Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

2001. január 18., csütörtök Keleti HÁTTÉR 3. oldal NÉZŐPONT Politikusok ; illegalitásban Nagy István Attila Néhány évtizeddel ezelőtt a céhlegények el­­mentek Nyugat-Európa fejlett országaiba, hogy megismerkedjenek szakmájuk új fogásai­val. Néhány hónapos tapasztalatszerzés után itthon elkészítették mestermunkájukat, ame­lyet aztán bemutattak, s megkapták az okleve­let: szakmájuk értő, ügyes kezű művelői lettek. Mostanában nem a leendő mesterek utaz­nak szerte a világba, hanem a politikusok. Ki sokat, ki keveset. Elkészült a vizsgálat a minisz­terek és az államtitkárok külföldi útjairól. Milliókról beszélnek, szabálytalanságokról, csa­ládi kirándulásokról. A csak statisztikailag léte­ző átlagember felkapja a fejét, mert még azt is meggondolja, hogy felszálljon-e a 8-as buszra három-négy megállónyi gyaloglást el­kerülendő. /\ kiutazók azt mondják, hogy egyrészt mu­száj utazni, másrészt nagy-nagy haszna van ezeknek a látogatásoknak. Az ország csak így tud beilleszkedni a világ nagy közösségeibe. A gazdasági kapcsolatokat pedig állandóan bő­víteni kell. Könnyű belátni, hogy a magyar al­máért vagy dinnyéért Japánban több száz fo­rintot is fizetnének, nem kellene itthon elvesz­tegetni. Igaz, hogy egy kicsit utaznia kellene a gyümölcsnek, de hát ez részletkérdés. Utazás­ban jók vagyunk. Engem a politikusok külföldi útjaiban csak az zavar, hogy titokfelhő veszi körül az egé­szet. Vannak, akik tiltakoznak, amikor szóba kerül: nyilvánosságra kellene hozni a pontos összegeket. Megfeledkeznek arról, hogy nem a saját hónapokon át kuporgatott pénzükből járják a világot, veszik fel a napidíjat, hanem közpénzből. S ha már demokratikus rendszer­ben élünk, hadd tudjuk meg, mire megy el a keményen behajtott adóforint. y\zért egy kicsit mégis nyugodt vagyok. Az elmúlt években rendre csődbe ment egy-egy utazási iroda. Még szerencse, hogy legna­gyobb utazónk jól megnézte, melyikkel szer­­vezteti meg az utazást. Szörnyű lenne arra gondolni, hogy egyszer esetleg nem tud ha­zatérni. Nagy élmény volt az egri kirándulás . Amatőr felvétel Védőernyő csellengőknek A kétéves program tanulsága: a munkát folytatni kell Nyíregyháza (KM - Gy. L| - Az a gyerek, akit az utca nevel, ezer veszélynek van kitéve. Rajtuk segít az „utcagyerek program", mely tavaly decem­berig a Soros Alapítvány tá­mogatásával működött.- Nem túl szerencsés az elnevezés - teszi hozzá Fodor Éva program­felelős -, hiszen nem kifejezetten utcagyerekekkel foglalkozunk, ha­nem a szociálisan hátrányos, ma­gatartásbeli és beilleszkedési problémákkal küszködő gyereke­ken próbálunk segíteni. Támogatni érdemes- Öt éve Nyíregyházán egyedül a Periféria Egyesület végez utcai szociális munkát - mondja Pattyán László, a szervezet elnöke. - A hajléktalanokkal és a prosti­tuáltakkal folytatott munka során gyakran kerültünk kapcsolatba csellengő gyerekekkel, akik meg­szöktek a nevelőintézetből, vagy családjuktól. Amikor lehetőség nyílt a Soros Alapítványnál egy kétéves, úgynevezett „utcagyer­mek program” támogatására pá­lyázni, természetesen megragad­tuk a lehetőséget. A támogatás ugyan tavaly decemberben lejárt, a programot azonban folytatjuk, természetesen más forrásokból. Pályázatot nyújtottunk be az Egészségügyi Minisztériumhoz. Hogy ez a munka mennyire fon­tos, arra jó példa: nemcsak az ön­kormányzat, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, hanem számos más támogatónk is jelezte: nem szabad félbehagyni. Felderítés- A kezdet kezdetén az utcai felde­rítés módszertani problémák miatt gyakorlatilag csődöt mon­dott - veszi át a szót Szoboszlai Katalin elnökhelyettes. - Akkor vettük fel a kapcsolatot néhány ál­talános iskola gyermek- és'iijúság­­védelmi felelősével, akik fogadó készek voltak. Az egy hónapig tar­tó próbafoglalkozásokon mértük fel a lehetőségeket. Ez idő alatt mintegy hatszáz gyerekkel kerül­tünk kapcsolatba. Az Ifjúsági Centrumban az Északkelet-ma­gyarországi Szenvedélybetegsége­ket Megelőző Egyesület biztosított helyet heti két alkalommal: az önismereti csoportnak, melyet pszichológus irányít, valamint a szabadidős foglalkozásainknak. A nyírszőlősi iskolában csütörtökön­ként a 8 és 13 év közötti gyerekek­kel játékos formában kíséreltük meg egyéni problémákat is kezel­ni. A Jósavárosban is sok gyer­mek él, és tavaly júliusban úgy döntöttünk, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Tas ut­cai alközpontjában is biztosítjuk a program szolgáltatásait heti egy alkalommal. A legnagyobb munka azonban a Huszár telepi általános iskolában Befogadták Pangó Károly, a Tehetséges Romákért Egyesület elnöke korábban kijelentette: a Hu­szár telep életében még nem fordult elő, hogy külső szer­vezet csak nekik, csak értük tegyen valamit. Ezért is fo­gadták be viszonylag hamar a Periféria Egyesületet és a külső munkatársakat, hiszen olyan programokat valósítot­tak meg, amelyeket a gyere­kek, a fiatalok is akartak. várt az egyesület önkéntes segítői­re. Már 1999 szeptemberében fel­vették a kapcsolatot, hiszen azt tudták, itt a legmagasabb a veszé­lyeztetett gyerekek és fiatalok szá­ma. - Attól is tartottunk, hogy esetleg félreértik szándékunkat, és kudarcot vallunk - mondja Szoboszlai Katalin. - Nem így tör­tént, sőt, a foglalkozásokra nem­csak a gyerekek jönnek el, hanem sokszor a szülők is. Munkánk szakemberek - szociális munká­sok, pedagógusok, pszichológusok - segítsége nélkül aligha lehetne eredményes. Egy hosszú út legeleje Szilágyi Pálnét, a Huszár telepi (13. sz.) iskola gyermek- és ifjúság­védelmi felelősét arról faggatom: a csaknem kétéves munkának van-e kézzelfogható eredménye.- Az egyesület gyerekprogram­jában gyakorlatilag az egész iskola részt vesz. Egy-egy foglalkozásra 40-50-en jönnek el. Nemcsak az ál­talános iskolások, hanem az óvo­dások, és a felnőttek is. Mintegy kétszázra tehető az állandó részt­vevők száma összesen. Az minden­képpen pozitív változás, hogy igénylik a foglalkozásokat, érdek­lődőbbek. Óriási élmény számuk­ra egy-egy kirándulás, vagy szín­házi előadás. Erről tanúskodnak beszámolóik is, az élményekről ugyanis könyvet írnak, természe­tesen a saját színvonalukon. Az is eredmény, hogy most már jobban megbecsülik a közös játékokat, és magatartásuk is szelídült. Általá­nos javulást tanulmányi eredmé­nyeikben egy nagyon hosszú út legelején azonban még korai lenne keresni. De az is valami, hogy akik boldogulni, tanulni akarnak, legalább tudják, hová fordulhat­nak. | MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT MENNYIEN VAGYUNK, Ml MAGYAROK? HÍREK □ Képviselői fogadóóra Ma 10 órától Székelyben, 14 órától a Nyíribronyban a pol­gármesteri hivatalokban tart fogadóórát Laka­tos András országgyűlési képviselő. □ Fórum Ma este 18 órától Pócspetriben a községháza nagytermében mezőgazdasági fórumot rendeznek. Aktuális témákról dr. Len­ti István, a megyei földművelésügyi hivatal ve­zetője tart előadást az érdeklődőknek. □ Tagfelvétel A Fantom Tánc-Sport Egyesü­let tagfelvételt hirdet minden korosztály részé­re, aki szeretne megtanulni táncolni, (stan­dard és latin-amerikai táncok, diszkó latin, pá­ros és páli táncok) Várják a jelentkezést: gye­rek, ifjúsági, felnőtt és szenior csoportokba. Érdeklődni lehet Nyíregyházán a Vasutas Mű­velődési Házban szerda és pénteki napokon 18-20 óra között. Telefon: 06-30/2555-495. A februári népszámlá­lást követően ponto­san kiderül majd: meny­nyien is vagyunk. Véle­ményem szerint tízmil­­lióan, ha egy picivel alat­ta is maradunk, az egy éjszaka alatt behozható. Nekünk két gyermekünk van. Nyíregyháza népes­sége az országéhoz viszo­nyítva kedvezőbben ala­kult, úgy 120 ezerre tak­sálom. Kocsis János, KÖNYVELŐIRODA-VEZETŐ Ukránul Baktán Baktalórántháza (N. L.) - Hazánk egyik legnagyobb és legösszetettebb oktatási intéz­ményében, a baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium Szak­középiskola Szakiskola és Kollégium falai közt ukrán nyelvet is tanítanak, ettől a tanévtől az olasz nyelv is ta­nulható. A szakközépiskolá­ban természetesen a mező­gazdasági, a közgazdasági és az informatikai szakmacso­portú képzés dominál, de köz­biztonsági és határrendészeti ismereteket is elsajátíthat­nak a diákok. Ezekben a na­pokban - főleg a szatmári te­lepüléseken - felnőtteknek aranykalászos gazdatanfolya­mokat szervez az iskola. Negyvennégy osztályban 112 pedagógus 1435 tanulót oktat. A gyakorlati oktatást újabban egy számítógép által vezérelt szuper kombájn is szolgálja. A szakiskolai rész továbbra is meghatározó me­gyénk mezőgazdaságában: mezőgazdasági szakmunká­sok, mezőgazdasági gépészek, falusi vendéglátók és méhé­szek állhatnak munkába a ta­nulóidő, illetve a vizsgák után. Még üres a kaszinó Nyíregyháza (KM - Cs. K.) - Mint arról annak idején la­punkban is beszámoltunk: ta­valy november végén bezárt a nyíregyházi kaszinó. Lejárt ugyanis a koncessziós szerző­dés, és nem újították meg. A Korona Szállóban azóta is üresen állnak a volt kaszi­nó helyiségei. Mi lesz ezek­nek a sorsa? - erről érdeklőd­tünk a Zefirusz Kft.-nél Hajiing Tamás vendéglátós igazgatótól. Elmondta: az üre­sen maradt területet a tulaj­donos, a Zefirusz Kft. termé­szetesen hasznosítani kíván­ja. Székekkel, asztalokkal be­rendezve viszont máris mű­ködőképes a helyiség - szil­veszterkor volt is itt rendez­vény. Elképzelhető, hogy amíg döntés, megállapodás nem születik a további sorsá­ról, vendéglátásra használ­ják, így ha a földszinten ren­dezvényt tartanak, vele pár­huzamosan az emeleten is fo­gadhatnak vendégeket. Szerintem csökkenőben vagyunk. Amikor még én tanultam, meg­nyugtatóan tízmillió fö­lött volt az ország lakos­sága. Két gyermekünk született, többet nem ter­vezünk. A megyeszék­hely olyan 115 ezer lako­sú lehet. A város sokat fejlődött az utóbbi idő­ben, s arányaiban talán itt születik a legtöbb kis­gyerek. Kissné Szabó Tünde GYESEN LÉVŐ ANYUKA Három éve magyar állampolgár vagyok, de a német állampolgár­ságot is megtartottam. 1984-ben jöttem az orvosi egyetemre, s ott megis­merkedtem egy vencsel­­lői kislánnyal, akit aztán feleségül is vettem. Két gyermekünk van. Szeretem az országot és Nyíregyházát, otthon ér­zem mindkettőben magam. dr. V etter Tilo Günther FOGSZAKORVOS Többen vagyunk, mint tízmillió! Nekem egyébként egy gyerme­kem van, többet most nem szeretnék. Annyi biztos, hogy a pénztelen­ség miatt nehezebb a gyermekvállalás. Üzlet van bőven, ám annál ke­vesebb a munkahely, a falvakban pedig szinte semmi. A legtöbb nemze­tiségi vállalja majd ma­gát. Tábori Tímea FELSZOLGÁLÓ Kérdezett és fényképezett: Leffler György Szerintem a tízmilliós bűvös határ alá még nem csökkentünk, de súroljuk azt. A kor­mánynak az eddigitől is jobban kellene segíte­ni a családokat, főként a családalapító fiatalo­kat. Amíg ilyen munka­helyi gondok szorítanak, addig vérmes elvárá­saink a népesség alaku­lását tekintve ne nagyon legyenek! dr. Cserhalmi Tamás ÜGYVÉD Szerelem Ferter János karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents