Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-27 / 301. szám

2000. december 27., szerda HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Gyalogtúra Az Oxigén Természetjáró SE december 30-án rendezi az év utolsó gya­logtúráját. A 13,8 kilométeres táv nyitóállo­mása Pénzpatak, ahonnan Bükkszentkeresz- tig haladnak. Jelentkezni Kovács Józsefnél le­het a 42/403-266-os, a 42/443-696 és a 20/9-432-527-es telefonszámon lehet. □ Ügyfélszolgálat A nyírbátori Családse­gítő Központban december 27-én, délelőtt 9-től délután három óráig tartanak ügyfélfo­gadást. □ Véradás A Vöröskereszt megyei szerve­zete december 27-én délelőtt 10-től délután három óráig a HIT Gyülekezet Körte utcai termében várja a donorokat. Számítógéppel az új évezredbe Molnár Károly Nyírbéltek - A számítógép mostanra az élet szinte minden területén elfo­gadott. Csak dicsérni lehet Nyírbél­tek képviselő-testületét is azért, mert nem sajnálva az áldozatot, meg­teremtették a számítógépes oktatás feltételeit. Egy régi tantermet alakítottak át számitó­gépes tanteremmé. Az önkormányzat egy­millió 280 ezer forintot bocsátott számító­gép-vásárlásra. Ezek már a legmodernebb technikát képviselik. Dicsérendő, hogy a képviselő-testület nem sajnálta az áldozatot az internetes kapcsolat megteremtésére sem. Pályázati lehetőségeket is igyekeztek kihasználni a tantestület tagjai. Nem saj­nálták a falu vezetői az anyagiakat, így az ötödik-hatodik osztály mellett a hetedik­nyolcadikosok is tanrendbe iktatva ismer­kedhetnek ezzel az újdonsággal. Nyírbéltek diákjai emberismeretet is tanulhatnak. Harmadik éve folyik ez a kísérlet: viselke­déskultúra, önismeret, tanulásmódszertan, beszédművelés, kommunikáció szerepel a 7- 8. osztályosok programjában. A gyerekek segítségével a számítógépen feladatlapokat töltenek ki, pszichológiai kísérleteket vé­geznek el. A tesztlapok értékelését számító­gépen realizálják. Mindezeket a neveltségi szint emeléséhez a későbbiekben felhasz­nálják. Az iskola elnyerte a Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program első szakaszát. A nyírbélteki számítógépes teremben A szerző felvétele TUSKÉS SAROK Bennünk az ideg Cservenyák Katalin En annyi dühös embert nem láttam Nyíregyházán egész évben, mint amennyit az ünnepeket megelőző napokban. Teljesen egyértelmű: aki az utolsó pillanatra hagy­ta az ajándékok megvásárlását, siet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tülkölve kell végigszáguldani a Korányin, hogy a gyalo­gost a zebrán átengedő autóstársra rádu­dálunk, figyelmeztetve: legközelebb ilyen elő ne forduljon, mert durr lesz, hogy fity- tyet hányunk a szembeforgalomra, mert a terepjáró úgyis nagyobb... Megmondom őszintén: abban remény­kedtem, a sok ideges ember vasárnap esté­re csak lecsillapszik, hogy nyugodtan fo­gyaszthassa el szerettei körében a halász­levet. Ámbátor, mikor belegondoltam: azok az apukák, aki ama közúton tapasz­talt felfokozott hangulatban kezdték el a talpba farigcsálni a karácsonyfát... Nem­hiába várjuk mi a legjobban a karácsony estét! Megtérül a nyelvtanulási támogatás A legnépszerűbb a bécsi speciális képzési program kidolgozása és működtetése (jobb oldalt) ösztöndíjakat ad át Balázsy Bellának (bal oldalt) és Sipeki Péter felvétele Nagy István Attila Záhony (KM) - A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Stú­dium Nyelvoktatási Közala­pítvány tíz éve működik. A kuratórium kibővített nyilvá­nos ünnepi ülést tartott Zá­honyban. Leskovics József, a kuratórium elnöke az alapítvány létesítésé­nek a körülményeiről, Vass La- josné dr. titkár a tíz év alatt elért eredményekről beszélt. A szervezet 1990-ben alapít­ványként jött létre. A jogszabá­lyi változásokat követve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés döntése alapján elő­ször közalapítványként, majd 1998-tól kiemelkedően közhasz­nú közalapítványként működik. Az alapítvány induló tőkéje (je­lenleg is ennyi) ötmillió forint. Idegen nyelvi kultúra A közalapítvány célja az idegen nyelvoktatás tárgyi és személyi feltételeinek a javítására irányu­ló kezdeményezések támogatása, segítése, az idegen nyelvi kultú­ra fejlesztése, külföldi nyelvgya­korlatok szervezése, támogatása. A pedagógusok és a tanulók cél­nyelvi környezetben való képzé­sének, továbbképzésének támo­gatása, segítése. A közalapítványhoz 2000. de­cember 15-ig 14 városi, 10 közsé­gi települési önkormányzat és 11 Ünnepi pillanat: Kóder Ferencné Balázsy Eszternek egyéb szervezet csatlakozott. Az alapítvány támogatási rendszert működtet. Az oktatási intézmé­nyek, a tanárok és a tanulók nyilvános pályázati rendszer ke­retében kaphatnak támogatást. Az elmúlt tíz év alatt 27 pályáza­ti forduló volt, s több mint 64 millió forintot sikerült az alapít­ványi célok megvalósítására for­dítani. Támogatás Tíz év alatt nyelvvizsga megszer­zéséhez ötvenheten kaptak támo­gatást. Külföldi nyelvgyakorlat­hoz, továbbképzéshez 335 tanár és 2301 tanuló kapott segítséget. Nyelvoktatási tananyagok, tan­eszközök beszerzéséhez támoga­tást kapott 90 intézmény hat és fél millió forint értékben. A közalapítvány saját szerve­zésű programjai közül a legsike­resebbek: a Villám német és an­gol programcsomag térítés nél­küli biztosítása harminc intéz­ménynek, a bécsi speciális kép­zési program kidolgozása és fo­lyamatos működtetése immár nyolc éve. Ez kéthetes intenzív képzési kurzust jelent Bécsben. Ezen eddig 589 diák és 63 tanár vett részt. Az egyik legnagyob eredmény, hogy tavaly és az idén már igen szerény anyagi körülmények között élő tanuló és állami gondozott gyermek is eljutott Bécsbe. Egy százalék A közalapítvány elismertségét jelzi, hogy tavaly az állampolgá­rok jövedelemadójának 1 száza­lékából csaknem kettőszázötven­ezer forint érkezett a számlára. A következő évek legfonto­sabb feladata további szerveze­tek, önkormányzatok, gazdálko­dó szervezetek megnyerése az alapítványi célok támogatására. Születésnapot ünnepeltek Nyíregyháza (KM) - Egyéves születésnapját ünnepelte pénteken a Huszártelepen a Roma Közösségi Ház. A mise után 14 újszülött névadó ünnepségét tartották meg. Anton Gots atya felkészített a kicsinyek szüleit arra, hogy húsvétkor megkereszteljék őket. Ezután rövid zenés műsorral szórakoztatták a jelenlévőket a műkedvelő együttesek. A ren­dezvény vendége volt Pusztai Erzsébet exállamtitkár. Ugyancsak egyéves az Albér­lők Háza. A Tokaji úton, a volt IKSZV épületében kialakított át­meneti otthonban most telt ház van, minden lakásban van bérlő, összesen harminc család. Vala­mennyien úgy kerültek ide, hogy valamilyen okból otthonta­lanná váltak. Pénteken adventi ünnepséget rendeztek a születésnap alkal­mából. Sziszkoszné Halász Dorottya történész, angoltanár Záhony (KM - M. S.) - A me­gyei tudományos közalapítvány idei egyik díjával Sziszkoszné Halász Dorottya teljesítményét ismerték el. Az ifjú hölgy az idén védte meg Ph. D. disszertá­cióját az egyesült államokbeli Texas Christian Universityn, Fort Worth-ben. Májusban avat­ták doktorrá. Témája nem min­dennapi: Az amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal és a ma­gyar zsidóság pusztulása elmet viseli.- Az első angol szavakat a nyíregyházi Kossuth-gimná- ziumban tanultam, ahol 1991- ben érettségiztem, a zsidóságról Sziszkoszné Halász Dorottya Marik Sándor felvétele pedig az első ismereteket a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen szereztem, ahol szakvezető tanárom irányí­tott a téma felé; hazai diploma- munkám a miskolci zsidóság társadalmát mutatta be a két vi­lágháború közötti időben.- Édesapám, mint Záhonyban majdnem mindenki, a MÁV-nál dolgozott, édesanyám pedig a Compacknál; nagy dolog volt, hogy én külföldön, Amerikában tanulhattam. Dorottya útja egyenesen ívelt Záhonytól Fort Worth-ig: jól ta­nult a hazai állami egyetemen, amelynek hivatalos diákcsere­kapcsolata van a texasi ma­gánegyetemmel. Megpályázta a lehetőséget.- A történelem volt a lényeg, azt már kisiskolásként szeret­tem, így aztán kézenfekvő, hogy kint is megragadtam a kínálko­zó alkalmat és az amerikai tör­ténelmet választottam főtárgy­nak - magyarázza. - Egy percig sem fordult meg a fejemben, hogy kinn maradok, jöttem is, amint lehetett. Persze, közben három éve férjhez mentem, egy tízéves kapcsolat teljesedett be ezzel; férjem is tanár. Az ifjú történészdoktor jelen­leg a Nyíregyházi Főiskola lek­torátusán dolgozik, angolt tanít. Szereti ezt is, de nem titkolja: ha lehetőség nyílik, visszapártol a történelemhez. Nyíregyháza tizedik a városrangsorban Nyíregyháza (KSH-Hajnal Béla) - Mióta világ a világ, létezik a városok versenye, már az ókorban is rivalizáltak egy­mással a görög városálla­mok. A városverseny második szaka­sza az 1970-es évektől tart, ame­lyet a globalizáció határoz meg a versenyszemlélet és a verseny- képesség középpontba helyezésé­vel. A verseny elsősorban a be­fektetésért folyik, főleg a feldol­gozóiparban. Álig marad el ettől a népesség odavonzásáért, főleg a magasan képzett, versenyké­pes humán tőkéért, a nagyobb jövedelmű foglalkozást űző egyé­nekért folytatott verseny. Harc folyik a költségvetési forráso­kért, a közpénzekért, a közjavak létrehozásáért, a közintézmé­nyek letelepítéséért, de egyre na­gyobb a verseny a figyelemkeltő események, kulturális, sport, po­litikai stb. rendezvények meg­tartásáért is. A globalizáció mellett a regio- nalizáció és a lokalizáció is felerősödött. Az urbanizációs előnyök kiemelkedő fontossá- gúakká váltak, a nagyvárosok­ban döntenek a fejlesztés, a ter­melés és az elosztás alapkérdé­seiről, mig a végrehajtó részle­gek, a gyártó és összeszerelő te­lephelyek bárhol működhetnek. Öt dinamikus mutató A Regionális Kutatások Köz­pontjának kutatói azt vizsgálják, hogy van-e elmozdulás a magyar városhálózatban, s ha igen, ezt milyen tényezők motiválják. A kombinált rangmódszer szerint számított rangsorok csak a váro­sok egymáshoz viszonyított ver­senyképességi sorrendjét adják, de a versenyképességben megfi­gyelhető eltérések nagyságát nem mutatják. Megállapították, hogy a kilencvenes évek végére az üzleti és gazdasági szolgálta­tások, valamint a gazdasági tel­jesítmények együttesen befolyá­solják a városversenyt. Egy évti­zed alatt a piaci tényezők váltak meghatározóvá, amelyet befolyá­sol a városok belső adottsága, a gazdaság potenciálja, a jövedel­mi helyzete, a helyi fejlesztéspo­litika, annak aktivitása, s az in­novációt hordozó intézmények megjelenése. Felértékelődött a városok elérhetősége, megköze­líthetősége is. A városok versenyképességé­nek mérésére öt dinamikus mu­tatót használtak: a kiskereskede­lemben, az iparban és a szolgálta­tásokban képződött hozzáadott érték növekedésének ütemét, va­lamint az iparűzési adó és az adóköteles személyi jövedelem változásának mértékét. Eszerint Nyíregyháza a 22 megyei jogú vá­ros közül a tizedik. Előtte Eger és Veszprém, mögötte Zalaegerszeg és Tatabánya van a rangsorban. Bár nem egy startvonalról indul­tak, de a dunántúli városok meg­nyerték a kilencvenes évek ver­senyét, mert Székesfehérvár, Győr, Szombathely és Dunaújvá­ros után egyedüliként a Dunától keletre ötödik Debrecen, majd Sopron és Pécs következik. A rangsort Békéscsaba és Hódme­zővásárhely zárja. Még rosszabb a helyzet, ha nem a dinamikát, a változás irá­nyát, hanem a statikus állapot jelenlegi helyzetét vizsgáljuk. Itt is öt mutató alapján állították rangsorba a városokat: a kiske­reskedelmi vállalat egy lakosra jutó nettó árbevétele, a feldolgo­zóipari vállalatok egy foglalkoz­tatottra jutó társasági adóalapja, az üzleti szolgáltatást végző szer­vezetek egy foglalkoztatottra ju­tó nettó árbevétele, az egy lakos­ra jutó iparűzési adó és az egy lakosra jutó személyi jövedelem. Megfelelő tartalék E rangsorban Nyíregyháza a 22 város közül a huszadik, mögötte már csak Tatabánya és Salgótar­ján áll. Debrecen helyezése sem előnyös, mivel e rangsorban a 13. Á két rangsorból megállapít­ható, hogy Nyíregyháza (Debre­cen, Sopron és Pécs társaságá­ban) tartósan javítja helyzetét a nagyvárosok között, amihez megfelelő tartalékkal rendelke­zik. Előrevetíthető trend a nagy­városok további erősödése.

Next

/
Thumbnails
Contents