Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

2001. január 18., csütörtök Kelet» európai unió 8. oldal Internetcímek Az európai uniós témákkal foglalkozó weboldalak folyamatosan változnak. Van azonban néhány alapvető cím, amelyet ér­demes megjegyezni. Statisztikai Hivatal: http://www. ksh. hu/ Magyar Külügyminisztérium: http://www.mfa.gov.hu/ EU-magyar tárgyalások: http://europa.eu.int/comm/tfan/index hu.html EU Magyarországi Delegációja: www.eudelegation.hu Miniszterelnöki Hivatal: www.meh.hu Phare segélykoordináció: www.l93.6.238.66/pharekoord MKIK EU-val kapcsolatos információi: www.mkik.hu/euro Erősítik a vállalkozói szellemet Európai foglalkoztatási stratégia: elkészült a legfrissebb magyarországi akcióterv Európa Ház Az unió csillagos zász­laja ä Bencs Villa előtt Nyíregyházán: itt működik az Európa Ház és a megyei Euró­pa Egyesület Schengen, vízum Nyíregyháza (KM) - Hazánk EU-csat­­lakozásával kapcsolatban feltett leg­gyakoribb kérdések között a schen­­geni határ és a közösségi vízumpoliti­ka áll az első helyen, utóbbi a hatá­ron túli magyarsággal fenntartott kapcsolat miatt. Magyarország csatlakozása a schengeni rendszerhez. Az Európai Unió (schengeni) vívmányaiból adódó határellenőrzési el­veknek és módszerekkel a magyar szabá­lyozás jórészt összhangban van. A végre­hajtási szabályok követelményei folyama­tosan épülnek be a rendszerbe. Előkészítés alatt áll az a kormányhatá­rozat, amely a csatlakozással összefüggő, a határ ellenőrzésével és a határátkelőhe­lyek komplex fejlesztésével kapcsolatos feladatokat és intézkedéseket tartalmazza. Ezzel párhuzamosan Phare-szakértők segí­tik a határok megerősítése, a schengen ­konform magyar struktúra létrehozása ér­dekében szükséges stratégia kidolgozását. Technikailag kezelhető A közösségi vízumpolitika milyen befolyás­sal van a határon túli magyarsággal fenn­tartott kapcsolatokra? A külső határel­­lenőrzés feltételeinek megteremtésével összefüggésben - más, az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások során közösen kialakítandó kedvezőbb megoldás hiányá­ban - a vízumkényszer esetleges bevezeté­se a határon túli magyarok számára tech­nikailag kezelhető problémát jelentene. A határátkelő-helyek számának növelésével, a konzuli hálózat jelentős fejlesztésével, a vízumdíj - szociális indokból való - elenge­désének eszközével a kedvezőtlen hatások minimálisra csökkenthetők. Az esetlegesen bevezetendő és a magyar hatóságok által kiállítandó, rövid távú (90 napot meg nem haladó) tartózkodásra szol­gáló vízummal a határon túli magyarok az Európai Unió valamennyi tagállamában szabadon utazhatnának. A schengeni vív­mányrendszer, így a határellenőrzés és ví­zumpolitikai közösségi normák átvétele, azok maradéktalan alkalmazása feltételét jelenti annak, hogy Magyarország integrá­lódhasson egy olyan együttműködésbe, amelynek révén a határok eddigi szigo­rúan elválasztó jellege teljesen megválto­zik. Magyarország támogatja, hogy ez az együttműködés minél több államot, köztük a Magyarországgal szomszédos államokat is be tudja fogadni. (A válaszokat a DHV Magyarország Kft. révén szakértőktől kaptuk. ) Budapest (MTI) - Elkészült az a 20 tanulmány, amely az európai foglalkoztatási stra­tégia irányvonalainak ma­gyarországi alkalmazhatósá­gát elemzi - kaptuk a tájé­koztatást a Munkaügyi Kuta­tóintézetnél. Bár Magyarország még nem tag­ja a közösségnek, múlt évre már az EU foglalkoztatási stratégiá­ja szerint készült el az éves fog­lalkoztatáspolitikai irányelvek összeállítása. Az uniós gyakor­latnak megfelelően az összeállí­tás nemzeti foglalkoztatási ak­cióterv alcímet kapott. Az akció­terv igazodott az európai foglal­koztatási stratégia 21 irányvona­lához. Ugyancsak az uniós gyakorla­tot követi, hogy az akcióterv a tárgyév tavaszán készül el, s ak­kor kerül az érdekegyeztető partnerek elé. Az idei évre vo­natkozó terv előkészítése a múlt évhez hasonlóan - a terv érté­kelésével együtt - az első ne­gyedév munkája lesz. Legyen rugalmasabb A múlt év akciótervében szerep­lő 21 irányvonal a foglalkoztat­hatóság javítására, a vállalkozói szellem erősítésére, a vállalkozá­sok és dolgozóik rugalmasságá­nak fejlesztésére, valamint az esélyegyenlőség javítására vo­natkozik. Külön irányvonal fog­lalkozik azzal, hogy valamennyi munkanélküli fiatalnak még munkanélküliségének féléves időtartamán belül fel kell ajánla­ni az elhelyezkedési, vagy annak elősegítését szolgáló képzési, át­képzési, munkatapasztalat-szer­zési lehetőséget. A magyarorszá­gi gyakorlat fő vonalaiban meg­felel ennek az elvárásnak. Az anyag szerint figyelmet kell for­dítani arra, hogy a jövőben meg­nehezíti a fiatalok elhelyezkedé­sét a munkaerő-piacról kilépők számának csökkenése. Egymást segítik a határmenti régiók Zaragoza (KM) - A hét elején érkezett haza Zaragozából László Brigitta, a Kárpátok Eurorégió ügyvezető igazga­tója, aki az Európai Határ­menti Régiók Szövetségének (AEBR) elnökségi ülésén vett részt.- A Kárpátok Eurorégió (KE) ré­széről hozzászólásomban kiemel­tem a tagországok helyzetét, s a KE jövőbeni szerepét az európai integráció folyamatában - mond­ta. Köztudott, hogy a leendő tag­országok teljesen eltérő időpont­ban lesznek az Európai Unió tag­ja. Ebben a folyamatban a KE szerepe rendkívül fontossá válik, minthogy az unió szempontjából a csatlakozás különböző fázisá­ban lévő országok régiói működ­nek együtt. A tapasztalatok cse­réjére rendkívül jó lehetőségek nyílhatnak így, hiszen ismert partnerek dolgoznak együtt. Konferenciák A Határmenti Régiók Szövetsége tavaly számos konferenciát, sze­mináriumot szervezett ezek segí­tették a közös gondolkodást. Az Észak-alföldi Régió területén egy évig működtetett európai infor­mációs pont (LACE) szintén jó alap lehet és véleményünk sze­rint a jövőben szerepe tovább erősödik. Különösen az ukrán­­román-szlovák határ mentén, ahol különböző uniós progra­mok vannak: PHARE és TACIS. Ha Magyarország EU-tag lesz, az INTERREG programok is megje­lennek, amelyek az unió tagor­szágaiban működő támogatási program. A Nyíregyházi Főiskolán korszerű nyelvi laboratóriumban tanulnak a diákok; a bővítést a Phare-prog­­ram is támogatta Sipeki Péter felvételei Egy másik irányvonal a tartós munkanélküliséggel foglalkozik. Ezek szerint a felnőtt munkanél­külieknek mielőtt munkanélkü­liségük elérné az egy évet fel kell ajánlani egy tanácsadással ösz­­szekötött újrakezdési lehetősé­get. Munkanélküliek A múlt évben készített elemzés szerint 100 ezerre tehető a tar­tósan munkanélküliek száma. Legalább ennyien vannak azok is, akik csak időlegesen, a Munkaerőpiaci Alapból támoga­tott munkahelyeken tudnak el­helyezkedni, s ezért rövid idő alatt visszatérnek a regisztráció­ba. A tartósan munkanélküliek zöme egyáltalán nem rendelke­zik szakképzettséggel, vagy szak­képzettsége nem piacképes. László Brigitta elmondta: ed­dig is sok segítséget kaptunk a Maas-Rajna Eurorégiótól, amely­nek újabb konkrét formáira szá­mítunk. Számunkra kedvező, hogy az Európai Határrégiók Szövetsége legutóbbi, 2000. októ­berben tartott éves közgyűlésen alelnökké választották J. J. M. Tindemans urat, a Maas-Rajna Eurégió és Limburg tartomány vezetőjét, tehát egy velünk ko­rábban együttműködő uniós sze­mélyiséget, aki várhatóan ta­vasszal megyénkbe is ellátogat. Megyei kezdeményezés Érdekes volt a mostani ülésen, hogy egyre erőteljesebb az észa­ki országok részvétele az Euró­pai Határrégiók Szövetségének munkájába. Számunkra megfon­tolandó a finnországi euroré­­giókkal a kapcsolatfelvétel, hi­szen ezek a régiók a szomszédos Oroszország tagrégióival együtt INTERREG és TACIS progra ­mok keretében működnek együtt, s ez várható csatlakozá­sunk után magyar-ukrán vonat­kozásban is. Az elnökségi ülésen újdonság­ként szóltunk a megyénk által a közelmúltban kezdeményezett Interrégióról, amely a Kárpátok Eurorégión belüli magyar-uk­­rán-román határmenti területek szorosabb együttműködésének céljából jött létre Szabolcs-Szat­­már-Bereg, Kárpátalja és Szat­­már megyék részvételével. Az AEBR 2001-ben 30 éves; ünnepi közgyűlés lesz szeptem­ber 20-21-én a németországi Gronauban, ahol az első euroré­gió megalakult. Az akciótervben is meghatáro­zott cél, hogy megfelelő képzési, átképzési programokkal lehető­ség szerint már az egyéves mun­kanélküliségi időtartam előtt elősegítsék a munkanélküli el­helyezkedését. Évente körülbe­lül 200 ezer munkanélkülit sike­rül bevonni az úgynevezett aktív eszközök körébe. Ez körülbelül 20-30 százaléka az egy évben re­gisztráltak halmozott létszámá­nak. Munkaügyi szolgáltatások Ezt a lehetőséget minden eset­ben felajánlják a munkanélkü­lieknek munkanélküliségük egy éve alatt megfelelő együttműkö­désük esetén, ennek eredmé­nyessége viszont az egyéni moti­váltságtól és a munkaerő-keres­let alakulásától is függ. Európa-szakértők A Nyíregyházi Főiskolán Európai Tanulmányok Központja működik, ahol már végeztek is az első Európa-szakértők, miután 440 órás képzésben (benne nyolcvan­órás szaknyelvi) részesültek Közös pénz az euró Bécs (MTI) - Az EU gazdasá ­gi és pénzügyi uniójának ké­sőbbi bővítése nem fogja gyengíteni az eurót - mondta az Európai Központi Bank alelnöke, Christian Noeyer szerdán Bécsben, a közép- és kelet-európai kibocsátók és befektetők konferenciáján.- Nem hiszem, hogy az euró gyengébb lesz, amikor az (EU-ba) belépő országok csatlakoznak a pénzügyi unióhoz, mivel akkorra ezek az országok teljesítik a közös valuta tagságához szükséges feltételeket - mondta Noyer, aki emlékeztetett, hogy a pén­Az akcióterv szerint tovább kell fejleszteni a munkaügyi há­lózat szolgáltatótevékenységét. A szervezethez forduló valamennyi munkanélkülinek személyre szó­lóan kell megadni a szükséges információkat. Lényeges lenne, hogy minden esetben készüljön úgynevezett helyzetfeltáró inter­jú, amely alapjául szolgálhat a későbbi együttműködési tervnek. Ennek alapján vehet részt a munkanélküli az álláskeresési technikák elsajátításában külön­féle képzésekben, átképzésekben. A tényleges elhelyezkedéshez javítani szükséges az országos közvetítői rendszer hatékonysá­gát. Ennek során jobb kapcsola­tot szükséges kialakítani a válla­latokkal, jobban megfelelve a munkaadók és a munkát kere­sők igényeinek egyaránt. zügyi unió eredeti tizen­egy tagja között is volt vi­szonylag gyengébb valutájú ország. Az eurózónába való belé­pésre készülő országoknak szavatolniuk kell központi bankjuk függetlenségét, ki kell igazítaniuk az árakat, hogy ténylegesen alkalmaz­kodni tudjanak a többséghez, ám csökkenteniük kell az inf­lációt és általában teljesíte­niük kell a maastrichti felté­teleket az államháztartási hiány és a közadósság GDP- hez viszonyított arányában - fejtegette Noyer.

Next

/
Thumbnails
Contents