végtelen sora! Jaj, végtelenség percei! Meddig megy így? Meddig fog így az isteneknek tetszeni? E barnazöld ólomfolyó kanyargó medre merre visz? Csak hömpölyög: ki sem apad s tengerbe sem szakad a víz. És merre fut e furcsa út, e gyomfölverte csöndes út, hol a vándor csak vándorol, de soha sehová se jut? Hajó helyett óhaj a Felső-Tiszán Szabolcstól a Fekete-tengerig - páratlan lehetőségek vesznek kárba a folyónál Vadregényes táj és egy gyönyörű hajó Tiszalöknél: a Jókait itt varázsolták újjá - 1999-ben Balázs Attila felvétele Marik Sándor Volt, amikor 300-400 ezer tonna árut szállítottak évente a Tiszán, most töredékét. Volt, amikor háromezer yacht lépett be vízi határainkon, most 100-150. Volt, amikor vízlépcsőt terveztek Csong- rádra, Dombrádra, Vásáros- naményba is, most a Dunára sincs erő (vagy akarat). Vagy mégis? Egy konferencián április végén magyar és ukrán miniszterek, államtitkárok és más személyiségek nevével fémjelezve javasolták „a Tisza folyó sokoldalú közlekedési és gazdasági lehetőségeinek feltárását a Tisza medence érdekelt országai számára és ezzel összefüggésben a Tisza hajózási státuszának nemzetközivé tételét.” (Záhony és térsége befektetési zóna a páneurópai V. közlekedési folyosón; 2001. április 25-27.) Amiért az ügy érdekes: a vízi szállítás a közúti árának kb. egy- nyolcadába kerül, környezetvédelmi szempontból pedig ég és föld. Műszakilag megoldható- Önök tulajdonképpen örülnének a tiszai teherhajózásnak vagy jobb nélküle? - kérdeztem Fazekas Lászlótól, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatójától, mielőtt a szakmai érveket sorra vettük volna.- A mi szempontunkból mindegy, de talán bizonyos dolgokat - például mederrendezés - közösen jobban meg tudnánk oldani. Ami a lényeg: legyen víz, amelyen úszhat a hajó. Ha a folyó duzzasztott, elvileg Dombrádig most is hajózható a Tisza. A nyári „kisvizek”, a jeges és az árvizes napok jócskán csökkentik az alkalmas napok számát, mintegy 250-re. Vannak más korlátozó tényezők is. Gávavencsellő és Ti- szatelek között nagyon feliszapo- lódott, Tokaj és Tímár között pedig elszélesedett a folyó: optimális szélessége 140 méter lenne, most 300. Tímár és Szabolcs között túl nagy a kanyar, egy 400 tonnás uszály nem fér el. És ott van még a tuzséri gázló. Továbbá nem beszéltünk a ködös napokról és az éjszakai hajózás feltételeiről. Mindezek műszakilag megoldhatók, de gazdasági szempontból számolni kell velük. Itt volna még további vízlépcsők építésének lehetősége - terveztek ilyeneket - ma azonban a közhangulat nem kedvez megépítésüknek. Nagy erőknek közösen kellene megmozdulni ahhoz, hogy komolyabb lendületet kapjon a tiszai hajózás. A tiszalöki vízlépcső az egyik kulcsfontosságú hely a felső-tiszai hajózásban. Többrészes üzem: a duzzasztómű, hajózsilip üzemeltetője, értékét emeli a jól felkészült, ötvenfős munkásgárdával rendelkező hajójavító, * ahol 200 tonna önsúlyig tudnak partra venni, illetve vízre tenni hajókat. Kovács Gábor szakszolgálat-vezető: - A lényeg: a Tisza Tiszalökig jól hajózható, 1200 tonnás uszályok közlekedhetnek rajta. Nálunk évente 300-400 zsilipelés történik, ami kevés; mindössze egy tizede annak, amit teljesíteni tudnánk, tehát nekünk jól jönne a hajózás fellendülése. Forgalmunk négyötöde a víziturizmushoz kötődik, ez 2500-3000 vízijármű-egységet jelent, a többi: kő, kavics, homok és termények. A potenciális lehetőségeket mutatja, hogy az 1930- 40-es években a tiszai áruszállítás 300-400 ezer tonna volt - most ennek töredéke. Szállítottak már uszályokon nagy tételben zeolitot Borsodból Németországba, jártak itt a Kassai Vasmű tulajdonosai, akik vagonban küldték volna Ti- szalökre termékeiket, s innen hajóval tovább Törökországba, a gabonaszállításban hagyományos a tiszai útvonal. Potenciális hajókikötő Háda Imre, Záhony polgármestere: - A Tisza vlziútkénti hasznosítása időről időre téma és valamilyen formában Záhony is érintett. Mi örülnénk az új lehetőségnek, hiszen gazdagítaná a várost, elvben támogatjuk is. Azonban inkább távlatinak látjuk, semmint közelinek. Záhony rendezési terve most készül. Mi nem zárkózunk el a víziút, vízi szállítás lehetőségeinek vizsgálatától, de megkönnyítené a testület állásfoglalását, ha a szakemberek is javasolnák. Potenciális hajókikötőként, átrakóként szóba került a közúti és vasúti híd közötti partszakasz. Ez lehetőségként nagyon jól hangzik, de mi most még elbírálni nem tudjuk. Kovács Ferenc, a miniszterelnök határrégió-fejlesztési megbízottja: - Sokszor a legváratlanabb helyzetekben kerül szóba a tiszai áruszállítás ügye. Április végén Ungváron Igor Harcsenko külügyminiszter-helyettes, az ukrán miniszterelnök határrégió-fejlesztési megbízottja egy megbeszélésen felhozta, ők látnak fantáziát a dologban. Csapon széles nyomtávú vagonokból uszályra rakva az árut olcsó és környezetkímélő lehetne a szállítás. Ä közlekedési infrastruktúra fejlesztési tervében célszerű lenne alaposan megvizsgálni a tiszai hajózás realitását. Korábban a TVK szakembereitől hallottam: Ukrajnából alapanyagokat gazdaságosan lehetne vízi- úton szállítani a vegyikombinátba. „Nincs Tisza-politika" A Magyar Hajózási és Yacht Egylet is szemmel tartja a Tiszát, annak ellenére, hogy a magyar szakaszon hivatalosan engedélyezett yachtkikötő nincs, bár 23 helyen ki lehet kötni. Varga István ügyvezető alelnök:- A,mi szempontunkból a Tisza óriási kincs, egy csoda; lényegében Európa egyetlen vadregényes folyója, páratlan bevételi forrás lehetne. A cián- szennyezés azonban hosszú távon okozott károkat, a befektetők addig nem adnak pénzt - például kikötőkre -, amíg nincs garancia a hasonló esetek elkerülésére. Szintén károkat okoz, hogy a kormánynak nincs megfelelő Duna- és Tisza-politikája, ami távlataiban adna eligazítást. Érthetetlen az a vízlépcső-ellenes- ség, ami ma környezetvédelmi köntösbe burkolva megnyilvánul; korszerűtlenségével milliár- doktól fosztja meg az államot. Mi tudnánk pénzt szerezni kikötők és infrastruktúra építésére, az idegenforgalom és a vendéglátás lényeges bevételekhez jutna forgalmunkból - de partnerek nélkül ez nem megy, illetve nem jön az a 3000 yacht, ami 1992-ben még jött. A tiszai hajózás ügye - nem először - kétesélyes. „Mi pénzzel bizonyítunk Szakái János, a Tisza-Gabo- na Kereskedő-Kikötő Üzemek Szolgáltató Kft. igazgatója, korábban tíz évig a mannheimi Rajna-kikötő műszaki igazgatója:- Mi megszállottjai vagyunk a gondolatnak, hogy a Tiszán mégiscsak lehet hajózni és Ke- let-Magyarországot össze lehet kötni a Fekete-tengerrel. Most a Széchenyi Terv mellett reményeket fűzünk a Vásárhelyi Pál Tervhez, amely az egész Tisza-völgy rendezését tartalmazza, elsősorban ár- és belvízvédekezési szempontok szerint. Szeretnénk elérni, hogy ebben a hajózás feltételeiről is szó legyen. A legfontosabb az volna, hogy a Duna Bizottsághoz hasonlóan legyen egy Tiff ■ ■ ■ sza Bizottság, amely a folyó nemzetközi státuszával, koordinációval foglalkozna. A továbbiakban a vállalkozói környezetet kellene javítani. Mi - vállalkozásuk komolyságát bizonyítandó - Algyőnél gabona- és építőanyag-rakodót építettünk, ami a kezdet. Szakái János mondataiban a többesszám a német társra vonatkozik, aki a mannheimi gabonabörze és malomüzemek valamint kikötők résztulajdonosa. Josef Lorenz Kelemen nemrégiben Nyíregyházán is lobbizott az ügy érdekében: megerősítette, hogy más befektetőkkel együtt jelentős összeget áldozna további tiszai kikötők építésére, köztük Záhony, Csap térségében is. Nevezetességeink Még ma is Nyíregyháza egyik legszebb utcája, a Sóstói út, ahol villák sora mellett vezet az út az erdőhöz. A sok szép épület között az egyik legszebb az utca elején található Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézetté, amely már több évtizede fiataloknak ad otthon. Az épület neobarokk stílusban épült, egészen másfajta céllal. Mellette található az Egészségügyi Főiskola, s a két intézmény akár össze is tartozhatna. Elek Emil felvétele
