Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-19 / 296. szám
2000. december 19., kedd Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal Ev végéhez közeledve lázas számolgatásba kezd mindenki, akinek gondjára ilyen vagy olyan kasszát bíztak. A családi pénztárcából ki kell szorítani az ajándékokat és az ünnepi asztalra valót, a nemzet költségvetését pedig jócskán megterhelik az egymást érő követelések. A rendszerváltástól eltelt tíz évben megszokhattuk: a jövedelmükkel elégedetlen munkavállalók könnyen beszüntetik a munkát, sőt, szinte már hiányozna, ha mondjuk a vasútnál elmaradna az év eleji, menetrend szerinti sztrájk (bocsánat, természetesen nagyon is meg lennénk nélküle...). A közlekedés megbénítása lehet bosszantó, okozhat kisebb-nagyobb anyagi károkat, válthat ki hangos ellenérzést vagy szimpátiát, ez megítélés kérdése. De vannak olyan szakterületek, ahol a munka megtagadása, akár két órára is, csöndes töprengésre késztet. Mélyen gyökerezik ott a baj, ahol már az orvos is leteszi a sztetoszkópot, miközben betegek várnak vizsgálatra, ahol a tanár is a gyerekek oktatása közben nyomja meg az iskolacsengőt, jelezve: türelmének határához ért. Jogos igények, elmaradt juttatások lógnak a levegőben, de nem árt emlékeztetni: ama mély gyökerek nem egy vagy két, de még csak nem is négy vagy nyolc évre nyúlnak vissza. Sokan felejtették el: egy életképtelennek bizonyult rendszer dollármilliárdokban mért adósságot, veszteségesen működő gazdaságot hagyott maga után tíz évvel ezelőtt, miközben a munkára kész emberek többségben kialakította az alkalmazotti szellemet. Aki nem az üzleti szférában dolgozik, az a mai napig a gondoskodó állam illúziójában ringatja magát, ezt kéri számon. Tény, a hatalom mindenkori gyakorlóinak (a „kasszafelelősöknek") tisztességes megélhetést kell nyújtaniuk azoknak, akiknek munkájára a közszférában nagy szükség van, de önámítás lenne azt hinni: a honi viszonyok közepette a gondoskodás nyugat-európai szintje máról holnapra elérhető. A kemény alkuk létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, a demagóg megtévesztéseknek viszont nem szabad teret engedni. Nevelés Egyik fülükön be, a másikon ki... Ferter János rajza , □ A jövő kisvárosa Rakamaz önkormányzatának képviselő-testülete a december 21-i, csütörtöki ülésén dönt a 2001. évi koncepcióról, amely hosszú távra meghatározhatja a település fejlődését. □ Ráköthetnek A hónap elején átadták Biriben, a község életében az utóbbi évek legjelentősebb beruházásának számító, mintegy félmilliárd forintba került szennyvíz- hálózatát. Eddig nyolcvan ház csatlakozott a közműre. □ Virágos Napkor Az erős és virágot szerető emberek hírében élő Napkor az idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium különdíját érdemelte ki. Jövőre ötezer darab egynyári virágot kapnak a Tulipa Kittől, amelyektől még szebbek lesznek a napkori utcák. Álmuk a kötetlen munka? Nem szívesen élnének a hagyományos szakmákból (2.) Szőke Judit Nyíregyháza (KM) - Romának nevezzük őket a közbeszédben, holott magukat szeretik cigányoknak hívni. Kétszáz nyíregyházi, ugyanannyi városban élő, és hatszáz megyénk falvaiban élő romát kérdeztek meg a kutatók a Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából több témában. Egy program során dr. Fónay Mihály, a kutatás vezetője előadásban ismertette az eredményeket. Az arány jól reprezentál, azt jelzi, hogy megyénk 572 ezres lakossága 12 százalékos roma kisebbségének nagyobbik része vidéken él - mondta a szakember. Hogyan élnek? A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön: hogyan élnek ők, milyennek ítélik saját helyzetüket, milyen véleményt alkotnak jövő- | jükről. Az is a kíváncsiság kö- 1 zéppontjában állt, milyen a réteg f iskolázottsága, gazdasági aktivi- | tása, mit tanulnának, s milyen s munkát vállalnának szívesen, hogyan képzelik el gyermekeik érvényesülését. Az is kiderült a tényekből, hogy a megyénkben élő romák élete néhány területen rosszabb, mint az ország más régiójában lakóké, de az az országos átlagtól lényegesen nem tér el. Az a felmérés megállapítása, hogy minél kisebb egy település, annál több roma él ott. A telek- és a lakásárak miatt vándorolnak vidékre. Az országos átlag roma háztartás 5-6 fős - megyénkben ez a szám 4,65 (a megye teljes népességét tekintve az adat 2,6 főt takar). A Szabolcs-Szatmár-Bereg me...................... Magát a megoldást kívülről, főleg felülről várják. Fónay Mihály gyében élő romák hatvan százaléka elvégezte az általános iskolát, míg 10 százalékuknak a nyolc osztályuk sincs meg. Hat százalékuk (az országos adat 10 százalék) szakmunkásbizonyítvánnyal, 1,5 százalékuk érettséAnya gyermekével - a megyénkben élő romák élete néhány területen rosszabb, mint az ország más régiójában lakóké givel rendelkezik, s csupán 0,2 százalékuk diplomás. Ezek a számok nemcsak önmagukban, hanem az életkeret, a szubjektív és társadalmi esélyek összefüggésében is elgondolkodtatóak. Arra a kérdésre, hogy ha lehetősége volna a választásra, milyen bizonyítványt szerezne, minden harmadik roma felnőtt azt válaszolta: jogosítványt. Maguk számára vonzó megélhetési forrásnak is tartanák ezt a tudást. A romák egy negyede szívesen adna számot szakmai végzettségről, egytizedük érettségizne, hét százalékuk vágyik a diplomára. Az a következtetés, hogy minél fiatalabb a válaszadó, annál magasabb papírosra vágyik, sőt a törekvése is annál határozottabb. Vonzó munka A 18 év alattiak például egyértelműen az érettségit tartják elérendő célnak. Ebből az a konklúzió vonható le - mondta Fónay Mihály -, hogy a fiataloknál minden remény megvan a társadalmi felzárkózásra. A következő generáció sansza sem annyira rossz. Elérhető és elérni kívánt társadalmi státusznak a szülők gyerekeik számára első helyen a szakmunkásképzőt jelölték meg. Minden ötödik megkérdezett rokkantnyugdíjas, minden negyedik roma nő a megkérdezés időpontjában épp gyeden, gyesen volt, zömük jöve- delempótlós, az 1005-ből 68-nak volt állandó munkája. Szabadban dolgozni A munkaügyi szervezetek komoly állami pénzt használnak arra, hogy kurzusokat szervezzenek a hagyományos roma szakmákban, pedig a Milyen szakmát tanulna szívesen? kérdésre csak elenyészően kevesen válaszolták, hogy hagyományos cigányszakmát. A cigányok kedvelik a mező- gazdasági napszámot, az építőipari, a szabadban végzett munkát, ma ezt nemigen veszik figyelembe a felelős szakmai szervezetek, kivéve egyet, a kőműves tanfolyamot. Fő gondjuknak nem is a megkülönböztetést tartják, hanem az elhelyezkedés akadályait. Egy- hatoduk különösen pesszimista: úgy vélik, a kenyérkeresettel kapcsolatos problémáik soha nem oldódnak meg. Pedig ebben látják helyzetük változtatásának kulcsát. Magát a megoldást kívülről, főleg felülről várják. Befejező rész: A romaügy nem magyar sajátosság Megszólalt a csengő Nyíregyháza (KM) - A Pedagógusok Szakszervezete szándéka szerint hétfőn tizenegykor országszerte megszólaltak a csengők az oktatási intézményekben. Információnk szerint a megyében vegyesen reagáltak a szakszervezet felhívására. Volt, ahol megszólalt a csengő, de sok helyen a normális rendben folyt a tanítás, kezdődtek az órák, tartottak a szünetek. Béres Jánost, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárát az akcióról kérdeztük.- A megye közoktatási intézményei is bekapcsolódtak az akcióba. A szervezés időszakában minden tagszervezetünkhöz elküldtük a felhívást, abban részleteztük a célokat, a lebonyolítás módját. Voltaképpen figyelmeztetésnek szántuk az elmaradt béremelési kompenzáció miatt. Ezzel az Oktatási Minisztérium egyetértett, csak a Pénzügyminisztérium gördített akadályt a két-két és fél százalék kompenzáció elé. A telefonokból azt érzékeltem, hogy Mán- doktól Vásár osnaményig voltak akciók, tehát szerintem sikeresnek tekinthető a figyelmeztetés. Hétfőn egyébként megkezdődtek a tárgyalások az érintett felek között, de a kifizetésre már csak a következő esztendőben kerülhet sor. Már kapható a parkolóbérlet Nyíregyháza (KM) - Közeleg az év vége, lassan lejárnak az idei parkolóbérletek. Nyíregyházán, a Városüzemeltetési Kht.-nál december 15-étől már megválthatok az új bérletek és parkolókártyák a Hősök tere 9. szám alatti zöld irodaház ügyfélszolgálatán. Az iroda hétfőtől csütörtökig 8-14.30-ig, pénteken 8-12 óráig tart nyitva. Jó hír, hogy nem emelkedtek a bérlet- és kártyaárak, illetve nem árt tudni: a 2000-re váltott parkolókártyák 2001. január 31-éig érvényesek, míg a bérletek január közepéig, vagyis 15-éig. A jelenlegi helyzetemben huszonötezer forintnál többet semmiképpen sem tudok költeni. Holott ennek a háromszorosát is el tudnám képzelni, hogy ajándékvásárlására fordítok, hogy minden hozzám közel álló embert meglepjek valamivel. Azonban a keret szűkös, ezzel kell beérnem. Megpróbálok mindenkinek valamilyen praktikus ajándékot találni, s remélem azzal is örömet tudok majd szerezni. Borbás Róbert AUTÓFÉNYEZŐ C saládunk összefogott, s a nagymamának köszönhetően idén sikerül egy számítógépet is a karácsonyfa alá tenni. A gyerekeknek az iskolai felkészülésükhöz szinte elengedhetetlen ma már egy számítógép. Én is tanulok, így bízom benne, használni tudom majd. Amúgy inkább hasznos, célratörő ajándékokat vásárolunk. Ha ölembe hullana egy zsák pénz, akkor is megfontolnám mire költeném. Ignáczné Puskás Judit MUNKANÉLKÜLI H a tehetném, legalább a dupláját költeném ajándékvásárlásra, mint amennyire pillanatnyilag lehetőségem van. Hónapok óta figyelem, próbálom kitalálni, mire van szükségük a hozzátartozóimnak, s ennek megfelelően járom a boltokat, hogy valóban meglepetést szerezzek az ajándékommal. A karácsony a legszebb ünnep. Már a hangulata is varázslatos, ahogy összegyűlik a család. Hajdú Sándor BETANÍTOTT munkás M ivel nyugdíjas vagyok, nagyon meg kell néznem, mire adom ki a pénzt. Ez vonatkozik az ajándékvásárlásra is. Százezer forintot könnyedén el tudnék költeni a meglepetésekre, hogy öt unokámnak és két gyermekemnek minél nagyobb örömet szerezzek. Ettől szerényebb mértékben tudok vásárolni.Törő- déssel, szerettei pótolom a hiányzó anyagikat. Az, hogy együtt lehetünk, mindennél többet ér. Tóth Józsefné nyugdLias pedagógus N agyon sokat költenék, de a lehetőségek végesek. Amit az ember ki tud szorítani, gazdálkodni, azt a pénzt decemberben mind ajándékokra költjük. Unokám még nincs, remélem, hamarosan lesz. Gyerekeknek, közeli hozzátartozóknak veszünk ajándékot. Nemcsak a drága ajándékoknak lehet örülni. Hiába december a leghidegebb hónap, a karácsony a legmelegebb, legszebb ünnep. BArtfai Imre ' NYUGDÍJAS Kérdezett és fényképezett: Horányi Zsuzsa
