Kelet-Magyarország, 2001. április (61. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-10 / 84. szám
2001. április 10., kedd Kelet*» KULTÚRA 6. oldal HÍREK □ Amatőrök A Benczúr Gyula Amatőr Képzőművészeti Kör kollektív kiállítása nyílik meg április 10-én este hatkor a Nyíregyházi helyőrségi Klubban □ A vers ünnepe A költészet napja (április II.) alkalmából emléktábla-koszorúzás lesz a Váci Mihály Művelődési Központ bejáratánál délelőtt fél tízkor. A Megyei és Városi Könyvtárban délután 16 órakor Antal Attila emlékezik. Közreműködnek: Horváth József- né és Horváth József. □ Gála Díjkiosztó ünnepséggel és gálával ér véget kedden a IX. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny. Költészet napja Budapest (MTI) - József Attila születésnapja, április 11-e 1964 óta ünnepe a magyar lírának, a költészet napján idén is számos programot rendeznek. A „hivatalos ünnepnapon”, szerdán konferenciát tart a Magyartanárok Egyesülete és a Holmi szerkesztősége. Az örökhétfőtől a napsütötte sávig - Petri György (1943-2000) költészete című tanácskozás műelemző szemináriumai mellett könyvvásár, illetve kiállítás is lesz a VIII. kerületi, Horváth Mihály téri Fazekas Mihály Gimnáziumban. Költészet napi műsornak ad helyszínt a Libri Váci utcai Stúdium Könyvesboltja. A rendezvényt a könyves céggel közösen szervezi a Katona József Színház, valamint az Unikornis Kiadó. Bodnár Erika és Fekete Ernő kortárs magyar költők műveiből szaval. Országos színházi találkozó Budapest (MTI) - Hét nagyszínházi és kilenc kamaraszínházi előadás szerepel majd műsoron a pécsi országos színházi találkozó június 10-17. közötti versenyprogramjában. A mustra programját Forgách András író, műfordító állította össze. A színházi szakember a 2000-2001-es évadban az ország mintegy félszáz teátrumában - a direktorok által ajánlott - száztíz produkció közül választotta ki a tizenhat előadást. A Pécsi Nemzeti Színházban a nyitó napon lesz látható a Megbombáztuk Kaposvárt című előadás. A darabot Joseph Heller amerikai regény- és drámaíró Megbombáztuk New Havent című drámája nyomán írta Mohácsi István, Mohácsi János és a társulat. A kaposvári Csiky Gergely Színház produkcióját Mohácsi János rendezte. A válogatásban helyet kapott - többek között. - a Pillantás a hídról című Arthur Miller-drá- ma. A Pécsi Nemzeti Színház produkcióját Szikora János állította színre. Molnár Ferenc Liliom című darabját két előadásban is láthatja a színházi találkozó közönsége. A Krétakör Színház és a Thália Színház közös produkcióját Schilling Árpád, a Színház- és Filmművészeti Egyetem előadását Lukáts Andor rendezte. Euripidész: Alkésztisz című művét szintén a Színház- és Filmművészeti Egyetemen mutatták be, Stefano De Luca rendezésében. A Néró, szerelmem című produkció koreográfus-rendezője Horváth Csaba. Az előadás a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház műsorát gazdagította. A fesztivál szervezői úgy döntöttek, hogy az idén a színházba járó közönségből alakul meg a zsűri: e hónapban az ország valamennyi kőszínházában jelentkezési lapokat osztanak szét. A közreműködésre vállalkozó jelentkezők közül végül is tizenketten döntenek a pécsi országos színházi találkozó fődíjáról, illetve díjairól. Ladányi Andrea és Gazsó György a Néró, szerelmem című darabban Balázs Anna feiv. Egy előadás az árvízkárosultakért A szereposztást az dönti el, hogy ki a legalkalmasabb az adott színészi feladatra Nyíregyháza-Békéscsaba (KM- N. I. A.) - A Musical Színház a produkciós színházi modell magyarországi meghonosítását tűzte ki céljául. Ennek lényege, hogy professzionális produkciót csak úgy lehet megvalósítani, hogy minden egyes ponton (színészek, díszlet-, jelmeztervező és kivitelező, rendező, koreográfus, kiszolgáló személyzet, stb.) válogatott, az épp adott darabhoz legkiválóbb résztvevők alkotják meg azt. Nagyszínházi előadások A mindenkori szereposztást az dönti el, hogy akkor Magyarországon épp ki a legalkalmasabb az adott színészi feladatra. Magas színvonalú, zenés nagyszínházi előadások létrehozása a céljuk - a létező hazai, állami színházi struktúrán kívül. A műfaj hazai képviselőinek nagy kihívása az, hogy a musical magyarországi lemaradását az ismert amerikai, nyugat-európai színvonalhoz képest legyűrni igyekezzenek; érvényes és ezáltal szórakoztató produkciókat létrehozva a musicalt szerető, egyébiránt nem szűk körű néző- közönségnek. Először az Evita A színház első, 1998-ban készült előadása, az Evita - melyet egy év alatt hatvanegy alkalommal mutattunk be az ország különböző pontjain, és a határokon túl is- a Színikritikusok Díja szavazáson a legjobb zenés előadás díjára jelölték. A második produkció 1999-ben a Jézus Krisztus szupersztár volt, melynek méreteire jellemző, hogy csak és kizárólag sport- csarnokokban és szabadtéri színpadokon játszható - Magyarország egyetlen kőszínházában sem fér el. A díszlet huszonöt tonnát nyom, a produkció nyolcvan szereplője pedig az előadás alatt mintegy kétszázhetven jelmezt visel. Az előadás méreteihez igazodva az átlagos nézőszám is átlagon felüli volt. Mindeddig körülbelül negyvenjelenet az előadásból ezer néző tapsolhatott Webber világhírű rockoperájának. A Musical Színház új bemutatója New Yorkban az utóbbi évek legsikeresebb produkciója. 1997. áprilisi ősbemutatója óta folyamatosan játsszák heti nyolc alkalommal telt ház előtt az 1051 nézőt befogadó Plymouth Színházban. A szerzőpárosnak jelenleg három előadása fut párhuzamosan a Broadway-n. A darabot New Yorkon kívül mindeddig csupán Brémában mutatták be. A Musical Színház előadása magyarországi bemutató. Lélektani krimi A darab (Jekyll és Hyde) alapjául Robert Louis Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című, 1886-ban megjelent, ma már klasszikusnak számító angol kisregénye szolgált. Stevenson, elsősorban a magyar olvasók előtt is közkedvelt ifjúsági regény, A Kincses-sziget című műve által vált ismertté. A regény legalább olyan mértékben benne él az angol köztudatban mint Molnár Ferenc Pál utcai fiúkja a magyarban. A Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete hozzávetőlegesen azt a szerepet tölti be az európai irodalomban, mint az amerikai kortárs Edgar Allan Poe művei: a modem, lélektani alapvetésű krimit az ő jelentkezésüktől tartja számon a világirodalom. Dr. Henry Jekyll, a jónevű angol elmeorvos a személyiségben meglévő kettősség motívumait és mechanizmusát kutatja, miközben kifejleszt egy olyan szérumot, amely segítségével az emberi lélek mélyére, a mindannyiunkban meglévő gonosz közelébe lehet jutni, kivívva ezzel a korabeli hippokrita és konzervatív medicina ellenszenvét. Hol húzódik a határ a jó és a rossz között? Meddig és hogyan juthatunk el személyiségünk megismerésében, ha a sötét oldal titkait kutatjuk? S ha elérünk a személyiség legmélyebb rétegeihez, ha megtapasztaltuk gonosz Amatőr felvétel énünk lényegét, van-e visszaút társadalmi létünkbe? A kérdésekben felvetett problémákra Dr. Jekyll merész megoldást talál: önmagán próbálja ki a szérumot. A bizonyosságot Mr. Edward Hyde-tól tudjuk meg... A világon a harmadik, magyarországi bemutató dalszövegeit a Huszka Jenő-díjas Valla Attila fordította, a szaktanácsadó-dramaturg - és ötletgazda - Verebes István. Az előadás főszereplő-rendezője Molnár László, a Musical Színház Evita és Jézus Krisztus Szupersztár című produkcióinak rendezője, koreográfusa pedig Rogács László. Főbb szereplők: Janza Kata, Tunyogi Bernadett, Makrai Pál és a Jászai-díjas Gálfl László. A Békés Megyei Jókai Színházban a Jekyll és Hyde című 26 előadásból álló előadássorozat egy jótékonysági előadást iktattak az árvízkárosultakért. Az egész stáb - művészek, műszakiak - lemondtak aznapi gázsijukról. Nyolcszáz gyerek a deszkákon Nyíregyháza (KM) - Immár hagyományosan 2001. április 20-2122-én rendezi meg a megyei Pedagógiai Közművelődési Intézet és Továbbképző Központ Mátészalkán a Városi Művelődési Központban a 10. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozót. A háromnapos vetélNyíregyháza (Papp Istvánná) - Jandó Jenő Bartók-Pásztory-, Kossuth-díjas zongoraművész, aki több zongoraverseny győztese hazánkban és külföldön egyaránt, aki koncertezett Európa országaiban, Ausztráliban szólistaként és kamaraművészként, nem ismeretlen a nyíregyházi közönség előtt sem. A Kelet-Filharmónia Kht. koncertsorozatának programjaként 2001. április 5-én este, a Kodály Zoltán Általános Iskola hangversenytermében hallhattuk újra a művész kiváló, sodró, lendületes játékát. Műsorában elsőként Haydn: Esz-dúr szonátát hallhattuk, mely az utolsó három zongora- szonátájának az egyetlen fennmaradt darabja, 1794-95-ben Londonban keletkezett. Négytételes mesterien megkomponált tematikájú, zongoratechnikai és ritmikai mestermű, amely a nagyvilági társalkodás szellemes fordulatait is tükrözi. A művész kimunkált zenei és technikai játéka hűen érzékeltette ezt. Beethowen az 1803-1804-ben kedőn 45 csoport (kb. 750 szereplő) méri össze tehetségét a színpadon. Három tagból álló zsűri értékeli a látott produkciókat és dönti el, ki képviseli megyénket a Hajdúnánáson május 18-19- én rendezendő regionális találkozón. Vannak olyan települések, keletkezett művet régi barátjának és pártfogójának Ferdinánd von Waldstein grófnak ajánlotta. A C-dúr szonáta, a törzshangnemhez híven a természet őselemeiből táplálkozó erő, a lüktető élet, a megújulás, a nagyszerű küzdelmek költői kifejezése. A művész a három tétel során bemutatta felejthetetlen szépségű témáit, a zárásban pedig a végtelen trillalánc egy himnikus főgondolattal bővül, amely szépségével elbűvölte a hallgatóit. Szünet után elsőként Liszt No 104. Petrarca szonett következett, mely eredetileg dalnak készült, de Liszt zseniális átírója volt a saját dalainak is. A pianisztikus csillogás szinte elborítja az egyszerű dallamot, 104 szonettben az igazgatott alaphangot kiteljesítve és finom lírai hatásokat keltve. Az 1863-ban komponált két mesterdarab egyesíti magában Liszt fiatalkori természetábrázolásának és a kései évek áhítatos elmélkedéseinek karakteriszti- kumait. Az első: Assisi Szt. Ferenc prédikál a madaraknak, ahonnan több csoport is nevezett, pl. Újfehértóról hat, Tuzsérról és Nyírcsaholyból három-három. A találkozót Vida János, a Megyei önkormányzat művelődési és ifjúsági osztályának szakfőtanácsosa nyitja meg pénteken 13 órakor. reneszánszkori olasz népkönyv (Fioretti: Szt. Ferenc virágos kertje) leírása nyomán. A második legenda Paolai Szt. Ferenc a hullámokon jár, egy német festmény ihletésére keletkezett. A hullámok egyre nyugtalanabb mozgását érzékeltető zene a csúcsponton megtorpan, jelentős cezúra készíti elő a befejező hálaimát, amelyben Liszt 1860-ban férfikari kompozícióját dolgozza fel. Befejező műként Liszt I. Me- fisztó keringője szólalt meg. Paganini művészete Liszt ifjúságának egyik legnagyobb művészi élménye volt. Hatására soha nem ismert határokig fejlesztette hangszere lehetőségeit. Me- fisztó zenei ábrázolása végigkíséri pályáján, de többnyire nem Goethe, hanem Nikolaus Lenau költeménye inspirálja, így az ún. I. Mefisztó-keringőt is. A kiváló művész elbűvölte a közönségét, a szűnni nem akaró tapsot három Bartók-darabbal viszonozta. Előadóestje méltó bevezetője volt a IX. országos zeneiskolai zongoraversenynek is. Csizmás Kandúr Április 12-én délelőtt 11-kor és délután 14 órakor a Csizmás Kandúr című mesejátékot bérletszünetben játssza a színház társulata Műtermi felvétel Felvételi Budapest (KM) - Térítés- mentes előfelvételi napot rendeznek az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében április 30-án. Célja, hogy a jelenleg tize- dikes diákoknak átfogó képet adjon a 2002./2003-as történelem, magyar nyelv és irodalom, matematika és közgazdaságtan felvételi várható követelményeiről. Zongoraünnep Nyíregyházán
