Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-23 / 46. szám
2001. február 23., péntek ií'Mm HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Aranykorban Bodnár István IVIostanában több olyan tiszteletreméltó idős emberrel találkoztam, aki a kilencedik évtizedébe lépett vagy abban jár, és fontosnak tartja, hogy munkát végezzen. Persze nem éppen a napi robot keretein belül, hanem egészségi állapotuk szintjének megfelelően. Béres Jóska bácsi - van-e, aki e nevet nem ismeri - ma is mindennap bejár a kutató intézetbe, figyelemmel kíséri a tudomány friss eredményeit és fontos könyveket ír. A 85 éves M. Takács Feri bácsi is szorgalmasan figyeli a csillagászati eseményeket, és hozza érdekes írásait lapunknak. Az éppen ma 80 éves Bachát László nyelvész, aki több nemze- déknyi magyartanár nevelésében működött közre, szintén dolgozik, könyveket ír, mellesleg kertészkedik. Erdős Jenő bácsi hálát mondva minden napért, szintén bele-bele- feledkezik a munkába, már a harmadik kiadványon töri a fejét. De gyakran találkozhatunk Nyíregyházán Kállay Kristóf máltai lovaggal is, aki szervezkedik, segélycsomagokat hoz, és a múzeum gyűjteményének gyarapításán fáradozik. De említhetném az egyik óvónőt is, aki alig várja már a tavaszt, hogy kimehessen a sóstói telkére, s egy kicsit dolgozhasson, és a mértékletes kertészkedésnek köszönhetően a hosszú tél után felfrissüljön, újra hasznosnak érezhesse magát. A orvostudomány fejlődésének köszönhetően minden negyedik ember, aki 1946-1964 között született, megérheti a száz évet. És aki ma született, akár a 120-at is, állítják a gerontológusok, azok a tudósok, akik az öregedés jelenségével foglalkoznak. Természetesen ez csak akkor válhat valóra, ha az idősödő emberek vigyáznak magukra, törődnek testi, szellemi és lelki állapotukkal, s ennek érdekében mindent meg is tesznek. Ha találnak maguknak megfelelő elfoglaltságot. Mint a fenti példák is mutatják, sokan a társadalom számára is hasznos munkát végeznek, olyan feladatokat vállalnak, amelyekért hálásak lehetünk. Követendő példaként is említhetjük őket. Főleg a mai fiataloknak, akik akár a 100-120 évet is megérhetik. Felkészítés az elbocsátásokra Az ICN tiszavasvári gyára megbízásos munkát ígér a távozó alkalmazottaknak A gyárban a termelés kevesebb emberrel folytatódik Balázs Attila felvétele Nyéki Zsolt Budapest (KM) - A hír sajnos igaz: az ICN Magyarország Rt. tiszavasvári gyárában közel háromszáz embert fenyeget az elbocsátás réme. Az elmúlt napokban lapunk tudomására jutott nem hivatalos információk bizonyossággá váltak, miután a társaság vezérigazgatója, Petar Milankovic válaszolt kérdéseinkre. A megmaradók biztonsága □ Pontosan hány embert érint a közeli létszámleépítés?- A termelés biztonsága követelte, kényszerű intézkedés a cég egészére kiterjed, az ICN Magyarország Rt. a közeljövőben 346 dolgozójától kíván megválni, ebből 293-an Tiszavasváriban dolgoznak. □ Mi indokolja a tömeges elbocsátást?- Az ICN Magyarország Rt. is, mint minden más cég, jövedelmezően szeretne gazdálkodni. A létszámcsökkentés után több mint 850 dolgozó foglalkoztatásához garantáljuk a feltételeket, ezzel a gárdával minden nagyobb megrázkódtatás nélkül meg tudjuk szervezni az eddigi termelést. Bizonyos szolgáltatásainkat, amelyeket eddig a gyárban végeztünk, most ki kell helyeznünk, mert ez most olcsóbb lesz számunkra, mint korábban. Egyszóval arra ..................... Tájékozódunk a környék munkalehetőségeiről. Petar Milankovic kell törekednünk, hogy fokozzuk a termelékenységet s a megmaradt alkalmazottainknak munkáról gondoskodjunk. ö Hogyan készítik fel az elbocsátásban várhatóan érintett dolgozókat a változásokra?- A Vállalati Szakszervezeti Tanáccsal és a Vegyipari Dolgozók Országos Szakszervezetével együttműködve már több mint egy hónapja működik egy munkaerőszolgálati iroda Tiszavasváriban. Az iroda folyamatosan fogadta azokat a dolgozókat, akik már korábban is munkahelyet kerestek. Most, amikor a csoportos létszám- leépítésre kerül sor, ennek az irodának a munkáját megerősítettük. Felvettük a kapcsolatot a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központtal, előzetesen tájékoztattuk őket arról, hogy milyen mértékű lesz a létszámcsökkentés. Tisztáztuk, hogy mit várnak ők tőlünk, s hogy mi milyen segítséget várunk tőlük, tehát jelenleg folyamatos, napi kapcsolatot tartunk velük. Mi azt várjuk tőlük, hogy itt és a környező megyékben jegyzett üres állásokról folyamatosan tájékoztassanak bennünket. Munka külsősként- Azt is fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos szolgáltatások gyáron kívülre helyezése miatt ez nem olyan elbocsátás, amelynek során az emberek az utcára kerülnek, mert egyesek továbbra is az ICN Magyarország Rt. számára fognak dolgozni. Egy állandó iroda működik, ahol egy pszichológus készítette fel a vezetőket arra, hogyan kezeljék az elbocsátott dolgozókat. Minden egyes emberrel, aki el fogja hagyni a céget, külső szakember fog interjút készíteni. Mindenkit felkészítünk és tanáccsal látunk el azzal kapcsolatban, miként jelentkezzen egy pályázatra, hogyan írja meg önéletrajzát, hogyan jelenjen meg egy új munkahelyen, hogy állásért folyamodjon, tehát kivétel nélkül mindenkit felkészítünk. □ Hogyan érinti a létszámcsökkentés a meghirdetett, nagy ívű máktermeltetési programot?- A máktermeltetésnek az a célja, hogy alapanyagot teremtsünk a gyár számára és az eddigi gyakorlattól eltérően ne csak néhány hónapra, hanem hosszabb időszakra munkával lássuk el azokat a dolgozókat, akik a gyárban maradnak. A korábbi években is gyakorlat volt, hogy sajtótájékoztatókat tartottunk, az újságírók a lapokban, a rádióban és a tv-n is hírt adtak mákkampányunkról, emellett fizetett hirdetéseket is közétettünk a médiában, hogy tájékoztassuk a máktermelőket a felvásárlásról. Az idén első ízben a felhívásunk a tv-n is megjelent. A miniszter jelzése □ A napokban Mikola István egészségügyi miniszter kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy Magyarországon a máktermesztés az ICN tervei szerinti nagyságrendekkel növekedjen, s e témában egyeztetni kíván a cég vezetésével. Történt-e lépés ebben az ügyben?- Részünkről semmi szokatlan dolog nem történt, attól eltekintve, hogy a tv-ben is közétettük máktermeltetési felhívásunkat. A magyar gazdaságnak érdeke a mák- termesztés támogatás, mert számításaink szerint a termelők számára ez a legkifizetődőbb termény. Tehát a termelőnek kifizetődő ez a munka, s ebből adódóan az állam is érdekelt, elég csak a foglalkoztatásra, az adózásra utalnom. Természetesen gyárunk is érdekelt, mert növelheti a termelését és munkát adhat a gyárban maradt dolgozóknak, növelni tudjuk a termelékenységet, a veszteségek helyett nyereségünk lesz, s mindennek mint már mondtam, az állam is hasznát látja. Ez tehát a máktermeltetés magyarázata. Az egészségügyi miniszterrel nem voltunk kapcsolatban, erre tettünk kísérletet, de eddig eredménytelenül. Reméljük, hogy sikerül találkoznunk vele, s akkor tisztázhatjuk ezt a kérdést. Tinikellék Ferter János karikatúrája HÍREK n Új alközpont Befejeződtek a Nyírségvíz Rt. ibrányi alközpontjának építési munkálatai. Az alközpont egyben ügyfélszolgálati irodaként működik a városban. □ Irány a Mátra Az Oxigén Természetjáró SE gyalogtúrára hívja Nyíregyháza természetkedvelőit március 3-án. Az útvonal: Mátraszentimre - Szénpatak-völgy - Gyöngyössolymos. A túratáv 13,5 kilométer, a szintemelkedés 100 méter. Kirándulóknak a Galyatető, Kékestető, Mátrafü- red, Gyöngyössolymos útvonalat javasolják. □ Felvételi a Zrínyibe A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban az alábbi időpontokban várják a következő tanévre meghirdetett tagozatokra felvételiző nyolcadikosokat: haladó angol - március 5. hétfő, 14 óra; haladó német - március 6. kedd, 12 óra; speciális francia, angol valamint német nyelv, kezdő szint - március 7. szerda, 11 óra. LETKÉPEK Kergemarhakór Szilvási Csaba Rég láttam Riska szomszéd- asszony. Merre járt? Csak nem a Bahamákon vagy a Kanáriszigeteken üdült?- Ugyan, kedves Rózsi. Az Országos Pcihijátrijaji és Neu- rológijaji Intézetben voltam kivizsgáláson. Az imam, a Kormos bika utaltatott be, mert szerinte már rajtam is mutatkoznak a kergemarhakór jelei. Elég vén marha vagyok már, megértem egy és mást. Voltam feketevágás fenyegette kulák- borjú, csordajáró magánszektorbeli növendéküsző, fejőgépesített sztahanovista éltejelő téeszcsétehén, termelőszövetkezetből kilépett, lóvá tett, járomba fogott szekérhúzó igás- barom, meg a jóég tudja még mi nem. Szerencsére kutya-, akarom mondani marhabajom. Azt mondta életem párját ritkító párja, hogy ha már zsenge marha koromban megúsztam a vágóhidat meg az utána következő húsboltot (ahogy az én bocikoromban mondták: a hatósági hússzéket), vasszervezetemmel - szérumos kezelés és vakcinás oltás nélkül is - ellenálltam a stomatits epidemica, a száj és körömfájás mindhárom 0, A és C kórokozójának, csak nem fogok öregkoromban szégyenszemre egy nyavalyás birkanyavalya áldozatául esni. Hát én igy oszt elmentem a kivizsgálásra. Hogy megnyugtassam az uramat.- Jól van öreg Kormos? Az utóbbi időben ki sem dugja a szarvát.- Megvan, Rózsikám, megvan. Elszénázgat magának, ha jó kedve van el-elénekelget. Leginkább a Boci boci tarkát.- Mivel töltik az estéket?- Az ólbúi be lehet látni a hátulsó szobába. Ott van a televizijó. Leginkább azt szeretjük, mikor a komoly, politikai elemző műsorokat nézik a gazdánkék, mert az jobb mint a Kalambó, meg a Heti hetes. Betegre röhögjük magunkat a rengeteg marhaságon, ökörsé- gen, baromságon.- Maguknál is volt már a számlálóbiztos, Kormosné tehénasszony?- Hát persze. Megtisztelő, hogy van ez a népszámlálás, és minket is számba vesznek. Mert egyre kevesebb Magyarországon a marha. Mármint a szarvasmarha. Igazán jól jött nekünk ez a szivacsos agyvelősorvadás. Lassan a kutyának sem kell a húsunk. Na, isten megáldja, Rózsikám. Sietek, mert kezdődik a televizijóban a Juszt műsor, a Nyitott száj. Én csak azon csodálkozom, hogy az emberek attól a rengeteg szájtépéstől, meg ahogy le-lekapják egymást a húsz körmükről, hogy nem kapnak száj és körömfájást. De attól félek, hogy ha tőlünk nem is, attól a sok „mar- ha”-ságtól, azazhogy inkább „ember”-ségtől, amivel naponta etetik egymást, előbb-utóbb kergemarha-, akarom mondani kergeemberkórt kapnak. Megyezászló a településeknek Nyíregyháza (KM - M. S.) - A magyar millennium alkalmából megyezászló adományozására tett javaslatot a megyei közgyűlés elnöke a testület legutóbbi ülésén. Helmeczy László elmondta: a Somogy megyei közgyűlés felhívásához csatlakoznánk. A dunántúli megyében saját címerük adományozásának 500. évfordulója alkalmából elindítottak egy kezdeményezést, mely szerint a legnagyobb és a legkisebb somogyi településnek megyecímert és megyezászlót adományoznak; a millennium tiszteletére pedig a szándékot minden városra és községre kiterjesztették. Azt szeretnék, ha az országos és saját jelképek mellett minden településen a megyei is jelen lenne - ez Szabolcs-Szatmár-Beregben is követendő példa lehet. A közgyűlés a szándékkal egyet értett, vita arról bontakozott ki, miként szervezzék az átadást: egyenként a településeken, vagy egyetlen megyei ünnepségen. Végül az utóbbi megoldás mellett döntöttek: legkésőbb augusztus 20-ig reprezentatív díszünnepségre hívják mindazon megyei települések önkormányzati képviselőjét, amelyek elfogadják a megyei jelképet. Ekkor a megyezászló mellett közzétételre átadják az államalapítás 1000. évfordulója alkalmából Szabolcs községben tett nyilatkozatot is. Megyei zászló a megyeháza dísztermében Marik Sándor felvétele
