Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

2001. április 19., csütörtök Kelet«i» KULTÚRA 8. oldal HÍREK □ Előadás a diákhitelröl Gilly Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője a Nyíregyháti Főiskolán a diákhitelről tart előadást április 19-én. A bizonyára nagy ér­deklődésre számító tájékoztatás csütörtökön délután 15 órakor kezdődik az 5. számú kör­előadóban. □ Szent István nyelvezete A nyelvi kép­zés problémái Szent István intelmeiben cím­mel tart előadást Jáki Ferenc, az Eszperantó Világszövetség örökös tagja Nyíregyházán a TIT Jurányi Lajos Egyesületében április 20-án 18 órától. Az előadás után a nyelvi képzés aktuális kérdéseiről következik konzultáció. □ Gárdonyi-napok A leveleki általános is­kolában Gárdonyi-napok kezdődnek április 21-én. Az öt napig tartó renedzvénysorozat- ban millenniumi zászló átadására is sor ke­rül. Április 23-án pedig a föld napja alkalmá­ból kiállítást és vetélkedőt rendeznek. Gyermekkönyvhónap Nyíregyháza (KM) - Különösen gazdag program várja a legfiatalabb olvasó­kat az idei gyermekkönyvhónap alkal­mából megyénkben - tudtuk meg teg­nap a megyei könyvtárban tartott tá­jékoztatón. Nem véletlenül szerepel ennyi esemény a programban, hiszen az olvasás évében járunk. író-olvasó találko­zók, rendhagyó iro­dalmi órák, könyv­premierek, irodalmi műsorok sokasága mellett a számító­gép is bevonult a rendezvények sorá­ba. Csoportos foglal­kozásokon korunk technikájának a csodájával is ismer­kedhetnek a gyere­kek. Sok helyen vál­lalkoztak a rendez­vények tartására, a megyei könyvtáron kívül Nyíregyháza fiókkönyvtárai, Tiszadada, Tiszalök, Tisza- vasvári, Nyírtelek, Máriapócs, Nagyha­lász, Nagykálló, Nyírszőlős, Baktalóránt- háza, Rakamaz, Vásárosnamény, Nyírbá­tor, Újfehértó, Demecser, Ófehértó intéz­ményei is várják az ifjú olvasókat. A gyer- mekkönyvhónapot április 23-án 14 órakor Bihari Albertné, a könyvtár igazgatóhe­lyetesse nyitja meg a megyei könyvtárban. Szintén ettől az időtől tekinthető meg Báb­varázs címmel a Mesekert Bábszínház báb- és fotódokumentációs kiállítása is. A gyermekkönyvhónap vendégei: Békés Pál, Bodnár István, Döbrentei Kornél, Kamarás István és Udud István. Rajtuk kívül Csukovits Enikő történész, Rozmann Béla csillagász, Molnár Ibolya festőművész, Bárdi Margit bábművész és Illyés Péter előadóművész találkozik meg a gyerekek­kel. A rendezvénysorozat május 23-ig tart. •<"1 ....'..j..........““......— 4 lúin.wa«. kíván < • ^.?\ilágvkrsi;ny IAH A : Ij^ *: KM-illusztráció Gesta Romanorum Nyíregyháza (KM) - A Gesta Romano­rum, a középkor legnépszerűbb, legelterjedtebb elbeszélésgyűjtemé­nye évezredek monda- és mesekin­csét egyesíti magában a „csodás Ke­lettől" Anglia ködös partjaiig. E mindmáig élő, színes, gazdag gyűjte­mény feltehetően a XIII. század második felében keletkezett, amikor a középkor szellemének megfelelően az eredetileg pro­fán történetekből erkölcsi tanulságokat vontak le. A moralizációk azonban az iro- dalmilag is magas színvonalat képviselő eredeti mű frisseségén, fordulatosságán mit sem változtattak. Rendkívüli hatását mutatja, hogy a kortárs Konrad von Würzburgtól Thomas Mann A kiválasztottjáig számos jelentős irodalmi alkotásnak vált kiindulópontjá­vá. Hazánkban a gyűjteményt már a XV. században ismerték, s temesvári Pelbárttól napjainkig több írónk, köztük Vörösmarty és Mikszáth ismerített belőle. Szélesebb körben akkor vált ismertté, amikor Haller János 1681-82-ben lefordítot­ta magyarra. A Magyar Könyvklub kiad­ványa a Gesta Romanorum hetvenhét leg­szebb elbeszélését tartalmazza. Az ember nem a bánatra született A Két úr szolgája című komédia zárójelenetében négy pár fogad örök hűséget Horváth Réka és Gazsó György jelenete Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Hamlet arra tanítja a színészeket Shakespeare tragédiájában, hogy a színjátéknak tükröt kell tartania, amelyben az emberek megláthatják ön­magukat: hitványságukat, gyarlóságukat, de nagysze­rűségüket is. Az eljátszandó jelenethez Ham­lettól - egy rész kivételével - nem kaptak szöveget, mert azt a színészeknek maguknak kell rögtönözniük. Az idők során ter­mészetesen kialakultak az állan­dó vagy gyakran ismétlődő szín­padi helyzetek, hiszen az élet is egyszerre változatos és mutat fel ismertnek, ismétlődőnek tűnő elemeket. Ezért van, hogy a mű­alkotásokban megjelenő helyze­tekre önmagunkra ismerünk, pe­dig a történet nem rólunk szól. Állandó típusok A vásári komédiában, amelynek egy lejegyzett, s ezáltal véglege­sített szövegével, Goldoni Két úr szolgája című komédiájában ta­lálkozunk, állandó típusok van­nak. Ilyenek például: az egymás­tól elkeveredő, majd egymáshoz visszataláló szerelmesek, a buta úr és a leleményes szolga. A szerepcserék, a félreértések mindig nagy kalamajkához ve­zetnek, de az előadás végére minden elrendeződik. Mindenki boldog lesz, mert az ember nem a bánatra született. A Két úr szolgája zárójelenetében négy pár fogad örök hűséget, mert eb­ben a világban az élet legfonto­sabb öröme a szerelem nyújtotta boldogság. A nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színház Goldoni-bemuta- tójának Velencét idéző színpa­dán dinamikus, pergő ritmusú előadást láthatunk. Igaz, ezt - különösen az első részben - a csigalépcsőn föl-lerohangáló szí­nészek teremtették meg. Igazá­ból érthetetlen volt az az idegesí­tő szaladgálás, mert nem volt semmi eredmény, de oka sem. Nem nőtt a feszültség, nem jelez­te a nyüzsgő velencei életet sem. Mintha csak arra kellett volna, hogy lássuk: a rendező - Forgács Péter - kézben tartja az ostort. Sokat dolgozott Az előadás ettől függetlenül las­san csordogál, a poénok humora is kiszáradt, s voltaképpen a szí­nészi játék fakaszt egy kis derűt a harmadik előadás foghíjas né­zőterén. Igaz, az eredeti szöveget Fara­Elek Emil felvétele gó Zsuzsa és Forgács Péter egy kicsit felfrissítette, de igy sem lett belőle sziporkázó komédia. (Sőt! A Nem leszek dózse drukker megjegyzés vagy az internetre való hivatkozás erőltetettnek is tűnik.) Horváth László Attila Truffal- dinoja volt a darab élesztője. Na­gyon sokat dolgozott, de bírta lendülettel és hittel. Az ő bum­fordi, de talpraesett szolgálója életet vitt a színtelen és fárasztó komédiába. Horváth nagyszerű Truffaldinoja nélkül az előadás unalomba fulladt volna, még ak­kor is, ha a többiekről sem mondhatunk rosszat. Gazsó György Pantalone szerepében megtette, amit lehetett, ahogyan Gados Béla is. Mindketten any- nyira jó színészek, hogy érezzük: fájdalmasan kevés számukra a szerep. Horváth Réka és Avass Attila kettőse a szerelemvágyó párt je­leníti meg. Avass Attila férfiat- lan hisztérika, Horváth Réka bá­josan ágybabújni akaró lány. Színészi játékuk kitűnő, olykor önmaguk (a szerepük) paródiáját is eljátsszák. Jó alakítások Pregitzer Fruzsina és Egyed Atti­la az egymástól elszakadt, de egymásért meghalni is kész párt alakítják. Úgy tűnik, mintha mindketten szenvednének ettől a szavakban megfogalmazott, de érzelmileg nem hitelesített sze­relemtől. A másik oldalon találhatók a szolgapárok. Truffaldino és Smeraldina egymáséi lesznek. Varjú Olga a földi érzésekre vá­gyó nőt alakítja jól, Horváth László Attila pedig arra jön rá, hogy az evésen kívül a szerelem is szükséglete az embernek. Kövér Judit és Tóth Zoltán László szerelméről csak a testbe­széd szintjén értesülünk. Brig- helláról nem esett szó. Honti György a szállodatulajdonost, szakácsot és pincért alakítja oly­kor kimért eleganciával. Forgács Péter sok-sok ötletet valósított meg, a színészek min­dent megtettek a sikerért, még­sem lett az előadásból vérbő ko­média. Ennek egyik akadálya volt a díszlet is bizonyára, hi­szen a lépcsők, a fémrudak az egész teret kitöltötték, nem adva lehetőséget a szabad moz­gásra. Másfelől azonban hiányzott a vásári komédiák elevensége, oly­kor nyersesége, eszköztelensége. A rendező mintha az állandó tí­pusokra figyelt volna, azokba kapaszkodott, hogy elkerülje a nagyobb kockázatot. A Nemzeti nyitó előadása Budapest (MTI) - Szikora Já­nos rendezi a Nemzeti Szín­ház nyitó előadását, az új Nemzeti első premierjén Ma­dách Imre Az ember tragédiá­ja című drámáját viszik szín­re a jövő év március 1 5-én. Szikora János elfogadta a felké­rést, arról azonban nem tudtak információt adni, hogy a Jászai Mari-díjas rendezővel kötött-e már hivatalos szerződést akár az NKÖM, akár a Nemzeti Szín­ház Részvénytársaságot vezető Schwajda György. Az elmúlt he­tekben megjelent lapinformá­ciók szerint Schwajda György kormánybiztos korábban Zsám- béki Gáborral, Ascher Tamással és Fodor Tamással is tárgyalt, hogy vállalják el az új nemzeti első bemutatóinak színrevitelét, de egyikük sem vállalta a felada­tot. Ezt követően kérte a Nemze­ti Színház Rt. vezetője a tárcát a rendező megtalálására. Az NKÖM - Schwajda György kor­mánybiztos felkérésére - széles körű egyeztetést folytatott több színházi szakemberrel a nyitóda­rab kiválasztása érdekében, majd az ő ajánlásukat figyelem­be véve kereste meg Szikora Já­nost, hogy vállalja el a darab színrevitelét. Szikora János a tárcával tartott egyeztetésen azt javasolta, hogy mindenképpen klasszikus magyar darab kerül­jön színre a megnyitón, és erre a legmegfelelőbbnek Madách mű­vét tartotta, amivel az NKÖM egyetértett. A minisztérium kü­lönösen fontosnak tartja, hogy a Nemzeti Színház első darabja az új teátrum megnyitásának ünne­pi alkalmához méltó legyen. A kultusztárca azért is alkalmas­nak tartja Szikora Jánost a nyi­tódarab megrendezésére, mert a vidéki színházak soron követke­ző találkozójára két rendezését is a legjobbak közé választotta a zsűri. Hirdetés A fontos tényéké és a háttérelemzéseké A felelősségé, amelyet önmagunk, közösségeink és környezetünk iránt viselünk És az Öné, Kedves Olvasó! Az újságírás közös ügyünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents