Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-11 / 85. szám

2001. április 11., szerda Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Érdektávlat Nyéki Zsolt A legjobb befektetések sorában előkelő helyen áll a tanulás, s ez mind az új ismere­tek megszerzőjére, mind az átadójára érvé­nyes állítás. A tanulmányokat végző ember értékesebb, kelendőbb munkaerővé igyek­szik önmagát csiszolni, hiszen a piacgazda­ság térnyerésétől kezdik megfizetni azt az embert, aki nagyobb tudás birtokában van. Másfelől az is nyílt titok: az oktatással foglal­kozó intézmények (s persze a képzéssel fog­lalkozó cégek) bevételeit is egyre inkább be­folyásolja az, hogy mennyi jelentkezőt nyer­nek meg a jelentkezésre. Különösen szembetűnő ez a távoktatásos rendszerben, ahol főleg aktív dolgozók ön­költséges alapon, jobb esetben a munka­adó támogatásával áldoznak képzettségi szintjük emelésére. Nem kevés pénzbe kerül ez, ma már százezres nagyságrendű költsé­geket jelent a féléves tandíj befizetése, a jegyzetek beszerzése, az utazás, s ez a tu­dásszomj bizony szép összeghez juttat sok egyetemet, főiskolát. Nincs ezzel baj addig, amig az érdekek találkoznak, amig a ha­szon kölcsönös. A információs forradalom időszakában élünk, ám az talán még túlzás, ha egy egyetem - megspórolva a jegyzetnyomtatás tetemes kiadását - CD-n hajlandó átadni a tananyagot a munkájuk mellett tanuló diák­jainak. Mi van akkor, ha a hallgatónak nincs otthon számítógépe? Nyomtassa ki(7), de adódik a kérdés: a távoktatás már-már meg­fizethetetlenül magas tandíjai (üzlet ez a ja­vából!) nem teszik lehetővé, hogy maga az egyetem tegye ezt meg? Az pedig már csak ráadás, amikor a szóban forgó egyetem CD-jét az egyik tanszék ingyenreklámnak használja fel, s a hallgató, aki a tananyagot keresi, lépten-nyomon azt olvashatja: a tan­szék, esetleg a tanszékvezető maszek vállal­kozása milyen szolgáltatással áll a megren­delők rendelkezésére. Ilyenkor szó szerint és képletesen is másodlagossá válik az átadan­dó ismeret, s ez a pillanatnyi érdek nem is olyan nagy távlatokban visszaüt. Lakásfoglalók Ferter János karikatúrája HÍREK □ Véradás Ma Ömbölyben (8-11 óra, mű­velődési ház), a piricsei általános iskolában (12.30-16 óra), a Felső-szabolcsi Kórház dol­gozóinak a véradó állomáson és Gacsályon, az idősek klubjában lesz véradás. □ Társaskör A Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? címmel Illyés Péter előadóest­jére kerül ma 18 órától sor a Nyíregyházi Tár­saskörben, a HM helyőrségi klubjában. □ Lakossági fórum A Kótají út, Sóstói-er­dő, Sóstói út, Stadion út közötti terület ren­dezési tervével kapcsolatban ma 17 órától la­kossági fórumot tart a Nyíregyházi Főiskola főépületének 1/111-es szobájában a polgár- mesteri hivatal városfejlesztési irodája és Jánócsik Csaba önkormányzati képviselő. Francia vendégek A franciaországi St. Amand-Montrond városá­nak gimnáziumából érke­zett harmincegy diák, igaz­gatójuk és négy tanáruk vendégeskedett hat napig a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. A hortobá­gyi és debreceni kirándulá­sok mellett megismerked­tek a város nevezetességei­vel és bekukkantottak né­hány órára is. A nyíregyhá­zi diákok május 19-e és 27-e között viszonozzák a mosta­ni látogatást. Képünkön a francia vendégek Balázs Attila felvétele Biztos tipp: precizitás, megbízhatóság Nemcsak az a minőség, amit az ISO előír, hanem az, ha a vevő jön vissza és nem az áru A Mercedes CLK osztály szállítógépsorát ellenőrzik a német szak­emberek, melyekből 55 darabot rendeltek a szerző felvétele Horányi Zsuzsa Timár (KM) - A kezdő vállal­kozók legtöbbje szeretne hallani egy biztos tippet, amivel belátható időn belül nyereségessé tehetnék mun­kájukat. A Tímáron működő Rofa Műveket példaként le­hetne említeni előttük, s a recept is egyszerűnek tűnik: megbízhatóság és precizitás. Ma már sikertörténetként köny­veljük el a Rofa Művek látvá­nyos, ugrásszerű fejlődését, hi­szen a timári volt tsz-telepen kezdő kicsinyke fémipari cégből nőtte ki magát olyan vállalkozás­sá, amely Európa legnagyobb au­tógyáraiba szállít összeszerelő gépsorokat. Fontosság A jelenlegi kapacitást teljes mér­tékben kihasználják. Jelenleg a Mercedes legnagyobb európai gyárába, Bremenbe készítenek szállítóeszközöket, gépsorokat, melyeken az új CLK osztály összeszerelését végzik majd. A napokban Tímáron járt Adolf Zorn, a bremeni gyár beruházá­si, fejlesztési igazgatója, a Daim­ler Chrysler munkatársa, hogy megtekintse a munkafolyamátot.- A Daimler Chrysler cég glo­bálisan adja a megrendelést a Rofának, s a Rofa keresi meg a gyártót. Elsősorban Magyaror­szágnak nagyon fontos, ha minő­séget tudnak szállítani megbíz­hatóan, s ebben az esetben fon­tos partnerek lesznek nekünk is - véli Adolf Zorn.- Tímáron adottak a gyártás előfeltételei, a minőség elérhető. További fejlesztési lehetőségeket látok a timári üzemben. Biztos vagyok abban, hogy tárgyalni is fogunk erről Csegei László ügy­vezetővel. A gyártás mennyiségi növelése és mélysége tekinteté­ben is van fejlődési lehetőség. A mélységet úgy értem, hogy mi­lyen készültségi fokig gyártsa­nak itt termékeket. Tímáron pá­lyakocsikat, függő- és szállítóesz­közöket készítenek a Mercedes gyárba, amelyekkel a CLK osz­tály végszerelését végzik. Az itt gyártott elemek a korábbi idő­szakhoz képest, most már komp­lett termékek. Az alkatrészgyár­tás, az összeszerelés - a szüksé­ges minőségi követelmények be­tartásával, - készre szerelés. Az eddigi megrendelés az SL osztály szállítóberendezései voltak, me­lyek nagyon bonyolultak. Oly­annyira, hogy nem tudja minden cég megcsinálni még Németor­szágban sem. Nagyon megva­gyunk elégedve a Rofa Művek­kel, de ez elsősorban nem raj­tunk múlik, hanem Csegei Lász­lón és kollégáin. Mi csak pénzü­gyi segítséget nyújtottunk és biz­tosítottuk, hogy elegendő meg­rendelésük legyen. Azonban az együttműködés csak akkor való­sulhat meg, ha a magyar partner is garantálja a minőséget. A sze­mélyes kontaktus döntő. Az üzle­ti életben mindenki nagyon óva­tos és keresi a személyes garan­ciát, amely Csegei László révén Timáron adott. Az együttműkö­dés kezdetekor— öt évvel ezelőtt - négyszázezer márka értékű árut szállítottak Németországba, ma több mint hárommillió már­kát tesz ki az éves megrendelés. Vevő jöjjön Beszélgetésünkbe ekkor kapcso­lódik be Csegei László, aki hoz­záfűzi: - Partnert megtartani sokkal nehezebb, mint megsze­rezni. Nemcsak az a minőség, amit az ISO előír, hanem az, ha a vevő jön vissza és nem az áru. A Rofa Műveknél is emberek dolgoznak, kisebb hiányosságok előfordulnak, de áru még soha­sem jött vissza. Wolfgang Kozsar a Rofa né­metországi igazgatója:- Magyarországon nagyon ru­galmasak a gyártás feltételei, ke­vesebb korlátozással és kedve­zőbb feltételek között dolgozhat­nak, mint Németországban, ahol szakemberhiány van. A timári beruházás töredékébe kerül, mint egy hasonló gyár Németor­szágban. Az új csarnok építését, a telekvásárlást és a szállítási költségeket is ha összeadjuk, ak­kor sem számottevő az összeg. Egy kamionnyi rakomány érté­két ha nézzük, a vámköltség csu­pán fél százalékot jelent, s a szál­lítási kiadás is egy százalék alatt marad.- Az pedig teljesen lényegte­len, hogy Magyarországon Buda­pestről keletre vagy nyugatra fekszik a gyár, hiszen 4-500 kilo­méter már nem befolyásoló té­nyező. Számunkra sokkal fonto­sabb a megbízhatóság, a precizi­tás, a becsületesség, és az, hogy elegendő szakember legyen. A feltételek adottak, a minőség elérhető. Az infláció leszorítása A német szakemberek egyetér­tettek abban, hogy Magyaror­szág fejlődésétől is függ az együttműködés. Elsősorban csökkenjen az infláció, másrészt a forint értékét az inflációhoz igazítsák. Döntő előny lenne, ha Magyarország csatlakozna az Európai Unióhoz. ÉLETKÉPEK Szőlőhegyi beszélgetések OlAh Gábor ____________________ .A.Z éjszaka szívében jártak, de még mindig beszélgettek. A nagyapa és az unokája. Ez így megy már másfél évtizede, ha­vonta legalább egyszer. Ami­kor kezdődött, a kisfiú még nyivászta legény volt, mára már nagyfiú, végzős gimnazis­ta, kisportolt, sokoldalú élénk gyerek. Pesten élnek, de ami­kor tehette, teheti, jön a nagy­szülőkhöz, régen a szülőkkel, ma már egyedül is. Ök várják és együtt mennek fel a hegyre. Ott tesznek-vesz- nek amit kell, de alig várják, mikor jön már az este, vacso­rát adnak maguknak és kezdő­dik az elmaradhatatlan régi mese, vagy történet. Annak idején még csak a papa mesélt, fűzte, kötötte a történetek fo­nalát, hányszor volt úgy, hogy a papa hamarabb elaludt mint ő. De a papa akit az útszéli kő­kereszttel, a lugas alatti kerti padokkal, szerszámokkal és tartozékokkal együtt már ré­gen leltárba lehetett volna ven­ni, nemcsak mesélt, tanított is. Becsületre, az adott szó hite­lére, a munka szeretetére. Még iskolába sem járt, de már is­merte a madarakat, növénye­ket, s azt is, hogyan születik itt a hegyen a bor. Emlékszik, egyszer eltörte az üveglopót, félt, hogy kikap, de a papa fél­renézett, behunyta a jobbik szemét és nem szólt egy korho­ló szót sem. Mostanában a pa­pa is kérdez. De akárhogyan is magya­ráz, nem tud eligazodni a ku­kac, meg a ponthu világában. Restelkedik is, de ilyenkor az unoka megvigasztalja. Ne bú­sulj papa, te nem tudhatsz mindent. Belenyugszik békességgel, hogy nem tud ő már eligazodni ezen. Egy-egy ilyen téma, tör­ténet után elhallgatnak. Ilyen­kor csírázik a csend, beérnek a gondolatok. Legutóbb a múlt hét végén voltak a hegyen. Hogy egy hét után mennyi új dologról lehe­tett újból beszélgetni, hihetet­len. ]VIár pirkadt, amikor elalud­tak. Amire felébredtek, a nap már jócskán kikerekedett az égre. Tenni kezdtek még vala­mit, de nem haladtak mert meg-megálltak, volt még kér­dés, beszélnivaló is bőven. Nem baj, a munka megvár, igazolták egymást, megint jö­vünk a jövő héten. Ahogy jöttek le a hegyről, ti­tokban egymást mustrálták. Mind a ketten nagyon büszkék voltak a másikra. Zeneszó Már állandó színfoltja Nyíregyháza bel­városának Patai József, Gá- vavencsellőről Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents