Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-24 / 95. szám
2001. április 24., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Százegy érv Nyéki Zsolt N övekvő szimpátiával figyeli az ország a győri kekszgyár heroikus küzdelmét, amit a francia mamutvállalat ellen vív, s jóleső érzéssel tölti el az embert az összefogás, amely a gyár mellé állítja a várost és lassan széles e hazát. Érthető: százegy év és százegy érv szól a zivataros időket túlélő magyar cégek egyike mellett, termékein generációk nőttek fel. Persze nehéz lenne innen megállapítani: valóban veszteséges-e a kekszgyár, vagy csak azt állítja a tulajdonos; s ha nincs is kihasználva a gyártókapacitása, az mennyire vezethető vissza a vezetés szándékos üzletpolitikájára. it az átlagpolgár pillanatnyilag érzékelhet, az az érdekvédelem elszántsága, s néhány kezdeményezés példaértéke. Itt van mindjárt a figyelem felkeltésének hatékonysága, amely ismételten igazolja, hogy demokráciában a nyilvánosság olykor nagyobb fékező erő, mint az éppen érvényes jogszabályok halmaza. Elgondolkodtató az is, ahogy egy várost vezető testület különböző politikai elkötelezettségű tagjai milyen egységesen képesek fellépni, ha ezt megköveteli a helyzet. Egy olyan helyzet, amelyben végre reflektorfénybe került az is, hogy azonos minőség mellett a vásárló lehetne hűségesebb a szűkebb környezetében készült termékekhez. ikor Győr polgármestere a televízió kamerája előtt a szemetesvödörbe szórta a francia vállalat joghurtjait s más áruit, s arra kérte a nézőket: az ügy korrekt rendezéséig ne vegyenek ők sem ilyeneket, bevillant, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen aktuális a felhívás. Itt gyártják azt a csokis-túrós csemegét (a rudit), amelyet régen itt találtak ki, de az akkori rendszerben nem volt mód szabadalmaztatni. Az említett francia cég magyarországi megjelenésével hasonló néven hasonló termék gyártásába kezdett, s miután sokkal több pénze volt reklámra, sok vevőt elcsábított. Piaci viszonyok mellett ez természetes, de nekünk érdekünk, hogy megyei cégek erősödjenek, itt élők munkahelye legyen biztosabb, amennyire csak lehet. S egy kis fricska sem' árt a pökhendi óriásoknak. Kölcsönborotva Most mit vagy úgy oda a borotváddal, a kacsának puhább bőre van mint neked... Ferter János rajza HÍREK □ Ösparkavatás Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter avatja fel a Magyar Ősparkot a Nyíregyházi Állatparkban. □ Középiskolás véradók Sok véradó diákot várnak a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium földszinti tantermébe ma 8-13 óráig, ugyanis a krúdysokon kívül itt lehetnek donorok az Arany, a Kölcsey és a Szent Imre Gimnázium növendékei is. □ Elhalasztott Néró Szerdától péntekig elmaradnak az előadások a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Művész-stúdiójában. A három Néró, szerelmem című darabot májusban rendezik meg. ■ ■ Üzletrész az állam zsebéből A mindenkinek megnyugtató megoldás az egyszeri juttatás lenne Gulácsi Mihály A szerző felvétele Nyíregyháza (KM - GB) - A szövetkezeti külsőüzletrész- törvényt megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A MOSZ megyei szervezetének elnöke szerint egy megnyugtató megoldás lenne, ha a kormány, erejéhez mérten egyszeri juttatásban részítené a külső üzletrésztulajdonosokat. Gulácsi Mihály belülről ismeri mindazokat a problémákat, amelyek alapján megfontolásra érdemes megoldási lehetőséget tud javasolni. Beszélgetésünk során pontosan ezt tette. Remény a fordulatra- Az Alkotmánybíróság döntése azt a bizalmat erősítette bennem, hogy nálunk most már egyetlen politikai hatalom sem tiporhatja sárba az alkotmányos jogokat, miként az üzletrész-törvény korábbi elfogadásánál ez megtörtént. Úgy érzem ez fordulat, s nemcsak a szövetkezetek életében. Azt is sejteti, hogy a politikának távolabb kell vonulnia a gazdaságtól. A szövetkezetek elmúlt 10 évi hányattatása után végre el kellene jönni az időnek, amikor mindenki belátja: helyük van az országban, mert helyük van Európában.- A szövetkezetek folyamatosan amellett vannak, hogy az üzletrészek kérdése megnyugtatóan rendeződjön, de nem értettünk egyet azzal, hogy az agrári- um ilyen meggyöngült helyzetében ezt a mi kontónkra hajtsák végre. A szektorból az elmúlt évtizedben ezermilliárdos tőkekivonás történt. így aztán miként az egész mezőgazdaság, a szövetkezetek sincsenek abban a helyzetben, hogy további tőkét veszítsenek. Az első perctől ezért tiltakoztunk az elutasított törvény ellen. Nyugdíjasokat is- Az üzletrészkérdés törvényi rendezésének próbálkozásait egyfajta kárpótlásnak tekintjük. Szerintem annak szánták már 1992-ben is, csak az agráriumban ez sem sikerült. Nos, ha kárpótlásként szánták, akkor most valamilyen formában az államnak a kötelessége, hogy ezt elrendezze, természetesen a teherviselő képességéhez mérten.- Nagyon fontosnak tartanám, hogy ne feledkezzenek meg a nyugdíjas üzletrésztulajdonoso- ról. Ugyanis ők 20-30 évet dolgoztak a szövetkezetben, miközben másokhoz képest csak igen szerény nyugdíjra tudtak szert tenni. Ráadásul már semmilyen kapcsolatuk nincs a szövetkezettel, hisz megszűnt a háztáji, s az egyéb juttatás, így ők is már szinte kívülállóknak tekinthetők, miközben a valódi kívülállóktól ők többet tettek az agrári- um asztalára. Én tehát mindenképpen kiterjeszteném ezt a megváltási lehetőséget a nyugdíjasokra is. A megoldási formáját pedig a jövőképpel rendelkező, a környezetükben a mezőgazdaság integrálására képes szövetkezetek számára nyújtott vissza nem térítendő állami támogatásként képzelném el. Méltányos rendezés- Én azt gondolom, mindenki belenyugodna abba, ha a kormány, erejéhez mérten egyfajta, egyszeri juttatásban részítené a kívülálló üzletrésztulajdonosokat. Ennek a mértékét az állam teherbíró képességéhez kellene szabni. Szóba került a kormány részéről a piaci értéken történő megváltás. Ez a korábbi szövetkezeti visszavásárlások árfolyamát nézve 10-20 százalék között mozgott, de jelentős különbségek alakultak ki országrészenként is. De szerintem nem ebből kell kiindulni, hanem a benyújtott igényekből és a rendelkezésre álló pénzből.- A információink szerint 40 milliárd forint az a nagyságrend, amely az összes lerendezendő igényként fölmerülhet. A kormány 20 milliárd körüli forrást jelölt meg, ami erre rendelkezésre áll. Azt gondolom, nagyon méltányos rendezés lenne, ha a megváltás kárpótlási jegy szinten tehát az érték 50 százalékán történne. Persze ebből már nem lenne ildomos a 20 százalékos forrásadót levonni. Egy ilyen megoldást úgy érzem mindenki elfogadna, az állam is megoldaná a kérdést tisztább tulajdonviszonyokat teremtve, és az életképes szövetkezetek is megmaradhatnának. Álláshoz segíthetnek Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Sokan találtak már állást azokon az állásbörzéken, amelyeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ szervezett az elmúlt években. A legközelebbi alkalom áp- rüis 27-én, pénteken lesz, amikor a központ valamennyi megyei kirendeltségén reggel nyolc órától várják az érdeklődőket a „Fiatalok Napja és Állásbörze” programjaira. Ebben csoportos és egyéni tájékoztatás is szerepel a munkaügyi szervezet szolgáltatásairól és támogatási rendszeréről, valamint lehetőséget kínálnak a munkaadóknak és a munkavállalóknak a kapcsolat felvételére. A kirendeltségek ugyanis napi összeköttetésben állnak a szabad munkahelyekkel rendelkező cégekkel, intézményekkel és ezekhez irányítják az álláskeresőket. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint igen hatékonyan, hiszen összesen csaknem 5 ezer résztvevőből mintegy 200 munkanélküli azonnal álláshoz jutott, s további 5-600 ember későbbi elhelyezkedése köthető ezekhez az állásbörzékhez. Ezúttal is lesz tréning, pályaorientációs, pályakorrekciós és pályamegerősitő foglalkozás, bemutatják az álláskeresés technikáit, megtartják az álláskereső klub foglalkozását. Érdemes tehát minden érintettnek felkeresni pénteken a munkaügyi központ megyei kirendeltségeit. Őszre kész Záhony (KM) - Jó ütemben halad a záhonyi Logisztikai, Kereskedelmi és Üzleti Központ elmúlt évben megkezdett építése, amelyhez a fla- mand kormány is jelentős, hetvenmillió forintos támogatást nyújt. A vállalkozási övezet szellemi központjának szánt intézmény kétszázhúsz milliós beruházással készül, a tervek szerint az ősz elején végeznek a kivitelezők a munkálatokkal. Számunkra kedvező megoldás- Valójában akkor lenne méltányos ez a kárpótlás jellegű üzletrész-megváltás - mondja a csengeri mezőgazdasági szövetkezet elnöke - ha volna lehetőség azokra is gondolni, akiket már fölszámoltak. Ez a szövetkezeti helyzetet tekintve az országostól lényegesen rosszabb helyzetben lévő megyénk szempontjából mindenképpen kedvező megoldást kínálna. Itt ugyanis közel 200 szövetkezet volt az 1992-es évben. Azóta a fele már megszűnt, így mintegy 100-ra vonatkozott volna a megsemmisített üzletrésztörvény, amibe a felszámolás alatt lévők is benne foglaltattak. Ebből a százból nincs már 20 szövetkezet, amelyik még működőképes. Ebből is mintegy 10 tudta volna lerendezni az üzletrészkérdést úgy, hogy ne kerüljön miatta felszámolásra. Tehát ilyen értelemben is kedvezőtlen helyzetbe kerülne a megyénk, ha a tönkrement, felszámolt szövetkezetek külső üzletrészesei - és javaslatom szerint nyugdíjasai - nem kapnának semmit. MEGKÉRDEZTÜK: Ml A VÉLEMÉNYE ARRÓL, HOGY A NAGYSZÜLŐK IS ELMEHETNEK GYESRE? J ó ötletnek tartom, hiszen így az anyáknak több lehetősége lenne a kibontakozásra és egy álláshirdetésre is nagyobb eséllyel jelentkezik az, akiről tudják, hogy nem hiányzik majd a gyerekek betegsége miatt. Az én édesanyám aktiv dolgozó, így alig találkozik az unokáival. Mivel nemrég költöztek kertes házba, lehet, hogy élne is ezzel a lehetőséggel. SZÉCSINÉ KOCZKÁS Angéla GYESEN LÉVŐ ANYUKA «■HL J ó az elképzelés, hiszen a nagyszülők így segíteni tudnak a gyereknevelésben, a mama pedig korábban vissza tud menni dolgozni. Kérdés, hogy a nagyszülőnek megéri-e a nyugdíj helyett a gyest igénybe venni. Gondolom mindenki számolgat majd, és csak azok döntenek a lehetőség mellett, akiknek minden szempontból kedvező lesz ez a változat. Gajdos Zsuzsanna TITKÁRSÁGI ASSZISZTENS O kos dolognak tartom, mert így mindkét szülő jövedelmére számíthat a család, és lehet, hogy a nyugdíjas nagyszülő is jobban jár anyagilag. A gyerek szempontjából viszont nem biztos, hogy jó ez a megoldás. Azt hiszem, kevesen veszik majd igénybe ezt a lehetőséget, inkább csak azok, akiknek nagy szakmai kiesést jelentene a gyes ideje. Csorba Iván KÖNYVESBOLTVEZETŐ N em örülök neki, hiszen a gyereket nem a nagyszülőknek szülik a fiatalok, hanem maguknak. Akik egy életen át dolgoztak, valószínűleg pihenni szeretnének. Más kérdés, hogy sokan nem mernek szülni, mert félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket. Az pedig minden nagyszülőnek a saját dolga, hogy menynyit segít a gyereknevelésben. Muri Tibor né ÜZLETVEZETŐ M indenképpen jó az elképzelés, hiszen a nagyszülők így többet lehetnek együtt az unokákkal, a fiatalok pedig korábban visszamehetnek dolgozni, ami több szempontból is előnyös. Nekem hat unokám van, amikor tudtam, igyekeztem levenni a terhet a gyerekeim válláról, gondolom más nagyszülő is ezt teszi, ha lehetősége van rá. Lázárné Marika GONDNOK
