Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-04 / 283. szám
2000. december 4., hétfő Kelet** HÁTTÉR 3. oldal Beléptünk az év, az évszázad, az évezred utolsó hónapjába. Tegnap advent első vasárnapja volt, ami a keresztény világnak az egyházi év, s a Messiás várásának kezdetét jelenti. Könnyű nekünk kétezer évvel később újból és újból elkezdeni a várakozást, hisz tudjuk, nem hiábavaló. De vajon hétköznapi várakozásaink beteljesednek-e? Méltatlan dolog egy helyen említeni a hitből fakadó várakozást köznapi gondjaink megoldásának elvárásával, de emberek vagyunk, s nem könnyű felülemelkedni mindennapi problémáinkon. Sokan sorsuk jobbra fordulásának reményében várakoznak, s talán nem is hiába. Nincs hely a családok helyzetének javítására tett intézkedések felsorolására, s noha korántsem a kívánt mértékben, azért valamit a nyugdíjak is emelkedtek, januártól tovább emelkednek majd. Bejelentették, hogy a januárban esedékes családtámogatási juttatásokat decemberben fizetik, ez is enyhít valamit a karácsonyvá- rás feszültségeinek oldásán, s ahol bevezették, ott a 13. havi fizetés is a számlára kerül az ünnep előtt. Mindez persze korántsem elég. Éppen ezért furcsa, mennyi kritika érte a minimálbér megemelését, pedig nagyon ránk fér. Hányszor, de hányszor emlegetjük például egy benzinár-emelésnél, hogy ez már nyugati ár, de hol vannak a nyugati bérek? A napokban olvastam egy számítást, mely szerint 1995-ben a minimálbér a magyar átlagbér negyven százaléka volt csupán, s csak jövőre emelkedik 51 százalék fölé. És hol vannak ettől a nyugati átlagbérek! Talán nem véletlenül húzzák-halaszt- ják az EU-hoz csatlakozásunk időpontját nyugaton, hiszen a hatalmas keresetbeli különbségek miatt talán joggal félhetnek attól, hogy a magyar munkások elözönlik az unió országaiban a munkahelyeket, s ott okozhatnak feszültséget. A korrekció a minimálbérrel elkezdődött. Jövőre jönnek a közszféra dolgozói, a pedagógusok, az egészségügy, s a kormány azt ígéri, hogy a multinacionális cégeket is béremelésre készteti. Mert miért is hinné el az átlagember hogy javul az ország gazdasági helyzete, ha saját zsebe továbbra is üresen marad. Hivatali lépcsőfok Ferter János karikatúrája □ Véradás Hétfőn Nyírcsászári község orvosi rendelőjébe 8-12 óra között, Nyírderzsen a polgármesteri hivatalba 13-16 óra között, Ti- szaadonyba a polgármesteri hivatalba 9-13 óra között várják azokat, akik segíteni szeretnének. □ Összejövetel A Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége (Mahonsz) megyei tagozata értesíti hadigondozottjait, a volt hadiárvákat és hadi gyámoltakat, hogy legközelebbi összejövetelét december 6-án (szerdán) 9 órától tartja Nyíregyházán a Luther utca 3. szám első emeletén. A találkozón ismertetik a hadigondozásról szóló 1994. XLV törv. legújabb módosítását, kiegészítését. Pénz nélkül nehéz a gazdálkodás A megyei kórház kalkulációja szerint kétszázmillió forint körüli a jelenlegi hiány Kovács Éva Nyíregyháza (KM) - Több százmilliós hiány, kifizetetlen bérek - többnyire így foglalha- tóak össze azok a hírek, amelyek a Megyei Jósa András Kórházzal kapcsolatosan napjainkban lábra keltek. Mi igaz belőlük, hogyan áll valójában az ország legnagyobb kórházának gazdálkodása? A kérdésről Séra Gyulával, a megyei kórház főigazgatójával beszélgettünk. Nullszaldósok lesznek □ A megyei kórházról eddig évek óta csak jó híreket hallhattunk. Most azonban úgy tűnik, a korábbi sikeres gazdálkodásnak vége. Mit rontottak el, mit csináltak rosszul? Igaz-e, hogy súlyos deficittel zárják az idei évet?- Ha őszintén akarok válaszolni és pontosan fogalmazni, azt kell mondjam, nem kizárt, hogy ebben az évben nullszaldósok lehetünk, és ezúttal ez lenne a legnagyobb eredmény. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a kórházaknak, - így nekünk is - rendelkezésére álljon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiutalt előleg. Ha ez megtörténik, különösebb deficitre nem számítunk. □ Hogyan áll most a kórházkassza?- A mi kalkulációnk szerint kétszázmillió forint körüli a jelenlegi hiány, ennyi kifizetetlen számlát halmoztunk fel. □ Miből jött össze ennyi adósság?- Az okok között elsőként a beruházásokat kell említenem. Az infrastruktúra fenntartása, az üzembiztonság megőrzése, a műszerek, berendezések jó állapotban tartása, az ÁNTSZ feltételeinek biztosítása mind-mind pénzbe kerül, ráadásul egyre több pénzbe. Mindez források nélkül nem lehetséges, miközben ezekre a területekre folyamatosan költenünk kell. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezen költségek vállalása nem elsősorban a mi feladatunk, hanem a tulajdonos önkormányzaté lenne, a szükséges forrást azonban mindezekre sohasem kaptuk meg, ezért voltunk kénytelenek a működésre szánt pénzekből a fenti kiadásokat fedezni. Deficitünk másik oka a bevétel elmaradása. Ennek lényege, hogy az egészségügyre fordítható állami forrás - a tb által számunkra juttatott összeg - az infláció miatt egyre kevesebbet ér. Ha csak az infláció miatti értékcsökkenést nézem, a mi 7,6 milliárdos költségvetésünkben ez közel nyolcszázmil- liónyi hiányt jelent, márpedig ennyi pénzt a legnagyobb jóindulattal, ügyeskedéssel sem lehet kigazdálkodni. Három hét csúszás- Harmadik okként a belső beteg- ellátásnak a minőség irányába ható fejlesztését említeném. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az általunk alkalmazott minőségi eszközök ára egyre magasabb, a gyógyítás egyre többe kerül. Ha ehhez még az energia és a szolgáltatások árainak folyamatos növekedését is hozzáteszem, érthetővé válik a hiány. Eddig a tulajdonos feladatait is elláttuk, mostanra azonban eljött az a pillanat, amikor mínuszba fordultunk, ezért a korábbi gyakorlat nem megy tovább. Szeretném azt is elmondani, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemcsak kevesebbet, de később is fizet. A tavalyi év decemberéig ugyanis mindig az aktuális hónap végén kaptuk a következő havi ellátmányt, most azonban az adott hónap utolsó napján utalnak számunkra. Ebből pedig az következik, hogy minden számlafizetésünk három hetet csúszik, ezáltal megnőtt a számláért sorban állók száma. ö Mit tesznek a veszteségessé válás folyamata ellen?- Igyekszünk a tőlünk telhetőt legtöbbet megtenni, folyamatosan vannak próbálkozásaink. Először is szeretnénk a tulajdonos önkormányzatot jobban bevonni életünkbe, megismertetni gondjainkat. Megpróbálunk többletbevételhez jutni, a kórházi ágyakat jobban kihasználni. A működésre és a struktúrára egyaránt vonatkozó kényszerintézkedéseket vezetünk be. Akár úgy is, hogy csökkentjük az ágyak számát, elbocsátunk dolgozókat, miközben az emberek és műszerek kapacitását is igyekszünk még jobban kihasználni. □ Az azért lenne érdekes, mert az orvosok, szakdolgozók így is túlterhelésre panaszkodnak, ráadásul nincsenek megfizetve.- Az országos összehasonlítást alapul véve kórházunknak, a megyei kórház dolgozóinak bérbeállása nem rosszabb az országos átlagnál. Más kérdés, hogy ez az országos átlag bizony nagyon alacsony, az egészségügyiek bérezése rossz. □ Ez magyarázza Ön szerint azokat a közvéleményben hallható híreket, hogy a betegnek kórházba üres zsebbel nem érdemes menni?- El kell ismernem, ezen a téren megindult egy erkölcsi romlás, a pénzéhség egyre nagyobb. Van egy pont, amelytől a jövőben ehhez a módszerhez nem fogok asszisztálni. Jó színvonalú munka □ Mit szól azokhoz a vádakhoz, melyek szerint a pénz után olykor már gyógyszert, kötszert is kell a kórházban lévő betegnek bevinnie?- Semmilyen olyan ellátási zavarról nem tudok, amely a beteg- ellátást veszélyeztetné, veszélyeztette volna. Gyógyszer, kötszerhiány nincs, azt a betegnek nem kell behoznia, ez egyébként is megengedhetetlen. A gyógyításhoz szükséges feltételeket a nehezedő körülmények ellenére is biztosítani tudjuk. Ezért is kérem tehát azokat, akik ennek ellenkezőjét tapasztalják, észrevételeikkel, panaszukkal forduljanak az illetékes osztály vezetőjéhez, vagy az igazgatóság bármely tagjához, hogy tisztázhassuk a félreértéseket.- Már csak azért is, hogy eddig kivívott eredményeinket, jó hírünket a továbbiakban, a nehéz körülmények ellenére is megőrizzük. A kirántott hús OlAh Gábor A baráti találkozó végét már nem várhattam meg. Sajnálkoztak is a vendéglátók. Elmondták, hogy a gazdag, színes műsor után remek vacsorával várják a messziről érkező vendégeket. Lesz előétel, ital bőséggel, és paprikás csirke no- kedlivel, na meg frissen kirántott hús is, ugorkasalátával. Hirtelen visszapörgött bennem az idő, s majdnem ottmaradtam. Megfogott a régen hallott kirántott hús, meg az ugorka megnevezése. íze volt a szavaknak. Az ötvenes évek elején nem volt hús a hentesüzletben, talán már üzlet sem volt, minek lett volna, ha nem volt mit mérni belőle. Elvitték az ólakból a disznókat, lesöpörték a padlásokat. így hát csak nagy ünnepeken, vagy ha valamelyikünk beteg volt, került hús az asztalra. Ilyenkor anyám levágott egy-egy csirkét, aprajából volt a leves, a többi részét kirántotta. így lett a kirántott csirke. Aztán becsavarogtam a fél vüágot. Ettem a sokféle rántott húst, bécsi és párizsi szeletet és a népek különféle specialitásait. Azoknak a húsoknak is az alapanyaga baromfi vagy sertés volt, az elkészítési mód sem nagyon különbözhetett, mégis a régi, otthoni kirántott hús más volt, jobb volt, puhább, íz- letesebb volt, illata bejárta a lakást. Igaz, hogy a porció is kisebb volt, mert sokfelé kellett osztani, de az ünnepi hangulat, ami körülvette, ma is kísért. Abban nem vagyok ma sem biztos, hogy anyám evett-e a húsból, mert ha rákérdeztünk, elütötte azzal, hogy a szakácsnő az étel illatával is jóllakik. Amíg sült a hús, anyám valamelyik népdalt dalolta. Sokszor gondolok rá, ma miért nem énekelnek a nők a konyhában, s a férfiak sem munkavégzés közben. Na és az ugorkasaláta. Egyszer szóvá is tettem, miért ugorka és miért nem uborka. Apám nevetve magyarázta, azért fiam, mert csak az ugorkának van értelme. Mint ahogy a mokkacukornak sincs, úgy volna helyes, ha mókacukornak neveznénk. Nála a szocializmus is cuculizmus volt mindig. Anyám, apám bolondozásain üyenkor velünk együtt nevetett. Nevetése frissen áradó, sziklákat görgető, csobogó forrásvíz volt. Ilyenkor pihent meg a munkában és lélekben is, a hetedik napon. Csak azt kérte, mások előtt ne mondjon ilyeneket apám, mert még megmosolyognának az emberek. Almikor az elmúlt hét végén megbeszéltük, hogy mi legyen a vasárnapi ebéd, azt kértem, kirántott húst szeretnék ugorkasalátával. A gyermekeim csak néztek rám azt hitték valami baja van az apjuknak. Honnan is tudhatnák, hogy milyen nagy különbség van a rántott hús és a kirántott hús között. Felső határ: tízmillió Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Kedvezményes vállalkozói hitelprogrammal lepte meg jelenlegi és leendő partnereit a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), az előzetes karácsonyi ajándék értéke 10 millió forint. November végétől a Kisvállalati Kölcsön Program keretében akár tízmillió forintos hitelt is szerezhetnek a forrás lehetőségei iránt érdeklődők. A konstrukció széles együttműködés eredménye: az MVA Helyi Vállalkozói Központ Hálózata által működtetett új, korszerűsített mikrohitelt kapcsolták össze a Postabank Rt.-nél igényelhető hitellel, ehhez megszerezték a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalását, s bevonták a Gazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozói cél- előirányzatából elkülönített kamattámogatásokat. Ezek együtt teremtették meg a kedvezményes hitelprogram feltételeit. Olyan mikro- és kisvállalkozások kombinált finanszírozására lesz mód, amelyek hiteligénye a mikrohitel 3 millió forintos összeghatárát meghaladja. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a korszerűsített mikrohitel pályázatait az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. fogadja, eddig 33 pályázat érkezett a társasághoz, 25-öt bíráltak el, s a 23 jóváhagyott igénylés csaknem 60 millió forint összegű hitelt nyert. 50. házassági évfordulójukat ünnepelték a napokban Scserbák József és felesége, Krasznyik Ilona Nyíregyházán családi körben Amatőr felvétel Az eddigi fejlődés a pénztelenség miatt megtorpanni látszik Elek Emil felvétele
