Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

2001. február 28., szerda Kelet«; hazai tájon 4. oldal HÍREK □ Alakuló ülés A demecseri Sporthorgász Egyesület alakuló közgyűlését március 1 -jén (csütörtökön) 16 órától tartja a helyi művelő­dési házban. A tervek szerint a demecseri horgásztó március 15-én nyílik. □ Ha szerda, akkor... A nyíregyházi Csa­ládsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, vala­mint a Tesco Áruház együttműködése kereté­ben ezentúl minden szerda délelőtt a szu­permarket gyermekmegőrzőjében szakem­berek foglalkoznak az 1-6 év közötti gyere­kekkel. □ Véradás Ma a Csengeri Cipőgyárban 9 és 14, a Tiszakerecsenyben, az általános isko­lában 14 és 16, Túrricsén, az orvosi rendelő­ben 8 és 12 óra között tarthatják karjukat az önkéntes véradók. Borverseny Ecseden Nagyecsed (KM) - Most eldől, ki a legügyesebb borosgazda Nagyecse- den! Március 5-én rendezi meg a kert­barátklub a házi borversenyt a helyi művelődési házban. A zsűri a helyszínen 12 óráig fogadja a bor­mintákat, amelyek vizsgálatát délután két órakor kezdik meg. Az eredményhirdetés­re sem kell sokat várni: 16 órakor kiderül, ki hozta a legfinomabb nemes nedűt. Ezt követően baráti beszélgetés és vacsora köz­ben mindenki megkóstolhatja a borokat, egyetértve vagy éppen vitába szállva a zsű­ri döntésével. Pernyák az űj elnök Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - A megyei tűzoltószövetség legutóbbi választmányi ülésén a megüresedett elnöki posztra Per­nyák Sándor tűzoltó ezredest választotta. Az elnökség új tagja Erdei Attila, tiszavas- vári tűzoltóparancsnok. A felügyelő bizott­ság elnöke továbbra is Hajnal András, Ti- szabercel polgármestere, új tagja pedig Wermeser Károly, a Tempo Loki elnöke. A szövetség választmánya legfontosabb feladatának tartja, hogy a csengeri, vásá- rosnaményi, a fehérgyarmati és a rakama- zi önkéntes tűzoltó-egyesületet kiemelten támogassa. Ezek a térségek fehér foltok, és az önkéntesekre nagy teher hárul, hiszen 20-25 perc is eltelik, míg a legközelebbi hi­vatásosok a helyszínre tudnak érkezni. TUSKÉS SAROK Mi lesz Maria Isabellel? Horányi Zsuzsa Tomateremnyi, egylégterű szerkesztősé­günk teljes sötétségbe borult, a mindig vib­ráló monitorok is kikapcsoltak. Se gyer­tyánk, se tartalék energiaforrásunk nem lévén, ültünk a feketeségben. Senki sem örül az áramszünetnek, de a hírügyeletes - aki hétfőtől péntekig fogad­ja a szerkesztőségbe érkező észrevételeket, panaszos telefonokat - különösen szomo­rú, ha pénteken este hat órakor dolgavége- zetlenül, tétlenül kell ücsörögnie. Már éppen azon gondolkoztam, türelme­met akarják próbára tenni ezzel a helyzet­tel is, hiszen többször jutott eszembe né­hány hívásnál, bizonyára valamely felette­sem utasítására tesztelni akarják: minden esetben készséges és udvarias maradok-e tisztelt olvasóinkkal. Bevallom, csak ez az eshetőség tartott vissza attól, hogy ne csap­jam le a kagylót, mikor egy morcos hangú férfi vélt vagy valós sérelmeit akarta az ép­pen aktuális hírügyeletessel megosztani, majd végül nyomdafestéket nem tűrő, egymásbafonódó káromkodásözönnel fejez­te be mondandóját. Kitartottam, végighall­gattam birkatürelemmel. De az már ne­kem is sok volt, valósággal sokkot okozott, hogy az áramszünet kellős közepén azért dühödtek fel a telefonálók, mert a kábelte­levízió is szünetelt, így nem tudhatták meg: mi lesz Maria Isabellel. Nem adományt, figyelmet kérnek Miért kell élete végéig törlesztenie annak, aki tanult ember akar lenni? Jelentkezzen, aki valamilyen segítségre szorul, gyerekek! Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - SzJ.j - Na és mi lesz a gyerekekkel? Ez az aggodalom vezette azo­kat, akik tavaly megalakítot­ták Nyíregyházán A Gyerme­kek Jogaiért Egyesületet. Nem pénz- és adománygyűj­tésre rendezkedtek be, mint sokan mások, hanem a köz­vélemény figyelmét szeret­nék felkelteni. A megye területén élő gyerekek sorsa aggasztja a tagokat, ezért az ő védelmükre szegődtek. Nyíri Ferencné a társadalmi szervezet elnöke, aki munkanélküli, maga négy gyermeket nevel, ketten fő­iskolai hallgatók. Személyesen naponta éli tehát át a nehéz hely­zetben élő családok sorsát. Nincs miről lemondani Szerinte a gyermekek joga tör­vényben, nemzetközi egyez­ményben, papíron biztosított, de nem érvényesül a gyakorlatban. A gyerekekkel nem szabad min­dent! - fejezi ki határozottan és szenvedélyesen véleményét. Úgy véli, egyre több gyermeket neve­lő család már nem tud tisztes­ségesen megélni, már nincs ugyanis miről lemondaniuk a szülőknek, hogy a gyermekek jo­gait érvényesíteni tudják. Az egyesület úgy véli: kezde­ményezni kell a gyerekek esély- egyenlőségének (nem növelését, hanem) megteremtését, ehhez szükséges persze a megfelelő el­látórendszer is. Túl sok a gyere­kekre leselkedő veszély, az egészséges fejlődést akadályozó tényező, ugyanis hiába köteles­sége a szülőnek a gyerekről gon­doskodás, s megvan ehhez a jó szándéka, akarata, a feltételek mégis sok esetben hiányoznak - s erről nem az apa, az anya tehet. A gyermekjogi egyesület, ha rajta múlna, áfamentességet biz­tosítana például olyan eszközök esetében, amik az oktatáshoz, az iskolai tanulmányokhoz nélkü­lözhetetlenek, emelné a segélye­zési alapot, hogy azok is támoga­táshoz juthassanak, akik az adó­jóváírást nem tudják érvényesí­teni. Sürgetik a családi pótlék emelését legalább a nyugdíjemel­kedések százalékával. Nem árta­na - vallják -, ha az egyik oldal­ról a humánum, a másik oldal­ról pedig a pedagógiai ártalmak csökkentése miatt a tanítók, tanárok nyugdíjkorhatárát visszaállítanák az eddigi, alacso­nyabb szintre. Csatlakozókra számítanak Helyesnek tartanák, ha az állam a felsőoktatási tanulmányok ide­je alatt a hallgatók egészségügyi ellátását ingyenesen biztosítaná. Kifogásolják a diákhitel csalóka voltát. De nem csak azért, mert akik ugyanis a tanuláshoz hitelt kénytelenek felvenni, azok a la­káshoz jutásnál hátrányba ke­rülnek, ha újabb tartozást mu­száj a nyakukba húzni. Miért kell élete végéig törlesztenie an­nak, aki tanult ember akar len­ni? - teszi fel a jobb híján költői kérdést Nyíriné. Az egyesület további csatlako­zókra számít, olyanokat vár, akik egyetértenek gondolataik­kal - ezeknek talán mottója is le­hetne az elnöknő másik kételye: van-e ma olyan, amit József Atti­la nem írhatna meg? Különös te­kintettel - szimbolikusan szólva - a libasültre... Bagaméri Árpád iparos vezető Nyírbátor (KM - GB) - A nyír- bogáti villanyszerelő szerette volna, ha miként ő, aki a szak­mai ranglétrán lépett egyet ci­pészmester édesapjához ké­pest, a fia is többre viszi nála. Mivel a 60-as években a rádió- és tv-szerelő szakma rendkívül divatos volt, s a fiatal Bagamé­ri Árpádot gyerekkorától érde­kelte az elektronika, nem volt kérdéses, mit választ. Nem is volt gond az érettsé­gi utáni budapesti mesterénél, akihez 2 évre tanulónak adta a család, hiszen kisebb javításo­kat az első perctől rá lehetett bízni. 1969-et Írtak, amikor ha­zajött Nyírbogátra és a kicsit nehezen megkapott működé­si engedéllyel kisiparosként kezdte keresni kenyerét. Há­rom községben javított min­dent, ami elektromos árammal kán kifejlődött az a alkatrész­kereskedelem, amellyel jelen­leg szinte kizárólag foglalkozik a család. Fia háztartási-, és hű­tőgépszerelő lett, de ma már ő is a pult mögött áll, miként az eredetileg fodrász felesége. Utóbbi az otthoni üzletben, az előbbi pedig a Mátészalkán nyitott boltban segít a családfő­nek, aki számítógép ide, anyag­nyilvántartó softwer oda, na­gyon sok időt kénytelen tölteni a mintegy 7 ezer féle árucikk folyamatos figyelemmel kíséré­sével, a raktárkészlet utánpót­lásával. Negyedéves egyetemis­ta lánya közgazdásznak tanul, ő nagy segítségére lehet majd ezen a téren 52 éves édesapjá­nak. A vállalkozás mellett Baga­méri Árpád mindig tudott időt szakítank a társadalmi mun­kára. A KIOSZ, majd 1990-től az IPOSZ munkájában mióta önálló kisiparossá vált, részt vesz. Korábban választmányi tagként, 1986-tól pedig mint a Nyírbátori Ipartestület elnöke igyekszik minél többet tenni a környék' iparos társadal­máért. Bagaméri Árpád a szerző felvétele működött. Televízió akkor ügy 300 darab lehetett a körzeté­ben, most pedig alig van csa­lád, ahol ne lenne legalább egy készülék. Akkoriban az alkatrész-be­szerzés volt óriási gond, mivel a maszekoknak nem adtak. A fővárosi tanulóéveknek kö­szönhetően tudta, hol juthat a minden szerelő számára nélkü­lözhetetlen mütyürökhöz. Ha már magának vett, hozott má­soknak is. Ebből aztán lassacs­Jobboldali politizálás Nyíregyháza (KM) - Két jeles közéleti személyiség tart lakos­sági fórumot március elsején, csütörtökön 18 órától Nyíregy­házán, a Szarvas utca 1-3. szám alatti irodaház előadótermében. Dávid Ibolya, az Magyar Demok­rata Fórum elnöke, igazságügyi miniszter A jobboldali konzerva­tív értékrend, a tisztességes poli­tizálás címmel, Pusztai Erzsébet, az MDNP elnöke pedig a jobbol­dali keresztény politizálás cím­mel tart előadást. Polgármestert választanak Botpalád (KM) - Időközi pol­gármester-választás lesz Botpa­ládon március 4-én, vasárnap. A szatmári település közel öt­száz választópolgára reggel hat­tól este hét óráig járulhat az ur­nához. Három jelölt közül választhat­nak: Gyurkó András, Irényi Zol­tán, Varga Bertalanná egyaránt függetlenként indul. Kurzus és koncert Pavlovits Dávid gitárművész­zeneszerző (jobbra) szakmai kurzuson foglalkozott kedden a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zenei tagozatán ta­nuló gitár szakos növendékekkel. Képünkön Szakonyi Viktor másodéves hallgatónak magyaráz. Este koncertet is adott a szegedi vendég M. Magyar László felvétele Támogatják a továbbtanulást Nyíregyháza (KM) - A nyíregy­házi Rászoruló Hallgatókért Köz- alapítvány (Nyíregyháza, Kos­suth tér 1.) azoknak a nehéz anyagi körülmények között élő, tehetséges, jó tanulmányi ered­ményű, első diplomát szerezni szándékozó fiataloknak kíván se­gíteni, akiknek családjuk anyagi támogatása, helyzete megren­dült, tanulmányaik folytatása így bizonytalanná vált, esetleg emiatt félbe is szakadna. Sajnos, nagyon sok ilyen nehéz sorsú fiatal él a megyeszékhelyen. A közalapítvány, amely ado­mányokból, az adófizetők által felajánlott egy százalékokból tartja fenn magát, évente kétszer hirdet pályázatot, az idei elsőt most. Kérelmet adhat be minden olyan, minimum öt éve nyíregy­házi állandó lakóhellyel rendel­kező, az ország bármely állami­lag elismert, diplomát adó felső­fokú intézményének alapképzés­ben részt vevő hallgató, akinek jó a tanulmányi eredménye. A szerény anyagi helyzetben lévő fiataloknak a kérelem mellé csa­tolniuk kell az iskolalátogatási igazolást, a tanulmányi ered­ményt dokumentáló irat másola­tát, az egy főre jutó családi jöve­delem-, illetve az eltartók kerese­ti igazolását. A pályázatokat legkésőbb március 2-áig kell postára adni. (Csak postán feladott kérelmeket fogadnak el!) A kuratórium kéri: aki 2000- ben már kapott támogatást, ne nyújtson be pályázatot, mert szűkösek az alapítvány anyagi lehetőségei. A kuratórium fenn­tartja a jogot, hogy a szociális körülményeket helyszíni látoga­tás során ellenőrizze. A pályázók a kuratórium döntéséről írásban értesülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents