Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

2001. február 20., kedd lelet«» HAZAI TÁJON 6. oldal HÍREK □ Szívgyógyszerek A nyíregyházi Város­majori Közösségi Házban működő Ér Klub következő foglalkozását holnap 18 órától rendezik, mely során dr. Tar Balázs belgyó­gyász szakorvos a szív- és érrendszerre ható gyógyszerekről tart előadást. □ Borban az igazság Borversenyen vesz­nek részt a nyugdíjasklub tagjai ma 15 órá­tól a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. nyíregyházi helyőrségi klubjában. A bírálatra leadott liternyi bor mustrája alapján hirdet eredményt a zsűri. □ Diákkarikaturisták Sikeresen szerepel­tek a záhonyi középiskola médiakörös diákjai a Coca-Cola Magyarország által meghirde­tett országos karikatúra-pályázaton. A zsűri Baksa József, Máté István és Tóth Miklós raj­zait válogatta be a tárlat anyagába. □ Új Helyen Baráti beszélgetés lesz ma 18 órától dr. Vojnik Mária országgyűlési képvise­lővel (MSZP) Nyírteleken, de nem az előzőek­ben meghirdetett helyen, az ifjúsági házban. A polgármesteri hivatalban lesz a diskurzus helyszíne. Tehéntartás Tiszacsécsén Tiszacsécse (M. K.) - Az elmúlt évtized­ben többször változott a szarvasmar­hatartás megítélése. Szerencsére a gazdálkodók egy része szereti a jó­szágot, s a nehezebb időkben is ki­tartott a szarvasmarha mellett. Nagy Csaba Tiszacsécsén úgy nőtt fel, hogy a család mindig tartott jószágot. Mint a fiatal gazda elmondta, a tehén kö­rül mindig van tennivaló. Téli időszakban 6-kor kezdi a munkát, de nyáron ilyenkor már indul a csorda, s akkorra el kell ké­szülni. Az istállóban nyolc tehén van, s egy-két borjú. A nyilvántartás érdekében fülszámot kapnak a jószágok, számskálára kerülnek. A költség miatt dohognak az ál­lattartók, hiszen ez pénzbe kerül. A ma­gyartarka jó tejelő, de a szaporulatát is jól el lehet adni. A fejőshez nélkülözhetetlen a gép. A kis községben két évtizede még fél- száznyian szállítottak tejet, ma 28-an. Egy­re csökken az állomány. A fiataloknak nincs tőkéjük a beinduláshoz. Korán kell kelni, és nincs ünnepnap, pihenő, nem vál­lalják szívesen, nem beszélve arról, hogy a tehénistálló nem éppen egy drogéria. A szerény állami támogatás, a tej minőségé­vel kapcsolatos elvárások ugyancsak meg­választja tehéntartó gazdát. Nagyon oda kell figyelni a munkára, ha eredményre számít az állattartó. TUSKÉS SAROK Túllicitálok Kállai Krisztina __________________________ A nyíregyháziak kedvező helyzetben vannak, s nekik talán nem olyan feltűnő, de a megyeszékhelytől néhány kilométerre élők szigorúan csak két kereskedelmi rá­diócsatorna között választhatnak. Ez önmagában nem is volna probléma, hisz a többség megtalálja a neki tetsző ze­nét. Már ha évjárat szerint választ. A rek­lámok, szignálok, és hírek között azonban tanúja lehet - a hallgatókat nem feltétlen érdeklő - konkurenciaharcnak is. Mire gondolok? A piac megszerzéséért folytatott harc teljesen természetes a kapitalista vi­lágban. Kezdjük mi is megszokni. A reklá­mok gondoskodnak arról, hogy tudjuk, me­lyik a leghatékonyabb mosópor, a legbiz­tonságosabb autó, vagy a legtartósabb haj­festék. Újabban azt is tudhatjuk, melyik a leginformatívabb, legérdekesebb, legjobb zenét szolgáltató rádiócsatorna. Volt idő, amikor kedves hang invitált az adott hul­lámhosszra. Mostanság felszólít egy hatá­rozott, nem éppen megnyerő hang: nehogy más csatornára váltsunk, mert ott csupa szörnyűség és unalom vár ránk. Engem fö­löttébb idegesít ez az egymás lejáratását célzó marketing igyekezet. Fogalmam sincs már, hogy melyik országos adó kezd­te, de jó ideje egymást túllicitálva teszik a konkurenciára nézve nem túl korrekt meg­jegyzéseket. Tálcán kínálják az információt A Kabay János-díj kitüntetettjei a megyei tudományos egyesületek újraéledéséről A Kabay-díj 2000. évi kitüntetettjei: Názon Gyula, Kiss Zoltán A szerző felvétele Marik SAndor Nyíregyháza (KM) - A Kabay János-díj két évtizede a mű­szaki értelmiség legrango­sabb megyei társadalmi elis­merése. A Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) adomá­nyozza; évente ketten kap­hatják. A 2000. évi kitüntettek: Kiss Zol­tán gépészmérnök, most leköszö­nő megyei elnök a Gépipari Tu­dományos Egyesületben (GTE); Názon Gyula az Építéstudomá­nyi Egyesület (ÉTÉ) megyei el­nöke, egyben a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság (SZVT) titkára. Két „régi moto­ros” tehát, akikkel elismerésük alkalmából a tudományos egye­sületi életről beszélgettünk. En­nek további aktualitást ad, hogy szerdán tartják az MTESZ me­gyei tisztújító közgyűlését. Az átalakulás Kiss Zoltán: - A GTE hagyomá­nyosan nagy egyesület volt a me­gyében, különösen szakmai tan­folyamaink voltak eredménye­sek, még a nyolcvanas évek má­sodik felében is hétszáz főt ké­peztünk. A küencvenes évek ele­jén teljesen szétzilálódott a tanfo­lyami képzés, maga az egyesüle­ti munka is mélypontra került 1993-94-ben. Nálunk a fordulat éve 1995 volt, azóta stabüizálódni látszik taglétszámunk - most 52 tagtársunk van -, s minden év­ben rangos rendezvényekkel is a nyüvánosság elé tudtunk lépni. Názon Gyula: - Nálunk, az ÉTÉ kereteiben is nagy változá­sok voltak a rendszerváltozást követően, amelynek két alapvető oka volt: megszűnt az állami tá­mogatás és jelentőséget kaptak a civü szerveződések - így többen másutt kívánták hasznossá ten­ni magukat. Megváltozott a szak­mai háttér is: hagyományos tere­pünk, az építőipar jelenleg hét minisztériumhoz tartozik. A vál­tozások számokban azt mutat­ják, hogy több, mint 250 fős tag­ságunk nem egészen tizedére csökkent, a mélypont 23 volt, most negyvenhármán vagyunk. A jelen Kiss Zoltán: - Nagyrendezvé­nyeinket a legnehezebb időben is megtartottuk - még ha kisebb létszámmal is -, mert tudtuk, ha a folyamatosság megszakad, na­gyon nehéz újra kezdeni, ha le­het egyáltalán. így azt mondha­tom, nagy értékeinket megőriz­tük, a kétévenként esedékes or­szágos karbantartó konferenciát és kiállítást tavaly tartottuk, az idén pedig az országos emelőgép­konferenciára készülünk. Első­sorban információt akarunk ad­ni, hiszen a szakma is készül az uniós csatlakozásra, rengeteg jogszabályt kell megismerni, hogy majdan versenyképesek le­gyünk. A tudományos hátteret a budapesti műegyetem tanszékei adják. Názon Gyula: - Az ÉTÉ terüle­tén is nagyon fontos, hogy az új jogszabályokat, illetve azok ér­telmezést szakmai körben meg­beszélhessük. Az SZVT-nél ta­valy a régiófejlesztési konferen­cia váltott ki nagy érdeklődést, amelyre a környező országokból is eljöttek szakemberek. Végül is azt tapasztaljuk, ha sikerül jól megválasztatni a rendezvények témáját, újabban megint szíve­sen eljönnek az érdeklődők, csak nyomaszt bennünket a költség, az idő. Belső ügyek Kiss Zoltán: - Időnként újra el kell mondani, mit nyújt az egye­sület a tagdíj fejében, mert csu­pán a tagság önmagáért ma már nem vonzó. Mi komoly szakmai anyagokat, háttérbeszélgetések lehetőségét ajánljuk, hírleve­leinkben, amit minden tagtár­sunk megkap, sok az aktuális in­formáció. Nagyrendezvényeink színhelyét, a Tudomány és Tech­nika Házából - sajnos - át kellett tennünk máshová, de szeren­csénkre a Zrínyi Ilona Gimná­ziumban barátságos helyre lel­tünk. Értjük, hogy a házat vállal­kozói alapon lehet csak működ­tetni - magyarul kiadni csak­nem minden helyiséget - de jó volna azokra is gondolni, akik valaha ezt a nagy értéket létre­hozták. Most egy kicsit körön kí­vül érezzük magunkat, pedig na­gyon fontos lenne, hogy működő, barátságos klubja legyen a mű­szaki értelmiségnek legalább a megyeszékhelyen. Názon Gyula: - Mi is tagjaink szakmai információját tartjuk a legfontosabbnak. A havi Hír­mondó mellett az ÉTÉ olyan ran­gos szakmai folyóiratokat ad ki és juttat el tagjaihoz, mint a Ma­gyar Építőipar, az Épületgépé­szet. És - bármennyire furcsa - ismét van igény a kötetlen szak­mai eszmecserékre. Elismerés az elnöknek Nyíregyháza (KM) - Dr. Borsy Zoltán tevékenységét, aki több évtizeden át volt a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Ügyvédi Ka­mara elnöke, Dávid Ibolya igaz­ságügyi miniszter Millenniumi Emlékéremmel ismerte el. Borsy Zoltánt, aki több, mint öt évtizedet töltött ügyvédi pá­lyán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyvédi Kamara szom­bati ülésén egyhangú szavazás­sal a kamara tiszletbeli elnökévé válaszotta. Nők a munka frontján Nyíregyháza (KSH - Hajnal Bé­la) - Az elmúlt évtizedben a ma­gyar munkaerőpiacot sok fe­szültség terhelte és gyors válto­zás jellemezte. Az évtized elején 2-3 év leforgása alatt mintegy egymillió munkahely szűnt meg. A munkanélküliek száma 1993 óta csökken, de a munkaerőpia­con érzékelhető javulásról csak 1998 óta beszélhetünk. A piacgazdaságra történő átté­rés eltérően érintette a nemzet- gazdaság különböző területeit. Napjainkban a mezőgazdaság a foglalkoztatottak 6,5 százaléká­nak ad munkát, az ipar és építő­ipar részesedése együtt 33,8 szá­zalék, míg a legnagyobb munka­erő-igényű területté a válságtól kevésbé sújtott szolgáltatási szfé­ra vált. A foglalkoztatási ráta emelke­dése ellenére a hazai foglalkozta­tottság szintje az európai uniós országok 62 százaléka körüli (Spanyolország és Olaszország 52 százalék, Hollandia 71, Dánia 77 százalék) átlagos szintjénél még számottevően kisebb (56 száza­lék). Magyarországon az elmúlt évben az oktatási és nyugdíj- rendszer különbségeitől legke­vésbé befolyásolt 25-49 éves fér­fiak 81 százaléka dolgozott, az uniós átlag 87 százalék volt, amely a svéd 83 és a luxemburgi 94 százalék között szóródott. A 25-49 éves magyar nők mun­kaerő-piaci jelenléte meglepő módon erősebb, mint az unió­ban. Foglalkoztatotti hányaduk (68 százalék) annak ellenére meghaladja az uniós átlagot (66 százalék), hogy a kisgyerme­kes nők döntő többsége maximá­lis mértékben igénybe veszi a nemzetközi összehasonlítás­ban is nagyvonalúnak számító gyermekgondozási ellátási rend­szert. A nyugaton nagyon (főleg a nők körében) elterjedt részmun­kaidős foglalkoztatásra hazánk­ban alig van példa, a megkérde­zettek mindössze 4 százaléka mi­nősítette foglalkoztatását nem teljes munkaidősnek. ARCKÉP Deák Zoltán zenélő vasutas Mátészalka (KM - K. K.) - Szakmája gépszerelő, vasutas­ként dolgozik, hobbija a zené­lés. A huszonnyolc éves máté­szalkai fiatalember Deák Zol­tán, a környéken egyre ismer­tebb és népszerűbb Főnix együttes tagja. A zenével egészen fiatalon kapcsolatba kerül muzikális édesapja révén, amelyet há­rom év zeneiskolai képzés kö­vetett, még az általános isko­lai évek alatt. A zene iránti vonzalom a középiskolás évek alatt sem csökkent, s nyári munkákat vállalva saját pénz­ből megvette élete első hang­szerét, egy szintetizátort. Az érettségi után a MÁV Rt. mátészalkai kirendeltsé­gén helyezkedett el, mint vo­natvezető. Fizetéséből újabb és újabb, egyre modernebb hangszereket vásárolt, amely­hez egy számítógépet is be­szerzett, hisz ez elengedhetet­len zenei alapok készítéséhez. Zoltán ugyanis nemcsak ját­szik, hanem zeneírással is foglalkozik. Deák Zoltán A szerző felvétele Zenekarával, a Főnixei azonban többnyire feldolgozá­sokat adnak elő. Repertoárjuk igen gazdag, a nosztalgikus tánczenétől napjaink sláge­reiig. Számos rendezvényen fellépnek, de egy éve szerző­dést kötöttek egy mátészalkai music pub-bal, ahol velük együtt törzsközönségük is megjelenik hétről hétre. S bár vasutasként jó né­hány helyen megfordult már, reméli, egyszer zenészként is eljuthat azokra a helyekre. Hobbija tehát a zene, de a megélhetést továbbra is mun­kája jelenti számára, ahol ta­valy október óta a pályagaz­dálkodási főnökség munkatár­sa. Az új státushoz szükséges féléves tanfolyamot március­ban kezdi a fővárosban. Hirdetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents