Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-22 / 68. szám
2001. március 22., csütörtök Kelet«} HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Sors és akarat Nyéki Zsolt _ Újabb adalékot nyertünk a nagy kérdés eldöntéséhez, hogy vajon egy kisebb közösség sorsa mennyire függ tagjainak akaratától, szándékától, s mennyiben határozza meg a környezet, a kívülről érkező hatás. Amikor a hazánkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénél elérő folyók szintje vészjóslóan emelkedni kezdett, azonnal a gátakra ugrott aki bírt, s fogcsikorgató küzdelmüket látva gyorsan akadt munkáskéz a javak mentésénél, a zsákok töltésénél, a nyúlgát megrakásánál. V« közöttük Magyarország legtávolabbi pontjáról kivezényelt katona, kirendelt rendőr és tűzoltó (a lista nem teljes), de önzet- . len gesztusra is láttunk példát. Akadt olyan, aki egyszerűen nem tudott volna nyugodtan aludni otthonában, ha nem nyújt segítséget lehetőségeihez mérten. A megzabolázott folyók mellett érdemes kicsit visszalapozni a történelemben néhány esztendőt: aggasztó, hogy tíz évvel a rendszerváltás után a területfejlesztésben dolgozó szakemberek - különösen a kisebb falvakban élőket kérdezve - még mindig szembesülnek a véleménnyel, amely szerint a sorsfordító kérdések csak a magasságos egekben döntetnek el. Rossz felfogás, hiszen helyzetet elemezni, terveket készíteni, programot kidolgozni és pályázni ma már bevett dolog - persze kifogásokat bárki, bármikor fabrikálhat. Ezzel kapcsolatban az iskola is adhat életszagú tapasztalatot: másfél évtizede történt egy fővárosi egyetemen, ahol egy nagyon szegény ázsiai ország még szegényebb fiataljai tanultak. Kipattant az ötlet: magyar társaik dobják nekik össze a pénzt repülőjegyre, különben évente csak egyszer juthattak haza csórikámék. A kezdeményezés támogatásra talált, egy feltétellel: valamilyen szinten az érintettek is vegyenek részt a munkában, s olykor menjenek el diáktársaikkal együtt kertet ásni, parkot építeni. Nos, a kezdeményezés itt halt el, az ok is nyilvánvaló. Valahogy így működik ez olykor a mi hétköznapjainban is. Információ Ferter János rajza HÍREK □ Tudományos élet A „Szabolcskéz" Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kézsebészeti Tudományos Alapítvány Nyíregyházán a Hotel Centrálban március 23-án 15 órától rendezi meg kuratóriumi ülését. Az összejövetel nyilvános. □ Megemlékezés Változatos, egész napos programmal emlékezik március 23-án névadójára a kisvárdai II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakiskola. A fejedelem 325. születési évfordulója tiszteletére délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák az iskola előtti szobrot. Ezt követően vetélkedőket, versenyeket tartanak. Este pedig diszkó lesz. □ Zár * Népfőiskola Három hónapig tartó képzés után március 23-án bezárja kapuit Nyíregyházán a Kertvárosi Népfőiskola. Pénteken a kertvárosi közösségi házban 17 órakor 35 résztvevő kap emléklapot, amelyet Giba Tamás alpolgármester ad át. Természeti kincsünk a tehetség A messziről jött vendégek szerint nem jó, ha a kudarcokra koncentrálunk Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - Negyven egyetemista, több neves professzor két héten át járta a megyét, hogy tanulmányozzák a regionális fejlődést, tapasztalatokat gyűjtsenek a magyar vidék életéről. A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kara szervezte, a Szociális és Családügyi Minisztérim támogatta rendezvényeken a németországi eichstatti Katolikus Egyetem, a trentoi egyetem (Olaszország), a finn University of Oulu és az amerikai Louisville-i egyetem képviselőivel több alkalommal volt szerencsém találkozni. Kevés a különbség A legutóbbi randevú alkalmával a tanárokat arra kértem, alkossanak szintézist benyomásaikból. Közülük néhányan nem először járnak hazánkban. Az érdekelt, vajon szerintük mennyire vagyunk (nyüván nem földrajzi értelemben) még messze Nyugat- Európától. Rainer Greca professzor tolmácsolta az oktatócsoport tanulságos nézeteit. Ö különben nyolc éve járt nálunk először, tehát van összehasonlítási alapja. A legelső látogatáshoz képest (amikor még a különbségek szó szerint szembeötlőek voltak) a differencia eltűnt. Aki átsétál, keresztülautózik a városokon, majdnem ugyanolyan képet lát, mint Nyugaton. A standardüzletekre, reklámhordozókra, autókra gondoltak. A felszínen, külsőségekben tehát nincs igazán karakteres eltérés. Vagy ha vannak is ilyenek, nagyon finomak. A szociális problémák látványos részéről azt mondta: az ezzel kapcsolatos felvetéseket azért nem érti, mert Nyugat-Európa sem homogén e tekintetben. Minden ottani országban, említette Portugáliát, Nagy-Britan- niát, Németországot, vannak szegény és nagyon szegény régiók. Nem egy helyütt hatalmas a munkanélküliség. Ha azonban csak a London-Brüsszel-Párizs- Milánó vonalat vesszük figyelembe, akkor természetesen más a megítélés. Megyénkben legfőképpen egy nemzetközi repülőtér hiányát fájlalják (tájékoztattam őket, az sincs már nagyon messze, hogy Nyíregyháza Airportjára érkezhetnek, ennek nagyon örültek), de több területen nagy fejlődést érzékelnek. Múlt és jövő egyszerre Példaként állítják elénk az olaszországi Trentót, mely Dél- Tirol központjaként a leggazdagabb régió - gazdagságát a mező- gazdaságnak (fő termékük a bor és az alma, melyet tudományosan raktároznak, így egész évben folyamatosan értékesítik) és a jól kihasznált adottságokból táplálkozó fejlett turizmusának köszönheti. Doktor Greca említi meg, hogy nemrég épp ott várakozni kényszerült egy újságíróra, bekísérték egy omladozó ház ócska szobájába, ahol a cserépkályha mellett egy kisfiú ült és intemetezett. Ez jelkép: azt mutatja, hogy a nagy változások korában múlt és jövő egyszerre van jelen mindenhol. Sokszor álmodozunk Kénytelen voltam véleményükre újabb kérdéssel reagálni: akkor most ez azt jelenti, legyünk elégedettek és hagyjuk abba a panaszkodást? Túlságosan fejlett az igazságérzetünk, eltúlzott a kiegyenlítésre, esélyegyenlőtlenségre, hátrányainkra vonatkozó érzékenységünk? Nagyon sok jó példát, irtózatos akaraterőt, jószándékot láttak, ám ők úgy vélik: sok reális törekvésünk mellett nemegyszer álmodozóknak tűnünk. Azon az úton, hogy jól fejlődő régió legyen a mienk - azt javasolják - legnagyobb erősségünkre, az emberi tehetségre, az oktatásra, felsőoktatásra, humán erőforrás fejlesztésre támaszkodjunk. Ez lehet megyénk számára a jövő garanciája. Sajnálatosak az előző rendszer lebomlása során (de ez mindenütt a világon így van) szerzett veszteségek, de ez a magánemberek, a hétköznapi élet szintjén marad. Ezen természetesen segíteni kell, a leszakadók támogatása nem tűr halasztást, de a mak- roszférában jól haladunk, mert ott az előnyök, a tettek összeadódnak. Csak erre és ne az esetleges kudarcokra koncentráljunk! - üzenik nekünk a messziről jött vendégek. Közmunkások az árvíznél Nyíregyháza (N. L.) - Az ár-és belvíz sújtotta települések munkanélküli lakosainak foglalkoztatására és a károk helyreállítása érdekében a megyei munkaügyi központ az elmúlt napokban programot dolgozott ki. A programmal a Gazdasági Minisztérium egyetértett. Rezsőfl István, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta: a munkaügyi szervezet már a gátszakadás utáni napokban támogatást adott a védekezéshez. Ekkor közmunkára 31 önkormányzat adott be igényt. E program keretében négyszázharminchár- man vettek részt a védekezésben, tevékenységüket a munkaügyi központ 45 millió forinttal támogatta. A helyreállítási program áprüis 1-jén indul és november 30-ig tart. összesen 800 millió forint fordítható a megvalósításra. A megyei munkaügyi központ a saját decentralizált keretéből 400 millió forintot különít el erre a célra, a másik 400 millió forint központi keretből várható. A program megvalósítása során az illetékes önkormányzatok, munkaadók, intézmények a 800 milliós keretből pályázat útján igényelhetnek támogatást, amely a regisztrált munkanélküliek foglalkoztatása során 100 százalékos (bér, járulék, útiköltség) támogatást jelent. Talán a színpadon Rangos eseményeken szerepelnek a nyírbátori Talán Teátrum Társulat tagjai. Legutóbb a helyi március 15-i ünnepségen mutatták be látványos műsorukat Elek Emil felvétele MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉRINTI ÖNT A VASÁRNAPI ÓRAIGAZÍTÁS? A nyíregyházi helyi járaton szolgálok. A vasárnap hajnali két óráról három órára történő óraigazítás annyiban érint, hogy a korábbitól egy órával hamarabb szól a vekker. Kettőkor kelek, jön a szolgálati kocsi értünk. Csak mi és a hírlaposok vannak az utcán. A szolgálatvezetők többször is felhívják figyelmünket az átállásra. Oláh Béla, AUTÓBUSZVEZETŐ S ajnos, az óra nekem is korán szokott csörögni. Órával és telefonnal ébresztem magam. Ez hétköznapokon hajnali négykor, vasárnap pedig fél ötkor történik. Általában kell egy negyedóra, amíg magamra találok, utána már megy minden a megszokott menetrend szerint. A legtöbb újságolvasó szereti korán kézbe venni kedvenc lapját. Jakab Mónika, HÍRLAPÁRUS N yíregyházáról az első vonat hajnali 3 óra 5 perckor indul Ohat-Pusz- takócsra. A nyári időszámítás a személyvonatok menetrendjét nem érinti, azok változatlanok, csak éppen szombathoz képest egy órával korábban kell kelniük az utasoknak. Az a tapasztalat, hogy az utazók legtöbben odafigyelnek az óraigazításra, kevés a fújtatva érkező. Orosz Józsif, személyszAlútAs-vezetö \ B udapesten ér a tavaszi óraigazítás, hiszen a Budapesti Műszaki Főiskola hallgatója vagyok. Ezt a hét végét a fővárosban töltöm, mert szombat délután nyelvvizsgázom. A minden bizonnyal kimerítő nap után alighanem jólesik majd az alvás, a pihenés. Vasárnap nemigen zavar majd az óra. Nyújtózom egyet. Szaniszló Tímea, FŐISKOLAI HALLGATÓ M ondhatom: nem szeretem hét vége lesz! Szombaton reggel hét órától délután hat óráig dolgozom, vasárnap úgyszintén. A kereskedelemben dolgozók nem élhetnek vekker nélkül, bár én telefonon ébresztem magam. Nekem elegendő az első csörgés, már fent is vagyok. Több vásárló szintén koránkelő, nyitás előtt már itt toporognak. Kerizsi Zsolt, bolti eladó Előítéletek nélkül - olasz egyetemista, roma kislány
