Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-27 / 49. szám
2001. február 27., kedd Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Szíven ütött egy tény, amikor a megyei közgyűlésről tudósítottam: idén a költségvetési intézményekben dolgozók harminc százalékának, jövőre negyvenöt százalékának ki kell pótolni a fizetését, hogy elérje a negyven, egy év múlva az ötvenezer forintot; a kórházak esetében ez az arány meghaladja az ötven, illetve hatvan százalékot. Ha az utóbbit átfordítjuk a gyakorlatba, a kórházakban dolgozók több, mint fele hónap végén 30 800 forintot találna a borítékjában - ha nem volna valamilyen levonása; a negyvenezer forintos minimálbér nettóban ugyanis éppen ennyit jelent. IVIondhatnánk erre azt, milyen nagy eredmény és milyen sok embert érint, hogy a kormány idén is, jövőre is tízezer forinttal emeli a legalacsonyabb béreket. Hozzátehetnénk azonban, reménytelenül kevés ez a pénz ahhoz, hogy valami felzárkózásfélét mutasson a fejlettebb világhoz. Más oldalról megközelíthetnénk akként is, hogy már ez is kibúvókra ösztönző teher a munkaadóknak. Majdhogynem csapdahelyzet. A személyes érintettséghez azonban itt csatlakoznak a makrogazdasági mutatók. Mostanában sok helyütt idézik az Európai Unió statisztikai hivatalának adatait: az egykori szocialista országok közül Magyarországon a leggyorsabb a nemzeti jövedelem növekedése. Ugyanakkor tavaly például alig másfél százalékkal nőttek a reálkeresetek, kevesebbel, mint egy esztendővel korábban. A nemzeti jövedelem ugyan már elérte a rendszerváltozás előttit, ám a reálbérek még mindig tizenhat százalékkal alacsonyabbak. Azaz miközben a munka intenzitása ma már messze nem hasonlítható össze a korábbival, egy magyar munkavállaló reálértékben átlagosan mégis hatodával kevesebbért dolgozik, mint 1989-ben. Ha az ember ilyet hall, jól teszi, ha nem a svéd jövedelmekre gondol. Az már persze vérmérséklet kérdése, mit szól, ha megnézi a hozzánk közeli országok tavalyi bruttó átlagkereseteinek táblázatát, s azt látja: a cseh vagy lengyel munkavállaló is harminc, ötven százalékkal többért dolgozik. Bizony, a politikusok, a gazdasági élet irányítói má- • sutt sem alusszák Csipkerózsika-álmukat. Ezzel, persze, nem a negyvenezres mini- • málbért akarom lebecsülni. Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája HÍREK □ Véradás Ma Leveleken, az egészségházban (ide várják a besenyődieket is) 8 és 15, Gégényben, a művelődési házban 8 és 13, Fehérgyarmaton a véradó állomáson 8 és 12 óra között szervez véradást a Vöröskereszt. □ Kihelyezett ügyfélszolgálat A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ma 9 órától Fehérgyarmaton (Kossuth tér 6.), Mátészalkán (művelődési központ). Kisvárdán 7.30-tól (családsegítő) tart kihelyezett ügyfél- szolgálatot Minta a gyarmati kistérség Saját erőből és állami segítségtől gerjed a fejlődés motorja Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - A rendszerváltás előtt a megyékre, majd a kilencvenes években a településekre készült gazdasági koncepciók építkezését megváltoztatta a mostani gazdasági kormányzat. E szerint a gazdasági fejlődés alapegységei a következő tíz évben a kistérségek lesznek. A Szé- chenyi-tervet kidolgozó Gazdasági Minisztérium (GM) szerint attól lett kerek egész a legnagyobb magyarról elnevezett nemzeti gazdaságfejlesztési terv, hogy abban a gazdasági fejlődés egységei már a kistérségek, amelyekből összeállhatnak majd a régiók. Matolcsy György gazdasági miniszter a napokban mintaértékűnek nevezte a GM-be már 2000- ben eljuttatott csurgói, fehér- gyarmati, mórahalmi, veresegyházi és pápai kistérségi gazdaságfejlesztési programot, amelyek mindegyike 30-40 települést, 50-70 ezer embert érint. E programok közös vonása, hogy saját maguk keresték meg azokat a kitörési pontokat, amelyekre építve saját erőből, önkormányzati és állami segítséggel beindíthatják a fejlődés motorját. Utolsó negyedben Továbbá az is közös sajátosságuk, hogy van mögöttük vállalkozói szándék, a saját erő és a települések, vállalkozók és önkormányzatok összefogására alapoz. A megye keleti részén és az ország Ukrajnával szomszédos határán fekvő kistérséget az aprófalvak túlsúlya jellemzi, ahol az egy településre jutó átlagos népességszám nem éri el az ezer főt. A fehérgyarmati kistérség alapvetően agrárvidék, ahol a lakosság meghatározó hányada él a mezőgazdaságból. A mezőgazdasági vállalkozások száma az elmúlt években jelentősen növekedett, ezen a téren a kistérség az országos rangsorban a 19. helyen áll. Pozíciója kedvezőnek mondható az 1999-ben épített lakások arányát, valamint a kiskereskedelmi boltok ezer lakosra jutó számát tekintve is. Előbbi téren a 11., utóbbiban a 33. helyen áll az országban. Több rossz mint jó Az utóbbi években az országos átlagot meghaladó lakásépítések kezdődtek a térségben, így a kistérség a lakásépítések területén 119 helyet lépett előre. Jelentősen javult pozíciója a tartós munkanélküliek arányában - itt 86 helyet avanzsált -, valamint a mezőgazdasági vállalkozások 1000 lakosra jutó számában is, ahol 66 helyet lépett előre. Ami viszont a fenti pozitívumokat is képes háttérbe szorítani, hogy a fehérgyarmati kistérség pozíciója a vizsgálatba vont mutatók egyharmadánál(l) romlott az elmúlt években. E mutatók közül is kiemelhető az 1000 lakosra jutó telefonos főállomások száma, ahol 47 hellyel zuhant vissza a kistérségek országos rangsorában, a vendégéjszakák száma ahol 35 hellyel került hátrébb, valamint a csatornázottság, amelyben 30 helyet esett vissza a szatmári város környéki kistérség. Falu- és városszépítés A térség hátrányos gazdasági helyzete tette szükségessé, hogy a 30 település önkormányzata megalakítsa a Felső-Tisza Vidéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulást. Feladata, hogy a hozzá tartozó településeket a szükséges információval ellássa, illetve koordinálja az egységes fejlesztési elképzeléseket.- A kistérség a lovas-, a kerékpáros-, a gyógy-, a vallási, a falusi, a vízi és a vadászturizmus fejlesztésére összpontosít - mondta el érdeklődésünkre Gazsó Edit kistérségi menedzser. - Előtérbe helyezzük a falu, illetve városkép folyamatos szépítését, a szolgáltatások minőségi javítását és bővítését, hogy minél több turista találja vonzónak térségünket.- A turisztika mellett elengedhetetlenül fontos a térségben az energiatakarékossági szemlélet kialakítása, valamint az intézmények energiamegtakarítási projektjeinek megvalósítása. Ezek az elképzelések szervesen kapcsolódnak a Széchenyi Terv programjaihoz. Megvalósulásuk a kistérség nagymértékű fejlődését, az itt élők életszínvonalának jelentős mértékű javulását eredményezné. Zrínyisek külföldön Nyíregyháza (N. L.) - Mozgalmas tavaszra készülnek a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium tanárai és diákjai. Pintér Miklós igazgató elmondta: ettől a tanévtől a nyíregyházi tanárképző főiskolán végzett Eszenyi Viktória személyében programszervezője is van a középiskolának, újabban az ő szervezésében ápolják a külföldi kapcsolatokat is. A német város, Iserlohn középiskolájába áprilisban látogatnak el egy hétre. Ez idő alatt tanórákon is gyakorolják a német nyelvet, családoknál lesznek elszállásolva és országismertető programban is részt vesznek. A* német diákok és kísérőik szeptemberben viszonozzák a látogatást. A német Schloss Holte-Stukenbrock városba is mennek zrínyis diákok áprilisban gyakorolni, tapasztalatokat szerezni. Ez utóbbi város diákjai és tanárai októberben jönnek Nyíregyházára. Az iskola 9. évfolyamának tanulói április végén egy hétre a híres angol városba, Oxfordba mennek, hogy a legjobb környezetben gyakorolják az angol nyelvet. Tanít és zenél Nyíregyháza (KM) - Pav- lovits Dávid gitárművészzeneszerző, a Szegedi Egyetem konzervatóriumának tanára szakmai kurzust tart a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola zenei tagozatán tanuló gitár szakos növendékeknek február 27- én 10 órától. A kurzus befejezéseként 19 órától hangversenyt ad az iskola nagytermében Pavlovits Dávid. Felvételi a Kölcseyben Nyíregyháza (KM) - A Kölcsey Ferenc Gimnáziumba jelentkező nyolcadikosok felvételi vizsgarendje: humán tagozat és kezdő nyelvek (francia speciális, német, angol, olasz): március 5., 11 óra, haladó angol: március 6., 14 óra, német és francia haladó: március 7., 13 óra. MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN VÉDI KÖRNYEZETÉT? Nem szemetelek, sem a közvetlen környezetemben, sem a közterületeken. Erre nevelem a gyerekeket is. Megpróbálok minél kevesebbet autóval közlekedni. Némely nagyváros légszennyezettsége meghaladja a normális értékeket Magyarországon is, nemcsak a Ruhr-vidéken. Láng Péter, PEDAGÓGUS Otthon vagyok gyesen, így saját környezetem az, amit rendben tartok. A környezetvédelemről vannak elképzelések, de még a megvalósításuk nagyon távolinak tűnik. Sokkal gazdaságosabb és környezetkímélőbb lenne napenergiával fűteni, azonban a kivitelezésük még igen bonyolult és nagyon drága. Czinkéné Bíró Zsuzsanna, kismama Ha a hétköznapi életben is használhatnánk bioenergiát, nemcsak a hírekben hallanánk róla, milyen pozitív hatásai vannak, hanem jobban védenénk környezetünket. Jó, hogy léteznek elektromos autók, melyek nem bocsátanak ki káros anyagokat, de pár év múlva tömegjárművekké válnak. Szopkó András, VÁLLALKOZÓ Világ életemben vigyáztam a lakásunk, a lépcsőházunk tisztaságára. Az olajokat, veszélyes anyagokat összegyűjtöm, csak az a probléma, hogy nincs hova leadni, így jobb híján a szemetes mellé teszem. Nagyon fontos a környezetvédelem, csak az a baj, hogy nemcsak tőlünk kisemberektől függ. Kukucska Jánosné, nyugdíjas Az olajos flakonokat összegyűjtöm, leadom az ÁFOR-nak. Ha lennének kijelölt helyek ahol a veszélyes anyagokat le lehetne adni, akkor élnék a lehetőséggel. Gondozzuk a környezetünket. Szennyvízhálózatra csatlakoztunk és vezetékes gázzal fűtünk, hiszen környezetkímélőbb, mint a széntüzelés. Szekeres Csaba, ROKKANTNYUGDÍJAS Kérdezett és fényképezett: Horányi Zsuzsa
