Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-12 / 36. szám

2001. február 12., hétfő Edel« HÁTTÉR 3. oldal ÍM a távnál dolgozó ismerősöm mesélte, hogy munkaideje végéhez közeledve - nem sokkal este tíz óra előtt - is kap még telefonhívásokat. Akkor jut eszébe éppen valakinek ISDN-vonalat rendelni, vagy vo­naláthelyezést kérni. Hitetlenkedve hallgat­tam, nem is sejtve, hogy hamarosan nekem is részem lesz esti telefonokban. A múlt hé­ten ugyanis úgy alakult a munkám, hogy késő estig bent tartózkodtam a szerkesztő­ségben, s a beérkező hívásokat hozzám kapcsolták. Többen a megyeszékhelyen mű­ködő, kábeltelevíziós műsorokat szolgáltató társaságra panaszkodtak. Kiszolgáltatottnak érzik magukat az emberek, hiszen hiába fi­zetik be pontosan a pénzt, ha gyakran hosszabb-rövidebb ideig műsor nélkül ma­radnak. Péntek este fél tíz körül telefonált egy olvasónk, aki arról panaszkodott, hogy településükön nem tájékoztatják őket idő­ben a különböző pályázati és támogatási le­hetőségekről, nem jutnak el hozzájuk az oly fontos információk. IVleglehet, egy kívülálló számára apró dolgoknak tűnhetnek mindezek, csakhogy akik már megszokták a hírműsorok és a so­rozatok állandó időpontját, nem tudják megérteni, hogy esetleg műszaki hiba miatt maradnak le kedvenc műsorukról. Talán egy telefonon kapott magyarázat meg­nyugtatná a szolgáltatást igénybe vevőt, de a cégnél éppen olyankor mindig foglaltat jelez a készülék. így bánatukban, fájdalmuk­ban, mérgükben vagy kétségbeesésükben hívnak bennünket olvasóink, hogy megosszák velünk bosszúságukat, vagy hogy tanácsot kérjenek. Lehető lenne mindezt elkerülni, csak egy kicsit kellene jobban egymásra figyelnünk. A szóban forgó szolgáltatónak például fel kellene készülnie minden hibalehetőségre, hiszen egy apró baki is megrendítheti az iránta való bizalmat. Amikor ma már min­den szolgáltatásért sokat kell fizetni - legalábbis a nyugdíjasok és a bérből élők minden kiadást annak éreznek -, a fo­gyasztók jogosan várják el a tökéletes szol­gáltatást. A szolgáltató cégek és a közhiva­talok munkatársainak odafigyeléssel, rászer- vezéssel, nagyobb felelősséggel úgy kellene dolgozniuk, hogy a telefonokból ne sírás, hanem öröm és kacagás csendüljön feli Ünnep Fiúk! Megkaptam a rendkívüli segélyt... Igyunk rá! Ferter János rajza HÍREK □ Bátyus mulatság A helyőrségi klubban február 13-án 15 órától nyugdíjas bátyus far­sangi bált rendeznek. □ Közgyűlés A Megyei Nőszövetség feb­ruár 13-án 11 órától éves közgyűlését tartja a Centrál Hotel klubjában. □ Kölcseyröl A Levéltári Esték előadás- sorozat keretében február 14-én 17.30 órá­tól Hamar Péter esztéta Kérdőjelek a Kölcse- y-kutatásban címmel tart előadást Nyíregy­házán a polgármesteri hivatal dísztermében. Pénzekhez jutni Brüsszelben Hozomány egy kapcsolatjavító útról: új ismeretek, tanácsok, tippek, ígéretek (1.) Tárgyalás közben a hollandiai Arnhemben a szerző felvétele Marik Sándor Hága, Arnhem (KM) - Egyna­pos látogatáson Hollandiá­ban járt a napokban a me­gyei közgyűlés küldöttsége Helmeczy László elnök veze­tésével. Két program volt: a fővárosban diplomatákkal, Gelderland tarto­mány székhelyén pedig a kor­mányzóval tárgyaltak a megyei képviselők. Hollandia az Európai Unió alapitó tagja, végigjárta a bőví­tés minden stációját. Az EU több fontos intézményének székhelye Hága, köztük az Europolnak és a Nemzetközi Bíróságnak. Hollan­dia gazdag ország, üzletemberei sok pénz felett rendelkeznek. A világ minden táján, így Kelet-Eu- rópában is jelen vannak, elég csak az olyan nagy cégekre gon­dolni, mint a Philips, a Shell, a Nutritia.- Hogyan lehetne megyénk iránt felkelteni az érdeklődést? - ez volt a témája a nagykövetsé­gen szervezett beszélgetésnek. Konkrétabb elképzelések Változatos a kép: a nagy holland világcégek hazánkban is érvé­nyesülnek, a kereskedelem, a lo­gisztika területén különösen si­keresek. Nem volt ugyanilyen eredményes a holland bankok it­teni terjeszkedése - fel is adják magyar vállalkozásaik nagy ré­szét. A gazdasági témákkal fog­lalkozó diplomaták elmondták: sok befektető érdeklődik a ma­gyarországi lehetőségek iránt, ezért hamarosan új internetes honlapot nyitnak, megkönnyí­tendő a kapcsolatteremtést. A legkülönbözőbb területeken job­bára húsz-harminc-ötven fős vál­lalkozásokkal indulnának - ez éppen megfelelne megyénknek. Szabolcs-Szatmár-Bereg köz­vetlenül nincs jelen Hollandiá­ban. Holott a holland vállalko­zók itteni megtelepedését ver­senyképesen tudnánk támogatni - erre Nyírbátorban jó példa is van már. Több konferenciára, vásárra, kamarai rendezvényre kellene kimenni, több és jobb minőségű bemutatkozó anyag, félkész terv kellene, amihez part­nert keresünk. A követségen a fogadóterem­ben sokféle prospektus volt kité­ve, amelyeket az érdeklődőknek adnak - a mi megyénkből egy sem, pedig már készült néhány színvonalas is. Minőségi tervek A fővárostól kivilágított autópá­lyán alig egy óra alatt értünk a német határon lévő Gelderland tartomány székhelyére, Arnhem- be, ahol az új kormányzó, J. Kamminga várta a küldöttséget. Elődje, Hans Boxern is részt vett a megbeszélésen, aki ismeri Szabolcs-Szatmár-Bereget, hi­szen Arnhemben az 1999. évi vi­dékfejlesztési konferencián már jelen volt megyénk, a kormány­zó pedig delegáció élén még ugyanazon évben járt nálunk. Öt projekt (terv, elképzelés) alakult ki, ezek közül a nyíregyházi me­zőgazdasági árubörze holland közreműködéssel történő kiala­kítása került közel a megvalósí­táshoz. A szociális szféra együtt- műdése jó, diákcsereprogramok még nem jöttek létre, a kis és kö­zépvállalkozások területén még még csak az együttműködés csí­rái lelhetők fel. Két hónapon belül A lemaradásra hivatkozni nem jó taktika. Lendület, kész tervek, elképzelések sokasága kell és kö­zülük mindig azokat elővenni, amelyek éppen beilleszthetők a kedvezményezettek közé. Ehhez a gelderlandiak tudást, kapcsola­tot ajánlanak fel, megmondják, hogyan lehet Brüszelben pénz­hez jutni, összehozzák a partne­reket. Mindezek együtt is csak úgy lehetnek eredményesek - han­goztatták -, ha meg vannak azok a nagy programok, amelyekhez fel lehet sorakoztatni a gyakorla­ti tennivalókat. A környezetvé­delem és a vidékfejlesztés mellé két hónapon belül egy harmadik területet keresnek, s a további együttműködés azok mentén szerveződik majd - talán követ­kezetesebben és ütemesebben, mint eddig. Legyen fix partner- Hogyan lehetne gyorsabb ütemre váltani? - erre keres­te a választ a megyei közgyű­lés elnöke. A holland vezetők hazánk uniós csatlakozása szempontjából közelítették meg a témát. Fontos, hogy minden csatlakozni szándéko­zó országnak legyen egy sta­bil EU-tag partnere, amely bevezeti az exkluzív klubba az új jövevényt, akihez min­dig lehet fordulni tanácsért. A holland partnerek szerint Lengyelországban, Csehor­szágban ezt jobban megértet­ték vezetők és választottak. Magyarországra az a jel­lemző, hogy a vezetők végig­járják az összes EU-tag orszá­got, de nem alakul ki igazán stabil kötődés egyikkel sem. Általában jó a kapcsolat min­denkivel, ám hiányzik az iga­zi, amelyik ellátná azokkal a praktikákkal, amelyek révén Brüsszelben eredményesnek lehet lenni. Alig kellett egy pillanat Oláh Gábor______________________ Hát Mihály bátyám hol van? - kérdeztem már a kapu­ban, amikor beköszöntem Sáró nénémékhez. Bosszúsan válaszolt. Őrzi a szőlőskertet, vénségére csősz lett. Na, nem az egész kertet, hanem csak a miénket. Tudod, olyan világ van, hogy már a földből kihe­rélik a krumplit, letörik a tengerit, megdézsmálják a szőlőt. Amíg az őszi munkák be nem fejeződnek, kint is al­szik. Egyszer majd holtan hozzák haza, agyonverik. Most meg az bosszant, hogy nem vitt ki magával mele­gebb ruhákat, mert mondta a rádió, hűvös éjszaka várható. Szívesen vállalkoztam, hogy utána viszem a dolgait. Ült a kis présházikó előtt, szalonnát készült sütni. Úgy nézett ki kopott katonaköpe­nyében, mint egy indián, csak a tollas s üveg hiányzott a fe­jéről. Messziről észrevett. - Sasszemnek vagy Tollaskí­gyónak nevezzelek -, incsel­kedtem vele. - Maradjunk a sasszemnél, a kígyóról in­kább egy történetet mondok majd, jól vésd az eszedbe. Még apai nagyapámtól hallot­tam, hogy én is okuljak belő­le. - Miközben újból kellett gerjeszteni a tüzet, látszott, hogy gondolatait rendezgeti. S, hogy időt nyerjen, meg a fejsze sem dolgozzon egyedül magában, fűrészelni is elkez­dett. Volt már mivel hizlalni a tüzet. Aztán a bicskánknak is akadt dolga, nekem is fara­gott nyársat. A kellemes illat­tól gyomrunk egyre jobban kiáltozott, felzaklatta az éh­ség. Mire megérkezett az este, megsült a szalonna is. - Fel­kel a kutya, ha megéhezik, menjünk be és együnk - invi­tált. Ettünk, feketerizling bort ittunk, békesség költö­zött a gyomrunkba. De csend és némaság volt körülöttünk is, mint a fák koronáin, a fák tövében és az avar alatt is. Tudtam, hogy még mindig nem illik sürgetnem, várnom kell, hogy elkezdje történetéi.- Itt akkor még jobb álla­potban volt ez a présház. Itt lakott télen-nyáron egy szőlő­pásztor, akinek senkije és semmije sem volt. Azért, hogy itt lakhatott és a kevés járandóságáért vigyázta az egész kertet. Azon a télen leírhatatlan hideg volt, ott la­kott a hideg présházban is. A didergés házában csak úgy le­hetett megmaradni, ha egész nap tüzelt. Karácsony előtt ta­lált rá valaki, de akkor már napok óta halott volt. Mellet­te a lábánál tekergőzött egy kígyó. .A. faluban azt mesélték, hogy amikor tüzelőért ment ki, az ajtó előtt találta a meg­dermedt kígyót. Bevitte, s amikor a melegtől az életre, kelt, az álmában lévőt - alig kellett egy pillanat - halálra marta. Amikor befejezte, rám bízta a tanulságok levonását. Azon az éjjel rosszul aludtam, reggel kínzó, lüktető, görcsös fejfájásra ébredtem. Munkabalesetek hazánkban Nyíregyháza (KSH - Malakuczi- né Póka Mária) - A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a világ felnőtt lakosságának hattizede életének harmadát munkában tölti el. A munkakörnyezet veszélyessé­gét jelzi, hogy a világon évente 120 millió foglalkozási munka­baleset történik, melyből egymü- lió maradandó rokkantságot okoz, 200 ezer pedig halálos ki­menetelű. A KSH lakossági munkaerő­felméréséhez kapcsolódó felvéte­le lehetőséget ad arra, hogy a 15- 74 éves jövedelemszerző tevé­kenységet folytató lakosság munkabaleseteiről információ­kat nyerjünk. Eszerint Ma­gyarországon a foglalkoztatottak több mint másfél százaléka, 59 ezer fő szenvedett munkabalese­tet 1998 áprüisa és 1999 áprilisa között, közülük 13 ezren több­ször is. Ezer foglalkoztatott férfiból 22-t, nőből nyolcat ért munka­baleset, mivel a férfiak között magasabb a veszélyes munkahe­lyeken dolgozók aránya. A balesetek a 40-44 éves ko­rúaknái a leggyakoribbak, de az átlagosnál nagyobb arányban szenvednek balesetet a fiatalok (25-29 évesek) is. Leggyakoribb sérülés az ütés, a zúzódás, a vá­gás okozta seb és horzsolás. A foglalkoztatottak számához viszonyítva a mezőgazdaságban, az építőiparban és a feldolgozó- iparban történik leggyakrabban baleset. A balesetet szenvedők fél szá­zalékának munkakört kellett váltania, vagy csak részmunka- időben tudták tovább foglalkoz­tatni, egytized százalékuk pedig munkaképtelen maradt. Szombaton premier A múlt héten megérkeztek a VMK-ba a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház új vígjátéká­nak díszletei. A pénteki nyilvános főpróbát követően szomba­ton mutatják be a Pálinkás János című darabot Sipeki Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents