Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-16 / 63. szám
2001. március 16., péntek Kelet# nszAESziÁRi körkép 7. oldal Nyírségi kiadás HÍREK □ Csatornatlsxtftás Tiszaeszláron a tavaszi munkák során a március 17-ei hétvégén csapadékelvezető csatornák tisztítására várják a segítő kezeket. Ez a feladat is közösségi érdek. □ Megoldó* A településen az állati hulladék megsemmisítése nem megoldott, az állati tetemek megnyugtató elhelyezését a ti- szalöki önkormányzattal kötött megállapodás teszi lehetővé. □ KultúrhAz A község nem rendelkezik kultúrházzal, a nagyobb rendezvényeknek 1997-ig a könyvtár nagyterme adott otthont. Ezt a termet ma - iskolai tantermek szűkében - iskolás tanulók veszik igénybe. A pecázó pék Tárva-nyitva a települést és 30 kilométeres körzetét ellátó MÉZÓ Kft. sütőüzeme, persze ez korántsem jelenti azt, hogy gazdátlanul maradtak volna a megkelt vagy éppen megsült kenyerek. Az ajtóban Gulyás János üzemvezető fogadja az érdeklődőt, bár az üzemben nincs kiszolgálás. Erre a célra ott van a szakbolt, ahol a mindennapi mellett 50-60 féle terméküket árusítják. Azt is megtudni tőle: a pékségben naponta 12-15 mázsa kenyér sül, ehhez jön még 3 ezer darab különféle péksütemény, amelyet Tiszadobtól Nyírtelekig terítenek, de Olaszliszkában is kóstolhatják a vevők a finomságokat. Többnyire 15 embernek adnak itt munkát, helybéliek mellett bejárnak ide Tiszanagyfaluból is. Az üzem 1994- től működik, tehát úgy tűnik: a tulajdonos megtalálta számításait és viszont is igaz, vagyis a vevők is elégedettek a portékával. A víztől Gulyás János sem fél, mint mondja: tavaly magasabban volt, s bár a híreket aggodalommal hallgatták, félelemnek nyoma sem volt senkiben, ó maga is már a horgászásra készül, egy betérő ismerősével éppen a balinólom készítéséhez szükséges kellékek beszerzését beszéli meg. Amint teheti, megy a partra vagy csónakba ül, de közben persze a kenyerekről sem feledkezik meg - szakértelmét a rögtönzött kóstoló is alátámasztja. Gulyás János A számok tükrében A település költségvetésében a komoly kiadások között szerepel a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, tavaly ilyen címen átlagosan 651 gyermekre 25,9 millió forintot fizettek ki. A rendszeres szociális segély szintén átlagosan 83 lakost érint, az összes összeg 10,4 millió forint. A kiadások között fedezhető fel még a jövedelempótló támogatás (129 ember, 20,3 millió Ft), az időskorúak járadéka (6 ember, 948 ezer Ft), az ápolási díj (12 ember, 2 millió Ft). Temetési segélyt adott az önkormányzat 2000-ben 247 ezer forint erejéig, átmeneti segélyt (277 ezer Ft), míg a méltányosságból adható köz- gyógyellátási igazolvány 261 ezer forintot emésztett fel. Eszláron nem félnek a Tiszától A töltés védi a települést, de a munkanélküliségtől nehezebb megóvni az embereket Nyéki Zsolt Tiszaeszlár (KM) - Amelyik település nevében előtagként megtalálható a Tisza, ott e napokban ugyancsak nagy a riadalom - Tiszaeszlár azonban kivétel. Pedig ez a 2800 lelkes község elég közel fekszik a nagy haragra gerjedt folyóhoz: a Rakamaz-Tisza- lök-Nyíregyháza határolta háromszögben a Tisza bal partján található, ám lázas előkészületeknek, védekezésnek nyoma sincs. Honnan ez a nagy nyugalom?- Ezen a szakaszon a '80-as években szélesítették a töltést, magasabb is lett, ennek köszönhetően - a belvízzel ellentétben - tavaly sem okozott gondot az árvíz, pedig akkor százéves rekordot döntött a vízállás - magyarázza a település higgadtságát Juhász Imre polgármester. Az elmúlt esztendei szinthez képest hétfőn csaknem egy méterrel alacsonyabban tetőzött a Tisza, de a véletlenre azért mégsem bíztak semmit. Ezt bizonyítják a gátak mentén felhalmozott homokbuckák, amelyekből szükség esetén gyorsan megtölthették volna a zsákokat, és természetesen folyamatos a figyelőszolgálat is. Uszalökkel összefogva Ez persze nem jelenti azt, hogy egy múlt század végi bűnügy és az azt követő per révén világhírnevet szerzett Tiszaeszlámak ne lennének gondjai. A 2000. évi költségvetési előirányzat 188 millió forintos keretéből 35 millió hiányzott, de az önhibájukon kívül forráshiányos települések pályázatán nyert 20,8 millió forint segített megelőzni a nagyobb bajt. Igaz, fontos fejlesztések maradtak el, de az intézmények működtetése, fenntartása megoldódott.- A hét elején alakult meg a Ti- szalök-Tiszaeszlári Csatornamű Víziközmű Társulat, ezzel egy lépéssel ismét közelebb kerültünk egy régi álmunk megvalósításához, a szennyvízhálózat kiépítéséhez - derül fény egy olyan program dédelgetésére, amelyhez mintegy két és fél milliárd forintra lesz szükség. A társulással céltámogatásokra pályáznak, de elő kell teremteni a szükséges önerőt is. Megértő nyugdíjasok A lakossági egyetértést már megkapták, most némi áldozatot is vállalniuk kell az embereknek: havi 745 forintos lakosonkénti befizetés szükséges a banki garancia megszerzéséhez, amely a hitel feltétele. Szerencsére elvétve vannak olyanok, akik nem hajlandók egyetlen forinttal sem támogatni a közös törekvést, de jóleső érzés, hogy a legtöbben készek az együttműködésre. Sok nyugdíjas megértő, azok is, akiknek pedig nincs fürdőszoba a lakásban, tehát a szennyvízcsatornának se vennék hasznát, ők már gyerekeikre, unokáikra gondolva cselekednek, hiszen a felnövekvő nemzedék élvezheti a környezetvédelmi szempontból egyedül elfogadható megoldás előnyeit.- Arra, hogy mit tartok a legnagyobb gondunknak - gondolkodik el a nekiszegezett kérdésen Juhász Imre azt felelném: a rendkívül magas munkanélküliséget. Pedig még azt sem tudjuk, igazából mennyien is vannak állás nélkül településünkön, mert nagyon sokan nem is regisztráltatják magukat, adminisztrációban így nem szerepelnek. Vidékre cipelt gondok- Nagyon sokan még ma is azt hiszik, a foglalkoztatás megoldása az önkormányzat feladata, ezzel szemben az igazság az: a közhasznú munkákkal nem lehet annyi embert és annyi ideig foglalkoztatni, mint ahogy azt szeretnénk. Tiszaeszlár lakossága lassan elöregszik, pedig a lélekszám növekedést mutat, de leginkább a halmozottan hátrányos helyzetű rétegben, abban, ahol a legtöbb embernek az elmúlt 10 évben nem volt munkahelye. Tavaly itt 32 halálozásra 36 születés jutott, de a népességnövekedés igazi oka a bevándorlás. Sokan adják fel a városi környezetet, s költöznek alacsonyabb komfortfokozatú lakásokba, s a különbözeiből igyekeznek megélni. A városi szociális problémák egyre inkább vidéken csapódnak le, ezért nagy eredmény, hogy az önkormányzat az elmúlt években több, bizonytalan kimenetelű „szocpolos” lakás építését akadályozta meg. Külföldi piacra dolgoznak Csak külföldön értékesítik a varrodából kikerülő ruházati termékeket Külföldön ma Is sokat emlegethetik Tiszaeszlár nevét, ez pedig a varróüzemnek, vagyis az Itt dolgozó szorgos asszonyoknak köszönhető. A termékek ugyanis kizárólag külföldön találnak vevőre. A Komár Textil Kft. központja ugyan Tiszalökön található, de a cég tulajdonosa 1993-ban Tiszaeszláron is üzemet alakított ki, ahol nagyszerű bedolgozókra talált. A cégről a Megyei Fejlesztési Ügynökség kiadványában (mely a megye legismertebb cégeit vette számba), ez található: a New York-i székhelyű Komar International leányvállalata, amely elsősorban kötött háló- ruházatot gyárt. S mit kell tudni az eszlári üzemről? Azt, hogy éves szinten, s főként kiegyenlítetten 72-75 ember dolgozik itt, nemrégiben változtattak a termékszerkezeten s kezdték el a bébiruházat gyártását. A munkatársak többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, bejárnak ide RakaFöldhöz kötötten A község 61 négyzetkilométeren terül el, ebből 3 ezer hektár szántó, 2 ezer hektár rét és legelő. A szántóföldi növénytermesztés, valamint szarvasmarha, sertés, juh és baromfi tartása a lakosságnak igen jó jövedelmet, megélhetést jelentett mindaddig, amíg a szövetkezetek leépítése be nem következett. A helyi tsz 300-400 embernek adott munkát, ez pár év alatt 30- 40-re csökkent, ezer részre osztódott a szántó, a legelő és a rét. Egyelőre 3040 gazdálkodó vetette meg a lábát. mázról, Tiszanagyfaluból, Sashalomról, Tiszalökről, de még Tokajból is - utóbbi városból éppen a villámlátogatásra kalauzoló Balázs Zsuzsanna, aki az üzemvezetői teendőket látja el 1995-től. A textiiparban gyakorta jellemző nagy munkaerőmozgásAmlkor a polgármester bemutatta települését, azt Is elmondta, három részből áll: az eszlári belterület mellett jegyzik a 200 lakosú MÁV- Újtelepet valamint a 12 kilométerre fekvő, mintegy 600 lelket számláló, közigazgatási szempontból Tiszaeszlár- hoz tartozó Bashalom településrészt. Néhányan ezen szeretek volna változtatni, s kezdeményezték Bashalom önálló településsé válását. Amikor nemrégiben szavazásra került a sor, az együtt maradás hívei nyertek, de a településrész továbbra is megosztott e kérdésben. Ha valakit megszólít az utcán azonnal kiderült, melyik táborba tartozik, így is történt, az első megállíről annyit mond: itt ez csak kezdetben volt jellemző, az eltelt években kialakult a törzsgárda, aki megmaradt, az megbecsüli a munkalehetőséget. Emlékezve a polgármester szavaira, a foglalkoztatás terén jelentkező problémákra ez érthető is. tott ember azonnal sorolni kezdi, miért lett volna jobb önállóan: ha ügyes-bajos dolgaikat szeretnék intézni, be kell menni az eszlári központba, hetente csak kétszer rendel itt az orvos. Azt a beszélgetésbe kapcsolódó emberek sem tudják pontosan, menynyibe kerülne egy önálló önkormányzat működtetése, de úgy vélik: Tiszaeszlár költségvetéséből nem Bashalom lélekszámá- nak megfelelő arányban részesülnek. Az őszinte véleményéhez előbb nevét és arcát is adó bas- halmi szószóló később telefonon üzente meg a szerkesztőségbe: az ő nevét és arcát hagyjuk ki a riportból. Nos, megtesszük, de a titkolózás megalapozatlannak tűnik. Egyébként meg, aki valamit szeretne elérni, annak célszerűbb vállalni véleményét... Elszántan Tiszaeszláron magas a roma kisebbség aránya, éppen ezért mozgósításával komoly tartalékok vethetők be a közös feladatok elvégzésében. Ez a feltett szándéka egy fiatalembernek, akit Petro- vics Dénesnek hívnak. Ez év februárjában választották meg a Lungo Drom Érdek- védelmi és Polgári Szövetség tiszaeszlári elnökének, s rendkívül elszántan vállalta el a megbízást.- Egy hete részt vettünk a társadalmi munka szervezésében, amelyen szépszámmal vettek részt a cigány származású lakosok. Szombaton és vasárnap tisztítottuk a települést, szedték össze a szemetet, s szállították el a lerakóhoz. Igazi családi program volt, kicsik és nagyok, cigány és nem cigány együtt dolgoztak. Én bízom abban, hogy ezzel meghonosítható egy új szemlélet, s a cigányságot aktívabban be tudjuk vonni a közösségi munkába - fogalmazza meg vágyait Petrovics Dénes. Hozzáteszi: ezen a hétvégén újabb munkát szerveznek, ezúttal a csapadékelvezető csatornák tisztítása lesz a feladat. Petrovics Dénes Néhányan elszakadnának
