Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

2001. január 27., szombat Kelet* HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÄRLAT Művészi seregszemle jA. Barzó Endre Művészeti Társaság És az Európa Egyesület a magyar kultúra napja tiszteletére képzőművészeti tárlatot nyitott a Bencs-villában. A kiállításon főképpen me­gyei alkotóművészek szerepelnek, de látha­tók alkotások kecskeméti, sepsiszentgyörgyi, martonvásári és müncheni képzőművésztől is. A tárlat egyik jellegzetessége a sokszínű­ség, a változatosság és formai gazdagság. Nagy Lajos: Istra Krupiczer Antal: Madarassy György: Magyarok estje Svájci lak Gál Ludmilla: Metamorfózis Elek Emil felvételei MÚZSA Juhász Gyula Magyar tél A kicsi kocsma ablaka világos, Fehérvirágos, mint a temető, Hol a nap éppen vérködösen áldoz S a hold sápadt sarlója egyre nő. Az este jő és a fehér keresztek Nagy békessége integet felénk, Szelíd magánya a mély, ősi kertnek, Hol megpihen majd minden nemzedék. A tünde ég pásztortüzei lassan Kigyűlnak rendre és az ég alatt, A temetőben és a kocsmazajban, Egy néma angyal halkan áthalad. A szárnyakat hallják egy pillanatra A vén ivók s bús holtak, csöndbe lenn, A Bodri szűköl, a havat kaparja S a kakukkóra megáll hirtelen. Babona, bánat, borok és botorság, Mind összekapnak és a kocsma zug, Fölzengenek az átkok és a nóták És döngetik a temetőkaput! Gyökerek nélkül nem lehet élni Tettük a dolgunkat, de nem gondoltunk arra, hogy ezzel a hazaszeretetünk fejeződik ki Nagy István Attila Kölcsey Ferenc kirekesztő csekei magányában megírta a Himnuszt. Ebben a társta­­lanságban mégis a közösség­hez fordult. Mert nem lehet más menedékünk a bánat­ban, de az örömben is, csak a közösség. A magyar kultúra napján a hi­deg markában szorongtunk vala­mennyien, akik eljöttünk Szat­­márcsekére zengzetes szavakat hallgatni, kikutatni egymás te­kintetét, faggatózni: mi történt az eltelt egy év alatt. Az újságíró pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen esélyei van­nak a hazaszeretetnek napjaink­ban, amikor az egységesülő Eu­rópába gyalogolva sokan konzer­vatív érzésnek tekintik azt, ami­re Kölcsey egész életét feltette. Vásárhelyi László néptáncos, koreográfus, az idei Kölcsey-em­­lékplakett jutalmazottja:- Jóllehet nem szülőfalum, ne­veltetésem is jobbára a városhoz kötött, de az itthon töltött vaká­ciók, nagyapám és fiainak ke­mény emberi példája, tanítása, szeretete, unokatestvéreim és barátaik játékos kedve, legény­cimborák virtusa, a Tisza gyö­nyörűsége és zord fenyegetései, a Túr szőkesége, a lábosok kur­­jongatásai, a béreseknek sürve­­dés után a közeli tanyákról be­­szüremkedő estéli nótázása mindmáig kitörölhetetlenül és mindent elfedve élnek szívem­ben. Ott voltam, amikor Kölcsey földi maradványait kiemelték sírjából, s nagy-nagy figyelem­mel kísértük a ma is álló új em­lékmű építését. Akkor még mit­­sem sejtettem abból, amit ma már látok Kölcseyből: a töré­keny testben rejtező kemény, harcos hazafit, a nagyművelt­ségű esztétát, a nyomort megvál­tani szándékozó reformert, aki­nek lelkét az országban tapasz­talható szellemi kórok sokasága barna lepellel fedte be. Szétvert öntudat Manapság, amikor a globalizá­ció, az Európába igyekvés (hova sietünk, hiszen régóta ott va­gyunk!), a tülekedés, a bármi áron való haszonszerzés jellemzi életünket, különös gondot kell fordítanunk népünk sajátos ka­rakterének ápolására. Cl Akkor miért nem szeretjük jobban, látványosabban hazánkat?- Azért nem, mert az eltelt negyven esztendő alatt szétver­ték ezt a tudatot, mert nem lett volna eléggé szolga ez a nép. Azt az öntudatot, amely korábban megvolt. Nem a piros-fehér-zöld pántlikás hazaszeretetre gondo­lok, hanem az alkotó, tenniakaró magatartásra. Társadalmunkban egyfelől nagyon szélsőségesen A csekei temetőben sokan helyeztek virágot a költő síremlékére Nagy István Attila felvételei van jelen a hazaszeretet, amely­ből én egyáltalán nem kérek, vagy egyáltalán nem is létezik. Fontos értékek Csikós Sándor színművész:- Lehet, hogy Kölcsey Feren­cet úgy tartják számon, mint a Himnusz szerzőjét, én úgy gon­dolom, hogy sokkal nagyobb sze-Vásárhelyi László repe van ennél. Jelentős a re­formkorban játszott szerepe. A széthúzás, a torzsalkodás áldoza­ta lett. Szatmárcsekében zord magány vette körül, mégis meg­tartotta azt a felelősséget és nem­zeti érzületet, amely mindig is jellemezte. Számomra ez azt je­lenti, hogy szeretem ezt a kis Magyarországot, s ebben benne van Kölcsey Ferenc élete és munkássága is. A hazaszeretet nem mutatkozik meg minden nap, de egy olyan válságos hely­zetben, mint például 1956, ami­kor mindenki elátkozta a ma­gyar ifjúságot, egyszercsak a nemzet „összekapta” magát, ki­derült, hogy mégis van egy olyan ifjúsága, amelyik példát mutathat. A hazaszeretet az érté­kekhez való ragaszkodás, s én ennek számtalan jelével találko­zom. Itt Szabolcs-Szatmár-Bereg-Sebestyen Márta ben is, ahol az emberek úgy sze­retik a környezetüket, hogy ben­ne szeretik a hazájukat. Gryllus Dániel zeneszerző, előadóművész:- A Himnusz nem egyszerűen egy vers a sok közül. Azt hiszem, hogy a hazaszeretet belülről jövő érzés, s nem befolyásolja az ak­tuális politika véleménye. Ha a haza méltó arra, hogy szeressék, az emberek ezt meg is teszik. Van a családunk, a városunk, az egyházunk, a hazánk, aztán jön Európában vagyunk „Mi az európai fejlődéssel együtt haladunk. Minden euró­pai korszak rányomta bélyegét a mi életünkre is, de a hatást mindig letompítottuk, vagy ki­fejező magyar szólva élve „ma­gunkévá tettük” azt, amit egész Európa fejlesztett ki. Itt világosan megkülönböztetek: nem „amit Európától átvet­tünk”, hanem „egész Európa fejlesztett ki” velünk együtt, a mi részvételünkkel. Kaptunk és adtunk is elemeket, de az egész fejlődés közös.” (Teleki Pál miniszterelnök) Európa, a nagyvilág. A hazasze­retet gyakran rejtőzködő, meg nem fogalmazott érzés. A hazaszeretet érzése Sebestyén Márta népdalénekes:- Olyan családban nőttem fel, ahol magától értetődő volt a ha­zaszeretet, minden tevékenysé­günkben ott volt. Tettük a dol­gunkat, de nem gondoltunk arra, hogy ezzel a hazaszeretetünk fe­jeződik ki. Sok talaját vesztett fiatallal találkozni, akiknek nin­csenek gyökereik. Úgy gondo­lom, hogy ha tehetek valamit az­zal, hogy énekelek, felmutatok a népi kultúrából értékeket, akkor hozzásegítem ahhoz az embere­ket, hogy rádöbbenjenek a kö­zösséghez való tartozás fontossá­gára. Ha elmegyünk kirándulni és megcsodáljuk a tájat, azt mondjuk: milyen szép ez az or­szág. Ha külföldön járva magyar tudósokról, művészekről, alkotó emberekről hallunk, azt gondol­hatjuk: ezt is magyar ember hoz­ta létre. így alakul ki fokozato­san a hazához való kötődésünk, amit egy idő után hazaszeretnek is lehet nevezni. Hamar Péter, a Kölcsey Társa­ság titkára:- Ahogy rákényszerülök arra, hogy egyre többet tudjak Kölcse­­yről, egyre inkább meghajlok a nagysága előtt. Kölcsey Ferenc alázatos szolgájává szegődtem. A Társaság sokféle szándékból szü­letett 1988-ban. A hazaszeretet esélyeit illetően nem vagyok túl­ságosan optimista, mert azt lá­tom, hogy azok az erkölcsi érté­kek, amelyeknek korábban na­gyobb volt a társadalmi támoga­tottságuk, ennek hiányában, a pénzviszonyok uralma miatt, a hazaszeretet is a háttérbe szo­rult. A Társaság arra törekszik, hogy ebből megmentsen valamit. Őrhely a Kölcsey Társaság, amelynek az a feladata, hogy ébren tartsa a hazaszeretet érzé­sét. Nevezetes­ségeink A vásárosnaményi Babus Jolán Középis­kolai Kollégium épüle­te 12 éves. Legfonto­sabb ismertetőjele az idegen számára gondo­zott parkja és a mindig nyíló virágai. Termé­szetesen mindez har­monizál az épület kor­szerű, esztétikus be­rendezésével. A diák­szálló derűs, biztonsá­gos otthona mintegy 200 tanulónak. A kollé­gium lakóinak kiemel­kedő a névadóhoz kap­csolódó hagyomány­rendszerük Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents