Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-06 / 31. szám
2001. február 6., kedd KefetW HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Olcsó vásár A Vöröskereszt megyei szervezete olcsó vásárt szervez február 6-án 10- től 17 óráig a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. □ Fogadóóra Lakatos András országgyűlési képviselő február 6-án 10 órától Besztere- cen a polgármesteri hivatalban, 14 órától Ti- szateleken a polgármesteri hivatalban tart fogadóórát. □ Helyreigazítás Szent Balázs-áldásban részesültek vasárnap mindazok a katolikusok, akik a szentmiséket követő szertartásban részt akartak venni. A nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban dr. Váradi József pápai protonotárius (nem patrónus, ahogyan ez hétfői lapunkban szerepelt) végezte a balázsolást. □ Gazdaságelemzés Magyarország gazdasági helyzetének elemzése címmel tartanak fórumot február 8-án 13.30 órától a Bencs Villában. A találkozó vendége: Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Egyre több az egyedülálló Nyíregyháza (Malakucziné Póka Mária) - Az egyedüllét, mint életforma terjedése és a nagyszámú megözvegyülések miatt egyre több az egyedülálló. Az 1996. évi mikrocenzus idején Magyarországon több mint egymillió egyszemélyes háztartást regisztráltak. Az egyedülállók 3,7 százaléka, mintegy 37 ezer ember a megyében él. Ez az arány mérsékeltnek tekinthető, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága az ország népességének 5,7 százalékát adja. Kedvező az is, hogy számuk 1990. évi nép- számláláshoz mért növekedése jóval szerényebb 2 százalék volt, mint országosan 7 százalék. Ugyanakkor az egyedülállók országosnál lényegesen nagyobb része, 61 százaléka özvegy, akik zöme a gyengébb nemhez tartozik. Mindez a megye férfilakosságának igen kedvezőtlen halálozási viszonyait tükrözi. Szabolcs-Szatmár-Bereg fiataljai viszont az országosnál kisebb gyakorisággal válaszét ják a nőtlen, hajadon életformát, főként a nők, akiknél inkább a párválasztás időbeli kitolódása jellemző. Emiatt a megyében az egyedülállók körében az országosnál mérsékeltebb a fiatalok aránya. A legfeljebb 24 éves egyedülállók a megye egyszemélyes háztartásainak 3,6, országosan 5,1 százalékát adják. TUSKÉS SAROK Tüske nélkül Marik Sándor____________________________________ ^Tézzenek ki Kabalásra, most teszik tönkre a majálisparkot, talán meg lehetne még állítani a rombolást, teherautókkal törmeléket hordanak oda. Mi lesz így a szép vidékből? - tette fel a kérdést egy kedves olvasónk. Annyi mindent lát-hall az ember; mindjárt meg akartunk győződni a valóságról. Látszik a képen: valóban elszomorító a látvány. Kiderült azonban, hogy csak átmenetileg. Ugyanis ezúttal kivételesen van gazdája a törmeléknek: engedéllyel terasz épül majd a vendéglátóhely elé, az alapba kell a törmelék. A tulajdonos ígéri, tavaszra semmi sem marad az ijesztő halmazból. Reméljük, valóban így lesz. Most nem volt alapos az aggodalom, mégis megértjük a segítségért telefonálót, többször van ok az aggodalomra, mint a happy endre. Tényleg ijesztő Sipeki.Péter felvétele Az élők emlékeire hagyatkozhatnak Egy biztos: Ma^y^ határa ádáz csaták színtere volt a második világháborúban Bánfalvi István és Málik Zoltán a magyar katonai emlékműnél a ma- gyi temetőben A szerző felvétele Magy (KM - Gy. L.) - A Tartalékos Katonák Szövetségének megyei szervezete szeretne emlékművet állítani azoknak a magyar katonáknak, akiket 1944 őszén ádáz csaták után mészároltak le a magyi a nyárfaerdönél és tömegsírokba temették őket. Erről Bánfalvi István, a megyei szervezet tagja tájékoztatta szerkesztőségünket, aki hozzátette, hogy több mint kétszáz hősi halottról van tudomása. Szovjetek helyett németek Málik Zoltán, Magy polgármesterével megkerestük az egyik legnagyobb csata színhelyét, illetve a temetőben a tömegsírokat.- Az biztos, hogy a Petőfi utca végén, a Rubóczki-dombon ötvenkét magyar határőr-csendőrt szabályosan lemészároltak, kivégeztek. Ugyanis a szovjetek igyekeztek hadifoglyokat nem ejteni. De nem is hagyták fogságba esni katonáikat. Sebesültjeiket, sőt, halottaikat is igyekeztek magukkal vinni. A Magy környéki csatákban mintegy háromszáz halottjuk volt, akiket magukkal vittek, csak három maradt itt. Tudomásunk szerint egy - talán nyírder- zsi - katona túlélte a kivégzést, értesítette hozzátartozóit, akik érte is jöttek.- Amikor a németek 2000. augusztus 18-án feltárták a szovjet katonai emlékművet, meglepetéssel tapasztalták, hogy alatta nem orosz, hanem német és magyar katonák földi maradványait találták. A németek elvitték sajátjaikat - harmincegy tetemet - a budapesti közös sírkertbe. A közös sírban a németeken kívül talált ötvenegy magyar határőr-csendőr földi maradványai továbbra is ott nyugszanak. Ezenkívül a magyi temetőben a magyar katonák emlékműve alatt nyolcán alusszák örök álmukat, akikről szintén nem tudunk semmi közelebbit. Egy szemtanú Lőrinczy László, aki Besenyődön él, és a háborúban hegyivadász volt Rahónál, majd Galíciában, Tordánál sebesült meg, ahonnan nagy viszontagságok közepette jött haza. Ő így emlékszik vissza az eseményekre:- Negyvennégy október 22-én jöttem haza, az a hír fogadott, hogy már voltak itt az oroszok. Október 25-26-án megjött a székely vadászhadosztály, körbezárták Apagyot és Magyot is. Huszonhe- tedikén Magynál óriási ütközet volt, ami után sok magyar határőr-csendőrt, német katonát agyonlőttek. Később bevonultam a Dálnoky-féle hadseregbe Baktán. Negyvenöt nyarán volt exhumálás. Volt, akinek a rokona a dögcédula alapján azonosítani tudta a holttestet, az el is vitte. Én úgy tudom, hogy a Kiserdőnél 58-59 -en • voltak eltemetve, a magyi folyón túl meg kétszáznál is többen.- A nyolcvanas évekig rendszeresen jöttek az oroszok megkoszorúzni a hősi emlékművet, aztán elmaradtak. A német hadisírgon- dozók a feltárás után aztán elvitték az övéiket, akiket a szovjet katonai emlékmű alatt találtak. Nincs fogódzó Sajnos, nagyon kevés fogódzónk van arról, hogy kik nyugszanak a tömegsírokban, hiszen - ahogy Bene János muzeológustól megtudtuk -, a Magyar Honvédség Központi Irattárában a magyi tömegsírokról, illetve az exhumálásokról nem talált dokumentumokat. Ezért aztán jobbára csak a még élők emlékezetére hagyatkozhattunk. ARCKÉP Buczkó István cipőjavító Tiszavasvári (KM - M. M. L.) - Igencsak meglepődnek azok, akik irodalmi olvasmányuk alapján „öreg Csoszogiként” képzelik el Tiszavasváriban a református templomhoz vezető egyik utcácskában a kis cipőjavító műhely suszterét. Odabent ugyanis egy kedves fiatalember áll készen arra, hogy megjavítsa az elszakadt cipőket, csizmákat. A „beteg” cipők gyógyítója, Buczkó István Nagykállóban fejezte be az általános iskolai tanulmányait, majd a nyíregyházi 107. Számú Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézetben tanulta meg a cipész szakma fortélyait. A szakmunkás-bizonyítványt 1989-ben szerezte meg, s a nyíregyházi cipőipari szövetkezetnél helyezBuczkó István A szerző felvétele kedett el. Nemsokára azonban a leépítések az ő munkakörét is érintették, s meg kellett válnia a vállalattól. Néhány évig a munkanélküliek keserű kenyerét ette, amikor egyszer csak felfigyelt egy álláshirdetésre: egy nyíregyházi székhelyű cég Tiszavasváriba keresett cipőjavítót. Többen is jelentkeztek az állásra, végül a cég vezetői neki szavaztak bizalmat. Mindez 1993 márciusában történt.- Már középiskolás koromban megszoktam az ingázást, hiszen minden nap bejártam Nagykállóból Nyíregyházára. Tiszavasvári sincs sokkal messzebb. Az autóbuszjáratra nem panaszkodhatom, hiszen reggel negyed nyolckor érkezem meg ide, délután pedig fél hat körül indulok haza - feleli arra a kérdésre, hogy mennyire fárasztó a kijárás. - Kialakult már egy állandó ügyfélkör, de nagyon sokan jönnek a környező falvakból is. Mire bevásárolnak, addigra megjavítom a lábbeliket, illetve mivel kulcsmásolással is foglalkozom, elkészítem a kulcsokat. Szabad idejében moziba jár Buczkó István, valamint a családtagokat látogatja meg Nagykállóban és Kisvárdán. A tiszavasvári barátoknak köszönhetően három éve bekerült a horgászok nagy táborába, s ha ideje engedi, áztatja a zsinórt a Tiszában vagy valamelyik tóban. Nagy zsákmánnyal még nem dicsekedhet, azonban ami késik, nem múlik... Köszönet a segítségért Tiszavasvári, Miskolc (KM) - Megcsúszott a kanyarban és árokba borult egy cementszállító kamion pénteken a kora délutáni órákban Tiszavasvári közelében. A mentés és a forgalomkorlátozás órákig tartott a baleset után - adtuk hírül szombati lapunkban. Még aznap délután telefonon kereste meg szerkesztőségünket a balesetet szenvedett kamion vezetője, Tóth Tibor. A miskolci férfi elmondta: lapunk hasábjain keresztül szeretne köszönetét mondani a nyírteleki Fekete Józsefnek és Maggyák Zoltánnak a segítségért. Hozzátette: a baleset után hiába próbáltak kollégájával együtt segítséget kérni az arra közlekedőktől, senki nem állt meg, pedig láthatták, bajban vannak. Hosszú idő telt el így, mikor végre közeledett a segítség, a piros Ladában utazó két nyírteleki férfi személyében. Ők hívták ki mobiltelefonon a tűzoltókat és a rendőröket is. Mentőre szerencsére nem volt szükség, mert személyi sérülés nem történt. INTERNET-TUDNIVALÓK Egy kattintással olvasható a teljes szöveg Webhelynek vagy website- nak nevezi a szakirodalom az összetartozó weboldalakat: például egy újság weboldaláit vagy egy cégről szóló információk összes oldalát. Egy webhelynek saját webcíme van (URL), ha meg akarjuk nézni az oldalt, ezt kell beírnunk böngészőprogramunkba. Kereshetünk Ahogy az újság oldalai, a weboldalak is alapvetően szöveget-és képeket tartalmaznak: információt hordoznak, ezek befogadását könnyítik meg a különféle hivatkozások, díszítések, kiemelések, ábrák. A weboldalak nem mindig hasonlítanak egy újságcikkre, sqk- kal inkább egy lexikon szócikkeinek felsorolására. Elképzelhető, hogy egy-egy cikknek csak az első néhány sora látszik, ebből az olvasó eldöntheti, érdekl-e az adott írás, és ha a válasz igen, akkor egy további kattintással már olvashatja is a teljes szöveget. Az adatbázisok legfőbb jellemzője, hogy nemcsak sorról sorra lehet olvasni tartalmukat, de kereshetünk is bennük — a hagyományos lexikonok lapozgatása helyett azonban itt elég beírnunk a keresett adat legfontosabb jellemzőjét, például a telefontulajdonos nevét, s megkapjuk a hozzá (gyakori név esetén a hozzájuk) tartozó többi adatot - a példánál maradva a telefonszámokat. Egy internetes keresőprogram megadhatja az általunk keresett szavakat tartalmazó weboldalak felsorolását. Rádió, tévé Egyre gyakoribb, hogy a weboldalak képei megmozdulnak, a számítógép hangszórói megszólalnak, és zene, vagy akár egy rádió adása szólal meg. Nem biztos ugyan, hogy színes-szélesvásznú- hifi minőségben, (ez a jelenleg használt technológiák által biztosított átviteli sebesség miatt még nem lehetséges), de már a legtöbb nagyobb magyar rádióállomás vagy az egyik tévétársaság híradói is ott vannak a weben. Sőt, csak az interneten működő tévéállomás is született már. A régebbi verziójú böngészők csak segéd- programok (plugin-ek) alkalmazásával képesek ezek továbbítására. Ami a World Wide Web-et megkülönbözteti minden más médiától, az az interaktivitás: nem vagyunk a passzív befogadó szerepére kárhoztatva. Bármikor eldönthetjük, hogy belehallgatunk egy zenekar legújabb felvételébe, vagy inkább elolvassuk a rá vonatkozó kritikákat, esetleg a koncertnaptárban keresgélünk, csak ki kell választanunk a megfelelő linket. Rajongói klub Beiratkozhatunk a rajongói klubba egy űrlap kitöltésével, vagy hozzáfűzhetjük véleményünket a többiek megjegyzéseihez. Az űrlap a weben éppen olyan, mint a való világban: miután kitöltöttük rubrikáit, el kell küldenünk azt az űrlap kibocsátójához. Kezelése egyszerű: a rubrikákba a Tab billentyűvel léphetünk (vagy az egérrel belekattinthatunk), ha végeztünk, meg kell nyomni az Elküldés (angolul legtöbbször Submit) gombot. Ezután küldeményünket nyugtázzák, majd visszaléphetünk az űrlapot feldolgozó oldalra, ahol rendszerint üyenkor már saját hozzászólásunk is ott van. Ha mégsem, nyomjuk meg bátran a „frissítés” gombot.
