Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-13 / 87. szám

2001. április 13., péntek Keleti HÁTTÉR 3. oldal I NÉZŐPONT 1- J Az ünnep ■ kihűlő melege \ %---­Bodnár István ^ m * S Még karácsony előtt történt a szabadszál­lási tanyavilágban. Balázspusztán egy hetvenhét éves néni fiát várta Budapestről, aki állítólag megígérte neki, hogy elviszi magával az ünnepekre. Az asszony olyannyira hitt ebben, hogy még az ebéd­jét is lemondta a szociális szolgálatnál. A fia azonban nem érkezett meg. A néni ar­ra az elhatározásra jutott, hogy véget vet az életének. Kiment a ház melletti, félig nyi­tott kamrába, levette papucsát és felsőru­háit. Az éjszakai fagy karácsony másodnap­ján végzett vele. Holttestét a szomszédok csak napok múlva fedezték fel. A néni halá­lát közvetlenül ugyan a hideg okozta, halálvágyát azonban a magány és az elhagyatottság. I\l em nehéz átérezni az idős asszony csalódottságát, keserűségét. Bizonyára hetek óta készült az utazásra, a karácsony melegséget sugárzó ünnepére, arra, hogy szeretteivel tölthet néhány órát, napot. Ta­lán unokáit is régen látta. Félretett kis pén­zéből minden bizonnyal ajándékokat is vá­lasztott, aztán derült égből villámcsapás, nem mentek érte. Pedig már hetek óta ez éltette, a hétköznapi szürkeség alagútjának a végén a karácsonyi melegség fénye tar­totta benne a reményt. Aztán szépen „ott­felejtették". Most ismét egy reménységet sugárzó ünnep következik. A húsvét, amelyet kele­ten az ünnepek ünnepének neveznek. A szabadszállási néni ezen már nem vehet részt. De vajon hány sorstársát felejtik ott most is a szociális otthonban, vagy a régi lakásban a megkopott bútorok között. Azo­kat, akiket már hónapok óta nem látogattak meg, vagy akik nem lehetnek tanúi kisunokájuk testi, lelki cseperedésének. Vagy gondolnak-e a szüleik, a rokonok a nevelőotthonok kis lakóira? A húsvét ünne­pével felfénylő tavaszi szünetben a berkeszi nevelőotthon hetven gyermeke közül alig 15-öt vittek haza. Mondják, a gyerekek ta­lán már megszokták, hogy igyekeznek elfe­lejtkezni róluk. A ünnep, az öröm akkor szép és teljes, ha megosztjuk másokkal. Szüléink is ezt tet­ték velünk... Elsősegély Ez az kisasszony, csak ve­gyen nagy és mély lélegzetet... Ferter János karikatúrája HÍREK □ Ünnepi összejövetel A kötetlen be­szélgetés mellett a húsvéti szokásokat is felelevenítik ma 10 órától a Szivárvány Idő­sek Otthona Etel közi részlegének gondo­zottjai tereferéjükön. □ Régiségvásár A nyíregyházi Hatzel téren régiségkiállítás és -vásár lesz április 14- 15-én reggel héttől. O Véradás Ma a hodászi öregek napközijé­ben 8-12 óra között adhatnak vért a nyírká- taiak is, a kántorjánosiakat pedig 14-től 16 óráig a helyi idős otthonban várják a Vörös- kereszt szervezői. SMS-sel üzen a kerék a vezetőnek A piacvezető szerep megőrzéséhez az országos hálózat fejlesztése elengedhetetlen Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) - A megye meghatározó gazdasági társa­ságait igyekszik egy csokorba gyűjteni a Kelet-Magyarország hamarosan megjelenő TOP 100 listája, amelyen a Marsé Kft. előkelő helyre várható. Tavaly hiába keresték lapunk ol­vasói a cég nevét, nem szerepelt a TOP 100 címen futó táblázatban, s ennek prózai oka van. Árbevétel, eredmény A térség foglalkoztatási gondjaira tekintettel eddig az alkalmazottak száma alapján készült a lista, s mi­vel a Marsó a megyében 45 ember­nek ad munkát, méltánytalanul szorult volna háttérbe a nyíregy­házi székhelyű társaság. Ha vi­szont azt vesszük, hogy a cég ta­valy csaknem 5 milliárd forintos árbevételt produkált, akkor nem kell sokat magyarázni: nélkülük hiányos lenne a megyei gazdasági elitet bemutató sorozat.- Véleményem szerint felemás volt az eddigi rangsor, mert a foglalkoztatásnak, mint mutató­99 .............. A legdinami­kusabban az export fejlődött. Poroszka Ottó nak akkor van értéke, ha egy bi­zonyos színvonallal jár együtt. Alkalmazhat ugyanis egy cég 70-80 vagy akár több embert, ha csak a minimálbér felét fizeti, akkor már nem olyan szép a kép. A listán így a nagyobb lét­számmal, de alacsony bérszínvo­nal mellett működő cégek is élre kerülhettek, függetlenül attól, mennyire sikeresek - fogalmaz­za meg észrevételeit Poroszka Ottó ügyvezető igazgató. A vizsgálódás lehetséges szem­pontjai között említi az árbevé­Szállításhoz előkészített abroncsok: gyorsan lekörözték a fővárosi vetélytársakat a szerző felvétele telt, de persze önmagában ez sem elegendő, mert egy cég hiába ér el nagy forgalmat, ha azzal együtt is veszteséges. A nettó árbevétel il­letve az üzemi eredmény tarthat valós tükröt, ehhez lehet hozzá­vetni a foglalkoztatottak számát, s esetleg az így kapott helyezések átlagából is készülhet rangsor, vagy egyszerűen egy jól szerkesz­tett táblázatban mindezt feltüntet­ve mindenki kedve szerint ele­mezgethetné és értelmezhetné az adatokat. Az egész országban Az mindenképpen megfontolan­dó, őszinte vélemény után vissza­tekintve a cég elmúlt gazdasági évére, tekintélyt parancsoló ered­mények sorakoznak. A szellemi tőke látványos sikerére példa az alapításának 10. évfordulóját ta­valy ünneplő Marsó, hiszen 1990- ben öt szakember leginkább tudá­sára támaszkodva kezdte el gumi­abroncsok gyártását és forgalma­zását. Az első év huszonötmillió forintos forgalma ma már nagyon szerénynek tűnik, hiszen a társa­ság tavaly közel 1 milliárd forint­tal növelte árbevételeit, amely így 4,9 milliárd forintra kúszott. Ezen belül a legnagyobb fejlő­dés az exportban volt tapasztalha­tó, ez 2000-ben másfélszeres növe­kedés után 1,7 milliárd forinttal gyarapította a kasszát. Ezzel együtt a belföldi értékesítés még mindig meghatározó (3,2 milliárd forint), az eredmény 400 millió fo­rint, s a közelmúltban léptek a száz vagy annál több alkalmazot­tat foglalkoztató társaságok tábo­rába. Ez a nagy hálózatra értendő, mivel a Marsó kilenc telephelyet fenntartva az egész országot lefe­di. Mindent összevetve profiljában a Marsó piacvezetővé vált, s nem sok szakterületen mondható el, hogy egy nyíregyházi cég képes maga mögé utasítani fővárosi és dunántúli cégeket.- Magyarország összes gumiab­roncsforgalmának 18-20 százaléka a mi nevünkhöz fűződik, de ezért keményen meg kellett dolgozni és nincs megállás - utal ezzel újabb befektetésekre Poroszka Ottó. Ta­valy pécsi és békéscsabai telepet vásárolt, Szombathelyen korszerű­sített a nyíregyházi kft., amely még beolvasztott egy hódmezővá­sárhelyi vállalkozást. A növeke­dést segíti a Continental Hungá­riával közösen, a Barum termékek forgalmazására alapított cég, az év második felében pedig újabb telep­helyet nyitnak a fővárosban. Puha vagy kopott Az intenzív piacszerzéshez az in­formatika lehetőségeit is kihasz­nálják: az internetes értékesítés egyre nagyobb teret nyer, s most készülnek teljes szoftvercserére. Az új program az ország legtávo­labbi pontjáról, bármely telephely­ről figyelmezteti a monitort Nyír­egyházán figyelő szakembereket, ha a megadott értékhez képest vál­tozik a forgalom vagy a készlet. A technikai újdonság azonban a finn termék, a Nokián esetében a leg­szembetűnőbb: hamarosan olyan abroncsok kerülnek ki a gyárból, amelyekbe chipeket építenek. Ez érzékeli a legfontosabb jellemző­ket (légnyomás, kopás), s azonnal SMS üzenetet küld az autó gazdá­jának, ha a kerék puha vagy már túl kopott. Meglepetésekből tehát továbbra sem lesz hiány. ÉLETKÉPEK ...és mások Bállá László _________________________ E gy régi ismerősömnek mondanám most el két esetét. A kettő közt pár évtizednyi időbeli különbség van, de azért mégis összetartoznak. Nos, az első vele kapcsolatos história még lapszerkesztő koromból való. Ettől az ismerősömtől egy ízben megbántódott hangú telefont kaptam. Meglehetősen idegesen közölte velem,. hogy panasza van az újságra, és rám, a vezetőjére is neheztel. Hogy mi volt velünk a baja? A lapunk aznap beszámolt egy rendezvényről: a cikkben né­hány felszólaló nevét is emlí­tettük, azután a felsorolásuk után odaírtuk: „...és mások”. Minő szörnyűség! Ő is ezek kö­zé a „mások” közé került. Hát megsértettük. Magyarázgattam neki, hogy ez általános szokás. Csak ha valami fontos rendezvényről tudósítunk, csak akkor emlí­tünk név szerint minden szó­nokot, a szóban forgó összejö­vetel azonban jelentéktelensé­ge miatt még azt a néhány sort is alig érdemelte meg a alap­ban. Ő azonban ettől az okfejté­semtől még idegesebb lett, és csak annál nagyobb hévvel bi­zonygatta, hogy neki a felsorol­tak közt lett volna a helye. Ami azt illeti, viselt az isme­rősöm valami nem túlságosan magas hivatali címet: lehet, hogy ez a cím tiltakozott benne olyan nagyon az ellen, hogy be­kerüljön az „és mások” szürke együttesébe. Épp oda is lehe­tett volna írni a nevét, ha már annyira fáj neki... Majd szólok is, hogy legközelebb ne hagy­ják ki - gondoltam, de a beszél­getés után maradt bennem egy kis rossz érzés. Vajon miért bántja annyira, hogy bekerült a „mások” közé, ebbe a nem is kis létszámú csoportba, ahová kívüle még nagyon sok derék ember tartozott, amelyik nála is magasabb rangú? Egy idő múlva azután meg is feledkeztem az egészről, és eszembe sem jutott a dolog, csak sok év elteltével, mostaná­ban. Ennek a valakinek a nevé­vel ugyanis nemrég találkoz­tam egy újságban. Azt a bizo­nyos cikket egy vámtiszt írta, és azokról szólt, akik az utóbbi időben súlyosan megsértették a vámszabályokat, tiltott árucik­keket próbáltak külföldre csem­pészni, de lebuktak. Volt - áru­fajtánként - több felsorolás, és az egyikben fedeztem fel az is­merősömet. Az érdekessége pe­dig a dolognak az volt, hogy név szerint utolsóként szere­pelt, és utána jött ez a bűvös ki­fejezés: „és mások”. Gondoltam, most voltaképp elégtételt kellene éreznie, de ez aligha feltételezhető. Pedig ezúttal kiemelték a szürke tömegből. Nem volt a „mások” között. Táncosok Méhteleken Méhtelek (M. K.) - Napjaink­ban Méhtelek és térsége kul­turális rendezvényeinek ál­landó szereplői a táncosok. A történet ott kezdődött, amikor a Bessenyei György Tanárképző Főiskoláról a ha­társzéli község körzeti isko­lájába került Mica Katalin tanítónő. Hamar kiderült néptáncos múlt­ja (neves együttesben táncolt 4 éven át) és logikusnak tűnt az is­kola vezetőinek ötlete: szervez­zen Méhtelek iskolásaiból cso­portot! Tekintettel a folyamatosságra célszerű volt, hogy a felsősökből válogassanak lányokat, fiúkat. Volt kikből válogatni, de így is többen járnak, mint akik egy- egy fellépésen bemutatkozhat­nak. A táncok egy részét előre felvett zenei anyagra építve mutatják be, de vannak olyan produkciók, melyet énekelve ad­nak elő a lányok (a fiúk itt-ott besegítenek). A műsorban szere­pel a Szatmári leánytánc is. Nincs olyan helyzetben az isko­la, hogy minden számhoz új, a leírásban szereplő ruhákat vásá­roljon, így a szülők támogatásá­ra számítva szerzik be a legszük­ségesebbeket. Az eddigi bemutatkozások si­kere ösztönzőleg hatott a helyi fiatalokra. Többen jelezték abbe­li szándékukat, hogy táncolni szeretnének a csoportban. A cso­portot irányító pedagógus ab­ban bízik, hogy pályázati pénz­ből sikerül táncruhákhoz, zenei anyaghoz cipőkhöz-csizmákhoz jutni. A próbákat a művelődési ház színpadán illetve a tornate­remben tartják. Méhtelek táncosai a színpadon Molnár Károly felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents