Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-06 / 81. szám

2001. április 6., péntek Kelet KISLÉTAI KÖRKÉP 7. oldal ■». t A község érdekeit tartották szem előtt kJÜI ÜJAz eredményeknek köszönhető, hogy az elmúlt tíz év alatt a képviselő-testület egységes volt kiadás HÍREK □ A Föld napja A kislétai iskola rendezi a Föld napja megyei rendezvényét április 23-án. Az egész napos rendezvény közép­pontjában egy háromfordulós vetélkedő sze­repel. □ Mazsorettek Márciusban a falugyűlés résztvevői előtt mutatta be első ízben a kislé­tai mazsorettcsoport műsorát. □ Talpraesett úttörő Somogyszobon rendezik a „talpraesett úttörő" nevű vetélke­dőt, melyen a kislétai iskolásokat Molnár Anett, Újfalusi Norbert, Páll Gréta, Páll Szandra és Kocsis Heléna képviseli. A Jósak földje Okmányban Kisléta nevét 1322-ben említik először birtokként. Puszta személynévből jött létre a falunév. A személynév - Leta-Letha - szláv ere­detű, aljút (kegyetlen) tő származé­ka. A Kis- előtag - mint általában - megkülönbözető jelző. A község határába olvadt Erdőd, mely északra terült el, 1316-ban birtokként emlí­tik először Erdeud néven. A Hontpázmány nembeli Bánki Lökös unokái, illetve Petri Lőrinc fiai 1336-ban Léta nevű birtokuk­hoz csatolják Erdődöt. A XIV. században a Bárhoriaknak, az 1600-as években pedig a Barkóczy család­nak - elsősorban a község északi és déli te­rületén - és a Lőwy családnak volt itt je­lentősebb birtoka. Az 1700-as években négy nagyobb birtokos kezén volt a község hatá­rának jelentős része. Ezek közül történel­mi jelentőségű a Jósa család. Jósa István a nyírbátori minorita templom egyik oltárát emeltette. Jósa Miklóst 1887-ben az osztrá­kok kivégezték, fia a Dunántúlra, Csepreg várába menekült. Itt született dr. Jósa Ist­ván, aki 50 évig (1787-1837) vármegyei fő­orvos volt. Ebből a fél évszázadból három étvizedet Kislétán élt, innen irányította a megye egészségügyét. Nevét az általános iskola 1984-ben vette fel. Az első világháborúban harminchárom kislétai férfi vesztette életét a harcmező­kön, a második világégésnek mintegy het­ven kislétai áldozata volt az elhurcoltakkal együtt. Az oroszok 1944. október 16-án fog­lalták el a községet, 1949-ben megalakult az első szövetkezet (Rákóczi), majd 1952-ben az Új Élet. 1975-ben Máriapócs, Pócspetri és Kisléta tanácsait egyesítik. A rendszer- váltás után válik a község újra önállóvá. Új idősek otthona Kislétán ismerték fel talán a leghamarabb a kistelepülések közül, hogy az idősellátást intézményesíteni kell. Bár a szociális tör­vény szerint a lélekszám alapján nem len­ne köteles az önkormányzat bentlakásos idősek otthonát fenntartani, ennek ellené­re már évek óva működik ilyen intézmény. Tavaly pedig egy újabb - tizennyolc szemé­lyes - otthonnal bővült az otthon. Az egy­kori téeszirodát újították fel, alakították át a célnak megfelelően. A műszaki átadás és az avatás már korábban megtörtént, hama­rosan elfoglalhatják helyüket a gondozás­ra szoruló öregek, elsősorban a telepü­lésről. Györke László Szép környezetben jól érezhetik magu­kat az idősek Kisléta (KM) - Sajátos hely­zetben lévő település Kislé­ta, hiszen a nyírségi telepü­lésekhez hasonlóan itt is sok a létminimumon tengődő család, miközben a település egy év alatt is látványosan fejlődött.- Azt nemigen kell taglalni, hogy mit jelentett társközségnek lenni- mondja Pénzes Sándor polgár- mester. Örökség- Érdekes adat - folytatja -, hogy míg az önállóvá válás évében, 1990-ben a községben 1635-en él­tek, ma a lélekszám 1825. Míg a társközségként mindössze há­rom utunk volt köves, most mindössze kétszáz méter földút van a község belterületén. Hadd említsem még meg, hogy a tíz év M ................ Működési hitelt azonban nagyon nem szeretnénk felvenni. Pénzes Sándor alatt a képviselő-testület egysé­ges volt: mindig a falu érdekeit tartották szem előtt. Még egy megjegyzés engedtessék meg: az első ciklusban volt a legnagyobb esélye a kistelepüléseknek a fel­zárkózásra és ezt mi is igyekez­A faluközpont az emlékművel tünk maximálisan kihasználni. Havonta 300-400 ezer forintot tudtunk megtakarítani, amit fej­lesztésre fordítottunk. Néhány fontos mozzanatot emel ki Pénzes Sándor: Alapítványok- Már 1993-ban megnyílt az idő­sek bentlakásos otthona, mely­ben jelenleg huszonhárom, job­bára helybeli idős ember él. Ezt, mert igény van rá, most bővítet­tük, hamarosan újabb tizennyolc idős ember foglalja el új otthonát az egykori, felújított és a célnak megfelelően átalakított téesziro- dában.- A leszakadt társközség fele­melkedése érdekében 1996-ban A szerző felvételei létrehoztuk az Ablak a Nagyvi­lágra Alapítványt - folytatja a polgármester. - Ez tulajdonkép­pen a mai teleház működtetője. Nemcsak a település lakosságá­nak, de az önkormányzatnak is nagy segítséget nyújt. Ugyancsak 1996 óta létezik a Segítő Kezek Közalapítvány, mely a perifériára került, szociá­lisan rászorult helybelieknek nyújt - ha ideiglenes jelleggel is - munkalehetőséget elsősorban a mezőgazdaságban. Hogy ma Kis­léta kellemes, rendezett telepü­lés, ebben jelentős érdemeik vannak közhasznú munkások­nak. Rögtön feltűnt, hogy a köz­pontban végre rangjához méltó köntöst öltött a polgármesteri hi­vatal, s egy impozáns háborús emlékmű is ékesíti a főteret.- Ez az én személyes ajándé­kom a községnek - jegyzi meg Pénzes Sándor. Tizennyolcmillió hiányzik Tavaly 15 millió forint volt a működési hiány, melyet kiegé­szítő támogatással nem lehetett „lefedezni”. Különböző takaré­kossági intézkedésekkel - a dolo­gi kiadások csökkentésével, vagy például a közmunka kvali­fikált szintűre emelésével - sike­rült elérni, hogy nem kénysze­rültek hitelt felvenni.- Sőt, fejlesztettünk is - mond­ja a polgármester. - A már emlí­tett bentlakásos idősek otthona mellett mélykutat fúrattunk, mert három régi kút elapadt. Biztosítottuk az intézmények za­vartalan működését. Az idén a konyha korszerűsítése és bővíté­se van soron, folytatjuk a csapa­dékvíz-elvezetést, életveszélyes­sé vált tantermek kiváltására nyújtunk be pályázatunkat. Ezenkívül Nyírbogáttal és Nyir- gelsével közösen szeretnénk mihamarabb megvalósítani a szennyvízberuházást. Sajnos, a Környezetvédelmi Alap Célelő­irányzattól kosarat kaptunk, de bízunk a területfejlesztési, illet­ve régiótanácsban. Szolgálati la­kásokra is szükség van. Sajnos, az idén 18 milliós működési hiánynyal fogadtuk el a költség- vetést, s már az első körben pá­lyázunk kiegészítő támogatásra. Ha kevesebbet kapunk, még szo­rosabbra leszünk kénytelenek hűzni azt a bizonyos nadrágszí­jat. Működési hitelt azonban na­gyon nem szeretnénk felvenni. A húsvétra is készülnek már a kislétai iskolások Jól cseng a nevük A kislétai Jósa István Általá­nos Iskola jó pár tehetség nevelőintézete. Jellemző, hogy a gyerekek igen jól szerepelnek a különböző szintű versenyeken. Róluk beszélgettünk Balogh And­rea igazgatónővel. íme néhány eredmény, a teljes­ség igénye nélkül. Az Apáczai Kiadó versmondó pályázatának megyei döntőjét Molnár Anett másodikos kisdiák nyerte meg, aki április 11-én az országos dön­tőben is szeretne helytállni. A kislány mesemondásban is mara­dandót alkotott, hiszen Kisvárdán városkörzeti versenyt nyert, akárcsak Nagykállóban a Ger- gely-napi találkozón. Itt volt har­madik Bordás Edina harmadikos. Ezen a héten - a költészet napja közeledtével - két versenyen is részt vesznek a kislétaiak Nyír­vasváriban, Nyíregyházán, ahol Újfalusi Norbert, Holp Nóra kép­viseli még az iskolát. A matekversenyekre készül Kremper Gergő, Újfalusi Norbert és Pénzes Ádám. A szépolvasó­versenyen Holp Nóra képviseli Kislétát április 6-án, 9-én Petne- házán pedig verses mesét mond majd Pénzes Enikő (1. osztályos), Holp Nóra (2.), Újfalusi Norbert (2.), Bordás Dianna (3.). Tejfel Györgyre is büszke lehet az iskola, a község, hiszen a rendkívül tehetséges hetedikes, akinek Einstein a beceneve, be­jutott a Curie országos kémi- verseny döntőjébe. Van hát kiért szorítaniuk a kislétaiaknak. Szolgáltat, segít A kislétai teleház - Mária- póccsal és Pócspetrivel közö­sen - immár több mint három éve áll a település szolgálatá­ra. Segítséget nyújtanak hiva­talos okmányok megszerkesz­tésében, irodai szolgáltatá­sokat nyújtanak, plakátokat, névjegyeket készítenek. Aki­nek nincs otthon számítógépe - s egyelőre még ezek vannak többen a községben - azoknak itt lehetőségük nyílik például szakdolgozataik formába önté­sére. Az eszközrendszer előte­remtésében a pályázati lehető­ségeket is kihasználták. Hétfőnként a falugazdászé a teleház. Természetesen a gye­rekek is szívesen betérnek ját­szani. öt számítógépük van je­lenleg, ezenkívül fénymásoló, lézernyomtató, szkennel. S ami nagyon fontos: az internet is a rendelkezésükre áll. Bár délután négyig van hivatalo­san nyitva a teleház, nem rit­ka, hogy még ötkor-hatkor is dolgoznak benne, ha sok a munka.- Természetesen szoros kap­csolatot tartunk fenn a többi, elsősorban a környező telehá- zakkal - mondja Kovács Zsolt munkatárs. Érdekes hír még, hogy nem­rég Máriapócson ingyenes há­ziasszonyképzést indítottak. Kovács Zsolt munka közben Nem könnyű talpon maradni manapság Varga István tősgyökeres kislétai, itt született 1950- ben, s itt próbál meg - ke­mény munkával - talpon ma­radni. Ami a mezőgazdaság­ban nem kis teljesítemény manapság.- Szüleim annak idején az elsők voltak, akik másfél-két hektáron almát kezdtek itt termeszteni - mondja. - Tulajdonképpen vál­lalkozásomat nekik köszönhe­tően nem kellett a nulláról kez­denem. Persze Varga István sem született vállalkozónak, hiszen a különböző szintű iskolák el­végzése után előbb mezőgazdasá­gi gépszerelőként dolgozott a máriapócsi téesz műhelyében. A rendszerváltás hajnalán, 1991- ben váltott, azóta egyéni vállal­kozó.- Vannak jó évek, meg rosszak - mondja. - Sajnos, egy jó évre legalább két rossz jut. így aztán ma a mezőgazdaságból meggazdagodni nemigen lehet. Mikor még fiatalabb volt és egészsége megengedte, gyakran vállalt embert próbáló kemény munkát. Aratáskor például az al­konyat is a mezőn találta a kom­Varga István bájnon. Dohányt, krumplit ter­mesztett korábban nagy tétel­ben. Most három hektáron gon­dozza gyümölcsösét, mintegy öt­ven hektáron van még szántója, illetve erdeje. Ma már inkább a mezőgazda- sági szolgáltatást részesíti előny­ben: felvásárol, terményt szárít. Leginkább feleségére támaszkod­hat, aki röpke beszélgetésünk ideje alatt sem pihent. Két nagy lányuk már kirepült a családi fészekből, a tizenegy éves István Zoltán pedig most próbálja ellesni a szakma rejtel­meit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents