Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-09 / 7. szám

2001. január 9., kedd Kelet* HÁTTÉR 3. oldal J NÉZŐPONT Elérem, ha megérem CSERVENYÁK KATALIN Szigorral a feketemunka ellen Működőképes munkaügyi ellenőrzési rendszert sürget az építési érdekvédelem Galambos Béla Azt hallom a minap: végre elérhető közel­ségbe került számunkra a nyugati életszín­vonal. Húsz év múlva akár utol is érhetjük példaképeinket. Hozzáadtam gyorsan kétszer tízet az élet­koromhoz és nagy szomorúan megállapítot­tam: az már rajtam nem sokat segít. Mához húsz évre - ha megérem - azon töröm a fe­jem: válasszam-e az előnyugdíjat, vagy bek­­keljem ki valahogy azt a hátralévő bő két évet... Mert hát ilyen egyszerűen gondolko­dik a hétköznapi ember. Nekünk, gyarló ha­landóknak az elérhető közelség azt jelenti, ha tudjuk, hányat kell még aludni addig, amíg... Tisztában vagyunk persze azzal, hogy világtörténelmi méretekben a perc, a nap, de még a tíz, húsz, ötven év sem mér­tékegység, de hát ha már ilyen szűkre szab­ták számunkra az itt-tartózkodás kereteit, ne vessen meg bennünket azért senki, ha sze­retnénk még ez időszakban boldogulni. Én például éppen emiatt nagyon is örü­lök annak, hogy a minimálbér negyvenezer forintra emelkedett. Aki eddig havi 25 ezer­ből tengődött, majdnem úgy érzi, a fűtésdí­jon kívül képes lesz mostantól kifizetni a vil­lanyszámlát is. Azzal a vállalatvezetővel értek egyet, aki a múltkoriban azt nyilatkozta: azon töri a fe­jét, hogyan tudná megoldani a többi alkal­mazottja bérének emelését is, hogy ne le­gyen bérfeszültség, a képzettebb dolgozó ne érezze azt, mostantól az ő munkája úgy­mond leértékelődött, vagy ha le nem is, de fel semmiképp. A költségek csökkentésével, más, jövedelmezőbb tevékenységek, szol­gáltatások bővítésével, illetve bizonyos terü­leteken korszerűsítéssel szeretné mindezt elérni. Már vannak elképzelései neki és munkatársainak is, mit hol, hogyan takarít­hatnak meg. Ehhez persze nem árt, ha az igazgató képben van, vagyis tisztában az­zal, mi folyik az általa vezetett cégnél. Sokkal szimpatikusabbnak tartom és köve­tendőnek ezt a hozzáállást, mint azt, ami­kor kibúvókat keresnek a kifizetés alól, vagy amikor létszámleépítéssel teremtik meg az emelés feltételeit. Ez utóbbihoz ugyanis nem kell sokat gondolkodni. Elég annyit tudni, hányán dolgoznak a cégnél. Az sem fontos, mit csinálnak... Nyíregyháza (KM) - Építőipa­runk teljesítménye még nem maradt el a nyugat-európai színvonaltól, bár további fej­lődéséhez az állam segítsé­gére és az érdekvédelem ha­tékonyabb közremüködéséré van elengedhetetlenül szük­ség - hangsúlyozza az Építé­si Vállalkozók Országos Szö­vetsége (ÉVOSZ). Az ágazat továbbfejlődésének fő hátráltatója a gyenge tőkeerő, hangsúlyozta Nagy János az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója, amikor a napokban a jelenlegi helyzetről adott tájékoztatást la­punknak. Szerinte az alacsony tőkeerejű vállalkozásokra épülő honi iparág nem számíthat a bankszektor olyan támogatásá­ra, mint amilyet a nyugat-euró­pai konkurencia megkap saját pénzintézeteitől. Az európai uniós csatlakozással összefüg­gésben a másik komoly problé­mát a bérek különbözősége je­lenti, hiszen a magyar építőipari munkás bére jóval alacsonyabb, mint a legtöbb EU országban. 99............ Gyenge, esetenként felkészületlen az építési hatóság. Nagy János- A most januártól bevezetett minimálbér az építőipari vállal­kozások jelentős részénél nem okoz gondot - vélekedik az szak­mai érdekvédelmi szervezet ügy­vezetője - hiszen már most is magasabb ez az összeg. Viszont a vállalkozások másik részénél ez problémát okozhat, hiszen ver­senyképességük csökkentését je­lentheti. Hogy ki illegális foglalkoztatott s ki nem, az csak ellenőrzés során derül ki. Feltéve ha van ilyen Heves jeges Vegye észre jóember, hogy már régen vége a meccsnek Minimálbérhatás A 40 ezer forintos minimálbér bevezetése az építőipari cégek 90 százalékát alkotó kisvállalko­zásoknál drasztikusan emelni fogja a fekete-foglalkoztatás ará­nyát, emellett a növekedő adó- és járulékterhek miatt az építőipari árak emelkedését okozza, állítja a szakmai érdekvédelem. A munkaügyi ellenőrzési rendszer működőképessé tételéhez vi­szont 4-5 milliárd forintos költ­ségvetési támogatás kellene. A múlt esztendőben elvégzett 50 ezer munkaügyi és védelmi el­lenőrzés során ugyanis a revizo­rok 200 ezer szabálytalanságot állapítottak meg. Kiderült az is, hogy az ellenőrzött építőipari vállalkozások negyede nem köt munkásaival szerződést, 27 szá­zaléka még a minimálbért sem fizeti ki, és dolgozói után nem fi­zeti be a személyi jövedelem­adót, sem tb-járulékot. A felmérések szerint az illegá­lis foglalkoztatás ismét terjed Magyarországon. Szakértők úgy vélik, Magyarországon évente 2,6-3,7 millió alkalommal alkal­maznak illegális munkaerőt, ami rendszeresen 300-400 ezer főt érinthet. Az ÉVOSZ szerint az építőipart érinti leginkább ez a jelenség és a közvélemény is azo­nosítja a feketefoglalkoztatást az építőiparral. Illegális munkások A feketemunka szempontjából a főváros a legfertőzöttebb terület. A keleti megyékben - köztük Szabolcs-Szatmár-Beregben is - az építőipari feketefoglalkoz­tatás utánpótlása főként Romá­niából és Ukrajnából érkezik, míg a nyugati megyékben legin­kább magyar munkavállalókkal valósul meg. Az ÉVOSZ tagvállalatait hát­rányosan érinti az illegális fog­lalkoztatás, mert a jogellenes magatartás hátrányosan érinti a jogkövetőket, a szabályokat ma­radéktalanul betartókat, nincs versenysemlegesség, egyenlőtlen az állammal szembeni kötelezett­ség és a teherviselés aránya, így rontja piaci helyzetüket. A szö­vetség szerint szükség lenne az építőipar ágazati képviseletének kormányzati szintű megerősíté­sére, továbbá biztosítani kell, hogy a feketemunka visszaszorí­tására irányuló jogszabályok vé­leményezésében részt vegyenek a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek. Fegyelem a mélyponton- Az országos költségvetés évek óta nem intézkedik az építés­felügyelet szervezetének megte­remtéséhez, működtetéséhez szükséges forrásokról, pedig az A szerző illusztrációja építési fegyelem a mélyponton van. Megnőtt az engedély nélkül, vagy szabálytalanul megvalósí­tott építkezések száma. Gyenge és túlságosan tagolt - esetenként szakmailag is felkészületlen - az önkormányzatoknál működő építési hatóság. Mindez az épí­tett környezet minőségének rom­lásához vezet, amely esetenként egyes települések lakhatóságát veszélyezteti. Ezért tehát véleményünk az, hogy meg kell erősíteni az épí­tésfelügyeletet, szigorítani kell a szakmai és minőségi ellenőrzése­ket, amihez azonban igen sok pénz kell. Ez mindannyiunk ér­deke! - fejezte be az ÉVOSZ ügy­vezetője. Veszély helyett előnyt „Az ÉVOSZ igen sokat tehet és tesz is annak érdekében, hogy a szakmán belüli meg­tisztulást is valóra váltsuk, s elérjük, hogy mindenkorra kiszoruljanak a piacról a nem megfelelő szakemberek. így a magyar építőipar az európai csatlakozásra teljesen piac­­konform, az EU színvonalá ­nak megfelelő ágazat legyen. Óriási eredménynek tarjuk - s ebben nem kis része van az ÉVOSZ-nak -, hogy meg­született az a jogszabály, amely az építés-kivitelezési jogosultságot szabályozza, bizonyos képzettséghez, vizs­gához, szabályozottsághoz, munkatapasztalathoz és re­gisztrációhoz kötik a kivitele­zési jogosultságot. Úgy gondo­lom, hogy a piaci viszonyok tisztaságának védelme fontos állami feladat. Ehhez a mun­kához, ennek kidolgozásához az ÉVOSZ felajánlotta szak­mai segítségét. Jó úton já­runk, de folyamatosan készül­nünk kell, hogy a nagy kihí­vás, amelyet az EU-csatlako­­zás jelent, ne veszélyt, hanem inkább előnyt jelentsen a ma­gyar építési vállalkozók szá­mára. Ehhez ad az ÉVOSZ szakmai segítséget cégeinek.” Ferter János rajza MEGKÉRDEZTÜK: HOGYAN FOGADTA A LOTTÓÖTÖS HÍRÉT? _____;________________________________________________________________________________________ y Kérdezett és fényképezett: Ladányi Tóth Lajos HÍREK □ Véradás A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete január 9-én (kedden) 9-től 14 óráig Szamosszegen a kultúrházban, 9-től 13-ig Nyírlövőn az egészségházban szervez véradást. □ A Magyar Kultúra Napja A Kölcsey Társaság és Szatmárcseke önkormányzata a Magyar Kultúra Napja alkalmából január 21- én 10.50 órától ünnepséget szervez a szat­­márcsekei református templomban. Havonta kétszer lottó­zom, és eddig elke­rült a nagy nyeremény. Mint mindenkinek, ne­kem is megmozgatta a fantáziámat az egyre nö­vekedő összeg. Elképzel­tem, hogy ha nyertem volna, kórházaknak, is­koláknak, szeretetottho­noknak adományoztam volna belőle. Teljesen új életet kell kezdenie an­nak, aki telibe találta az öt számot. Hegedűs János, Rokkantnyugdíjas En minden héten annyit nyerek a szerencsejátékokkal, amennyit megspórolok. Ugyanis sosem töltöttem ki még lottószelvényt. Csak kívülről szemlélem azt, hogy aki nagyot nyer, mekkora extázisba kerül, de az érzést nem irigylem tőlük. Lehet azért, mert biztos vagyok abban, hogy hiába is ját­szanék, engem bizonyára elkerülne a szerencse. SZIKSZAY GYULÁNÉ, Nyugdíjas pedagógus Örömmel fogadtam, hogy véget ért a lot­tóhisztéria. Nekem ab­szolút mindegy, hogy ki nyerte az ötöst, de azért gratulálok neki. Kívá­nom, költse hasznos dol­gokra. Kétségkívül fokoz­ta a játékkedvet a nyere­mény nagysága, ugyan­akkor akik nagyon bíz­tak a fődíjban, legalább olyan nagyot csalódtak, amikor kiderült, hogy nem ők nyertek. Péter Sándor, Vállalkozó Sajnálom, hogy nem én nyertem, bár az is igaz: aki megütötte a fő­nyereményt, az öröm mellé gond is társult. Az ötös összegének növeke­désével sem változtattam a szokásom, hetente csak egy szelvényt adtam fel. Mindig biztos vagyok benne, hogy az a nyerő öt szám, amit hasraütés­­szerűen beikszelek. Nem adom fel, a szenvedélyem változatlan... Vitáli Marianna, Vállalkozó Alapvetően szerencsés ember vagyok, hi­szen a vezetéknevem né­met jelentése önmagáért beszél... Hébe-hóba ját­szom, ám pusztán kette­seim voltak eddig. Ami­kor ismerőseimmel meg­hallottuk, hogy nyolc­­száz-egynéhánymillió fo­rintot nyert valaki, úgy gondoltuk, nekünk a nyolcszázmillión felüli összeg is bőségesen elég lenne. Glück G yörgy, Kulturáus szervező

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents