Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-03 / 78. szám

2001. április 3., kedd Kelet«» GAZDASÁG 6. oldal HÍREK □ Minimálbér Az ellenőrzött csaknem 250 ezer munkavállaló 4 százalékánál állapították meg, hogy az előírt 40 ezer forintos minimál­bérnél alacsonyabb keresetet fizettek ki ré­szükre a januári és februári munkavégzésük alapján - tájékoztatták az újságírókat hétfőn a Szociális és Családügyi Minisztériumban. □ Véges áram Kalifornia után az Egyesült Államok más körzeteiben is áramellátási za­varok, sőt hiányok léphetnek fel, Spencer Abraham amerikai energiaügyi miniszter sze­rint, aki a minimális tartalékkapacitásokat ke­vesli. □ Kamatlábaink A vállalkozói hitelek át­lagkamatlába csökkent, míg a betéteké az éven belüli lejáratoknál nem változott, az éven túliaknái pedig némileg emelkedett februárban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Forráskoktél vállalkozóknak Nyíregyháza (KM) - Megjelent a Primom Vállalkozásélénkítő Alapít­vány legfrissebb kiadványa, mely több mint kétszáz oldalon mutatja be a vál­lalkozásfinanszírozás lehetőségeit. A Forráskoktélban tájékoztatást kap­hatnak a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett Szé­chenyi Terv pályá­zatokról is. A kiad­ványban szerepel néhány Európai Unió által kiirt pá­lyázat, mely elsősor­ban a kis- és közép- vállalkozókat segíti. A kiadvány segít eligazodni a kedvez­ményes hitelkonst­rukciók között is. így részletesen megis­merhető például az egzisztenciahitel és részletfizetési kedvezmény, az MNB priva­tizációs, felszámolási hitele és kamattámo­gatása, a munkavállalói résztulajdonosi program, a Japán-hitel, az eximbanki for­rású vállalkozói hitel, az MNB-forrású, a Japán-hitelhez kapcsolódó vállalkozói hi­tel, a kis- és középvállalkozói beruházási hitelprogram, az épületek energiatakaré­kos felújításához kapcsolódó hitel és egyéb kedvező hitellehetőségek egyaránt. Jelentős teret szentel a kiadvány a ked­vezményes hitelkonstrukciók táblázatos összefoglalójának. Megismertet továbbá a Phare-támogatású energiahatékonysági hi­telrendszerrel. Külön alfejezet foglalkozik a különböző hitelgaranciákkal: az Agrár­vállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal, a MEHIB hitelbiztosítási termékeivel, az Eximbank garanciáival, a Start Hitelga­rancia Alappal, valamint a Hitelgarancia Rt.-vel. A kockázati tőke befektetés alfejezet ki­tér a regionális fejlesztési társaságok sze­repére a finanszírozásban, a kockázati tő­ketársaságokra, valamint a lízingcégek ajánlataira. Külön rész foglalkozik az MVA-programokkal. Az európai uniós blokkban pedig egyebek között brüsszeli il­letve a hazai Euro Info Centre híreket is lehet olvasni. Igazolással árulhatok Nyíregyháza (KM) - A gyümölcs-, szőlő-, dísznövény- és erdészeti szaporítóanyagok mellett a vizsgálatköteles a burgonya vető­gumó, lucerna vetőmag, jácint-, kardvirág, krókusz-, nárcisz-, nőszirom-, tulipángu- mók-hagymák, lágyszárú növények stb. to- vábbszaporítása is. Ezek csak növény-egészségügyi vizsgá­lat alapján kiadott igazolás birtokában for­galmazhatók. Az igazolást a termelő köte­les forgalmazáskor felmutatni és így a vá­sárló meggyőződhet arról, hogy a szaporí­tóanyag megfelel-e a növény-egészségügyi követelményeknek. A termelők, a fenti szaporító és ültet­vényanyagok előállításának részletes kö­vetelményeiről, az új növény-egészségügyi jogszabályokról, a Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomáson kérhetnek tájé­koztatást. Kapcsolat Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában (MKIK) Parragh László (balról) az MKIK elnöke és Viktor P. Yanovsky (középen) az uk­rán kamara alelnöke írta alá az uk­rán-magyar kamarai együtt­működési megállapodást, amelytől azt remélik a felek, hogy új fejezet kezdődik az együttműködésben s ez a kereskedelmi kapcsolatokra is kedve­ző hatással lesz. A megállapodást Orest Klimpush (jobbról) Ukrajna magyarországi nagykövete méltatta. Veres János a szabolcsi kamara elnö­ke bejelentette: az április 12-én Nyír­egyházán Szentpéteri Bertalan elnök­letével megalakuló MKIK Ukrán Ta­gozatának székhelye is a szabolcsi megyeszékhely lesz Amatőr felvétel Segítség, mi most pályázni akarunk! Nyíregyháza (KM) - Tizenegy részből álló cikksorozatot in­dítunk, a Széchenyi Terv pá­lyázataival kapcsolatban. Célunk az, hogy a pályázati lehe­tőségek fő vonásait villantsuk fel, s ezzel együtt útmutatást ad­junk a pályázni szándékozóknak az alapvető ismeretekről. Nem magáról a Széchenyi Tervről, mint gazdaságpolitikai programról szólunk, hanem a program megvalósításának szol­gálatába állított pályázatokról. (Maga a program tanulmányoz­ható az Interneten, a Gazdasági Minisztérium honlapján: www. gm.hu). Megvártuk a pályázati rendszer beindulásának első ta­pasztalatait, így már ezeket is felhasználhattuk a cikksorozat­ban. Persze ha valaki pályázni kíván, a sorozat nem helyettesít­heti az egyes pályázatokhoz ki­adott útmutató részletes áttanul­mányozását, vagy szakértő igénybe vételét. Azért sem he­lyettesíti, mert terjedelmi okok és a közérthetőség miatt nem tu­dunk mindig törekedni a teljes körűségre. SZÉCHENYI TERV I. A Széchenyi Terv pályázatainak közös elemei A pályázatok fő funkciója, hogy a pályázati kiírásokban foglalt célokhoz, a pályázóknak, a felté­teleknek való megfelelése esetén, állami társfinanszírozást bizto­sítson. Az üzleti kockázatot te­hát nem átvállalja az állam, ha­nem részt vállal belőle, ha az adott üzleti elképzelés (fejlesztés, beruházás, program, stb.) meg­valósíthatónak tűnik, s ez előze­tesen kellően alátámasztható. A Széchenyi Terv hat programjá­hoz összesen 55 pályázat került kiírásra. Ezeknek természetesen vannak közös szabályai, s ezeket tekintjük át a sorozat első két ré­szében. A közös szabályok leve­zethetők (a pályázók részére ta­nulmányozásra ajánlott) 217/ 1998. (XII. 30.) kormányrendelet­ből, ill. az 1/2001. (1.5.) GM ren­deletből. □ Ki pályázhat? Általában belföldi székhelyű jogi személyek, és egyéni vállal­kozók. Az ettől eltérő (szűkített vagy bővített) pályázói kört az útmutatók tartalmazzák. Ha ez külön kitér a kis- és középvállal­kozásokra, azok alatt az 1999. évi XCV. törvény által használt meg­határozásokat kell alkalmazni. Magánszemélyek két pályázat­ban tudnak részt venni, ezekről az energiatakarékossági prog­ram pályázatai között szólunk, de az általános szabályok ezekre is vonatkoznak. A pályázók to­vábbi körét (kamarák, önkor­mányzatok, stb.) szintén a pályá­zati kiírások tartalmazzák. □ Ki nem pályázhat? Vannak ugyanis kizáró okok. így pl. nem pályázhatnak csőd vagy felszámolási eljárás alatt álló szervezetek, azok, akik 60 napot meghaladó köztartozást halmoztak fel, azok, akiket az előző két naptári évben megbír­ságoltak dolgozók „feketén” való alkalmazásáért, azok, akik nem rendelkeznek a tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel, ha az egyébként szükséges len­ne. Jó tudni, hogy ha a pályázat elnyerése után, a megvalósítás időszakában ilyen kizáró ok ke­letkezik, akkor a támogatás fo­lyósítását felfüggesztik. □ Melyek a támogatási formák? Vagy egyszeri vissza nem térí­tendő támogatást (mint tőketá­mogatást), vagy banki hitelhez, a mindenkori jegybanki alapka­mathoz kötött mértékű vissza nem térítendő kamattámogatást lehet elnyerni. □ Mi a támogatás mértéke? A támogatások mértékét az egyes pályázati kiírások tartal­mazzák. Természetesen az egy pályázatban foglalt célhoz külön­böző állami vagy nemzetközi (pl. Európai Unió) pénzalapokból is lehet nyerni támogatást, azon­ban ezek összege együttesen nem haladhatja meg az adott pá­lyázati célhoz szükséges összeg 50%-át (kis- és középvállalkozá­sok esetében a 65%-át.) Valójá­ban nem a támogatások összegé­ről van szó, hanem az ún. támo­gatási intenzitásról, ami a támo­gatási összegből jelenérték szá­mítással vezethető le - ez szakér­telmet kíván. Meg kell jegyezni, hogy vannak olyan pályázati cé­lok, melyek esetében az összes támogatás - három év alatt - nem haladhatja meg a 26 millió forintot. □ Szükséges-e saját erő? Már a támogatási mérték fent említett felső határa, de a mini­málisan megkövetelt saját erő meghatározása is a kockázat megosztás elvéből ered. Nem le­het úgy pályázni egyetlen pályá­zaton sem, hogy a saját erő ne érné el legalább a project beke­rülési költségének legalább a 25%-át. És ez csak készpénz, számlapénz, vagy állampapír le­het, ebbe tárgyiasult dolgok (in­gatlan, gépi berendezés stb.) nem számítanak bele. Ez a mini­mális mértékű saját erő a kamat- támogatások esetében is kötele­ző, még akkor is, ha a hitelező bank esetleg enyhébb feltételt tá­masztana. A túloldalon elmaradt a fejlesztés Csengersima már nyert PHARE-támogatást Balázs Attila felvétele Cégvezetőknek Április 5. Gyakorított áfa bevallása, befizetése, visszaigénylése; adójeggyel kapcsolatos fize­tési kötelezettség; egészség- ügyi adatszolgáltatás. Sapard Hivatal Sapard Hivatalok létesültek a Sapard előcsatlakozási program szervezésével és a támogatási rendszer működ­tetésével összefüggő felada­tok ellátására. A hivatal el­készíti és közzéteszi, majd értékeli a pályázati felhívá­sokat, szerződést köt a ked­vezményezettel, helyszíni el­lenőrzéseket végez, beszámo­lót készít a támogatásból megvalósuló intézkedések­ről és a program teljesítésé­nek előrehaladásáról. Nemzetközi egyezmény Az Országgyűlés megerősí­tette a Magyarország és Len­gyelország között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jöve­delem- és vagyonadók terü­letén aláírt jegyzőkönyvet a 3/2001. (II. 15.) OGY-határo- zattal. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Egyelőre elodázódni látszik a Nyírbátortól Vállajig veze­tő út rekonstrukciója, s ez a Vállaj-Csalános nemzetközi határátkelő megnyitását is késlelteti. Többek között ezt a témát is tár­gyalta a Magyar-Román PHARE CBC Vegyes Együttműködési Bi­zottság a március utolsó hetében Szegeden megtartott ülésén, me­lyen megyénket a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területfej­lesztési Tanács elnöke, Helmeczy László képviselte. A négy ma­gyar és négy romániai megyét érintő, nemzetközi fejlesztések koordinálására alapított bizott­ság előbb azokat a nagy progra­mokat tekintette át, amelyek a PHARE CBC keretében 1996-tól 2000-ig valósultak meg. Ebben megyénk két projekttel vett részt, az egyik a csengersi- mai határátkelőhely korszerűsí­tésének 1996. évi, I. üteme volt, ehhez a PHARE 1,3 millió euró támogatást nyújtott, míg a hazai finanszírozás mértéke 431 ezer euróra rúgott (1 euró=kb. 273 fo­rint). A másik nagy, „Csengersi- ma-Petea határátkelő fejlesztésé­nek II. üteme” címet viselő prog­ram az elmúlt évhez köthető, itt a pénzügyi hátteret a 2,25 millió eurós PHARE illetve a 5,27 mil­lió eurós saját erő adta. A bizottság megvitatta a 2001- ben benyújtott pályázatokat, eb­ben megyénk a 4915. sz. Nyírbá- tor-Vállaj összekötő út rekonst­rukciós elképzeléseivel vett részt. Ez magyar részről rendkí­vül magas színvonalon előkészí­tett programterv volt, ám hiába erősítette meg ezt a szakértői vé­lemény is, a remélt támogatást nem kapta meg. Ennek rajtunk kívülálló okai vannak: az Euró­pai Unió Delegációjának képvi­selői kifejtették, nem támogatha­tó a projekt, amíg a román fél nem készül fel arra, hogy Vál- laj-Csalánosnál még ebben az évben elvégezze a nemzetközi közúti határátkelő megnyitásá­hoz szükséges fejlesztéseket. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Területfejlesztési Tanács azonban nem mond le a prog­ramról, a következő évben újra a Magyar-Román PHARE CBC Vegyes Együttműködési Bizott­ság elé viszi - hangsúlyozta Helmeczy László.

Next

/
Thumbnails
Contents