Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-30 / 75. szám

2001. március 30., péntek Kelet« HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT A siker kulcsa Marik Sándor Már megint csak újabb tanulmány, kon­cepció, program - mikor lesz már valami konkrétum is? Teszik fel a kérdést gyakran, amikor uniós, régiós témákról esik szó me­gyénkben. Kétségtelen, ezek vannak túlsúlyban immár több, mint egy esztendeje, amióta megalakult a hárommegyés Észak-alföldi Régió. A régiós fejlesztési tanács szerdai ülésén is több tanulmányról, programról döntöttek. Kár volna azonban arra gondolni, csak ilyenekkel foglalkozik a testület, illetve az uniós együttműködés ilyenekre korlátozó­dik. Igaz, meglehetősen hosszú az átfutási idő, amíg egy tervből befogadott, támoga­tott pályázat, sőt megvalósított beruházás lesz, de már tudhatjuk: az Európai Unió ed­dig 10 millió euróval, azaz hozzávetőleg 2,5 milliárd forinttal támogatta a záhonyi átrakókörzet korszerűsítését, komoly Phare- pénzek jutottak a nyíregyházi és a fehér- gyarmati ipari park kialakításához, határállo­másaink korszerűsítéséhez. Megyénk az el­sők között volt, ahol uniós (Phare) kísérleti programok váltak valóra: már tavaly arról adhattunk számot, hogy több mint másfél milliárd forint értékű beruházás valósult meg 67 támogatott projekt keretében. Van­nak konkrét eredmények az Észak-alföldi Régió pályázatain is: a régió elsőként a 4-es út záhonyi szakaszának a bővítését javasol­ta mintegy 580 millió forintos támogatásra, vagy éppen most fejeződik be régiós támo­gatással egy gyümölcsfeldolgozó bővítése Mátészalkán. IVIindezek tanulmányok, programok nél­kül nem valósulhattak volna meg. A siker kulcsa ugyanis a pályázat, az pedig az előb­biek nélkül nem képzelhető el. Csupán azért, mert valakinek van egy (tegyük fel azt is, hogy jó) ötlete, nem biztos a siker. Ötlet ugyanis nagyon sok van, ám közülük azokat részesítik előnyben, amelyek na­gyobb tervekbe illeszthetők. Ezért a pályá­zóknak ismerni kell a régiós, uniós szándé­kokat, döntési mechanizmusokat. Másrészt legtöbbször saját fejlesztéseink sem valósít­hatók meg egy menetben, mégis látni kell, hová akarunk eljutni. Ehhez pedig fejlesz­tési koncepciókrá van szükség. Most ezek készítésének időszakát éljük. HÍREK □ Néptáncgála Március 30-án 16 órakor kezdődik a kéki Petőfi Sándor Általános Isko­lában a Rétközi Iskolaszövetség művészeti csoportjainak néptáncgálája. U Menetrendváltozás Nyíregyházán a 11 -es helyi járatú autóbuszvonalon április 1 - tői megváltozik a menetrend. Munkanapo­kon a késő délutáni és az esti órákban nem, szombat-vasárnap 17.30 és 20.34 óra kö­zött közlekednek csak. A 11 -es járatok szüne­telése idején Örökösföld és a városközpont között az 5-ös, 17-es és 23-as járatok vehe­tők igénybe. Nyomortelep a város peremén Ha felszámolnák, megszüntetnék, azzal csak „szétkennék” a problémát (2.) Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - A Huszár­telep iskolájától nem messze lévő T-alakú épülettömb te­nyérnyi irodájában, 13 négy­zetméteren öt munkatárssal dolgozik a gyermekjóléti szolgálat kirendeltsége. A gyermekjólétisek igazán isme­rik, méghozzá belülről, a helyi gondokat. Egy kollégára 25-30 család gondozása van bízva. Ha épp nem a családokat látogatják sorra, akkor közös szobájukban intézik a telepiek ügyeit. Ez azt jelenti, hogy ha valaki be akar lépni az ajtón, akkor egy másik személynek ki kell onnan jönnie. Az előszobában el lehet épp férni a klienssel, de ez sem túl optimá­lis és nem túl szabályos helyzet, hiszen a speciális problémák (köztük a nemi erőszak, gyer­mekvédelmi és bűnügyek) négy- szemközti találkozásokat köve­telnének (csak valamelyik om­budsman meg ne tudja!). Ismerik a gondokat De nem panaszkodik Makara Ta- másné, a részleg vezetője, noha a munkafeltételekkel nagyon nem lehet elégedett. Úgy véli, ha vala­hol, hát itt nagyon elkelne egy szociális bolt is, így spórolhatná­nak a romák és nem romák egy- kétezer forintot. Egy csoportszo­ba is sokat segíthetne a felvilá­gosító munkában, legalább a kis­gyerekes anyukák felkészülteb­ben gondozhatnák gyermekei­ket. Úgy képzeli, hasznos bemu­tatókat tarthatnának. Szerinte különben drága így a nyomorte­lep... A szociális munkással, aki naponta szemtől szembe találko­zik a családokat terhelő igen összetett problémákkal, tapasz­talatai azt mondatják: a munka- lehetőségek mellett a tanulás az egyetlen esély arra, hogy az em­berek innen kijussanak. Újratermelődik Egyetért ezzel a véleménnyel a családsegítő szolgálat kihelyezé­sét helyeslő, a bölcsőde, az óvo­da, az iskola munkáját is nagyra becsülő dr. Kerülő Judit tanszék- vezető főiskolai tanár, aki éve­kig tanulmányozta a telep életét, legutóbb a díjhátralékosság ap­ropóján végzett vizsgálatokat. Az ezer ember helyzetének javulása csak a speciális képzéstől, az is­koláztatástól, valamilyen szak- képesítés megszerzésétől és a munkalehetőségek folyamatos biztosításától remélhető. Vala­hol itt kellene kezdeni - úgy vé­li. Az utóbbi eszköz az egyetlen, amiben bízni lehet, hogy élet­módbeli változást hoz magával. Ellenkező esetben a nyomor új­ratermelődik. Tömény a telep Arra a kérdésre, ami talán logi­kusan vetődhet fel, miszerint nem kellene-e inkább felszámol­ni, lebontani a telepet, az a vá­lasz: ha a telepi lakosságot szét, illetve beköltöztetnék a városba (mindamellett, hogy ez lehetet­len is a lakásviszonyok miatt) , azzal csak „szétkennék” a prob­lémát. Kétségtelen, hogy így „tö­mény a telep”. Az urbanista szemszögéből te­kint a Huszár-telep jelenére és jövőjére Giba Tamás, aki a kör­zet önkormányzati képviselője és szociális témában illetékes al­polgármester. A nagyvárosok természetes velejárójának tartja az ilyen slumosodott városrésze­ket, amik ügy tartoznak hozzá a citykhez a világon mindenütt, mint fényhez az árnyék. Hat-hét éve ismeri a telepi problémákat, s az ő gondolkodásának közép­pontjában a leszakadás megállí­tása, az elfogadható körülmé­nyek megteremtése van, bár igaz, ez nem olcsó. A programo­kat (ilyen volt legutóbb például a vízórákkal összefüggő folyamat) minél hatékonyabbá kell tenni. De sem ő személy szerint, sem a város hosszú távú településfej­lesztési koncepciója nem számol azzal, hogy a Huszár-telep egyha­mar eltűnik a város életéből. Uzsorakölcsön-kényszer A szóbeszédet egy főiskolai hallgató szakdolgozati kutatá­sa is megerősíti. Megállapítja: legtöbben rokonokhoz, szom­szédokhoz, barátokhoz fordul­nak anyagi segítségért. A köl­csönadás elháríthatatlan köte­lesség a romák körében. A megkérdezettek egyharmada számolt be arról, hogy uzsora- kölcsönre kényszerül. Ez a Huszár-telepen a legelterjed­tebb formája a hitelezésnek. Az elkeseredett, pénzükből ki­futó családok kénytelenek olyan hitelezőkhöz fordulni, akik szóbeli megállapodás alapján adnak meghatározott határidőre tetszőleges - általá­ban, kiindulásképpen 100 szá­zalékos - kamatra pénzt. A frissen kapott családtámoga­tás, nyugdíj így könnyen az úgynevezett kamatosokhoz vándorol. Vannak lejtők, amik itt kezdődnek... Az adós állan­dó zaklatásnak van kitéve, esetleg menekülnie kell... ÉLETKÉPEK Hegedű a fűzfán Oláh Gábor_____________________ Emlékszel, harminc éve múlt, a 70-es árvíz idején is­merkedtünk meg. Elsők kö­zött jöttetek, hogy segítsetek. A pedagógus szolidaritásból az ország minden részéből ér­keztek a pénzek, épült két la­kás, nyaralhattak a gyerekek. Megvan még a szolidaritás, kérdezed, de minek, ha úgy is tudod, hogy ami most van, az már nem az igazi. Harminc év alatt sokat változtunk mi is, változott a világ is. Nagyon nehéz időket él­tünk itt mostanában újból. A Tisza mentén élni nemcsak kedves, kellemes dolog, ha­nem mint most, félelemmel és rettegéssel is jár. Most ugyan mi, kisariak, panyolaiak még megúsztuk, még megmenekül­tünk, de ha eszembe jut Tar- pa, Mezővári, Csetfalva, Ti- szaújlak és a sok-sok drága magyar falu és azok drága magyar lakói, a szívem össze­szorul tragédiájukon. Emlék­szel - emlékeztem - amikor egyszer egy gyönyörű nyári napon együtt fürödtünk, csó­nakáztunk a Tiszán, derűsen, sokat nevetve? Az a hely a tar- pai Tisza partja volt. Ettől a helytől kicsit visszább Nagy- ar, illetve Kisar felé történt a tarpai gátszakadás. Tengernyi vizet és mérhetetlen tragédiát zúdítva Bereg népére. Kérdezed, mi hogyan éltük meg az egészet? Fiunk taná­csára és segítségével minde­nünket összepakoltunk. Búto­rainkat, könnyen mozdítható tárgyainkat biztonságba he­lyeztük, könyveinket a polcra raktuk. Abban biztos voltam, hogy könyveidet elsők között akartad biztonságban tudni - vetettem megint közbe. Igen - mosolygott, - azokkal kezd­tem - majd így folytatta. De azóta már másfél hete a zsidó zsoltárimával elmondhatjuk, hogy „...a babiloni vizeknél ültünk, ott mi nagy siralom­ban keseregtünk.” Aztán Szenei Molnár Albert szavai­val folytatva: „A nagy búnak és bánatnak miatta, hegedűn­ket akasztottuk fűzfákra.” Mindennap rettegve fekszünk és kelünk, nem tudjuk mit hoz a holnap. Hívott a fiam, menjünk hozzá a városba, biz­tonságban együtt leszünk. In­nen nem, fiam, bármi is tör­ténjen, egy tapodtat sem. Felnéztünk az égre, ahol lomhán úszkáltak a csodála­tos alakú felhők. Mind a ket­ten egyre gondoltunk: csak meg ne nyíljanak a csator­náik. Gála az iskolákért Főiskolások szervezte jótékonysági est Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - Nemes vállalkozásba fogtak a Nyíregyházi Főiskola ne­gyedéves, magyar-kommuni- kóció szakos hallgatói: jóté­konysági gálát rendeznek az árvízkárosult iskolák támo­gatására. A színes programot felvonultató gálaműsor április 5-én, este hét órakor kezdődik Nyíregyházán, a Hotel Koronában, amelyet a tu­lajdonos ingyenesen bocsátott a rendező főiskolások részére. Az ügynek konferansziéként Antal Imrét sikerült megnyerni, sztár­vendégként pedig a Crystal, a 4U, Hadházy László humorista lesz­nek részesei a műsornak, de fel­vonul a Vogue Divatstúdió is. A programban árverés is szerepel, a tombolán értékes nyeremé­nyek, többek között belföldi utak várnak gazdára. Belépőjegy nincs, a közönség a nemes célra szánt adományokat a helyszíni urnákban helyezheti el, illetve tombolavásárlással segítheti a bajba jutott iskolákat. A gála fő­védnöke dr. Balogh Árpád főisko­lai rektor, a rendezvényt a Mon- bebé Alapítvány is támogatja. A konferanszié Antal Imre a gálát megelőzően Pami című könyvét dedikálja április 5-én, este négy és hat óra között, a Ko­rona Cukrászdában. Aranylakodalom Ötvenedik házassági évfordulóját ün­nepelte nemrég Gergelyiugornyán Baráth Gusztáv és neje Ducsi Margit. E jeles nap alkalmából köszöntötték őket lánya, veje, unokái és dédunokái Amatőr felvétel Ilyen körülmények között tervezni nem, csak álmodozni lehet

Next

/
Thumbnails
Contents