Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-16 / 294. szám
2000. december 16., szombat Keleti HÉTVÉGE 8. oldal ji~* lV\l J* : w.rm _ Szalanics Elvira: Vázák Botrágyi Mónika: Népi formák Elek Emil felvételei Tiszta forrásból xxki tiszta forrásból merít az maga is megtisztul és mások életét is megszépíti. Ez a gondolat hatja át Botrágyi Mónika, Pásztor Irén és Szalanics Elvira keramikusok munkásságát is. Az alkotók legjobb munkáiból a nyíregyházi művelődési központ kamaratermében nyílt kiállítás. Az ősi anyagból új formákat teremthet az alkotói képzelet és a látásmód tehetsége. Ennek bizonysága ez a tárlat, amely december 22- ig várja a látogatókat. Pásztor Irén: Gyümölcstál Reviczky Gyula Karácsony Szeretni nem bűn e hideg, Ez érdekhajszoló világba', Mert szeretett s nagy volt szive, Magdolnának meg lön bocsátva. Ő mondta ezt, az emberek Nagy vértanúja, messiása, Nem bűnös az, ki itt szeret, Szeretni nem bűn e világba'. Mit is tegyen, mit is tehet Az ember itt gömbjén a bűnnek?... Óh, boldog, a ki csak szeret, Mig egy csöpp vér erébe' lüktet. Óh, Betlehem szelíd fia, Szived is megdobbant szeretve! S Magdolna benned annyira, E dobbanó szivet szerette. Rádiónk 48. születésnapjára Az új adók konkurenciát jelentenek, de nem gyilkoljuk az ellenfeleinket Majdnem teljes a stáb: (ülnek, balról) Haskó József, Gégény Gábor, Zsoldos Barnabás, Babinecz Ibolya, Matyasovszki Edit, Kormányné Mogyorós Mariann (állnak) Nagy Miklós, Vasas Sándor, Foga- rasi Szilárd, Répánszki György, Szoboszlai Tibor, Demeter Zsuzsa és Korpás Éva Elek Emii felvétele CSERVENYÁK KATALIN Alig két hete ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Rádió, s itt egy újabb születésnap: éppen ma 48 éve annak, hogy először felcsendült az első vidéki, a nyíregyházi körzeti stúdió szignálja. Az akkor még napi félórás műsort sugárzó stúdió ma napi 16 órában szól öt megye, Szabolcs- Szatmár-Beregen kívül Hajdú-Bi- har, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád hallgatóihoz. Kárpátalja és Erdély közeli részein is fogható, kapnak telefonokat Szlovákiából, kazettákét pedig rádióamatőröktől, Norvégiából, akik elküldött felvételeikkel bizonyítják: sikerült ráhangolniuk a csatornára. Középhullámon Legnépszerűbb a reggeli háromórás információs magazin. Ezt követően a regionális stúdiók közös műsora következik, végén vidéki hírekkel, majd a Kossuth Krónika után könnyed, zenés műsor hallható a háromkor kezdődő kétórás magazinig. Este fél héttől 13 nemzetiség nyelvén szól a rádió.- Fájdalom, de egyben öröm is, hogy továbbra is a megszokott középhullámon, 1251 kHz-en fogható az adás - mondja Nagy Miklós stúdióvezető - hiszen gyakorlatilag minden készüléken hallható, a hátránya viszont a gyengébb minőség. S míg az adásidő nőtt, a stúdióban dolgozók létszáma csökkent. Kilenc főállású újságíró és 12-14 külsős munkatárs készíti a műsorokat. Egyetlen kihelyezett stúdió van, Mátészalkán, ahonnan hosszú évek óta Zsoldos Barnabás, a ’98-as árvízi tudósításaiért nivódíjjal kitüntetett újságíró jelentkezik. Közben technikai fejleszés is volt a stúióban, s bár a rádió pénzügyi helyzete miatt ez egy időre leállt, a remények szerint még az idén teljesen átállnak a számítógépek használatára. A terv az, ha a gazdasági feltételek is megengedik, napi 24 órás műsor sugárzására térnek át. Érdekes adat: a regionális stúdiók a Magyar Rádió adásidejének 60 százalékát készítik, miközben létszámban (összesen 160-an vannak) messze alatta maradnak a „nagy” rádió dolgozói létszámának. A körzeti stúdió hallgatóságának magját leginkább az ötven év körüli korosztály adja. A rádió közel fél évszázad alatt kialakult archívuma hallatlan előny, segítségével egy-egy történetet évtizedek távlatából folytatni is lehet. A stáb hosszú évek óta állandó, ami a stúdióvezető szerint annak is köszönhető, hogy a műsorszerkesztésben szabad kezet kapnak a kollégák, határt csak a képességeik szabnak. Helyi hírek Rendszeresen felvetődik, mi legyen a regionális szerkesztőségek sorsa. Az európai trendet figyelve is nyilvánvaló: megkerül- hetetlenek a helyi hírek - sokkal jobban érdekli az embereket, mi történik a közvetlen környezetükben, mint az, ami távolabb.- Az új rádióadók konkurenciát jelentenek, de nem gyilkolHallgatják A Jelenkutató Intézet közelmúltban végzett vizsgálata alapján a Magyar Rádió regionális adásai hallgatottságban, minőségben megelőzik a nagy közszolgálati csatornákat, felveszik a versenyt a kereskedelmi rádiókkal. A debreceni, a nyíregyházi és a szolnoki körzeti adók műsorait a vételkörzetben élők fele rendszeresen hallgatja. A nyíregyházi stúdió adását öt megyében 170 ezren hallgatják, éhből 85 ezren mindennap. A stáb tagjainak munkáját többször is elismerték már. Matyasovszki Edit az év rádiósa, Korpás Éva MSZOSZ-nagydíjas és nívódíjas, Haskó József és Nagy Miklós nívódíjas. A körzeti stúdió munkáját elnöki különj utalómmal is elismerték. juk az ellenfeleinket. Mi hallgatóban gondolkodunk, és csak másodsorban piacban - mondja a stúdióvezető. - A hirdetői igényeknek is ellenállva tartjuk magunkat a közszolgálatisághoz, és fontosnak tarjuk a függetlenségünket. Tisztában vagyunk viszont azzal, hogy mindig lesz egy olyan réteg, amely akkor sem kapcsol ránk, ha napi szenzációkat szállítunk. Amiben fejlődni szeretnénk: többet jelen lenni vidéken. Szívesen foglalkoztatnánk tudósítókat a megye különböző településeiről, hogy még informatívabb legyen a műsor. Viszonyban a Jézuskával Matyasovszki Edit zenei szerkesztőként kezdett a rádióban. Ennek már majdnem húsz éve...- Szeretem a jó embereket, a jó szövegeket és azt, hogy ez a munka folytonos változatosságot jelent - mondja. Műhelytitkot is elárul: hajnalban és éjszaka is dolgozik, vágja a napközben készített anyagait, csak hogy két kislánya ne érezze a mama hiányát. Nevetve meséli: nagyobbik lánya a minap bekukkantott kocsijuk csomagtartójába, amit viszont nem lett volna szabad (ide rejtették férjével a karácsonyi meglepetéseket). Mondta is a csemete másnap a barátnőjének az iskolában: „az anyukámnak viszonya van a Jézuskával...” Vitkai Éva azt mondja: azért szereti a rádiót, mert azok az értékek, amelyeket képvisel, örök érvényűek. „Én ilyen közszolgálatinak születtem, nem szeretem a vérszagot, a botrányt” - mondja. Viszont szereti az embereket, a szegényeket, az elesetteket felkarolni, életüket bemutatni. Szikora Andrásnak első munkahelye a nyíregyházi stúdió. 1973 óta dolgozik itt, volt hangmester, műszaki vezető, most vezető technikus - de lényegében mindig ugyanazt csinálta: a hangért felelt, felel. Nem csak munkája, hobbija is a rádió. Hatalmas gyűjteménye van a rádiózáshoz kötődő tárgyakból. Legrégibb darabja egy 1913-ban gyártott Patephon Reflex francia gramofon. De folytathatnánk a sort a Néprádióval, sőt, mára a Szokol rádió is „múzeumba vonult”. Most éppen a máriapócsi galériában látható a gyűjteményből összeállított kiállítás, de Szikora András azt szeretné, ha Nyíregyházán állandó helyet kaphatna: a rádiótörténeti múzeumhoz 3-4 gyűjtő szívesen odaadná féltett kincseit. Hogy mekkora értékről van szó, bizonyítja, bécsi régiségkereskedők már felajánlották, egy az egyben megvásárolják a gyűjteményt, fővárosi muzeológusok pedig azt mondták: nemzeti kinccsé lehetne nyilvánítani. Az 50-60-as években a nyíregyházi rádiónak még saját szalon- zenekara volt. Népdalénekesek rendszeresen jártak ide énekelni. Az Edda együttes őse a Kőtörő zenekar - tagjai Nyíregyházán voltak katonák. Első felvételeiket itt készítették... Cseh Tamás első rádiós gázsiját itt vette fel. Három dalért 65 forintot kapott. Cipő (Bódi László) a kis- várdai Cipőfűző együttesben játszott. Első felvételét, A részeg ló álmát itt rögzítették szalagra. Valamikor rendszeresen készültek itt rádiójátékok. Mensáros László szerepeit, mig Nyíregyházán élt, itt vették fel. Nevezetességeink Két utca kereszteződésében áll Leveleken a római katolikus templom. A 14. századi épület egyha- jós, gótikus stílusú, oromzatos, torony nélküli. Főhomlokzatán gazdagon profilírozott kapu található, felette csúcsíves és kör alakú nyílással. A templom belseje egyhajós, sík- mennyezetes. Az épületet mostanában renoválták Balázs Attila felvétele
