Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-27 / 98. szám

2001. április 27., péntek Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Dombról le Lefler György N emcsak a május elseje szabad, de pün­kösd havától szabad 10 kilométer/óra se­bességgel gyorsabban haladni az autósok­nak lakott területen kívül, az autóutakon és -pályákon. A Kresz módosítása a megenge­dett felső határt - az előbbi sorrendben - 90, 110 és 130 kilométer/óra sebességben szabja meg. Mindezt a modern autók elter­jedése indokolta, a nyolcvanas haladás e kocsiknak és vezetőiknek valóságos bünte­tés volt. Különösen ez utóbbiak viselték ne­hezen a túlzott korlátokat. Nem is igen tar­tották be, miként a pluszként kapott 10 kilo­méterre is sokan csak legyintenek. E legyintések viszont súlyos közlekedési balesetek hordozói, az év első négy hónap­jában csupán a megyénkben tizenhármán haltak meg. Tavaly - a hasonló időszakot tekintve - tizenöten. Meglehet, a közlekedé­si statisztika csökkenést mutat, e számok mindegyike viszont súlyos családi tragédiát takar. Nevezhető mindez elcsépeltnek, mi­ként, hogy a közlekedési balesetek többsé­ge elkerülhető lenne. Tény: a milliónyi inte­lem is kevésnek tűnik. Éppen emiatt soha­sem berzenkedem, ha az utakon igazoltató rendőröket látok, és egyetértek azzal az ol­vasónkkal, aki nem kér a szembejövő autósok „jóindulatú" jelzéseiből, merthogy az ő lelkiismerete tiszta. Sőt, ezzel azokat menthetik meg a lebukástól, akik legköze­lebb talán épp az illetőnek okoznak súlyos balesetet. A forgalomba helyezett autók száma évről évre nő, amelyet nem követ útjaink minősé­gének változása. A mostani KRESZ-módosítás is a nagyobb biztonság jegyében született, de a hólánc tervezett kötelező bevezetése közröhej számba megy - vélekedett több közlekedésrendészeti szakember is. E szabá- lyolkotók talán a Kommunista kiáltványt is megreguláznák, amely szerint a ma proletár­jai csak a hóláncaikat veszíthetnék. De pél­dául a szerda reggeli tévéműsorból „sugár­zó" aggodalom sem igen érinti Pista bácsit és Mari nénit, nevezetesen: a kerékpárosok sebességének felső határát 40 kilométer/órá- ban határozták meg, s hogy emiatt sebes­ségmérőt kellene felszerelniük a sárhányót is nélkülöző halványzöld veloszipédre. Még dombról lefelé sem. Reggeli meglepetés Ferter János rajza HÍREK □ Jótékonysági előadás Az anconai szerelmesek című zenés vígjátékot mutatják be ma 19 órától a Móricz Zsigmond Színház­ban. Az előadásra váltott jegyükkel a nézők hozzájárulnak az árvízkárosultak megsegíté­séhez. A felajánlott teljes bevételt jelképesen Bodnár Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke veszi át. □ Növényvédelem A vásárosnaményi művelődési központ kertbarát klubja ma es­te fél héttől tartja soros összejövetelét, mely­nek témája: Növényvédelem a házikertek­ben, előadója: Dankó Róbert növényvédel­mi szakmérnök. □ Ünnepi hulladékszállítás A Város­üzemeltetési Kht. munkatársai a május else­jei ünnep alatt változatlanul, a megszokott időben gyűjtik és szállítják a hulladékot. Piacra juttatják Szatmár-Bereget Hungarikumüzem felépítésével végre megvalósulhatna a keresett tájtermékek gyártása A Tiszahát víziturizmusa világhírű, most a termékeken a sor Balázs Attila felvétele Nyéki Zsolt Tiszabecs (KM) - Európai kü­lönlegességként is megállná a helyét az a feldolgozó­komplexum, amelyet a szat­mári-beregi térség tájjelegű termékeinek előállítására ál­modtak meg a szakemberek. Amikor a tömegtermelésből származó áruféleségek sablon­ízeitől csömört kap a vásárló, akkor keresni kezdi az egyedi, sajátos ízvilágot és hangulatot árasztó termékeket. Szemléletes példa: ha egy pohár jóféle bort veszünk kézbe, már az illata a nemes penésszel lepett pincébe röpíti gondolatban az embert. Jogos büszkeség Nos, ilyen élményeket kínáló portéka megyénkben is akadna, s talán nem is kellene túl nagy befektetés ahhoz, hogy ezeket professzionális formában, kisze­relésben és kereskedői techniká­val juttassuk el a vevőkhöz itt­hon, Európában s bárhol a nagy­világban. Amiről szó van, az a Tiszaháti Kistérségi Területfej­lesztési Önkormányzati Társulás tanulmánya, amely a „Szatmár- beregi régióban fellelhető hungarikumok piacra jutásának vizsgálata” címmel készült el. Szerzői hangsúlyozottan ér­tékmegőrzésre vállalkoztak, hi­szen az ország eme szeglete nem­csak arról nevezetes, hogy ez Móricz Zsigmond, Kölcsey Fe­renc szülőhelye, s hogy az eve­zős turizmus évről évre csalogat ide vendéget még Argentínából is. Ezeken túl joggal lehetünk büszkék az évszázados hagyomá­nyokkal bíró termékekre, ame­lyek máshol be nem szerezhető alapanyagból és utánozhatatlan technológiával készülnek itt már emberemlékezet óta. Máshol nem terem Minden bizonnyal már sejthető, hogy a híres szatmári szilvapá­linkáról, a szilvalekvárról, a dió­ról, a különböző gyümölcsök aszalványairól valamint az akác­virágból gyűjtött mézről van szó. A tanulmány részletesen jellem­zi a gyümölcsöket, a penyigei szilváról leírja, hogy régi szat­mári fajta, valójában kivadult, s ezért „nem tudom” szüvaként is emlegetik. Igénytelen, jellegte­len, ezért sehol máshol nem ter­mesztik, ezért csak innen ered­het a belőle főzött, kitűnő ízű pá­linka és lekvár. A diónak is a magas talajvízű hullámterek öntéstalajai kedvez­nek, ezért Tiszabecstől Milotán át Kisarig el is terjedt. Akárcsak az akác, amely fájával és virágá­val szolgálja az embert: előbbi a vízparti építmények masszív anyaga, utóbbi a világszerte hungarikumként emlegetett méz forrása. E tényeket persze már sokszor hallhattuk, az FVM Ag­rármarketing Centrum támoga­tásával elkészült tanulmány azonban továbbviszi a gondola­tokat: a késztermékek előállítá­sának üzemszerű és nem utolsó sorban látványos módját keresi. Egy helyen minden Hagyományos receptúrák alap­ján készített, tetszetősen becso­magolt, védjeggyel és emblémá­val ellátott, nagyobb mennyiség­ben forgalmazható termékekkel lehet megjelenni nemcsak a kül­földi, hanem a hazai piacokon is - szögezik le a szerzők. A tájegy­ségre, a Szatmár-Beregi Tisza- hátra jellemző növények magas szintű feldolgozásával hun- garikum minősítéssel illethető árut kapunk, a kész tervek sze­rint a térségben bárhol megépít­hető telep is ezt a nevet kapta: hungarikum üzem. Ez a feldolgozás komplett fel­tételrendszerét megteremti, ma­gába foglalja az összes olyan épületet, amelyben van gyü­mölcsfogadó, manipuláló, szesz- és lekvárfőzde, gyümölcsaszaló, üvegmosó, kartonozó, készáru raktár, göngyölegtároló és ter­mészetesen megtalálhatóak a szociális helyiségek is. Egy ilyen üzemben komoly üzlet rejlik, nem véletlen, hogy a térségben termett szilva és dió kétharma­dát jelenleg szomszédos megyék konzervgyárai vásárolják fel - kiszámíthatatlan piaci feltételek mellett és a lehető legalacso­nyabb áron. A feladat tehát adott: az alapanyagokat a régió­ban tartva helyben feldolgozás­sal és hozzáadott érték tartalom­mal magasabb áron értékesíteni. Ehhez már a tervek is rendelke­zésre állnak, a kérdés csak az, hogy a vállalkozói és a politikai kör mennyire tettre kész. Veszélyben a csúcsnyereség Debrecen (HBN, KM) - A TITÁSZ Rt. 4 milliárd 99 mil­lió forintot fizet ki az idén osztalékként, a tulajdonosok egy részvényre 1200 forintot kapnak - döntött a cég köz­gyűlése szerdán Debrecen­ben. Minden eddiginél nagyobb az az adózás előtti 5 milliárd 390 millió forintos eredménye a cégnek, amelyet 2000-ben ért el - mondta Franz Erényi az rt. igazgatótaná­csának elnöke. 2000-ben a 738 ezer ügyfél részére 3498 gigawatt­óra villamos energiát értékesítet­tek, az előző évinél 2,7 százalék­kal többet. Az intenzív fogyasztói ellenőrzési program során a múlt évben 145 ezer fogyasztási helyet ellenőriztek, és csaknem 2700 esetben találkoztak szabálytalan áramvételezéssel. Franz Erényi visszautasította azokat a véleményeket, miszerint a külföldi tulajdonban lévő cégek kiviszik a pénzt, a kormány ellen vannak és extra profitot tesznek zsebre. Viszont hozzátette: azzal, hogy ez év január elsején a kormány életbe léptette az új villamos- energia-árakat, veszélybe került a társaság gazdálkodása. A 6 szá­zalékos fogyasztói áremelés mel­lett végrehajtott 13 százalékos nagykereskedelmi árnövelés olyan mértékű árrés- és nyere­ségcsökkenést eredményez, amelynek a hatása semmissé te­szi az eddigi gazdálkodási erőfe­szítéseket. Az árintézkedés hatására a TITÁSZ Rt. idei első negyedéve 40 millió forint veszteséget hozott - mondta az igazgatóság elnöke. A szolgáltatók nem a fogyasz­tói ár növelését kívánják elérni, elfogadják a kormány infláció- csökkentő politikáját, de az áre­melésre vonatkozó egyoldalú döntést nem, ezért érdemben sze­retnének tárgyalni. Könyvgyűjtés Kisvárda (KM) - A kisvár- dai Városi Szociális Szolgá­lat Gyermekjóléti Szolgála­ta használtkönyv-gyűjtést szervez azon gyermekek és családok részére, akik nem tudják megvásárolni az életkoruknak megfelelő könyveket. Meséskönyve­ket, ismeretterjesztő kötete­ket és egyéb könyveket vár­nak a Szent László út 54. szám alatt. A felajánlások­kal gyermeknapra szeretné­nek megajándékozni a rá­szoruló gyerekeket. ÉLETKÉPEK Ki hajtás Törő István ___________________________ .A. frontok mindig arra vo­nulnak, amerre az ember jár. Mihály is érzi ezt, ahogy a szervek közé telepszenek a fáj­dalom tűi, s a zsibbadás. Most mégis szép napra virrad, fené­be a siránkozással: kihajt a te­héncsorda. Végérvényesen el­jött a tavasz, a fű megnőtt, le­geltetésre ítéltetett. Mihálynál jobban ezt csak a szegény pára várja, hogy ki­szabadulhasson az istálló fog­ságából. Húsvét megszedte a virágokat váratlan éjszakai fa­gyával, de Szent György el­múlt, a fű megnőtt. Fejés köz­ben ellátja intelemmel már kora reggel az egyetlen jószá­got, Böskét. Mormol neki, ahogy csutakolja.- Egyél rendesen, de ne légy mohó! Ne verekedj, mert az nem szép dolog. Aztán időben gyere haza! Böske bánatos búval felel- get. Talán az igazlom őrá is át­hatott. Tőle jobban csak a macskák izgulnak, sűrvítenek az ajtó előtt, hogy megkapják járandóságukat, a meleg, ha­bos, friss fejecskét. Minden más csak smafu és mellébeszélés. E békés idillt csak a csordás karikásostorá­nak csattogása szakítja félbe. Mihály kiereszti a fényre a hunyorgó állatot. De Böske nem tudja a kijáratot. Szalad utána Mihály, kergeti. Milyen fürgén mozognak a lábai, nem gyötri csúz, isiáz, görcs sem húzza. Már majdnem kiér Böske az utcára, hogy elvegyüljön a többi között, amikor felébred. Az asszony böködi.- Menj a tejért, Mihály! A cicák már nagyon várják. Most olyan, mint a fénytől elszokott álmos jószág, akit ki­hajtanak, hogy a Felső sori út­ról elhozza a friss tejet a macskáknak. Közben pátyol- gathatja a fájdalom tűszúrá­sainak helyét, a zsibbadást a csontban, de legfőképpen az egykor volt Böske helyét, melynek jászla még most is emlékezteti a Szent György- napi kihajtásra. Színházi siker A Budapesten megrendezett I. Gyermek- színházi Találkozón az egyik fődíjat a Móricz Zsigmond Színház gyermekprodukciója, az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona kapta. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által fel­ajánlott rendezői díjat Tóth Miklós, a mesejáték rendezője ve­hette át. Képünkön: jelenet az előadásból A színház archívumából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents