Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-26 / 97. szám

2001. április 26., csütörtök 3. oldal NÉZŐPONT Hol van az a láz? Szőke Judit _____________ Nem vagyok kíváncsi a nemzeti faliújságra kibiggyesztett képviselői vagyonnyilatkozatok­ra. Vajon hány polgár zarándokol el a parla­ment tájékoztatási központjába a nyilvános in­formációkért? Néhány elszánt élcelődő kivéte­lével - azt hiszem - nem akarják, ha nem mu­száj, az emberek tömegesen és töményen a hazugságot, az azzal vegyes igazságot, avagy elegük van a csalódásokból, meglepetésekből. Én is így vagyok ezzel. Azt nem értik a gyerekeim (ez téma nálunk, de nyilván a számukra értelmezhetetlen nullá­kon túl, amit nagy üggyel-bajjal tudtam csak lefordítani valami aktuálisan vágyott életkori értékre - I. Pokémon-kártya, mobiltelefon, skó­ciai nyelvgyakorlat), miért vallott be olyan sok vagyont a mi elitünk egyike-másika? Felvilágo­sítottam őket: azért, mert annál jóval többje van neki. A rejtvényt persze nehezen tudták megfejteni. De elmagyaráztam. Egyik képviselőben (nincs ideológiai különb­ség) a cöcögős óvatosság munkálhatott, míg a másikban - gondolom én - a gátlástalanság a kalandvággyal kacérkodott. Egy-két (há­rom...) ügyeskedés belefér nálam a képbe, csak a határtalan haszonhúzásból, a kapzsi egyes szám első személyből, a képmutatásból, az élelmességnek álcázott mértéktelenségből nem kérek. Nem kétlem, vannak olyanok is (az arányra, mondjuk, befizetnék), akik tiszta lelkiismerettel, magukat sem becsapva, töltik meg számokkal a rubrikákat. Ők mitől marad­nak romlatlanok? Csábit a próba: vajon én, a moralista, a naív politikai romantikus, mennyi idő alatt lennék a hatalom és a „moneyteizmus" lobogó hajú hí­ve? Mennyi időnek kellene eltelnie, hogy a be­folyás és a pénz világistensége előtt a porba leboruljak? Az üvegzsebűek közül, pontosan emlékszem, többen valamikor velem együtt buzgón bólogattak Kányádi soraira: „mert ad­dig tart ama híres nonkonformista láz is, amíg egy valamirevaló összkomfortos állás ki nem kerekedik belőle, s már a hatalom pótszékéről is elégedetlenkedőnek tetszik, aki a körmét fúj­ja ha fázik, vagy éppenséggel toporog, úgy a sor derekától - hátrafelé, hátrafelé". HÍREK □ Szakképzés A záhonyi középiskolában az OKJ-ben is szereplő egyéves számítástechnikai szoftverüzemeltetői és a kétéves vasútüzemvi- tel-ellátói, illetve anyagmozgatógép-szerelői szakokra jelentkezhetnek. □ Véradók az iskolában A nyíregyházi Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola olvasó­termében 8-13-ig és a nagyvarsányi általános iskolában 9-13-ig fogadják ma az önkéntes véradókat. □ Irodalmi est Szabó Tünde és Hetey László színművészek mai előadói estjükön a magyar líra számukra legszebb alkotásaiból válogatnak 17 órakor az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. A vese olcsó, a tüdő drága A szervátültetés jobb megoldás, mint a gyógyszerezés A gépek segítségével ma már a vesebetegek akár évtizedekig is él­hetnek Balázs Attila felvétele Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - A külön­böző szervelégtelenségek esetében a művi, gyógysze­res kezelés csak átmenet le­het, végső, igazi megoldást a szervátültetés, a transzp­lantáció jelentheti. Az az orvosi beavatkozás, amely körül időről időre fellángol a vi­ta. A témáról mostanában ismét igen sokat, sokfélét hallani. Gyakori a veseátültetés Abban, hogy a szervátültetés megtörténhessen - legyen szó bármely szervről is - több dolog játszik döntő szerepet. Egyik, hogy van-e megfelelő donor, aki adja a szervet. Ebben hazánkban szerencsére tisztázott a kép, az agyhalálok jogi területe teljes mértékben rendezett. Ugyanak­kor él a szabály, mely szerint aki életében nem tesz tiltó nyilatko­zatot, holta után lehet belőle do­nor. Másik, hogy az agyhalottat úgy kell ellátni, hogy szervezete donorrá alkalmas állapotban maradjon. Harmadik, de közel sem utolsó szempont, hogy maga a beteg megélje azt a pillanatot, amikor nála egy új szerv átülte­tése bekövetkezhet, amikor új életet kezdhet. A statisztika szerint Magyar- országon legnagyobb arányban veseátültetéseket végeznek. En­nek oka a vesebetegek számának drámai emelkedése, amelyet a szakemberek a cukorbetegségek és a magas vérnyomás rendkívül gyors növekedésével magyaráz­nak. A vesetranszplantáció mára rutinműtétté lett.- Mindebből egyenesen követ­kezik, hogy egyre többen vannak azok, akik művesekezelésre, dia­lízisre kényszerülnek - mondja dr. Szegedi János, a Megyei Jósa András Kórház belgyógyász főor­vosa, akinek nevéhez az ország­ban elsőként létrehozott korsze­rű dialízisközpont létrehozása fűződik. A gyógyítás ára- A cukorbetegek sorsa régebben igencsak drámai módon válto­zott, ma már a korszerű kezelé­seknek köszönhetőn mind töb­ben élik meg azt a kort, amikor dialízisre, illetve transzplantá­cióra keríthetünk sort. Koráb­ban, az intenzív terápia hiányá­ban még az is kérdés volt, kit ke­zeljünk, s milyen módszerekkel. Szeretném ugyanakkor hangsú­lyozni, hogy a beteg sorsát, vég­leges gyógyulását nemcsak az or­vostudomány, de a szerencse is jelentős mértékben befolyásol­hatja. Van olyan betegünk, aki immár huszonhat esztendeje jár művesekezelésre, s van, aki két hónapos dialízis után már új ve­sét kaphatott. Maga a transzp­lantáció nemcsak az orvostudo­mány számára, de a beteg élet­esélyeit tekintve is óriási minő­ségi változás. Harminc éve ez a lehetőség fel sem merült. Bár az emberéletnél nincs drágább és fontosabb, mára egyértelműen kiderült: a gyógyí­tás sem mentesülhet a költségek figyelembe vétele alól. Az or­szágban tavaly összesen végre­hajtott 262 veseátültetés tízmil- liárd forintba került, a sok vitát gerjesztő tüdőátültetés ára pedig hazai kórházban egyenként 22 millió forint, a külföldön elvég­zett műtétekért pedig betegen­ként 25-30 millió forintot fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.- Az egészségügy az utóbbi években kénytelen volt tudomá­sul venni, hogy a gyógyításnak is ára van. Azt kell mondjam, a szervátültetés minden területen olcsóbb, mint a kórházi bent fekvés, a gyógyszeres kezelés. Ma már egyre többen hangoztat­ják azt is, hogy a társadalom te­herbíró képessége véges, s hogy a legtöbb pénzbe a háziorvos és a kórház között ingázó beteg ke­rül. A szervátültetés e szempont­ból is fontos tehát, hiszen a transzplantált beteg újra munká­ba állhat, újra termelni kezdhet. Még több donor kellene Szakemberek, köztük Szegedi Já­nos főorvos egybehangzóan állít­ják: a szervátültetés hazánkban is eljutott arra szintre, amikor a szervezettségre van a legna­gyobb szükség. Éppen ezért ma már ellenőrzik a kórházakat, va­jon megtesznek-e mindent azért, hogy a potenciális donorokból valóságos szervátadók váljanak. Időutazás Nyíregyháza (H. S. ZS.) - Bár hús vét hétfőjén közel tizenötezren keresték fel a Nyíregyházi Állatparkot, az igazi szezonnyitó május el­sején lesz. Ezen a napon adják át a látogatóknak az országban egyedül álló Ma­gyar ősparkot. Mint Gajdos László igazgató a sajtó kép­viselőinek elmondta, két- hektáros korábban háborí­tatlan erdős részen három évvel ezelőtt kezdték kiala­kítani az ősparkot, amely a Kárpát-medence állatvilá­gát mutatja be úgy, aho­gyan azt a honfoglaló ma­gyarok láthatták. A vendé­gek természetes környezet­ben találkozhatnak európai bölényekkel, kőszáli kecs­kékkel, dámszarvasokkal, borzokkal, fekete gólyák­kal, pusztai sassal és hiú- zokkal. Egy kisebb skanzen Az őspark része lesz egy ki­sebb skanzen, amely a hon­foglaló magyarok életét, vi­seletét, mesterségeit mutat­ja be. A jurta és a sámánlak már elkészült, a távlati ter­vek között egy látványos életkép kialakítása szere­pel. Gajdos László kiemelte, néhány korábban elkezdett fejlesztést befejeztek, így az állatpark eddigi legszebb formájában várja a vendé­geket. Elkészült több új ki­futó, a fa játszótér és a me­gyeszékhely legnagyobb, legmodernebb köztéri WC- je is emeli a park komfort­ját. A nagy tóra új víziszár­nyasokat telepítettek, egy kilátóról flamingókban, pe­likánokban, apáca ludak- ban gyönyörködhetnek a lá­togatók. Új lakók a mada- gaszkári makik és az or­szágban csak Nyíregyházán látható karvaly keselyűk. Május 1-jén 10 órakor Vonza András földművelés- ügyi és vidékfejlesztési mi­niszter avatja fel a Magyar ősparkot. Készül a hiúzok ketrece Balázs Attila felvétele Vezet a magas vérnyomás Szabolcs-Szatmár-Beregben je­lenleg 590 ezer ember él. Közü­lük 30 ezer fölött van a cukor­betegek, 80-100 ezer között a magas vérnyomásban szenve­dők száma. A vesbetegek negy­ven százaléka ebből a csoport­ból kerül ki. Szakemberek szerint ez az arány folyamatosan, drámai módon növekszik, ami java­részt a helytelen táplálkozás­nak, a mozgásszegény életmód­nak köszönhető. Amíg például csak a mi megyénkben 1990- ben 7722 művesekezelést csi­náltak, ebben az esztendőben már 35 ezernél tart a statiszti­ka. Egyetlen idei napon, ápri­lis 24-én a nyíregyházi művese- állomáson 232 beteg vett részt dialízisben. Az elmúlt esztendőben ösz- szesen 13 donort adott a nyír­egyházi kórház, ami azt jelen­ti, hogy ennek köszönhetően 26 ember kaphatott új vesét. Rá­adásul a 13 donorból egy olyan volt, akiből több szervet is megmenthettek a szakembe­rek. Az idén már négy vese ke­rült Nyíregyházáról Debrecen­be, ahol a szabolcsi betegek számára az átültetést végzik. MEGKÉRDEZTÜK: Ml LESZ A PROGRAMJA MÁJUS ELSEJÉN? T okajban szeretnénk tölteni a majálist a vő­legényemmel, a kis ke­resztlányommal és a só­gornőmmel. A Debrecen­ben lakó keresztlányomék részben e kirándulási program miatt jönnek ha­za, beígértük neki Tokajt. Az ottani sétát és nézelő­dést követően elképzelhe­tő, hogy tovább autózunk a Hegyaljára. Ez kikap­csolódást jelentene mind­annyiunknak. Szűcs Viktória, VÁLLALKOZÓ A május elsejét megelő­ző két napon, vasár­nap és hétfőn minden va­lószínűség szerint dolgoz­ni fogok, a majálist vi­szont szeretném együtt tölteni a családdal. Bár erről még nem beszéltünk a feleségemmel, elképzel­hető, hogy kilátogatunk Kabalásra. A kisfiúnk há­roméves, neki biztosan tetszene az ilyenkor szo­kásos színes forgatag, a számtalan játéklehetőség. Károlyi András ÉPÜLETSZOBRÁSZ M indenképpen a pá­rommal töltöm a ma­jálist, és valószínűleg együtt leszünk a bará­tainkkal, de a helyszínt még nem terveztük meg. Annyi biztos, hogy a nagy népünnepélyeket elkerül­jük majd, és inkább a tár­saság közös programját választjuk. A helyszín le­het a sóstói Vadaspark, esetleg egy tokaji kirán­dulás, de valahol horgá­szásra is sor kerülhet. Papp Nikoletta FŐISKOLAI HALLGATÓ A három nap alatt hazalátogatunk a szü­léinkhez Újdombrádra, akik mindig nagy öröm­mel fogadják a másfél éves unoka, Gergő érkezé­sét. A három nap valame­lyikén repülni is szeret­nék, mint sárkányrepülő, amely kimondottan időjá­rásfüggő és kimondhatat­lanul nagy boldogságot jelent számomra. Remé­lem jó időt fogunk ki a hét végén! Harsányi Attila RAKTÁROS, SÁRKÁNYREPÜLŐ R égebben rendszeresen részt vettünk a város- környéki májusi rendez­vényeken, ilyenkor főként Kabalásra ruccantunk ki, de a gyerekeink már fel­nőttek, s elmaradnak a családi majálisok. A ki­sebbik fiú most indul Angliába, a nagyobbik pe­dig Pestre készül. Szere­tek sétálni, a barátnőm­mel valószínű, hogy ellá­togatunk a bujtosi Város­ligetbe. Gajdos Jánosné JELENLEG MUNKANÉLKÜLI

Next

/
Thumbnails
Contents