Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

2001. április 19., csütörtök 3. oldal Ú gy hallottam, hogy a tervezett nyugdíjre­form a német, úgyneve­zett pontozásos mintát követné majd, amelynek lényege, hogy a befizeté­sek névre szóló számla formájában jelennének meg, ezáltal mindenki tudná, hogy a befizetései­ből mennyi nyugdíj illeti meg. Ügy gondolom ez, és a nyugdíjkorhatár eltörlé­se mindenki számára el­fogadható. Sexty Brigitta, INGATLANKÖZVETÍTŐ NÉZŐPONT Nyugdíjálom Marik Sándor Ritkán fordul elő, hogy két olyan kiemelkedő érdeklődésre számot tartó téma egyszerre fog­lalkoztassa a nagy nyilvánosságot, mint a nyugdíjkorhatár esetleges eltörlése és a Mun­ka törvénykönyve. Most ez történt: alighanem még húsvét ün­nepén is sok családban esett szó locsolkodás előtt-után, mit is jelenthetnek a miniszterelnök nyugdíjakkal foglalkozó szavai, amelyek rend­hagyó módon egy megyei lap interjúja nyo­mán kerültek a rádiók, televíziók híradásaiba. Az is szokatlan volt, hogy a kormányfő így fo­galmazott, „nem kapott nyilvánosságot, ezért most elmondom: a múlt hét végén tartott kor­mányülésen a legfontosabb napirendi pont az állami nyugdíjrendszer reformja volt." Orbán Viktor szokásos szerdai rádióinterjújából kide­rült, nem a média hallgatta el a nagy hírt, ké­sőbb akarták nyilvánosságra hozni, amikor már a részletek is tisztázottak. Ha azonban már így történt, kezdődhet a latolgatás: mi, mikor, milyen lesz. A közvéle­mény alighanem ötletek özönével segíti majd a végleges előterjesztés kialakítását; az idős emberek biztonságérzete mindennél fonto­sabb. Bizonyára sokak helyeslésével találkoz­na, ha minden egyes embernek névre szóló számlája lenne a nyugdíjfolyósítónál, így min­denki tudná majd, élete során melyik évben, hány forintot fizetett be nyugdíjjárulék formá­jában, és ezért mennyi nyugdíj jár. Jól hangzik az is, hogy az emberek maguk dönthessék el, mikor kívánnak nyugdíjba menni. Ez azonban még nem holnap lesz. /\ Munka törvénykönyvének módosítását azonban, amely a munkaviszonyban lévők egy részének rendezheti át az életét, a parla­mentben kedden éjszaka megszavazták. A két téma azért függ össze, mert utóbbi esetben is a létbiztonság a legfontosabb; ha nincs állás, nyugdíjalapba sincs befizetés. Mutat valamit, hogy a szakszervezetek cselédtörvényt emle­getnek. Sokan várják a részleteket, amelyek­ben a lényeg lakozik, mert most az a furcsa helyzet állt elő: a kormány szerint a munkavál­lalók érdekét szolgálja sok minden, amit a szakszervezet másként lát. Panasz az osztásról Nora es a mamaja, Sarika a szerző felvétele Demecserből Connecticutbe Az Atlanti-óceán partján is tájékozottak az itthon történtekről Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - Hogy van amerikai szín, egészen a múlt hétig nem tudtam. Mint ahogy azt sem, kicsoda Murphy Balogh Nóra. Az előb­bit megértettem, a másik kér­désre, hisz csak egy rövid ideig beszélhettünk, még most is csak sejtem a választ. Balogh János mérnök és tanító fe­lesége, Sárika 1956-ban Demecser­ből vette nyakába a világot, hogy a lehetőségek országába jutva végül az Atlanti-óceán parti Connecti- cutben (az USA egyik legkisebb, de egyik legsűrűbben lakott tagál­lama) alapítsanak családot. Családban csak magyarul A Balogh családnak már odakint két lánya született, Judit és Nóra. Mindketten folyékonyan beszél­nek magyarul, nem is csoda, a csa­ládban csak az anyanyelvet hasz­nálják, ahogy Nóra fogalmaz: hét­köznapi magyart beszélnek. Fairfieldben laknak, Nóra Dan- buryben dolgozik. Hogyan élnek a magyarok arrafelé? Városukban vannak vagy háromszázan, s ha nem is alkotnak kolóniát, nagyon összetartóak. A nagyobb magyar ünnepségeken közösen énekelnek, emlékeznek. A hazára, az épp ak­tuális nevezetes napra, s arra, hogy többen közülük sokáig Né­metországban kínlódtak. Van sa­ját magyar klubjuk, székhelyük a Cafe Budapest. Magyar gyerekek­nek ösztöndíjat alapítottak, szer­veznek cserkész- és piarista, vala­mint Hubertus-bált, minden alkal­mat megragadnak, hogy együtt le­hessenek. Baloghék például baráti kapcsolatban vannak egy tiszado- bi földbirtokossal. Sárika (azaz Charlotte) húsz évig tanított egy magyar vasárnapi iskolában. Az öreg kinti magyarok már kihal­nak - mondja a fiatalok pedig inkább amerikainak születtek. Ke­resi a szavakat: az ott egy nagy üst, egy olvasztótégely. Segít az internet Járatnak magyar újságokat, la­punkat az interneten is azonnal elolvassák. Tájékozottak az itthoni történésekről. Sárika hároméven­te látogat Magyarországra, Nóra nyolc esztendeje volt itt utoljára. De ígéri, most már gyakrabban jön. Hazarepülnek (nyolc óra az út), hogy megérintsenek egy fake­resztet, kiegyenesítsenek a meg­hajlott muskátlit... A lehetőségek hazájában sem adnak ingyen semmit. Aki törek­szik vagy tehetséges, de közben szorgalmas is, az boldogul, ám nem hullik az ölébe semmi. A munka, a pénz megbecsülése kis­gyerek kortól természetes. A leg­gazdagabbak srácai is nyolcéve­sen már újságot hordanak, füvet nyírnak, havat lapátolnak, bébi- szitterkednek, étteremben moso­gatnak. Öt dollár egy órára, ez az átlagos fizetségük. Tehát - ők ezt tanulták meg legelébb - Ameriká­ban mindenki alulról kezdi. A be­vándorlóknak kell vagy tíz év (aki nem beszéli jól a nyelvet, annak nagyon nehéz), míg beilleszked­nek, elfogadtatják magukat, de nincs különbségtétel. A teljesít­mény és az akarat, nem pedig a náció számít. New York egy kicsit délebbre esik lakóhelyüktől, másfél óra au­tóút. Nóra ott végezte az egyete­met. Férje amerikai történelmet tanít, félig ír, félig német, s már 10 százalékig magyar, ugyanis kedvence a hortobágyi húsos pa­lacsinta - jegyzik meg nevetve. Négy éve még nem lehetett Ma­gyarországról gyereket adoptálni, ezért egy hazánkhoz közeli orszá­got kerestek. így került az akkor egyéves orosz Pável, most négy­esztendős Pál (és János) Murphy- Baloghékhoz. Ő a legboldogabb dolog az életemben - fogalmaz ki­fogástalan magyarsággal a 42 éves Nóra. Belsőépítészként évekig a világhírű Ralph Laurennél dolgo­zott, most a nem kevésbé neves, nemzetközi hálózattal rendelkező környezetkultúra és lakberendező cégnél, az Ethan Allen-nél stílus­igazgató, de van saját stúdiója is. Bútort tervez és összhangot te­remt - ha kell, a kilincsig, a csé­széig bezárólag. Komputert nem, csak a kezét és az eszét használja, még a katalógusok készítésénél is. Vásárlóik és ügyfeleik mindent tudnak Kínáról, Spanyolországról és Olaszországról, de semmit Ma­gyarországról. Hazajöttekor Nóra elvetődött egy kiállításra, „az kezdte ki a gondolást”. Született egy ötlete: meg kellene ismertetni vevőkörével a magyar kreativi­tást, tehetséget. Kihasználta az al­kalmat: kapcsolatot teremt szá­mos megyei művésszel, fazekas­sal, selyemfestővel, grafikussal. Nem, nem a népi motívumokat kereste, azt ugyanis az ameri­kaiak nem értik. Minőség, eredetiség A minőség és az eredetiség azon­ban kelendő ott is. Némiképp per­sze a színvilágot változtatni, ame- rikásítani kell, az ízlésvilág ugya­nis a tompa, patinás kolort kedve­li, no meg ők inkább térben gon­dolkodnak. így tudná Murphy Ba­logh Nóra a magyar művészeket segíteni, azért a biztonság ked­véért tájékozódik: hód mondod, mama everybody wins, aha, szóval - hogy mindenki nyerhessen. Kispalád (H. S. ZS.) - Az elmúlt napokban több telefonhívás ér­kezett szerkesztőségünkbe, ame­lyekben kispaládi romák nehez­ményezték a településre érkezett adományok elosztását, mond­ván, azok is kapnak a csomagok­ból, akiknek a házát nem öntötte el a Tisza. Magyar Sándorné pol­gármester megkeresésünkre el­mondta, a képviselő-testület a ki­sebbségi önkormányzat elnökét bevonva osztotta el az adomá­nyokat. A faluban 51 házat ön­tött el az árvíz, ezek közül tízet kellett lebontani, így érthetően az érintettek élveztek némi előnyt az elosztásnál, de a tele­pülés többi lakója is főként idős, rászoruló ember, így nekik is ju­tott a csomagokból. A lakónyil­vántartás alapján igyekeztek minden házhoz eljutni, a tartós élelmiszereket kilóra, a konzer- veket darabra osztották, hogy elejét vegyék a vitának. - Szomo­rú, hogy ennek ellenére is van­nak elégedetlenkedők, holott több helyről is kifejezetten a köz­ség valamennyi lakójának cí­mezték az adományokat - fejezte ki a történtek feletti sajnálkozá­sát a polgármester asszony. Csernobilből jönnek Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Áp­rilis 26-án lesz 15 éve, hogy robba­nás történt a csernobili atomerő­mű negyedik blokkjában. Maga a reaktor is megsérült, radioaktív anyag került a levegőbe. Az erőmű környezetéből 160 ezer embert kellett kitelepíteni. A hivatalos adatok szerint 3,5 millió ember szenvedett egész­ségkárosodást, köztük 1,5 millió kisgyermek. A 90-es évek köze­pére a tragédia áldozatainak szá­ma már elérte a 130 ezret, s azóta is meredeken emelkedik a halá­lozási görbe. A csernobili atomerőműben je­lenleg is teljesítenek szolgálatot rendőrök és tűzoltók. Az ő gyer­mekeiket - harmincöt 1986 és 1992 között született kisfiút és kislányt, továbbá öt kísérőjüket - látja ven­dégül április 19-e és május 2-a kö­zött a Koliszka-Bölcső Nemzetközi Alapítvány Balatonlellén. A csoport ma, csütörtökön este hat körül érkezik a záhonyi határ­hoz, majd magyar buszra szállva Nyíregyházán tart rövid pihenőt. Ezután folytatják az utat a gyere­kek Lelléig, ahol vendéglátóik vál­tozatos programokkal igyekeznek felhőtlenné tenni számukra az itt eltöltött rövid vakációt. Hol a labda? Ferter János karikatúrája P illanatnyilag sokkal jobban foglalkoztat, hogy munkanélküliként megfelelő állást találjak, amiből aztán be tudnám fizetni a valamikori nyug­díjam előlegét. Összességé­ben egyetértek a tervezett reformmal. Ha valaki te­hetsége és szorgalma ré­vén, mondjuk negyven­éves korára befizet annyit, amiből tisztességes nyug­díjat kaphat, miért ne me­hetne nyugdíjba?! Németh Zsolt, MUNKANÉLKÜU O lyan nagyon nem is­merem a kormány ál­tal tervezett nyugdíjrefor­mot, de ha az eltörölné a jelenlegi 62 éves korhatárt, és helyette mindenki ma­ga választhatná meg a nyugdíjba vonulása idejét, azt a reformot máris támo­gatnám. A mai rohanó tempóban sokan meg sem érik a 62 évet, különösen igaz ez a férfiakra. Az új rendszer nagyobb bizton­ságot nyújtana. Galambosi Ottómé, ELŐADÓ S zemély szerint engem, mint nyugdíjban lévőt már ez nem érint, viszont nem lehet közömbös, mert érinti a gyermekemet és az unokámat. A korhatár eltörlésével nem értek egyet, ha már fiatalon nyugdíjba lehet menni, az lényegében nem lesz más, mint a munkanélküliség egy fajtája. Merthogy a csekélyke befizetésekből csak kis nyugdíjakra telik majd. Kovács György, NYUGDÍJAS K isebb káoszt okozna a kormány nyugdíjre­formja, hiszen jelenleg a magánnyugdíj-pénztárak valamelyest jobban mű­ködnek, mint az állami nyugdíjrendszer. A korom miatt mégis ez utóbbi mel­lett döntöttem. A nyugdí­jas éveimre gondolva, egy biztosítóval nyugdíj-elő- takarékossági szerződést kötöttem, már csak meg kellene élni. Elfogadható­nak tartom a reformot. Tóth István, TERVEZŐ MÉRNÖK HÍREK □ Véradás Nyíregyházán a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiumában (Városmajor utca 4. szám) 8 és 13 óra között, MÁV Eperjeske Gépesített Rakodási Főnökség és Állomás földszinti oktató tantermében 11 és 15 óra között lesz ma véradás a Vöröskereszt szervezésében. □ Csoportgyűlés A mátészalkai és környéki mozgáskorlátozott klubtagok április 19-én 14 órától a Rotary Klubban ( Mátészalka, Kisfaludy utca 2.) tartják csoportgyűlésüket. Az ülésen le­hetőség lesz a tagdíjak befizetésére és az igazol­ványok érvényesítésére. □ Rendőrből Az idei rendőrnap nyitó esemé­nye április 21-én, szombaton 19 órától Nyíregy­házán a Korona Hotelban megrendezett rend­őrbál lesz. A rendőrnap megyei rendezvényé­nek április 24-én Nyíregyháza-Sóstógyógyfür­dőn a Sóstói Múzeumfalu ad otthont. MEGKÉRDEZTÜK: Ml A VÉLEMÉNYE A TERVEZETT NYUGDÍJREFORMRÓL?

Next

/
Thumbnails
Contents