Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-10 / 35. szám

2001. február 10., szombat Utt HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Kapitányi könnyek Angyal Sándor ___________ IVIégiscsak van abban valami, hogy a Sza­bolcsból elkerülő, közismert emberek nosz­talgiával idézik az itt töltött éveket. Nem csupán futballedzőkre, meg a színházi di­rektorokra gondolok, hanem azokra is, akik­ről pedig úgy tudtuk, egyáltalán nem irigy­lésre méltó a helyzetük a mi közelünkben. Konkrétan: a népszerű országos hetilap legutóbbi számában Ignácz István dandár- tábornokot, a nemrég még Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei főkapitányt kérdezték életútjáról, emlékeiről. Amikor közbevetette az újságíró, hogy Szabolcsban őt szerették, úgy válaszolt: „Olyan tábornok vagyok, aki kezet fog az őrmesterrel és öt év múlva is megismeri. Nehezen engedtek el. A megyei közgyűlés elnöke testületé nevében három­szor búcsúztatott. A legmagasabb kitünte­tést kaptam meg. Könnyezve távoztam." ^Jem tagadjuk, hogy mi, akik közelebbről ismertük őt, akit a parancs Szabolcsból Pest megyébe szólított szolgálatra, (s aki egyko­ron két hétig még országos főkapitány is volt) igazában most kezdjük felfogni, hogy hozzá hasonlóan jó néhány megyénkben munkáját, teljesítményét csak utólag, némi távolságból értékeljük. Vannak közöttük tős­gyökeres szabolcsiak, szatmáriak, meg „be­kerültek", mint amilyen a nemrég távozott főkapitány is volt. A sodró hétköznapokban, gondjaink közepette bizony nem vesszük észre, hogy mennyi tisztesség, érték tulaj­donosa közvetlen munkatársunk. Mert ami­kor az említett interjú egy részében ezt mondja Ignácz István: „Egyébként lehet az ember humánus és mégis kőkeményen kö­vetkezetes. Én ilyen vagyok. Ne higgye, hogy nem szeretem, ha jóhangulatúak a beosztottjaim. Még nyomozó koromban megtanultam, gyomorgörccsel nem lehet hatékonyan dolgozni." - ekkor hirtelen'fel­kapjuk a fejünket, s csodálkozunk, hogy jé, hiszen a mi környezetünkben is vannak hozzá hasonló kisebb és nagyobb vezetők. Miként az ellenkezője sem ritka, hiszen, ha egy követ elhajítanánk, jó néhány olyan fontos beosztásban lévőt is eltalálnánk, akikre éppen ezeknek a tulajdonságoknak az ellenkezője a jellemző. Például: átlép a beosztottjain, csak a maga örömét-hasznát lesi, érdektelen számára, hogy milyen a hangulat a cégnél. IVIa sem ritka viszont a környezetünkben, itt, a közismerten vendégszerető megyében az őszinte, megértő, tisztalelkű és tisztakezű vezető. Ezernyi gondunk, bajunk közepette erről se feledkezzünk meg, - miközben egy­más között százszor és ezerszer meghány- juk-vetjük a Torgyán-történet végét... Reggeli kávé Ferter János rajza HÍREK □ Hangverseny Országos Zongorahang­verseny területi válogatóját rendezik a Ze­neiskolában február 10-én 9 órától. □ Gazdaesték Nagykállóban a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Házban a gazdaesték so­rozat keretében a növényegészségügy téma­körén belül Pál Péter, a megyei növényvédel­mi állomás karanténfelügyelője az elmúlt évi fertőzésekről számol be, majd az idei véde­kezésről, előrejelzésről szól február 12-én 17 órától. A hátrányos helyzet előnyei A Nyírteleken létesült Kedves-ház ötödmagával alkot működőképes hálózatot A pátrohai Móricz Zsigmond Általános Iskolában a romatanulók is előszeretettel használják a fejlett számítógépparkot A szerző felvétele Ladányi Tóth Lajos Kemecse, Nyírtelek, Pátroha - A romák társadalmi fel- emelkedése az oktatáson át vezet, amihez előítéletektől mentes, felkészült, problé- makezelö pedagógusokra van szükség. Egy évtizede a honi romák nyolcvanhét(I) százaléka nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel, és bár az adat je­lentősen csökkent, a probléma megoldásra vár. Hazánkban ezernél több általános iskolában a tanulók minimum tíz százalé­ka cigány származású, mind­emellett a demográfiai előrejel­zések vitathatatlanok: fokozato­san nagyságrenddel magasabb arányú roma populáció lép az is­kolarendszerbe. Az alkotó nem pihen A romahelyzet vázolásánál ildo­mos megjegyezni: vannak kivé­telek... Lázár Péter 1990-ben költözött Nyírtelekre feleségével, három gyermekével és tíz olyan nyolca­dik osztályt végzett romafiúval, akikkel korábban is egy közös­ségben éltek. Lázár kezdeménye­zésének köszönhetően a Művelő­désügyi Minisztérium Kisebbsé­gi Osztálya és a Soros Alapít­vány hathatós segítségével 1995- ben leraktak Nyírteleken a Ked­ves-ház alapjait. (A név báját az adja, hogy amikor kollégiumot hoztak létre, a fiatal lakók egy zsákból kedves plüssállatokat választottak maguknak, később a jelzőt a ház elé biggyesztették.) A ma Budapesten dolgozó szak­ember, a Roma Pedagógiai Szol­gáltató Iroda igazgatója nem vallja magáénak „a gép forog, az alkotó pihen” formulát, mert bár az általa életre keltett tevékeny­ség működik, ő is teszi a dolgát, csak éppen már országos szin­ten. Utódja, Batári Zsolt, aki Lá­zár Péterhez hasonlóan egyko­ron a berkeszi otthonban volt ta­nítványa Göőz Istvánnak. Cserelátogatások Göőz István harmadik ciklusát tölti a pátrohai Móricz Zsig­mond Általános Iskola igazgatói székében, ahol korántsem a ba­bérjain ül, aktív részese az etni­kai felzárkóztató programnak. A Kedves-ház hálózaton belül a nyírteleki, a kemecsei, az edelé- nyi és a tatabányai általános is­kolákkal alkotnak egységet.- Cserelátogatásokon ismerke­dünk a hálózathoz tartozó isko­lák munkájával, módszereivel, metodikájával. Nálunk 1997-ben indult be az újítás, az alsó tago­zatban minden pedagógus, a fel­sősöknél a magyar és a matema­tika szakos tanár részese a prog­ramnak. Amikor szükséges, nem csak a tananyagot korrepetálják, más praktikus, a hétköznapi életben, felnőttkorban hasznosít­ható ismereteket is igyekeznek átadni a kollégák. Pátrohán a tanulók huszonhá­rom, Kemecsén a tanulók hu­szonnégy százaléka cigány, ha­sonló nagyságrendű tehát a megoldandó feladat. Apró lépések előre- Kinevezésem után hamarosan bekapcsolódtunk a Kedves-ház hálózatába - emlékezett vissza Lucza János. - A tantestület kü­lönböző tréningeken vett részt, és bár nagyon aprólékosan, tü­relmes munkával lehet csak eredményeket elérni, minden­képpen megérte változtatunk. • ■ .• x Színésznő a parókián Nyíregyháza (KM) - Híres mesélők voltak akkor - ezzel a címmel tart előadóestet (ős­bemutatót) Zubor Ágnes, a Móricz Zsigmond Színház művésznője február 12-én, hétfőn 18 órától az orosi gö­rögkatolikus parókián (Vezér utca 19.). Az előadóművész vár mindenkit, aki szereti Jó­zsef Attilát, Móriczot, Mikszá- thot... LETKÉPEK E-úr-ópa SzilvAsi Csaba —^---------------------------------------------­.Ailok a buszmegállóban. Várok s közben elmélkedem. A pokolba is, miért nem jön már az az átkozott jármű? - káromkodhatnék, de nem te­szem, mert eszembe jut, hogy egy úr a pokolban, sőt még a buszmegállóban is úr. Nagy utat tettem én meg eddig az úrrá válásig! Eleinte csak öcskösnek, kisöregnek, pajtásnak, később srácnak, sőt tisztelettudóan fiatalem­bernek szólítottak. Felnőtt­ként voltam maga hé, hékás, haver, szaki, szaktárs, polgár­társ és elvtárs, az utóbbi idő­ben pedig egyre gyakrabban szólítanak bácsinak, atyus- nak, faternak és öreg srác­nak. Már nagyfater, németül Opa is vagyok. Az utóbbi idő­ben azonban a legtöbben úr­nak szólítanak. A bizony-bizony kissé már elavult kéziszótárban az úr el­sődleges jelentése: A kizsák­mányoló osztályhoz tartozó ember. A paraszt szót már régóta csak sértő mellékzön- gével használjuk, mert bántja egyes, a földműveléssel foglal­kozó emberek önérzetét. Ve­res Péter büszke volt paraszti származására. Paraszt író volt, sőt honvédelmi minisz­terként is paraszt miniszter, de olyan igazi urat, mint ő volt, ma is ritkán lát az em­ber. Bölcs volt, világos és egyenes. Nemrég a rendőrségen jár­tam. A yard előcsarnokában egy ilyen mai igazi úr állt megbilincselve. Vihogó kis­asszonyok vették örül. Az úr udvartartása. Az úré, aki ten­gernagynak nevezte a szolgá­lattevő törzszászlóst, s a de­mokrácia adta jogánál fogva tegező stílusban kérte tőle számon, hogy milyen jogon korlátozza őt szabadságában, amelyhez mint megjegyezte, neki alanyi joga van. El is engedték, s ekkor ő úr voltát hangsúlyozandó egy köteg ezer forintost markolt ki a belső zsebéből. Megvesz­lek benneteket kilóra - mond­ta. Egy lepedőt levett a cso­móból, papírzsebkendőnek használta, majd eldobta. Ha ez az élőlény is úr, ak­kor engem szólítsanak inkább újra öcsinek, öcskösnek, paj­tinak, vagy havernak. Hívja­nak bárhogy, szakinak, szak­társnak, kendnek, faternak, csak úrnak ne. De nincs időm tovább me­ditálni, mert befut a buszom. A vezető úr egy gombnyomás­sal kinyitja előttem az ajtót. Felszállók és helyet foglalok az első ülésen. Úri módon, ké­nyelmesen. Mint aki hosz- szabb útra, E-úr-ópá-ba indul. Érpatak az első Nyíregyháza (KSH - Hajnal Bé­la) - A Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi általános mezőgazdasági összeírásá­nak eddigi publikált kötetei­ben nemcsak lényeges össze­függésekre, hanem új, érde­kes jelenségekre is fel lehet figyelni. Ilyen egyebek között az eddig alig vizsgált kecskeállomány ala­kulása, ami korábban elhanya­golható súlya miatt szinte min­dig elkerülte az elemzők figyel­mét. Közismert, hogy az ország szarvasmarha-állománya az el­múlt 10-12 évben a felére, a ser­tésállomány mintegy hattizedére esett vissza, de más állatfajok (pl. juh, baromfi) állományában is visszaesés, vagy jelentős csök­kenés következett be. Kivételt képez a kecskeállomány, amely a kilencvenes években országo­san háromszorosára (106 ezer), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben pedig ötszörösére nőtt (13 ezer). A szegény ember tehene­ként ismert sok gondozást nem igénylő állatról újabban, sok elő­nyös tulajdonságait méltató cikk jelent meg, a különböző sajtóor­gánumokban, amely a kecske te­jét, sajtját, húsát az értékes táp­lálékok közé emeli. A megye kecskeállománya, talán nem is véletlenül az országban itt a leg­nagyobb, annak mintegy 12 szá­zalékát teszi ki, miközben terüle­ti, népességi súlya az országos 5- 6 százalékát adja. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében fej-fej melletti verseny­ben legnagyobb a kecskesűrűség (az ezer lakosra jutó kecskék száma) Érpatakon és Petnehá- zán, ennél jóval kisebb, de még magas arányú Geszteréden, Fá- biánházán, Tyúkodon és Tu- nyogmatolcson, de Gégény és Nyírkárász is a nagy kecsketar­tó települések közé tartozik. A legtöbb kecskét természetesen a legnagyobb népességszámú tele­püléseken, Nyíregyházán (több­nyire a tanyabokrokban) Ibrány- ban, Nagyecseden és Tiszavasvá- riban tartják. Uj szalon A napokban nyitották meg a Kovács Tüzép fúr­ÄA V. TT! 1 A AAA V. Almi K AVM 1 1 ft 1 AM *1 fi 4 dőszobai berendezéseket és nyílászárókat bemutató szalonját Nyíregyházán. Képünkön köszöntőt mond Szelczi László, a Sofa Kft. vezérigazgatója Racskó Tibor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents