Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-07 / 82. szám
2001. április 7., szombat KfiM*» HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT Hímes tojások 7T J ± ímes tojások címmel nyílik kiállítás a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. A közel kétszáz hagyományos és modern díszítésű hímes tojás a Sóstói Múzeumfalu anyagából, valamint Ördögh Jánosné és Müller Ildikó munkáiból gyűlt össze. A tárlat május elejéig tekinthető meg. Hamarosan itt a húsvét. Azok, akik tartják még a tojásfestés hagyományát, sok-sok ötletet meríthetnek a kiállítás anyagából. Virágminták Állatfigurák Együtt még szebbek Gyöngyberakásos tojások Balázs Attila felvételei — MÚZSA Juhász Gyula Április bolondja Benned születtem, édesbús, szeszélyes Tavaszi hónap, felleges derűs, Mikor a rétek lelke már fölérez S brekeg a vízben száz bús hegedűs. A Tisza partján ringatott a bölcsőm, Holdtölte volt - tavaszi anda hold - S a szőke fényben az éjét betöltőn A vizek népe mind nászdalt dalolt. Én hallgattam e furcsán bánatos dalt, Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad És sírvavigad, mint a honi ének. Mások világgá zengő zongoráját Én nem irigylem. A magad cigányát Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek! Drog és pia helyett mozgásterápia Győző eleinte megkapta a napi egy liter pálinkától és hat üveg bikavértől, amit várt Szőke Judit Erkölcsileg rokkantak? A lelkűk sérült? Az elméjük bomlott meg vagy a központi idegrendszer defektusa folytán kerülnek kezelésre? Ki rövidebb, ki hosszabb ideig, ki örökké, ki szabadabban, ki szelíden fogva tartva - mindmind a megyei önkormányzat nagykállói megyei pszichiátriai szakkórházának páciensei. Nem, nem betegek, velünk kapcsolatba kerülő emberek - javít ki dr. Pintémé dr. Gönczi Ágnes főigazgató főorvos, s valóban itt mindenkivel így is bánnak. Túlságosan kézenfekvő lett volna, ha az elkülönített, kiemelten figyelt (az átlagember számára már korántsem oly elrettentő képet mutató) szárnyba kérez- kedtem volna. De egy: nincs már hálós tébolyda (a pszichiátria és a gyógyszeripar hihetetlenül sokat fejlődött), kettő: eldöntöttem, hogy olyan tevékenységgel ismerkedem meg ott, ami széles körű érdeklődésre tarthat számot, amiből talán többet is lehet okulni, mint lehetne abból a néhány egyedi történetből. Két nagykállói szakembernek, Mészáros Jánosnénak, aki egészségfejlesztő mentálhigiénikus és a gyógytornász Miklósné Magyar Máriának a Sanszban olvasott Ifjúsági és Sportminisztérium meghirdette pályázatra azonnal felcsillant a szeme. Számba vették a feltételeket (az előzményeket, például a már hagyománynak számító rekreációs napokat, a kórházban mindennapos mozgásterápiás gyakorlatot), a társadalmi igényt és sajnálatos szükségletet, már ami a drogot illeti, meg azt, hogy az addik- tológiai ellátás mellett a megelőzés is fő profiljuk, majd formát adtak ötleteiknek. Ebből született meg a Sporttal a drog ellen című programsorozat. Januártól májusig minden hónapban egy napot a témának szentelnek. Méghozzá úgy tervezik meg az eseményt, hogy az egyszersmind az intézmény nyitottságát is szolgálja. 4-500 fiatalt és idősebbet, beteget és egészségest sikerült a rendezvény keretén belül elgondolkodtatniuk és megmozgatniuk. Feszültséget old Legközelebb április 25-én várják az érdeklődőket focira, gépi kondira, a sportról beszélgetésre Petrika Ibolyával és a kreatív műhelyben végzett kellemes időtöltésre, kung-fu bemutatóra. Májusban pedig országos drogellenes táborra kerül sor. Az ISM több mint egymillió forintnyi támogatásra tartotta méltónak (majd utólag finanszíroz) a programsort - 350 ezer forint önerőt kellett biztosítani. Lelkesen, szenvedélyesen csinálják, amit vállaltak. Szerencsére támogatókat is sikerült szerezniük, bár ahogy kissé keserűen megjegyzik: még mindig „ellentart” az előítélet - pszichiátriai betegeknek segíteni, ugyan minek? Gondolhatják sokan. Pedig... De erről később. Tavaly még őszi verőfényben, búcsúmadárcsicsergésben összegyűjtötték a betegeket, lehettek vagy nyolcvanan, s kivitték őket Harangodra. Nem akartak visszajönni, még ebédre sem, mondván - idézik emlékeiket a lányok - jó lesz kenyér és víz, csak hadd maradjanak. A természet harmóniájában mit tesz az agy? Kienged. Eler- nyed. Elbágyad. Lazul. Nekik otthon és az úgymond egészséges embereknek sem kellene más, mint naponta öt perc semmittevés, jótékony lebegés. Ez a neu- ronok számára simogatás. Amikor csak az időjárás engedi, egyébként is sokat vannak a páciensek levegőn. Javítja a hangulatot. Ahogy a mozgás is. A sport a kudarctűrésre is nevel. „Nagyon lepukkantam" Annak az elviselésére például, hogy semmi nem történik, ha nem te vagy az első. A testmozgás feszültséget old és önkifejezési forma - magyarázza a terápia lényegét a főigazgatónő.- Aki pszichés zavarokkal küzd, másképp is mozog, hiszen a test kifejezi, amit a szavak nem képesek vagy nem akarnak. Nem tud hazudni, tettetni, színlelni. A terapeuta számára információs terep a tornaóra is. A mozgás örömforrás, élmény, amihez nagyon könnyen és ingyen hozzá lehet jutni. A függőségben szenvedők, nálunk főként alkoholisták vannak, számára a csoportos mozgás, a szerepjáték azt is felidézi, hogy a társadalom tele van (játék)szabállyal, norEgyüttmozognak a pácienseikkel A szerző felvételei mákkal, s ezekhez nem érdemes alternativ vagy extrém módon, mondjuk kábítószerrel, alkohollal alkalmazkodni. Egy hónapja autóval és önként érkezett Győző (nevezzük így, hisz végül is az), aki nem tudta megállni, hogy ne igyon. Ez a magaura, igen rokonszenves fiatalember számára két-há- rom napon át napi egy liter pálinkát és bikavért jelentett - ez utóbbiból nem adta hat üvegnél alább egyszerre. Ilyenkor nyilván lázas sistergéssel égett a szenvedély tüzében.- Magányos ivó voltam, ha jártam is kocsmába, szelíd maradtam, nem duhajkodtam, amikor lerészegedtem, már, bizony a földön fetrengtem, nagyon lepukkantam. A párom persze pa- táliát csapott, megunta. Másnaposán pedig rettentő rosszul voltam. Az orvos gyógyszert írt, de nem javultam, egyre többet vettem be magamtól, s már meg attól, meg hol a piától, lettem függő. Bánom utólag, de úgy érzem, meg tudtam a határon állni. Meg akartam az alkoholtól szabadulni, de egyedül nem ment, segítségre volt szükségem. Azt is belátom, szeretni valakit csak józanul lehet. Nem kérdezhetem meg rögvest, mijét és miért fojtotta alkoholba, csak amikor már bizalmába fogad, akkor terelem erre a szót. Körülpislant, összébb hajolunk, súgja:- Hát, szóval... nagyon szeretem a nőket. Biccentek, hát persze, eddig egészséges, de nem kérek bővebb magyarázatot, hogy ezt ugyan miért kellett italba és tudatködbe rejteni, az ő dolga. Két hét után hazamehetett volna, mert gyógyultnak minősítették, de látott ő már olyat! Tisztában van azzal, mi mindenre képes az ember, ha „bedelirál”, meg világos számára, hogy ha az alkoholistának van pénze, akkor csak költi, de ha nincs, szerez, s az már veszélyes másokra nézve is. Fiatalnak tartja magát a teljes elzüllés- hez. Amikor arról faggatom, vannak-e céljai, igennel válaszol. S bár bízott magában, nem is gondolt a piára, mégis jobbnak látta, ha inkább rádob még két hetet. A családja nem hagyta magára, párja is telefonál, látogatják, nagyon hálás nekik. A kórházban jól érzi magát, még pénzt is keresett, de felajánlotta az árvízkárosultaknak. Valamikor sportolt, az elsők között vett részt a tornákon, ahol különösen azt kedveli, hogy zene is szól a mozgás alatt. Többen vannak, megy a nevetés, jó kikapcsolódás. A környezete tudja, hogy miért van kórházban. Nem vetik meg érte, nem büntetik, nem utasítják őt el, talán tisztelik is az elhatározásért, az akaratért. E nélkül - bólogat Győző a napsütésben nyújtózkodó kínai lila akác alatt - nem tartanék itt. Kerge vágy Nem elvonókúrával kell gyógykezelni az iszákos pszichopatákat, hanem meg kell változtatni a sorsukat, meg kell őket szabadítani kerge vágyuktól, ami az önsorsromboláshoz vitte őket - irta Benedek István az Aranyketrecben. De nem a kezelés a lényeges, hanem az, hogy odáig el se kelljen jutnia senkinek. Ezért kellene magunkra és egymásra egy kicsit jobban odafigyelni. Mert ahogy elnézem az adatokat, amik szerint mivel nem rendelkezünk énvédő mechanizmussal, a depresszió jelenti majd hamarosan a legnagyobb közegészség- ügyi problémát, hát... Minden második magyar életében legalább egyszer átesik depressziós időszakon. A depresszió nem más, mint tragikus kifejezésre juttatása nem teljesült szükségleteinknek. Ó, hát ezen az alapon bármelyikünk bármelyik nap kezelésre szorulhat, mindannyian potenciális páciensek vagyunk. Úgyhogy jobb, ha inkább szeretünk - és mozgunk egy kicsit néha. Nevezetességeink 1928-ban építtette Máthé Béla vásáros- naményi polgár a mai Beregi Múzeum épületét. Neves budapesti építészt, dr. Szelőt Gábor okleveles építészt kérte meg a tervek elkészítésére. Az épület több funkciót töltött be. 1970-től ad otthont a múzeumnak, Csiszár Árpád alapító által összegyűjtött gazdag néprajzi, honfoglalás kori leletek tárházának Elek Emil felvétele ____________________
