Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-02 / 28. szám

2001. február 2., péntek Seiet«» NYÍRTÉT! KÖRKÉP 7. oldal HÍREK □ Stagnál Míg 1970-ben 1443 lelket szám­lált Nyírtét, most csak 1134-en lakják. Bár többször szól a lélekharang, mint ahány ke­resztelő van, a lakosságszám az utóbbi évek­ben jelentősen nem változik a beköltözők­nek köszönhetően. □ Bursa Hungarica A nyírtétiek is pályáz­tak az Oktatási Minisztérium Bursa Hungari­ca néven ismert ösztöndíj-támogatására, mely lehetővé teszi, hogy tíz felsőoktatási in­tézményben tanuló diákot és öt leendő főis­kolást, egyetemistát támogasson az önkor­mányzat. □ Művelődési ház Kétmillió forintot nyert a nyírtéti önkormányzat a művelődési ház új­raindítására. A homlokzatot már felújították, a szociális rész kialakítása még folyamatban van. Többször elnéptelenedett Nyírtét neve a török eredetű „tityit” mél­tóságnév személyné- vi alakjából szárma­zik. A község neve 1271-ben bukkan fel először mint üres, lakóitól elhagyott föld, melyet V. István király a Ba- log-Semjén nembeli Ubul fia Mihálynak adományozott. Az oklevél szerint a bir­tokot már Ubul meg­kapta II. Endre királytól. IV. László halála után idegenek szállták meg, s csak Ottó ki­rály adta vissza a Balog-semjéneknek 1307- ben. Az 1325. évi nagy osztozáskor Tét fele a nemzetség Egyed ágának jutott. A közsgéről biztos adatunk 1437-ből van, amikor az egri káptalan többek közöt Theth birtokába iktatta Ujfalvi Lukácsot. Az oklevél tartalmazza Tét körülhatárolá­sát, s közben említ határneveket is, me­lyek közül néhány ma'is él (Kurespatak, Fyad). A XIV. század elején a Fiad nevű telepü­lés tűnt fel Tét és Székely között, mely beolvadt Nyírtét határába. A XV-XVI. szá­zadban a théti család a birtokos. A XVI. század közepén aközeli Petriről nevét szer­ző Ders családnak is volt része benne. Az 1600-as években Báthori-birtok és az ecsedi uradalomhoz tartozik. Az 1720-as összeírásból hiányzik, lehet, hogy elnépte­lenedett, ugyanis egyes források szerint ez időben 3-4 rutén család lakta. 1772-ben Bónis István földesúr négy családtagjának tizenkilenc telkes jobbágya és három há- zatlan zsellére, és még két földesúr egy-egy telkesjobbágya lakta. 1839-ben 632, 1900- ban 747 lakosa volt, határa 2990 kataszteri hold. Az 1930-as összeírás szerint a község­nek 1146 lakosa volt, a lakóházak száma pedig 168 és elemi népiskolája volt. 1914-től a nyírbogdányi járáshoz tarto­zik és körjegyzőségi székhely. 1985-től Apagy társközsége, 1990 óta önálló telepü­lés. Időseknek Nyírtéten harmincöt idős, egyedülálló em­ber él, akik igénylik a gondoskodást. A te­lepülésen azonban egyelőre nincs idősek otthona. A református egyház tervei között szerepel viszont egy bentlakásos otthon létrehozása - tudtuk meg Kósa László lel­késztől. A Széchenyi-terv kínál erre pályázati le­hetőséget, melynek előkészítése folyamat­ban van. Ha tervük megvalósul, a szeretet­otthonban huszonöt idős embert gondoz­nak majd, elsősorban - természetesen - helybelieket. A beruházás hozzávetőleg negyvenmillió forintba kerül majd. „Már az is siker, hogy működünk" Az iskola korszerűsítése nem tűr halasztást, régi a vegyes tüzelésű kazán Hétköznapi pillanatkép, a háttérben az iskola a szerző felvételei Györke László Nyírtét (KM) - Szeretnék szé­peket mondani és optimis­tán nyilatkozni a jövőről, de akkor nem lennék őszinte - mondja Révész Dezső pol­gármester.- Kezdjük azzal, hogy tavaly 14 millió forint volt a működési hiány, „önhikis” pályázaton vi­szont csak 9,7 forint kiegészítő támogatást nyertünk. Elmaradt fejlesztések- A működéshez hiányzó össze­get már nem tudtuk kigazdál­kodni, hiszen létszámot már nem lehet leépíteni, a dologi kiadásainkat is a minimálisra csökkentettük. Egy megoldás lát­szott elfogadhatónak, hogy azt az összeget, amit az iskola fűtésé­nek korszerűsítése szántunk, működésre költjük. Pedig a kor­szerűsítés nem tűr halasztást, hi­szen a régi vegyes tüzelésű ka­zán igen rossz állapotban van. Az átcsoportosítás miatt nem tudtunk előrelépni a szennyvíz­csatorna-beruházás előmunkála­taiban sem.- Az már most biztos, hogy az idén is deficites lesz a költségve­tés: előreláthatólag 16 millió fo­rinttal kevesebb bevétel várható, mint amennyi a működéshez fel­tétlen szükséges. Sok múlik azon, hogy mennyi kiegészítő tá­mogatást kapunk. Az előlegfelvé­tel lehetőségét is ki szeretnénk használni áprilistól, hogy megőrizzük működőképességün­ket. Pedig bevezettük az iparűzé­si adót. Paradoxon, hogy a legna­gyobb adózó az a Novor Kft., melynek az önkormányzat a tu­lajdonosa. Tizenöt százalék Nem mondunk újat azzal, hogy a nehézségek mögött a krónikus munkanélküliség van. Emiatt minimálisak a saját bevételek, miközben a költségvetés 15 szá­zalékát - több mint hatmillió fo­rintot - költenek szociális felada­tokra. Jövedelempótló- támoga­tást kapnak még húszán, rend­szeres szociális segélyt pedig hu­szonhármán. A község szociális helyzetére jellemző, hogy 251-en, azaz 87 százalékuk jogosult gyer­mekvédelmi támogatásra. Ez azt jelenti, hogy a faluban ennyi szá­zalékában nem jut egy családtag­ra 18,3 ezer forint havi jövede­lem.- Ez az arány nem tükrözi a valós helyzetet, hiszen vannak, akik nem azért veszítették el jo­gosultságukat, mert gazdagab­bak lettek, egyszerűen megválto­zott jogi státusuk. Az állástalanok helyzetén a munkaügyi központ támogatásá­val közmunkával szervezésével igyekeznek segíteni, tavaly 45 résztvevője volt ennek a prog­ramnak. Kevesebb dohány A legnagyobb foglalkoztató a te­lepülésen önkormányzat. Intéz­ményein kívül a már említett Novor Kft. harminc embernek ad rendszeresen munkát, mely bérelt földön elsősorban dohány és kalászosok termesztésével fog­lalkozik, illetve mezőgazdasági szolgáltatást nyújt a lakosság­nak. Ezenkívül amolyan „falu­üzemeltetési” feladatot is ellát­nak: rendben tartják a temetőt, elszállítják a szemetet stb. Működik még a községben egy textilipari cég, mely valamikor 120-130 embert foglalkoztatott, je­lenleg húsz alkalmazottja van, de a minimálbér-emelés a továb­bi működés átgondolását teszi szükségessé. Kinjártunkkor ép­pen szünetelt a munka.- Hat nagyobb farmergazda­ság működik még a településen, viszonylag kevés számú alkal­mazottal - mondja a polgármes­ter. - Sajnos, a dohánytermesz­tés, mely amolyan húzóágazat volt, az utóbbi időben kissé visz- szaesett, a fermentáló csökken­tette a mennyiséget. Visszatérő­ben van viszont a gyümölcstele­pítés kedv. Fedett terasz kellene az óvodának A nyírtéti óvodába jelenleg 48 gyermek jár. Korábban 55-60-an is voltak. Az 1974-ben épült ovit közben egy kicsit átalakították, az óvónőszobából és az egyik fo­lyosórészből étkezőt alakítottak ki. Két éve az úgynevezett termé­szet- és társadalmi környezet-te­vékeny, hagyományápoló neve­lési program szerint dolgoznak. A gyerekekkel sokat kirándul­nak: voltak már a magyi Cziva- tanyán, a Nyíregyházi Állat­parkban, a Sóstói Múzeumfalu­ban, a leveleki halastónál, az apagyi kenderáztatónál, a bú­tor-, valamint a savanyítóüzem­ben, a tangazdaságban. A báb- fesztiválon is voltak a nyíregy­házi Kölyökvárban. A polgár- mesteri hivatal kisbuszát szíve­sen a rendelkezésükre bocsátják. A sok-sok élmény nyitottá, ér­deklődővé teszi a gyerekeket. Ezt én rajzoltam!- Egy gondunk nem oldódott még meg - teszi hozzá Illés Sán- dorné vezetőnő. - Esős időben nem tudjuk levegőre vinni a gye­rekeket, mert nincs fedett tera­szunk. A jótékonysági bál bevé­telét erre szánjuk. Csak hát még kérdés, elég lesz-e. Csatornázás A nyírtétiek fejlesztési prog­ramjában szerepelt már ta­valy is a szennyvízcsatorna­beruházás, melyet Apaggyal, Napkorral és Orossal közö­sen szeretnének megvalósí­tani. Tervüket azonban egyelőre el kellett napol­niuk, mert első nekifutásra nem nyert pályázatuk céltá­mogatást. Előreláthatólag csak 2002-ben lesz pozitív döntés. 2002-ben már mint címzett támogatásra pályáz­hatnak újra, az új szabályok szerint ugyanis az egymil- liárd forintnál drágább beru­házásokra már nem a céltá­mogatások kategóriájában lehet majd fejlesztési forrás­hoz jutni. Ez viszont azt je­lenti, hogy 2002 májusáig be kell nyújtani a koncepciót. Magyaróra a negyedikben Táncoló kezek kabaréja A Bónis Sámuel nevét viselő nyírtéti általános iskolában 120 gyermek tanul nyolc csoportban. A továbbtanulási kedvre jellem­ző, hogy „fehér hollónak” számít az - ahogy Illés Sándor igazgató mondja -, ha valaki nem folytat­ja. Nyíregyházi gimnáziumok­ban, szakközépiskolákban, szak­munkásképzőkben (elsősorban Baktalórántházán) tanulnak to­vább a tétiek. Több szakkör is működik az iskolában. Énekkarban edzhetik hangszálaikat a jó torkúak, aki a zenét szeretni, megtanulhat zon­gorázni. A táncos lábú gyerekek Hadházi Józsefné irányításával működő Dejó (Dede Zoltán) magán-néptánciskolájában gya­korolhatnak. Táncosok sokfelé arattak már szép sikert. Arra is büszke az iskola, hogy Lengyel Miklós - Oszlánszki László tanít­ványa - az országos diákverse­nyen harmadik lett asztalitenisz­ben. A Táncoló kezek produkció pedig maximális pontszámot ért el a megyei Ki mit tud? kabaré kategóriájában. Évek óta rendszeresen részt vesz, és jól szerepel a nyolc fel­sősből álló csapat a budapesti Vasas Sportklub technikai és tö­megsportrendezvényén. Teleház a hivatalban Nyírtéten a polgármesteri hiva­tal épülete sokfunkciós, hiszen itt kapott helyet a Novor Kft., a teleház, sőt, a patika is. A tele­ház üzemeltetésére egy közhasz­nú társaságot hoztak létre.- A kistérségi funkciójú tele- házat 1999. november 19-én nyi­tottuk meg - mondja Rubóczki Miklós vezető. - Szívesen jönnek ide a gyerekek, ők elsősorban játszani.- Egy 520 órás tanfolyamot in­dítottunk, melyen tizenöten sajá­títják el a számítógép-kezelés fortélyait. Komoly hiányosság egyelőre, hogy nincs ISDN-vo- nalunk, nem tudtunk rácsatla­kozni az internetre.- ígéretet ugyan kaptunk a Matávtól, türelmetlenül várjuk a megvalósítást. Hiszen akkor töl­ti majd be igazi funkcióját a tele­ház, ha gyors és pontos informá­ciókkal tudunk szolgálni példáid a munkalehetőségekről. Népszerű a teleház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents