Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-06 / 5. szám

2001. január 6., szombat Ktiet* HÉTVÉGE 9. oldal A lelkünket is rendben kell tartani Szabólegény kétnyakú gitárral Kovács Bertalan A kórház egy nagyüzem, éppen ezért óriási kihívás megfelelni az elvárásoknak Fullajtár András Telt, múlt az idő, s egyszer a szabóle­gény gondolt egy merészet: elindult a (fő)városba szerencsét próbálni. Közelmúltunk igaz történetei - a népmesékhez hasonlóan - e szavak­kal kezdődtek. A kisvárdai Rozipál Gábor - a kivételekre vonatkozó szabályt erősítve - úgy vélte, hogy pesti élet- és üzleti tapasztalattal a tarsolyában inkább szülővárosában pró­bál szerencsét. Könnyűipari mérnöki dip­lomával megerősített szabó szakmájával felvértezetten kezdett vállalkozásba, s bár immáron másfél éve a megannyi gép kö­zül csak azok dolgoznak, amelyeket ő használ, most mégis úgy döntött: újfent munkásokat toboroz. Rájött ugyanis, hogy annak idején hibázott, amikor úgy gondol­ta, egyik pillanatról a másikra képes lesz ütőképes gárdát összekovácsolni. Izraeli gázsi- A fővárosba annak idején az ökölvívás révén kerültem, ám annak ellenére, hogy a válogatottságig vittem, beláttam, a sportból (legalábbis akkoriban) nem lehe­tett megélni. Miután a szakmám fogásait nagyon jól elsajátítottam - s azt is tudtam, hogy az állami szektor nem az én világom - egy parányi budai műhelyben lettem méretes szabólegény. A szocialista gazda­ság piaci vákuumját kihasználva úgy­mond földalatti iparűzéssel sikerült olyan naggyá nőni, hogy az akkori lehetőségek közül az ipari szakcsoporti formát választ­va legalizálni kellett a vállalkozást. Időközben azonban világossá vált szá­momra, hogy ruhaipari vállalkozást Pes­ten már nem lehet működtetni gazdaságo­san, ezért hazajöttem. Nem akármit hagyott ott, hiszen szak­mája fővárosi leáldoztával négy éven át - a siker szempontjából éppen a legjobb időben - fittneszszalont működtetett. (S nem peepshow-t, ahogyan azt terjesztik ró­la. Ki tudja miért, hiszen az értékcsökkent szórakozási formákat sohasem szerette!) A szalonjában néhány színésznő is törzsven­dégnek számított, így aztán nem volt vé­letlen, hogy a filmes szakma is felfigyelt extrém alkatára. Többször hívták statisz­tálni, s főleg izraeli reklámfilmben szere­pelt - ahogy mondja: nem is kevés gázsi­ért. Gábor a kisvárdai varrodájában a szá­mára oly fontos sportszereken kívül (ame­lyeket persze a dolgozók is használhatnak) a műhely egy szegletében profi hangstúdi­ónak is helyet szorított, hiszen kétnyakú gitárját szinte csak akkor pihenteti, ha ép­pen az ollót tartja a kezében. Vélemény dalban- A zenélésnek is óriási szerepe van ab­ban, hogy Kisvárdán maradok. Mára ugyanis koncertéretté lett együttesünk, sőt úgy érzem: társaimmal együtt hamaro­san be tudjuk majd bizonyítani, a sikerhez nemcsak Budapesten át vezet út. Egyéb­ként Pestre immár csak az elvitathatatlan fővárosi előnyökért utazom fel olykor-oly­kor. Úgy vagyok .vele, hogy Várdán is megvan minden, ami fontos számomra. Rozipál Gábor valaha aktívan politizált: a Déry Miksa 6. szám alatt az akkor még baráti társaságként összeverődő SZDSZ-es mag tagja, sőt később kerületi önkor­mányzati képviselő is volt. Ma már azon­ban csak társaságban, no meg a dalszöve­geiben mondja el véleményét folyton foly­vást (vagy tán nem is annyira?) változó vi­lágunkról.- Az egészségügyi ágazatban ha­zánkban eddig mindössze három fekvőbeteg-intézményben szer­veződött önálló humánpolitikai igazgatóság. Közülük is 1996-ban elsőként megyénkben a Jósa András Megyei Kórházban kezd­te meg működését a szakterület, Exterdéné Zsurkai Ilona vezeté­sével. Az igazgatónő azóta állandó „mozgásban” van, keresi az újat, a jobbat, szem előtt tartva azt, hogy legfontosabb az ember, is­mereteivel tudásával, mint ter­melő erő. Munkáját nemrégiben Semmelweis-díjjal ismerték el. Tanárok, apácák- Ha valamit rám bíztak, igye­keztem maradéktalanul jól meg­csinálni. Most a gyakorlatban te­szem azt, amit korábban oktat­tam az Egészségügyi Főiskolán. Úgy érzem, az elmúlt négy év alatt sikerült olyan fejlesztése­ket megvalósítanom, amik mara­dandók. Ilyen többek között a drogambulancia, vagy a szociá­lis csoport létrehozása. Nagyhalászban született. Ahogy mondta: - a Tisza közel­ségében felnőni meghatározó volt az életemben. Az erkölcsi tartást az apai nagyanyámtól ta­nultam gyermekkoromban, ami­nek igazi értékét életem nagy fordulópontjain értettem meg igazán. Az általános iskola után Nyír­egyházán, a Zrínyi Ilona Gimná­ziumban érettségizett A rendkí­Hajnal Béla Rozipál Gábor ismérvei: szabóolló, gitár, tar fej A szerző felvétele Hazánkban 2001. február 1. és 21. között tartják az ország törté­netében a 14. modem népszámlá­lást. Az 1890. évi népszámlálás kér­dőívének egyik pontja a követke­zőt kérdezte: Van-e bányája és hol fekszik? A válaszok egyike így hangzott: Bányám nincs és az ágyban fekszem. E példából is látszik, hogy a népszámlálási te­matika mindig az adott kort tük­rözi. A kérdőív a népszámlálás kulcsa, kialakítása hosszú folya­mat eredménye. A korábbi nép­számlálásokkal való összehason­líthatóság miatt az állandó kér­dések köre alapkövetelmény, de a társadalmi elmozdulások hatá­sára mindig kerülnek be illetve kerülnek ki kérdések. A kiegyezés után a magyar ad­minisztráció egyik első intézke­dése az önálló statisztikai szer­vezet felállítása és a népszámlá­lás megszervezése volt. A tíz­évenkénti nagy összeírásoknak nem célja az egyes állampolgá­rok anyagi, társadalmi és lakás­körülményeinek rögzítése, ha­nem ezek országos, területi összesítése. Ezt erősítendő a ma­gyar népszámlálások történeté­ben először most név nélküli összeírásra kerül sor. Az egyedi információkon alapuló eredmé­nyek elengedhetetlenül fontosak a gazdasági és társadalmi élet szereplői számára a döntések előkészítéséhez, a társadalmi fo­lyamatok áttekintéséhez. A statisztikai összeírások tár­sadalmi fogadtatása és különö­(A szerző kandidátus, a KSH megyei igaz­gatója) vül felkészült tanárokra és az oktatásban részt vevő apácákra még ma is szívesen emlékezik vissza. Tanulmányait Budapes­ten folytatta, ahol altatóasszisz­tensi oklevelet szerzett. Útja is­mét Nyíregyházára vezetett. Pá­lyakezdőként a megyei kórház­ban dolgozott altatóasszisztens­ként, majd a Kölcsey-gimná­­ziumban folytatta mint szakok­tató. A munka mellett elvégezte az Egészségügyi Főiskolát, és az ő életéből sem maradt ki, ami­kor a kor szellemének megfele­lően Marxista Egyetemre „invi­tálták”, ahol művelődéspolitikát »......... ­Nagy gondot fordítunk az emberek kivá­lasztására és a továbbképzésre. Exterdéné Zsurkai Ilona tanult. A magasabb szintű isme­reteit a most tíz éve Nyíregyhá­zán induló DOTE Egészségügyi Főiskolán kamatoztatta, hat éven keresztül adjunktusként oktatott. Ez idő alatt Debrecen­ben, a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen mentálhigiéné sza­kon szerzett oklevelet. Ez a to­vábbi munkásságában meghatá­rozó volt, hiszen friss diplomá­val a zsebében sikeresen megpá­lyázta a kórházban akkor induló humánpolitikai igazgatói széket.- A főiskolán eltöltött évekre IVENDÉGSOROK Megszámláltatunk sen az adatszolgáltatói készség változása az 1980-as évek közepe óta egyre nagyobb feladatok elé állítja a statisztikai hivatal dol­gozóit. Ebben szerepet játszik az individualizálódás, az állami szervekkel szembeni bizalmat­lanság és a közbiztonság romlá­sa is. A magyarországi modem népszámlálások (1870 utáni) tör­ténetében a népszámlálások elő­készítését és lebonyolítását a he­lyi közigazgatási szervek végez­ték (az utolsó négyet a helyi ta­nácsok) és végzik most (a helyi önkormányzatok) a statisztikai szolgálat szakmai irányításával és felügyeletével. A magyar népszámlálások anyagát 1960 óta teljes egészében számítógépen dolgozták fel. Az adatokat kódolták és hagyomá­nyos billentyűzeten keresztül rögzítették. A 2001. évi népszám­lálás abból a szempontból is új, hogy a billentyűzés helyett a KSH vezetői a világ több fejlett országához hasonlóan az optikai adatbevitel mellett döntöttek. Népszámláláskor kétféle kérdő­ívet kell kitölteni: a lakáskérdő­ívet és minden személyről sze­mélyi kérdőívet. Az előbbi 15, az utóbbi 25 kérdőpontból áll. Új kérdés a lakáskérdőíven a tulaj­donosi összetétel. A még ponto­sabb tulajdonosi szerkezet leírá­sa érdekében nemcsak tulajdo­nosra (természetes személy, ön­kormányzat, egyház, vállalko­zás, gazdasági szervezet stb.), ha­nem a tulajdonosi érdekeltségre (belföldi, külföldi vagy vegyes) is kérdezünk. Érzékeny kérdésekkel is talál­koznak majd a személyi kérdő­íven honfitársaink, amelyek (nemzetiség, vallás, fogyatékos­ság) nagyon személyes jellegűek, emiatt az adatkezelés tekinteté­ben fokozott védelmet élveznek. Az Európa Tanács a kilencve­nes években jelentős erőfeszíté­seket tett a nemzeti kisebbségek politikai, jogi, társadalmi, gazda­máig is kellemesen gondolok vissza. Szerveztem egy iroda­lom- és művészbarátkört, amire azért vagyok büszke, mert az ot­tani hallgatók számos, országos hírű művésszel, ismert személyi­ségekkel találkozhattak. Aztán ez idő alatt írtam felkérésre egy szakkönyvet, aminek témája a kommunikáció és mentálhigié­né. A Népjóléti Képzési Központ 1997-ben adta ki a könyvet. Azóta megért további két ki­adást és a múlt évben kértek fel, hogy egyes fejezeteket frissítsek fel, mivel újabb kiadása várható. Emberibb kapcsolat A munkájáról így beszélt:- Az ország legnagyobb me­gyei kórházában ma közel 3 ezer ember dolgozik és több mint két­ezer az ágyak száma. Ez egy nagyüzem, éppen ezért óriási ki­hívás megfelelni az elvárások­nak, amit humánpolitikai terüle­ten tennünk kell. Azt hozzáte­szem, hogy az intézmény vezető­jének a támogatása nélkül lehe­tetlen lenne ilyen szinten végez­ni a munkánkat. Hatalmas a dol­gozói létszám, akiknek a szociá­lis helyzetével is törődünk, de a lelkünket is rendben kell tarta­ni. Nagy gondot fordítunk az em­berek kiválasztására, a humán­erő fejlesztésére és a továbbkép­zésre. Nem utolsósorban az or­szágban egyedül felvállaltuk a betegek szociális ellátását is.- A jövőt illetően szeretném, ha a kórház belső kommuniká­ciója sokat javulna. A vezetők, beosztottak, orvosok és ápolók kapcsolata emberibb lenne. Egy­­sági és kulturális jogainak elis­mertetéséért. Mindez nem csu­pán a kisebbségek számára fon­tos, hanem a többségére is. Ahol a nyelvi, vallási vagy etnikai csoportokat hivatalosan elisme­rik ott vannak rájuk vonatkozó népszámlálási adatok is. A KSH 1950-től a rendszervál­tozásig semmiféle vallásra vonat­kozó adatot nem gyűjtött. Az 1949. évi népszámlálásnál 6,2 mil­lióan római katolikusnak 2 mil­lióan reformátusnak, félmillióan evangélikusnak, negyedmillióan görögkatolikusnak vallották ma­gukat, az izraeliták száma 134 ezer, a görögkeletieké 36 ezer, az unitáriusoké 10 ezer volt. Most a vallási kérdésnél nem az anyakönyv szerinti, hanem a ténylegesen gyakorolt vallásra lehet válaszolni, mivel az érzé­keny kérdésekre nem kötelező a válaszadás. A kérdőív egyéb pontjaira a törvény erejénél fog­va kötelező (dokumentumok mellőzésével) a legjobb tudás szerint válaszolni. Az 1784 és 1787 között végre­hajtott népszámlálás összeírási utasításában a család fogalmát ekként határozták meg a kor­szak statisztikusai: „Egy famíliá­hoz számiáltatnak mindazok, és következésképpen azon egy Árkus Família Táblájába irattatnak be, valakik magoknak külön nem főznek, hanem ugyanazon egy Atyától vagy Gazdától, Gazda­asszonytól közönségesen együtt tápláltatnak, és velek egy Aszta­lon kenyéren vágynak, akár ezek Házasok légyenek, akár nem...” Akkor járunk el helyesen, ha a „família” szót a háztartás szi­nonimájaként fogjuk fel. Kis túl­zással mindmáig e szabatosan fo­galmazott archaikus mondat az alapja minden család- és háztar­táskutatásnak. Szemelgetve e kutatások ered­ményei között megemlíthető, hogy a kilencvenes évekre rend­kívüli mértékben megnőtt a vá­lások száma, soha nem látott mértékűvé vált a középkorú fér­SEGÍTŐ KAPCSOLAT A Segítő kapcsolat címmel 1997-ben megjelent kötet borí­tója más méltóságát tisztelő, sikerei­nek örülő, vezető-munkatársi viszony alakulna ki. Fontosnak tartom még, hogy javuljon a be­tegekhez való viszonyulás. Az igazgatónő a kevés szabad idejének nagy részét családjának és két unokájának szenteli. Annyira soha nem fáradt, hogy ne főzze meg a csöppségek ked­venc ételét. A szép versek szerel­mese, maga is írogat, de a publi­kumot számára egyelőre a szűk baráti kör és családja jelenti. Imád utazni, sokfelé megfordult már a világban, de az utóbbi idő­ben felfedezte hazánk gyönyörű tájait is. Erről így vélekedett: - Itthon is van látnivaló bőven, ám hajlamosak vagyunk arra, hogy a hazai kirándulásokat a nagy utazások mögé helyezzük. fiak halandósága, s mélypontra zuhant a születések száma. A mélypont után 2000-ben egyes demográfiai mutatók enyhe ja­vulást jeleznek, amiből még nem dönthető el, hogy átmeneti javu­lásról vagy egy tartós tendencia kezdetéről van-e szó. Mondják, hogy a házasságok történetének három szakasza van: az elsőben a férj beszél és a feleség hallgat, a másodikban a feleség beszél és a férj hallgat, a harmadikban mindketten beszél­nek és a szomszédok hallgatják. A társadalom atomizálódását mindenesetre jelzi, hogy 1960- ban az egyedül élők száma még csak közelítette a félmilliót, 1996 tavaszán a kisnépszámlálás ide­jén már az egymilliót is megha­ladta. Budapesten a háztartások har­mada egy személyből áll, ami még Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében 20 százalék alatt marad. A nyugati minták elterjedése szinte megállíthatatlan, minden­esetre azon el lehet gondolkodni, hogy irigyeljük vagy szánjuk-e a gazdag Stockholm lakosságát azért, mert ott már minden má­sodik városlakó egyedülállóként külön lakásban él. Magyarország pozíciója a szü­letéskor várható élettartam te­kintetében nem változott az elő­ző századforduló óta. Az 1900-as években a 25 iparosodott ország között a 23. helyen voltunk, s száz év alatt innen nem sikerült előbbre lépni. A férfiak átlago­san 9 évvel élnek kevesebbet ha­zánkban mint a nők, de az Euró­pai Unióban élő nők 5-7 évvel hosszabb életre számíthatnak mint a magyar lányok és asszo­nyok. Hasznosítását tekintve a nép­számlálás - ideértve a regio­nális, a megyei, a kistérségi és a helyi felhasználását is - vé­geláthatatlan. A felvételben részt vevő mintegy kétezer me­gyei számlálóbiztoson és 500 felülvizsgálón sok minden mú­lik, de a lakosság remélhetően jó hozzáállását nem pótolja semmi.

Next

/
Thumbnails
Contents