Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-14 / 88. szám
2001. április 14., szombat Kelet«» HAZAI TÁJON 4. oldal □ Buszjáratok Ma a szabadnapokra, holnap a munkaszüneti napokra, hétfőn pedig a hetek első munkanapját megelőző munkaszüneti napra vonatkozó menetrend érvényes a Szabolcs Volán helyközi és helyi járatain. □ Matekverseny Április 20-án 9 órakor kezdődik a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Bereznai Gyula matematikaversenye. Iskolánként és évfolyamonként két-két gyerekkel induló csapatok mérik össze tudásukat. □ Nyílt nap A Sóstóhegyi Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola (Attila u. 59.) április 18- án 14 órától nyílt napot szervez, ahová várják az érettségi után szakképesítések iránt érdeklődő fiatalokat. Özönvíz után Telefonon kaptam az értesítést egy idős árvízkárosult tarpai férfi hozzátartozóitól, hogy egy tatabányai ember tízezer forintot küldött postán hajléktalanná vált rokonuknak. Az adakozó nevét és a elmét megadták és mivel erős belső késztetést éreztem arra, hogy megismerjem, és köszönetét mondjak neki, személyesen kerestem meg az illetőt. A 66 éves nyugdíjas tatabányai kereskedő, Bodor Lajos a tarpai önkormányzattól kérte el egy olyan embernek a címét, aki egész életét tisztességes munkával töltötte, s miután megkapta az adresszét, már küldte is a pénzt. Jókedvűen, annak az adakozónak az örömérzésével, akit a Biblia szerint szeret az Isten. A kétszeres nagypapát nem vallásos hit mozgatta, emberi indítékból cselekedett. Ő csak egy a sok-sok tatabányai közül, akikben feltámadt a segítőkészség, a szolidaritás. Bodor Lajos nem egy milliomos. Egyszerű, hétköznapi, de igen művelt, olvasott ember. Tájékozott a világ dolgaiban, a politikában, a történelemben, sőt még az irodalomban is. Beszélgetésünk során Széchenyitől, Szabó Dezsőtől, Márai Sándortól idézett. Először láttuk egymást az életben, mégis úgy váltunk el, mint régi-régi jó barátok. Jó volt egy ideig nála, az emberi melegség, tisztesség és póztalanság erőterében üldögélni. Szílvási Csaba Szünetel a szállítás Nyíregyháza (KM) - Április 16-án, húsvét másnapján szünetel a szemétszállítás Nyíregyházán. A hétfői körzetekből kedden, április 17-én viszik el a szemetet, csakúgy, mint az egyébként kedden esedékes körzetekből. Na, mi van? CSERVENYÁK KATALIN ^Autószerelőnél nincs annyi lerobbant kocsi, mint ahány vészvillogós vesztegel a nyíregyházi Dózsa György utca elején. Persze mindenki tudja, nincs azoknak semmi bajuk, csak hát így sokkal hitelesebbnek tűnik a dolog. Míg mama - aki bezzeg otthon szigorú diétát tart, mert fogyózik - lusta elgyalogolni a közeli parkolókból a boltba, papa türelmesen várja az egyébként forgalomra kijelölt sávban az üzlet előtt. Aztán persze előrébb megy kicsit, mert egyúttal már a bankautomatából is kivesz némi pénzmagot. Ez már mindennapos itt. Tegnap viszont nem lepődtem volna meg, ha a pénteki csúcsforgalomban a buszsofőr finoman fenéken billenti azt a fehér skodás fickót, aki tökéletes nyugalommal tűrte a figyelmeztető dudálást is. Magyarázta a sofőr: álljon legalább kicsit előrébb, mert még csak ki sem tudja kerülni. Ez meg csak integetett vissza mérgesen, hogy most mi baja vele a sofőrnek. Na, ekkor vártam én azt, hogy megbillenti a buszos. De az egy nagyon türelmes ember volt. Vastapsos igazi színházi élmény Játék a világ még akkor is, ha olykor elvérzik a virtus ebben a jókedvű küzdelemben Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - A Rómeó és Júlia a színházak és a színészek örök kísértése marad. Újra és újra színpadra kell állítani, el kell játszani. Vállalva a belebukás kockázatát, de a megdicsőülést is, hiszen egy-egy sikeres előadás nemzedékek „kötelező olvasmánya" lesz. A közönség pedig újra és újra várja a tiszta és őszinte szavakat, akkor is, ha a humor mezébe öltöztetik, s akkor is, ha a fenséges drámai megformálását kapja. A Rómeó és Júlia esetében adott a jókedv lehetősége, hiszen miért játsszák el a tragikus hangvételt a tizenéves fiatalok, akiknek nincs egyéb dolguk, mint a világ és egymás felfedezése? Játék a világ még akkor is, ha olykor elvérzik a virtus. Hiteles játék A Váci Mihály Művelődési Központnak köszönhetően sajátos előadást láthatott a kamaraterem közönsége. Ketten játszották el az egész tragédiát. Nagy- Kálózy Eszter és Rudolf Péter minden szerepet magukra öltöttek, s ráadásul még önmaguk is voltak. Vállalható kísérlet volt, vagy annál több? Bizony, teljes értékű előadás! Hiteles játék, még akkor is, ha ezt nem segítette sem jelmez, sem díszlet. Vagy talán éppen ezért. Az előadás nagy kihívása, hogy egységes Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter Amatőr felvétel tud-e lenni a játék, ha pillana- rák, ha csupán egy félmondat tönként változnak a játszott figu- marad az egyiknek, s utána jön a másik félmondat. De mindkettőt ugyanaz a színész mondja! Gyors váltásokra volt szükség, amelyek egyaránt megjelentek a testtartásban, a beszéd jellemzőiben, az arcjátékban, a felfénylő, majd elkomoruló szemben. Kettejük közül talán Nagy- Kálózy Eszternek több lehetősége volt az igazi dráma megmutatására (ez talán már Shakes- peare-nél is így van), az egyéniség sok-sok árnyalatát volt képes megfogalmazni. Rudolf Péter Rómeója férfivá serdülő kamaszember, aki éppen ezért ragaszkodik elképzelt önmagához. Befutja a sorsát, amelyre Shakespeare már a tragédia legelején, a bálra készülődés pillanataiban utal. Külön értéke volt az előadásnak a visszafogott, mértéktartó befejezés, amelyben Júlia Rómeó holtteste mellett néma marad, s mindenféle önsajnáltatás, teátrális gesztus nélkül követi hitvesét a halálba. Mert lehet-e szólni bármit is akkor, ha az élet értelmét látjuk megsemmisülni? Visszafojtott lélegzet Nagyszerű előadás volt ez a kétszemélyes Rómeó és Júlia. S mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a közönség viselkedése. Együtt élt az előadással, visszafojtott lélegzettel vagy derűs örömmel. Az első pillanatokban még a szo- katlanságra figyelt, de aztán meggyőzött mindenkit a hiteles játék. A percekig tartó vastaps mindenesetre az igazi színházi élménynek szólt. ARCKÉP Dányi Béla alezredes Tiszavasvári (KM - K. É.) - Érettségi után közel húsz évig volt hivatásos katona. Talán még most is a hadsereg tisztje lenne, ha nem jön a nagy átszervezés, amely döntésre kényszerítette. Dányi Béla polgári védelmi alezredes, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tiszavasvári polgári védelmi irodájának vezetője profilt váltott, s döntését nem bánta meg. Igaz, szakmailag felkészülten érte a váltás, hiszen időközben elvégezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem haditechnikai menedzser szakát. Két lehetőség között választhatott. Hívták Budapestre, várták a megyébe is. A döntést alaposan megkönnyítette, hogy a fővárosban munkát ajánlottak ugyan, lakást adni azonban nem tudtak.- Maradtam TiszavasváriDányi Béla Elek Emil felvétele ban, közelebb a szülőföldhöz - sommázza a történteket Dányi Béla, aki a közelmúlt hetekben, hónapokban igencsak elfoglalt volt. A tiszai árvíz számukra is rengeteg munkát, feladatot jelentett. Nemcsak a felkészülésben, de a tényleges védekezésben is komoly feladat hárult a polgári erőkre. A tiszavasvári iroda fennhatósága alá a Tisza Vencsellőtől Ti- szadobig terjedő szakasza tartozik, így a folyó ezen része mentén található települések polgári, kasasztrófavédelme tartozik hozzájuk. A drámai napokban a polgármesterek felkészítése, a védekezésben szerepet vállaló számos szervezet adott számukra munkát.- Miben más a polgári védelem, mint a katonaság? - ismétli az igencsak civil kérdést az alezredes. - Rengeteg dologban. Az embereket segíteni a legszebb feladat, ugyanakkor az egyik legnagyobb kihívás is. Márpedig nekünk, a polgári védelemben tevékenykedőknek az emberek mentése, illetve a vagyonvédelem a legszigorúbb feladatunk. Dányi Béla és kozmetikus felesége két fiút nevelnek. A nagyobbik már negyedéves a Miskolci Jogtudományi Egyetemen, a kicsi pedig nyolcadik osztályba jár, s a szülők legnagyobb örömére mint annyi mindenben, a továbbtanulásban is bátyját követi.- Egymás nyomdokaiba lépnek, óvodától az iskoláig mindig ugyanoda jártak - mondja jogos büszkeséggel az apa. Több pénz kutatásra, fejlesztésre Nyíregyháza (KSH - Mala- kucziné Póka Mária) - A vállalkozások által fenntartott kutatóhelyek száma az 1995. évi 226-ról 1999. év végére 394-re emelkedett Magyarországon, ami 1,7-szeres növekedésnek felel meg. Számszerűen hasonló mértékben bővültek a felsőoktatási kutatóhelyek is, nagy számuk (1363) miatt azonban ez „csak” 1,3- szeres emelkedésnek felel meg. A kutató-fejlesztő intézetek és az ún. egyéb kutatóhelyek száma együttesen 130 volt 1999 végén, ami az 1995. év véginek 1,2-szere- se. Az utóbbi években azonban a kutatóintézetek száma gyorsuló ütemben csökken, amit az egyéb kutatóhelyek mérsékelt növekedése nem tud ellensúlyozni. A kutató-fejlesztőhelyek száma négy év alatt összességében 31 százalékkal emelkedett. Az előbbinél mérsékeltebben 9 százalékkal bővült a kutató-fejlesztő helyeken foglalkoztatottak száma (teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámra számítva). Mindez a kutató-fejlesztő helyek elaprózódását az egy kutatóhelyre jutó létszám csökkenését mutatja. A vállalkozási szféra szerepének növekedése nem csak a kutató fejlesztő helyek számának gyarapodásában, hanem a K+F ráfordítások alakulásában is tükröződik. 1999-ben a K+F ráfordítások összege 78 milliárd forintot tett ki, ami az előző évinél folyóáron 16 százalékkal több. A vállalkozási kutatóhelyek ráfordításai (31 milliárd Ft) az átlagot jóval meghaladó mértékben növekedtek, a felsőoktatásban kismértékű a fejlődés, a kutató-fejlesztő intézeteknél viszont visszaesés következett be. A K+F ráfordításokon belül a beruházások részaránya (16 százalék) lényegesen kisebb a folyó költségekénél (84 százalék), és a beruházások hattizedét a vállalkozói szféra produkálta, amely a korábbiaknál jóval többet fordított e célra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a kutatási-fejlesztési ráfordítások csupán 1,4 százalékát, ezen belül a beruházási érték mindössze 0,6 százalékát adta 1999-ben, amit a K+F helyek nagyfokú területi koncentrációja magyaráz. A megye kutató-fejlesztő helyein 317 (teljes munkaidőre átszámított) főt foglalkoztattak, ebből 170-en kutatók voltak, akik munkáját 106 fős segédszemélyzet segítette. JT Állatorvosi ügyelet Nyíregyháza (KM) - Április 14-15-én Nyíregyháza területén dr. Poncsák Miklós (Oros, Magyar u. 14., tel.: 06-30/9857-031, 42/480-022, április 16-án dr. Bán- hidi László (Sóstóhegy, Fácán u. 56., tel.: 06-30/9283-344, 42/475- 546), Nagycserkesz, Nyírtura, Nyírtelek: 14-15-16-án dr. Nagy István (Kálmánháza, Arany J. u. 6., 06-60/452-388, 42/406-060), Ke- mecse és vonzáskörzete 14-15-én dr. Szepesi András (Nyírbog- dány, Fő u. 29/a., tel.: 06-30/2299- 649, 42/232-467), 16-án Dr. Pásztor Benjamin (Kemecse, Móricz Zsigmond u. 27., tel.: 06-30/2488- 584, 42/358-212) tart ügyeletet. Mobilo(so)k veszélyben Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - A Nyíregyházi Rendőrkapitányság zsarolás bűntett miatt indított eljárást egy 27 éves napkori férfi ellen. A zsaroló április 11-én egy napkori presszó előtt kivette egy helybeli férfi zsebéből annak telefonját, amelyet megtartani szándékozott, sőt a sértettet megöléssel fenyegette. Ugyancsak a mobiltelefon miatt fordult rendőrséghez egy 19 éves hölgy. Még márciusban - értékesítési szándékkal - egy 24 éves fehérgyarmati férfi átvette tőle a hölgy 50 ezer forint értékű készülékét, ám a fizetésről megfeledkezett. Igaz, el sem adta, a telefonnal sajátjaként rendelkezett. A Fehérgyarmati Rendőrkapitányság ellene sikkasztás elkövetése miatt indított eljárást. Megijedhettek a gyerekek a Rétközberencsi Általános Iskola udvarán március 29-én, amikor is egy helybeli asszony egy léccel ütlegelni kezdett egy 14 éves tanulót. A sértett fiú nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A harcias nő ellen a Kis- várdai Rendőrkapitányság aljas indokból elkövetett testi sértés bűntette miatt indított eljárást. i >
