Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-06 / 5. szám
2001. január 6., szombat Ktiet* HÉTVÉGE 9. oldal A lelkünket is rendben kell tartani Szabólegény kétnyakú gitárral Kovács Bertalan A kórház egy nagyüzem, éppen ezért óriási kihívás megfelelni az elvárásoknak Fullajtár András Telt, múlt az idő, s egyszer a szabólegény gondolt egy merészet: elindult a (fő)városba szerencsét próbálni. Közelmúltunk igaz történetei - a népmesékhez hasonlóan - e szavakkal kezdődtek. A kisvárdai Rozipál Gábor - a kivételekre vonatkozó szabályt erősítve - úgy vélte, hogy pesti élet- és üzleti tapasztalattal a tarsolyában inkább szülővárosában próbál szerencsét. Könnyűipari mérnöki diplomával megerősített szabó szakmájával felvértezetten kezdett vállalkozásba, s bár immáron másfél éve a megannyi gép közül csak azok dolgoznak, amelyeket ő használ, most mégis úgy döntött: újfent munkásokat toboroz. Rájött ugyanis, hogy annak idején hibázott, amikor úgy gondolta, egyik pillanatról a másikra képes lesz ütőképes gárdát összekovácsolni. Izraeli gázsi- A fővárosba annak idején az ökölvívás révén kerültem, ám annak ellenére, hogy a válogatottságig vittem, beláttam, a sportból (legalábbis akkoriban) nem lehetett megélni. Miután a szakmám fogásait nagyon jól elsajátítottam - s azt is tudtam, hogy az állami szektor nem az én világom - egy parányi budai műhelyben lettem méretes szabólegény. A szocialista gazdaság piaci vákuumját kihasználva úgymond földalatti iparűzéssel sikerült olyan naggyá nőni, hogy az akkori lehetőségek közül az ipari szakcsoporti formát választva legalizálni kellett a vállalkozást. Időközben azonban világossá vált számomra, hogy ruhaipari vállalkozást Pesten már nem lehet működtetni gazdaságosan, ezért hazajöttem. Nem akármit hagyott ott, hiszen szakmája fővárosi leáldoztával négy éven át - a siker szempontjából éppen a legjobb időben - fittneszszalont működtetett. (S nem peepshow-t, ahogyan azt terjesztik róla. Ki tudja miért, hiszen az értékcsökkent szórakozási formákat sohasem szerette!) A szalonjában néhány színésznő is törzsvendégnek számított, így aztán nem volt véletlen, hogy a filmes szakma is felfigyelt extrém alkatára. Többször hívták statisztálni, s főleg izraeli reklámfilmben szerepelt - ahogy mondja: nem is kevés gázsiért. Gábor a kisvárdai varrodájában a számára oly fontos sportszereken kívül (amelyeket persze a dolgozók is használhatnak) a műhely egy szegletében profi hangstúdiónak is helyet szorított, hiszen kétnyakú gitárját szinte csak akkor pihenteti, ha éppen az ollót tartja a kezében. Vélemény dalban- A zenélésnek is óriási szerepe van abban, hogy Kisvárdán maradok. Mára ugyanis koncertéretté lett együttesünk, sőt úgy érzem: társaimmal együtt hamarosan be tudjuk majd bizonyítani, a sikerhez nemcsak Budapesten át vezet út. Egyébként Pestre immár csak az elvitathatatlan fővárosi előnyökért utazom fel olykor-olykor. Úgy vagyok .vele, hogy Várdán is megvan minden, ami fontos számomra. Rozipál Gábor valaha aktívan politizált: a Déry Miksa 6. szám alatt az akkor még baráti társaságként összeverődő SZDSZ-es mag tagja, sőt később kerületi önkormányzati képviselő is volt. Ma már azonban csak társaságban, no meg a dalszövegeiben mondja el véleményét folyton folyvást (vagy tán nem is annyira?) változó világunkról.- Az egészségügyi ágazatban hazánkban eddig mindössze három fekvőbeteg-intézményben szerveződött önálló humánpolitikai igazgatóság. Közülük is 1996-ban elsőként megyénkben a Jósa András Megyei Kórházban kezdte meg működését a szakterület, Exterdéné Zsurkai Ilona vezetésével. Az igazgatónő azóta állandó „mozgásban” van, keresi az újat, a jobbat, szem előtt tartva azt, hogy legfontosabb az ember, ismereteivel tudásával, mint termelő erő. Munkáját nemrégiben Semmelweis-díjjal ismerték el. Tanárok, apácák- Ha valamit rám bíztak, igyekeztem maradéktalanul jól megcsinálni. Most a gyakorlatban teszem azt, amit korábban oktattam az Egészségügyi Főiskolán. Úgy érzem, az elmúlt négy év alatt sikerült olyan fejlesztéseket megvalósítanom, amik maradandók. Ilyen többek között a drogambulancia, vagy a szociális csoport létrehozása. Nagyhalászban született. Ahogy mondta: - a Tisza közelségében felnőni meghatározó volt az életemben. Az erkölcsi tartást az apai nagyanyámtól tanultam gyermekkoromban, aminek igazi értékét életem nagy fordulópontjain értettem meg igazán. Az általános iskola után Nyíregyházán, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett A rendkíHajnal Béla Rozipál Gábor ismérvei: szabóolló, gitár, tar fej A szerző felvétele Hazánkban 2001. február 1. és 21. között tartják az ország történetében a 14. modem népszámlálást. Az 1890. évi népszámlálás kérdőívének egyik pontja a következőt kérdezte: Van-e bányája és hol fekszik? A válaszok egyike így hangzott: Bányám nincs és az ágyban fekszem. E példából is látszik, hogy a népszámlálási tematika mindig az adott kort tükrözi. A kérdőív a népszámlálás kulcsa, kialakítása hosszú folyamat eredménye. A korábbi népszámlálásokkal való összehasonlíthatóság miatt az állandó kérdések köre alapkövetelmény, de a társadalmi elmozdulások hatására mindig kerülnek be illetve kerülnek ki kérdések. A kiegyezés után a magyar adminisztráció egyik első intézkedése az önálló statisztikai szervezet felállítása és a népszámlálás megszervezése volt. A tízévenkénti nagy összeírásoknak nem célja az egyes állampolgárok anyagi, társadalmi és lakáskörülményeinek rögzítése, hanem ezek országos, területi összesítése. Ezt erősítendő a magyar népszámlálások történetében először most név nélküli összeírásra kerül sor. Az egyedi információkon alapuló eredmények elengedhetetlenül fontosak a gazdasági és társadalmi élet szereplői számára a döntések előkészítéséhez, a társadalmi folyamatok áttekintéséhez. A statisztikai összeírások társadalmi fogadtatása és különö(A szerző kandidátus, a KSH megyei igazgatója) vül felkészült tanárokra és az oktatásban részt vevő apácákra még ma is szívesen emlékezik vissza. Tanulmányait Budapesten folytatta, ahol altatóasszisztensi oklevelet szerzett. Útja ismét Nyíregyházára vezetett. Pályakezdőként a megyei kórházban dolgozott altatóasszisztensként, majd a Kölcsey-gimnáziumban folytatta mint szakoktató. A munka mellett elvégezte az Egészségügyi Főiskolát, és az ő életéből sem maradt ki, amikor a kor szellemének megfelelően Marxista Egyetemre „invitálták”, ahol művelődéspolitikát »......... Nagy gondot fordítunk az emberek kiválasztására és a továbbképzésre. Exterdéné Zsurkai Ilona tanult. A magasabb szintű ismereteit a most tíz éve Nyíregyházán induló DOTE Egészségügyi Főiskolán kamatoztatta, hat éven keresztül adjunktusként oktatott. Ez idő alatt Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen mentálhigiéné szakon szerzett oklevelet. Ez a további munkásságában meghatározó volt, hiszen friss diplomával a zsebében sikeresen megpályázta a kórházban akkor induló humánpolitikai igazgatói széket.- A főiskolán eltöltött évekre IVENDÉGSOROK Megszámláltatunk sen az adatszolgáltatói készség változása az 1980-as évek közepe óta egyre nagyobb feladatok elé állítja a statisztikai hivatal dolgozóit. Ebben szerepet játszik az individualizálódás, az állami szervekkel szembeni bizalmatlanság és a közbiztonság romlása is. A magyarországi modem népszámlálások (1870 utáni) történetében a népszámlálások előkészítését és lebonyolítását a helyi közigazgatási szervek végezték (az utolsó négyet a helyi tanácsok) és végzik most (a helyi önkormányzatok) a statisztikai szolgálat szakmai irányításával és felügyeletével. A magyar népszámlálások anyagát 1960 óta teljes egészében számítógépen dolgozták fel. Az adatokat kódolták és hagyományos billentyűzeten keresztül rögzítették. A 2001. évi népszámlálás abból a szempontból is új, hogy a billentyűzés helyett a KSH vezetői a világ több fejlett országához hasonlóan az optikai adatbevitel mellett döntöttek. Népszámláláskor kétféle kérdőívet kell kitölteni: a lakáskérdőívet és minden személyről személyi kérdőívet. Az előbbi 15, az utóbbi 25 kérdőpontból áll. Új kérdés a lakáskérdőíven a tulajdonosi összetétel. A még pontosabb tulajdonosi szerkezet leírása érdekében nemcsak tulajdonosra (természetes személy, önkormányzat, egyház, vállalkozás, gazdasági szervezet stb.), hanem a tulajdonosi érdekeltségre (belföldi, külföldi vagy vegyes) is kérdezünk. Érzékeny kérdésekkel is találkoznak majd a személyi kérdőíven honfitársaink, amelyek (nemzetiség, vallás, fogyatékosság) nagyon személyes jellegűek, emiatt az adatkezelés tekintetében fokozott védelmet élveznek. Az Európa Tanács a kilencvenes években jelentős erőfeszítéseket tett a nemzeti kisebbségek politikai, jogi, társadalmi, gazdamáig is kellemesen gondolok vissza. Szerveztem egy irodalom- és művészbarátkört, amire azért vagyok büszke, mert az ottani hallgatók számos, országos hírű művésszel, ismert személyiségekkel találkozhattak. Aztán ez idő alatt írtam felkérésre egy szakkönyvet, aminek témája a kommunikáció és mentálhigiéné. A Népjóléti Képzési Központ 1997-ben adta ki a könyvet. Azóta megért további két kiadást és a múlt évben kértek fel, hogy egyes fejezeteket frissítsek fel, mivel újabb kiadása várható. Emberibb kapcsolat A munkájáról így beszélt:- Az ország legnagyobb megyei kórházában ma közel 3 ezer ember dolgozik és több mint kétezer az ágyak száma. Ez egy nagyüzem, éppen ezért óriási kihívás megfelelni az elvárásoknak, amit humánpolitikai területen tennünk kell. Azt hozzáteszem, hogy az intézmény vezetőjének a támogatása nélkül lehetetlen lenne ilyen szinten végezni a munkánkat. Hatalmas a dolgozói létszám, akiknek a szociális helyzetével is törődünk, de a lelkünket is rendben kell tartani. Nagy gondot fordítunk az emberek kiválasztására, a humánerő fejlesztésére és a továbbképzésre. Nem utolsósorban az országban egyedül felvállaltuk a betegek szociális ellátását is.- A jövőt illetően szeretném, ha a kórház belső kommunikációja sokat javulna. A vezetők, beosztottak, orvosok és ápolók kapcsolata emberibb lenne. Egysági és kulturális jogainak elismertetéséért. Mindez nem csupán a kisebbségek számára fontos, hanem a többségére is. Ahol a nyelvi, vallási vagy etnikai csoportokat hivatalosan elismerik ott vannak rájuk vonatkozó népszámlálási adatok is. A KSH 1950-től a rendszerváltozásig semmiféle vallásra vonatkozó adatot nem gyűjtött. Az 1949. évi népszámlálásnál 6,2 millióan római katolikusnak 2 millióan reformátusnak, félmillióan evangélikusnak, negyedmillióan görögkatolikusnak vallották magukat, az izraeliták száma 134 ezer, a görögkeletieké 36 ezer, az unitáriusoké 10 ezer volt. Most a vallási kérdésnél nem az anyakönyv szerinti, hanem a ténylegesen gyakorolt vallásra lehet válaszolni, mivel az érzékeny kérdésekre nem kötelező a válaszadás. A kérdőív egyéb pontjaira a törvény erejénél fogva kötelező (dokumentumok mellőzésével) a legjobb tudás szerint válaszolni. Az 1784 és 1787 között végrehajtott népszámlálás összeírási utasításában a család fogalmát ekként határozták meg a korszak statisztikusai: „Egy famíliához számiáltatnak mindazok, és következésképpen azon egy Árkus Família Táblájába irattatnak be, valakik magoknak külön nem főznek, hanem ugyanazon egy Atyától vagy Gazdától, Gazdaasszonytól közönségesen együtt tápláltatnak, és velek egy Asztalon kenyéren vágynak, akár ezek Házasok légyenek, akár nem...” Akkor járunk el helyesen, ha a „família” szót a háztartás szinonimájaként fogjuk fel. Kis túlzással mindmáig e szabatosan fogalmazott archaikus mondat az alapja minden család- és háztartáskutatásnak. Szemelgetve e kutatások eredményei között megemlíthető, hogy a kilencvenes évekre rendkívüli mértékben megnőtt a válások száma, soha nem látott mértékűvé vált a középkorú férSEGÍTŐ KAPCSOLAT A Segítő kapcsolat címmel 1997-ben megjelent kötet borítója más méltóságát tisztelő, sikereinek örülő, vezető-munkatársi viszony alakulna ki. Fontosnak tartom még, hogy javuljon a betegekhez való viszonyulás. Az igazgatónő a kevés szabad idejének nagy részét családjának és két unokájának szenteli. Annyira soha nem fáradt, hogy ne főzze meg a csöppségek kedvenc ételét. A szép versek szerelmese, maga is írogat, de a publikumot számára egyelőre a szűk baráti kör és családja jelenti. Imád utazni, sokfelé megfordult már a világban, de az utóbbi időben felfedezte hazánk gyönyörű tájait is. Erről így vélekedett: - Itthon is van látnivaló bőven, ám hajlamosak vagyunk arra, hogy a hazai kirándulásokat a nagy utazások mögé helyezzük. fiak halandósága, s mélypontra zuhant a születések száma. A mélypont után 2000-ben egyes demográfiai mutatók enyhe javulást jeleznek, amiből még nem dönthető el, hogy átmeneti javulásról vagy egy tartós tendencia kezdetéről van-e szó. Mondják, hogy a házasságok történetének három szakasza van: az elsőben a férj beszél és a feleség hallgat, a másodikban a feleség beszél és a férj hallgat, a harmadikban mindketten beszélnek és a szomszédok hallgatják. A társadalom atomizálódását mindenesetre jelzi, hogy 1960- ban az egyedül élők száma még csak közelítette a félmilliót, 1996 tavaszán a kisnépszámlálás idején már az egymilliót is meghaladta. Budapesten a háztartások harmada egy személyből áll, ami még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20 százalék alatt marad. A nyugati minták elterjedése szinte megállíthatatlan, mindenesetre azon el lehet gondolkodni, hogy irigyeljük vagy szánjuk-e a gazdag Stockholm lakosságát azért, mert ott már minden második városlakó egyedülállóként külön lakásban él. Magyarország pozíciója a születéskor várható élettartam tekintetében nem változott az előző századforduló óta. Az 1900-as években a 25 iparosodott ország között a 23. helyen voltunk, s száz év alatt innen nem sikerült előbbre lépni. A férfiak átlagosan 9 évvel élnek kevesebbet hazánkban mint a nők, de az Európai Unióban élő nők 5-7 évvel hosszabb életre számíthatnak mint a magyar lányok és asszonyok. Hasznosítását tekintve a népszámlálás - ideértve a regionális, a megyei, a kistérségi és a helyi felhasználását is - végeláthatatlan. A felvételben részt vevő mintegy kétezer megyei számlálóbiztoson és 500 felülvizsgálón sok minden múlik, de a lakosság remélhetően jó hozzáállását nem pótolja semmi.