Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-06 / 31. szám

2001. február 6., kedd KefetW HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Olcsó vásár A Vöröskereszt megyei szer­vezete olcsó vásárt szervez február 6-án 10- től 17 óráig a Bujtosi Szabadidő Csarnok­ban. □ Fogadóóra Lakatos András országgyűlé­si képviselő február 6-án 10 órától Besztere- cen a polgármesteri hivatalban, 14 órától Ti- szateleken a polgármesteri hivatalban tart fogadóórát. □ Helyreigazítás Szent Balázs-áldásban részesültek vasárnap mindazok a katoliku­sok, akik a szentmiséket követő szertartás­ban részt akartak venni. A nyíregyházi római katolikus társszékesegyházban dr. Váradi Jó­zsef pápai protonotárius (nem patrónus, ahogyan ez hétfői lapunkban szerepelt) vé­gezte a balázsolást. □ Gazdaságelemzés Magyarország gaz­dasági helyzetének elemzése címmel tarta­nak fórumot február 8-án 13.30 órától a Bencs Villában. A találkozó vendége: Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Rt. tu­dományos főmunkatársa. Egyre több az egyedülálló Nyíregyháza (Malakucziné Póka Mária) - Az egyedüllét, mint életforma terjedé­se és a nagyszámú megözvegyülések miatt egyre több az egyedülálló. Az 1996. évi mikrocenzus idején Magyaror­szágon több mint egymillió egyszemélyes háztartást regisztráltak. Az egyedülállók 3,7 százaléka, mintegy 37 ezer ember a megyé­ben él. Ez az arány mérsékeltnek tekinthe­tő, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága az ország népességének 5,7 százalékát adja. Kedvező az is, hogy számuk 1990. évi nép- számláláshoz mért növekedése jóval szeré­nyebb 2 százalék volt, mint országosan 7 százalék. Ugyanakkor az egyedülállók országosnál lényegesen nagyobb része, 61 százaléka öz­vegy, akik zöme a gyengébb nemhez tarto­zik. Mindez a megye férfilakosságának igen kedvezőtlen halálozási viszonyait tükrözi. Szabolcs-Szatmár-Bereg fiataljai viszont az országosnál kisebb gyakorisággal válaszét ják a nőtlen, hajadon életformát, főként a nők, akiknél inkább a párválasztás időbeli kitolódása jellemző. Emiatt a megyében az egyedülállók körében az országosnál mérsé­keltebb a fiatalok aránya. A legfeljebb 24 éves egyedülállók a megye egyszemélyes háztartásainak 3,6, országosan 5,1 százalé­kát adják. TUSKÉS SAROK Tüske nélkül Marik Sándor____________________________________ ^Tézzenek ki Kabalásra, most teszik tönkre a majálisparkot, talán meg lehetne még állítani a rombolást, teherautókkal törmeléket hordanak oda. Mi lesz így a szép vidékből? - tette fel a kérdést egy ked­ves olvasónk. Annyi mindent lát-hall az ember; mind­járt meg akartunk győződni a valóságról. Látszik a képen: valóban elszomorító a lát­vány. Kiderült azonban, hogy csak átmeneti­leg. Ugyanis ezúttal kivételesen van gazdá­ja a törmeléknek: engedéllyel terasz épül majd a vendéglátóhely elé, az alapba kell a törmelék. A tulajdonos ígéri, tavaszra sem­mi sem marad az ijesztő halmazból. Reméljük, valóban így lesz. Most nem volt alapos az aggodalom, mégis megértjük a segítségért telefonálót, többször van ok az aggodalomra, mint a happy endre. Tényleg ijesztő Sipeki.Péter felvétele Az élők emlékeire hagyatkozhatnak Egy biztos: Ma^y^ határa ádáz csaták színtere volt a második világháborúban Bánfalvi István és Málik Zoltán a magyar katonai emlékműnél a ma- gyi temetőben A szerző felvétele Magy (KM - Gy. L.) - A Tartalé­kos Katonák Szövetségének megyei szervezete szeretne emlékművet állítani azoknak a magyar katonáknak, akiket 1944 őszén ádáz csaták után mészároltak le a magyi a nyárfaerdönél és tömegsírok­ba temették őket. Erről Bánfalvi István, a megyei szervezet tagja tájékoztatta szer­kesztőségünket, aki hozzátette, hogy több mint kétszáz hősi ha­lottról van tudomása. Szovjetek helyett németek Málik Zoltán, Magy polgármeste­rével megkerestük az egyik legna­gyobb csata színhelyét, illetve a temetőben a tömegsírokat.- Az biztos, hogy a Petőfi utca végén, a Rubóczki-dombon ötven­két magyar határőr-csendőrt sza­bályosan lemészároltak, kivégez­tek. Ugyanis a szovjetek igyekez­tek hadifoglyokat nem ejteni. De nem is hagyták fogságba esni ka­tonáikat. Sebesültjeiket, sőt, ha­lottaikat is igyekeztek magukkal vinni. A Magy környéki csaták­ban mintegy háromszáz halottjuk volt, akiket magukkal vittek, csak három maradt itt. Tudomá­sunk szerint egy - talán nyírder- zsi - katona túlélte a kivégzést, értesítette hozzátartozóit, akik ér­te is jöttek.- Amikor a németek 2000. au­gusztus 18-án feltárták a szovjet katonai emlékművet, meglepetés­sel tapasztalták, hogy alatta nem orosz, hanem német és magyar katonák földi maradványait talál­ták. A németek elvitték sajátjai­kat - harmincegy tetemet - a bu­dapesti közös sírkertbe. A közös sírban a németeken kívül talált ötvenegy magyar határőr-csendőr földi maradványai továbbra is ott nyugszanak. Ezenkívül a magyi temetőben a magyar katonák em­lékműve alatt nyolcán alusszák örök álmukat, akikről szintén nem tudunk semmi közelebbit. Egy szemtanú Lőrinczy László, aki Besenyődön él, és a háborúban hegyivadász volt Rahónál, majd Galíciában, Tordánál sebesült meg, ahonnan nagy viszontagságok közepette jött haza. Ő így emlékszik vissza az eseményekre:- Negyvennégy október 22-én jöttem haza, az a hír fogadott, hogy már voltak itt az oroszok. Október 25-26-án megjött a székely vadászhadosztály, körbezárták Apagyot és Magyot is. Huszonhe- tedikén Magynál óriási ütközet volt, ami után sok magyar határ­őr-csendőrt, német katonát agyon­lőttek. Később bevonultam a Dálnoky-féle hadseregbe Baktán. Negyvenöt nyarán volt exhumá­lás. Volt, akinek a rokona a dögcé­dula alapján azonosítani tudta a holttestet, az el is vitte. Én úgy tu­dom, hogy a Kiserdőnél 58-59 -en • voltak eltemetve, a magyi folyón túl meg kétszáznál is többen.- A nyolcvanas évekig rendsze­resen jöttek az oroszok megkoszo­rúzni a hősi emlékművet, aztán elmaradtak. A német hadisírgon- dozók a feltárás után aztán elvit­ték az övéiket, akiket a szovjet katonai emlékmű alatt találtak. Nincs fogódzó Sajnos, nagyon kevés fogódzónk van arról, hogy kik nyugszanak a tömegsírokban, hiszen - ahogy Bene János muzeológustól meg­tudtuk -, a Magyar Honvédség Központi Irattárában a magyi tö­megsírokról, illetve az exhumálá­sokról nem talált dokumentumo­kat. Ezért aztán jobbára csak a még élők emlékezetére hagyat­kozhattunk. ARCKÉP Buczkó István cipőjavító Tiszavasvári (KM - M. M. L.) - Igencsak meglepődnek azok, akik irodalmi olvasmányuk alapján „öreg Csoszogiként” képzelik el Tiszavasváriban a református templomhoz vezető egyik utcácskában a kis cipőja­vító műhely suszterét. Odabent ugyanis egy kedves fiatalem­ber áll készen arra, hogy meg­javítsa az elszakadt cipőket, csizmákat. A „beteg” cipők gyógyítója, Buczkó István Nagykállóban fejezte be az általános iskolai tanulmányait, majd a nyíregy­házi 107. Számú Ipari Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Inté­zetben tanulta meg a cipész szakma fortélyait. A szakmun­kás-bizonyítványt 1989-ben sze­rezte meg, s a nyíregyházi ci­pőipari szövetkezetnél helyez­Buczkó István A szerző felvétele kedett el. Nemsokára azonban a leépítések az ő munkakörét is érintették, s meg kellett vál­nia a vállalattól. Néhány évig a munkanélküliek keserű kenye­rét ette, amikor egyszer csak felfigyelt egy álláshirdetésre: egy nyíregyházi székhelyű cég Tiszavasváriba keresett cipőja­vítót. Többen is jelentkeztek az állásra, végül a cég vezetői ne­ki szavaztak bizalmat. Mindez 1993 márciusában történt.- Már középiskolás korom­ban megszoktam az ingázást, hiszen minden nap bejártam Nagykállóból Nyíregyházára. Tiszavasvári sincs sokkal messzebb. Az autóbuszjáratra nem panaszkodhatom, hiszen reggel negyed nyolckor érke­zem meg ide, délután pedig fél hat körül indulok haza - feleli arra a kérdésre, hogy mennyi­re fárasztó a kijárás. - Kiala­kult már egy állandó ügyfél­kör, de nagyon sokan jönnek a környező falvakból is. Mire be­vásárolnak, addigra megjaví­tom a lábbeliket, illetve mivel kulcsmásolással is foglalko­zom, elkészítem a kulcsokat. Szabad idejében moziba jár Buczkó István, valamint a csa­ládtagokat látogatja meg Nagy­kállóban és Kisvárdán. A tisza­vasvári barátoknak köszönhe­tően három éve bekerült a hor­gászok nagy táborába, s ha ide­je engedi, áztatja a zsinórt a Ti­szában vagy valamelyik tóban. Nagy zsákmánnyal még nem dicsekedhet, azonban ami ké­sik, nem múlik... Köszönet a segítségért Tiszavasvári, Miskolc (KM) - Megcsúszott a kanyarban és árokba borult egy cementszállító kamion pénteken a kora délutá­ni órákban Tiszavasvári közelé­ben. A mentés és a forgalomkor­látozás órákig tartott a baleset után - adtuk hírül szombati la­punkban. Még aznap délután telefonon kereste meg szerkesztőségünket a balesetet szenvedett kamion vezetője, Tóth Tibor. A miskolci férfi elmondta: lapunk hasábjain keresztül szeretne köszönetét mondani a nyírteleki Fekete Jó­zsefnek és Maggyák Zoltánnak a segítségért. Hozzátette: a baleset után hiába próbáltak kollégájá­val együtt segítséget kérni az ar­ra közlekedőktől, senki nem állt meg, pedig láthatták, bajban vannak. Hosszú idő telt el így, mikor végre közeledett a segít­ség, a piros Ladában utazó két nyírteleki férfi személyében. Ők hívták ki mobiltelefonon a tűzol­tókat és a rendőröket is. Mentő­re szerencsére nem volt szükség, mert személyi sérülés nem tör­tént. INTERNET-TUDNIVALÓK Egy kattintással olvasható a teljes szöveg Webhelynek vagy website- nak nevezi a szakirodalom az összetartozó weboldalakat: például egy újság weboldaláit vagy egy cégről szóló információk összes ol­dalát. Egy webhelynek saját webcíme van (URL), ha meg akarjuk nézni az oldalt, ezt kell beírnunk böngé­szőprogramunkba. Kereshetünk Ahogy az újság oldalai, a weboldalak is alapvetően szöve­get-és képeket tartalmaznak: in­formációt hordoznak, ezek befo­gadását könnyítik meg a különfé­le hivatkozások, díszítések, kie­melések, ábrák. A weboldalak nem mindig ha­sonlítanak egy újságcikkre, sqk- kal inkább egy lexikon szócikkei­nek felsorolására. Elképzelhető, hogy egy-egy cikknek csak az első néhány sora látszik, ebből az ol­vasó eldöntheti, érdekl-e az adott írás, és ha a válasz igen, akkor egy további kattintással már ol­vashatja is a teljes szöveget. Az adatbázisok legfőbb jellemzője, hogy nemcsak sorról sorra lehet olvasni tartalmukat, de kereshe­tünk is bennük — a hagyományos lexikonok lapozgatása helyett azonban itt elég beírnunk a kere­sett adat legfontosabb jellemzőjét, például a telefontulajdonos nevét, s megkapjuk a hozzá (gyakori név esetén a hozzájuk) tartozó többi adatot - a példánál maradva a te­lefonszámokat. Egy internetes ke­resőprogram megadhatja az álta­lunk keresett szavakat tartalmazó weboldalak felsorolását. Rádió, tévé Egyre gyakoribb, hogy a web­oldalak képei megmozdulnak, a számítógép hangszórói megszólal­nak, és zene, vagy akár egy rádió adása szólal meg. Nem biztos ugyan, hogy színes-szélesvásznú- hifi minőségben, (ez a jelenleg használt technológiák által bizto­sított átviteli sebesség miatt még nem lehetséges), de már a legtöbb nagyobb magyar rádióállomás vagy az egyik tévétársaság hír­adói is ott vannak a weben. Sőt, csak az interneten működő tévé­állomás is született már. A régeb­bi verziójú böngészők csak segéd- programok (plugin-ek) alkalmazá­sával képesek ezek továbbítására. Ami a World Wide Web-et meg­különbözteti minden más médiá­tól, az az interaktivitás: nem va­gyunk a passzív befogadó szerepé­re kárhoztatva. Bármikor eldönt­hetjük, hogy belehallgatunk egy zenekar legújabb felvételébe, vagy inkább elolvassuk a rá vo­natkozó kritikákat, esetleg a kon­certnaptárban keresgélünk, csak ki kell választanunk a megfelelő linket. Rajongói klub Beiratkozhatunk a rajongói klub­ba egy űrlap kitöltésével, vagy hozzáfűzhetjük véleményünket a többiek megjegyzéseihez. Az űr­lap a weben éppen olyan, mint a való világban: miután kitöltöttük rubrikáit, el kell küldenünk azt az űrlap kibocsátójához. Kezelése egyszerű: a rubrikákba a Tab bil­lentyűvel léphetünk (vagy az egérrel belekattinthatunk), ha vé­geztünk, meg kell nyomni az El­küldés (angolul legtöbbször Submit) gombot. Ezután küldemé­nyünket nyugtázzák, majd vissza­léphetünk az űrlapot feldolgozó oldalra, ahol rendszerint üyenkor már saját hozzászólásunk is ott van. Ha mégsem, nyomjuk meg bátran a „frissítés” gombot.

Next

/
Thumbnails
Contents