Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

2000. december 2., szombat Keleti HÁTTÉR 3. oldal Angyal Sándor Ugy látszik, kezd mániámmá válni, hogy nem megyek el szó nélkül amellett, ha el­lentétes oldalon álló politikusok véleménye valamiképpen egybecseng. Mostanság, ugye, a témák között a statisztikai csúcsot az országjelentés adja, ez folyik a csapból is, ahogy mondani szokás, s ez volt a leglé­nyegesebb pont az európai integrációról tartott parlamenti vitanapon. Az előzetes várakozásnak megfelelően a kormányoldal kikérte magának, hogy az ellenzék úgy­mond rontja az ország nemzetközi megíté­lését különböző nyilatkozataival, s befolyá­solni akarták az országjelentés készítőit is, kérve, fessék sötétebbre a képet. Szavaiknak nyomatékot adva a kormányszóvivő később a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt, a mi­niszterelnök által említett összeállítást, amely az idén megjelent, Magyarországot illetve annak kormányát lejárató külföldi saj­tócikkek összefoglalója. Az ellenzék szerint viszont ők még egy szó erejéig sem akarták befolyásolni az országunkról készült jelentés tartalmát, s ezt hangoztatta a szocialisták kongresszusán legutóbb felszólaló német kancellár is. Mindezek ellenére ha nem is rengett, de eléggé zajos volt a Kupola az efölötti vita idején. Aztán egy higgadtabb órában az ellen­zék kinyilvánította: az országjelentésben megfogalmazott kritikákat nem szabad el­lenzéki „aknamunkának" tekinteni, hanem azokra jobban oda kell figyelni. Ez utóbbira rímel a külügyminiszter rea­gálása, aki szerint a kormány a következő években elsősorban az országjelentés által bírált területekre koncentrál. Aztán sokan nem hittek a fülüknek, amikor a szocialisták elnökét hallgatták, aki szerint - mint köztu­dott - az ő pártjuknak is érdeke a csatlako­zás, a mostani kormány jó munícióval érke­zett a további csatlakozási lépések megtéte­léhez s alapjában véve az Orbán-Torgyán- kormány nem herdálta el az előző kor­mánytól kapott örökséget. Aztán végső konklúzióként maga a kormányfő is kijelen­tette: mintha valami mozdulni látszana. Az ember már-már hajlamos arra, hogy ilyen, helyenként fröcskölés mentes párbe­szédek hallatán a közelgő adventre gondol­jon, meg arra, hogy az idén is lesz kará­csony, a szeretet ünnepe s a Nagy Családi Körben sem illő dolog ilyenkor vádaskodni, veszekedni, sarat dobálni. Tessék mondani, az idén mégiscsak szép karácsonyunk lesz? REK □ Kantátaest A Német Fórum és a Nyír­egyházi Zeneiskola rendezésében december 8-án 17 órakor a Zeneiskola hangversenyter­mében (Kürt u. 5-11.) Bac-kantátaestet tar­tanak. Megnyitót mond Jakob von Wagner német követségi tanácsos. □ Lelki elsősegély A telefonos lelki első­segély-szolgálat december 2-án és december 3-án 18 órától 23 óráig hívható ingyenesen a 06-80/ 505-555-ös telefonszámon. Jókedvűen Sokkal könnyebb az órai munka, ha lelkesek a tanulók Nagy István Attila felvétele Változó életünk, változatlan halálunk A törvény szakmaként ismeri el • A kórházakban tilos bármilyen temetkezési ügyintézés Lefler György Nyíregyháza, Varsó (KMj- A közelmúltban Varsó­ban járt Szekrényes András, a Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója. A len­gyelországi fórumon és kiál­lításon a temetkezési szak­ma képviselőinek tartott előadást. Az egyik legnagyobb lengyel te­metkezési cégnél, a Bellánál megrendezett kétnapos nemzet­közi tanácskozást és kiállítást Jozef Glemp bíboros nyitotta meg, akinek Szekrényes András adhatta át a Bosák Nándor me­gyéspüspök úr által küldött elis­merést, a Zsinati aranyérmet. A lengyel bíboros az ajándékot, és a temetkezési fórumon nyújtott segítségét is megköszönte Szek­rényes Andrásnak. A szervezés­ben és tolmácsolásban sokat se­gített Szilágyi Szabolcs, a Varsó­ban élő nyíregyházi újságíró. Nyíregyházi kiállító- Lengyelországban az állami cé­gek mellett mintegy 3600 magán- vállalkozó foglalkozik a kegyele­ti termékek forgalmazásával, a temetkezésekkel. Vegyes vállalat formájában több olasz, német, belga, svéd stb. cég is érdekelt volt a találkozón - kezdte megke­resésünkkor az igazgató. - A len­gyelek temetkezési kultúrája sok mindenben alatta marad a miénknek, például a kegyeleti termékek minőségét illetően, de legfőbbképpen abban, hogy Len­gyelországban még nem alkották meg a temetkezési törvényt. A szakma képviselői elcsodálkoz­tak a magyar cégek, köztük a nyíregyházi Keletfa Kft. által kiállított koporsók, szemfedők stb., kiváló minőségén. A talál­kozó a magyar vállalkozók sike­rével járt, számtalan eladás tör­tént, üzleti kapcsolat született - emelte ki Szekrényes András. Ahol helyet kapnak- A lengyelek a ravatalozók te­kintetében is hátrányban van­nak. A ravatalozók többnyire nem a temetőben találhatók, ha­nem ahol a temetkezési vállalko­zóknak éppen sikerült helyet kapniuk. A gyászszertartások ott történnek, távol a temetőtől, majd a halottat onnan szállítják a sírhoz. Magyarországon ez sze­rencsére másként van, a me­gyénk pedig még itthon is kiemelkedik e tekintetben: szin­te valamennyi település temetője jó színvonalon megépített rava­talozóval rendelkezik. A konfe­rencián a magyar temetkezési törvényt ismertettem, az elő­adást az előkészítésen dolgozó lengyel törvényalkotók is meg­hallgatták. Szóltam a hazai te­metkezési szolgáltatásokról, és nagy figyelem kísérte a ham- vasztásról mondottakat. Ápolni kell! A törvény legnagyobb vívmá­nya, hogy nálunk egységes a te­metkezési szemlélet. A törvény kimondja: a temetkezés az egye­temes magyar kultúra része, amelyet ápolni kell. Ugyancsak fontos momentum, hogy létrejött az Országos Temetési Egyesület, illetve a Kegyeleti Bizottság, mi­ként nagy szolgálatot tett azzal, hogy e tevékenységet szakma­ként ismeri el. A szakma gyakor­lásához pedig a törvény alapvető feltételeket ír elő! Ugyancsak előrelépés, hogy kettéválasztja a temetési szolgáltatást és a teme­tők üzemeltetését. Az előbbi nye­reségorientált, míg az utóbbi nonprofit jellegű. A törvény - nagyon helyesen - megtilt az egészségügyi és szociális intéz­mények területén bármiféle te­metési ügyintézést. A temetők kőrengetege ellenében, azok parkjellegét próbálja hangsú­lyozni az az előírás, amely 60-40 százalékban állapítja meg a bete- metettség és az utak, a zöld­felület arányát. Azt viszont el kell mondani: alkalmunk volt megtekinteni Varsó új közteme­tőjét, amely - hatalmas tereivel - nagyon szép kegyeleti hely. Pár szót szóban a saját problé­máinkról. A nyíregyházi Északi temetőt az ország egyik legszebb temetőjeként tartják számon. A megyeszékhely képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén foglalkozott a temető távlati tervével, ugya­nis a korábbi idők évi 800 teme­tése az utóbbi években már évi 1250 fölé emelkedett. Ez pedig a temető bővítését sürgeti. Újdon­ság lesz a közkifolyók díszkutak- ká alakítása, amelyet önerőből vállalkozók végeznek majd el. Felújítják a ravatalozót Jövőre felújítjuk a régi ravatalo­zót, a negyvenéves épület bizony rászolgált az átalakításra. Az A- Stúdió tervei alapján európai színvonalú, méltó kegyeleti hely épül rövid, két hónapos határidő alatt. A patkó Tóth-Máthé Miklós .A.hogy hazafelé ballag a be­vásárlásból, megbotlik vala­miben. Lehajol, felemeli, és csodálkozva látja, hogy egy ló­patkó.- Nocsak - dünnyögi az öregember hát ez meg hogy került ide? Áll a patkóval a kezében és ezen gondolkozik. Közben nézi a szemközti építkezést, hogy hátha felfedezne egy lovas sze­keret. De ott csak az óriásda­ru, a markológépek, meg a kü­lönböző teherautók kavarják a port.- Sokáig volt el - fogadja otthon a menye -, már azt hit­tem, valami baj érte.- Engem? Mi baj érhetne? Legfeljebb elpatkolok. Attól nagyobb esemény, már úgy­sem történhet velem. Amíg mondja ezt, a patkóra gondol, ami ott lapul a zsebé­ben. Aztán mindjárt azon tűnő­dik, hová dugja. A menye kíno­san tisztán tartja a „fakkot”, ahogy ő magában a házgyári doboz lakást nevezi, tehát na­gyon meg kell választani a he­lyet. Végül úgy dönt, hogy nem teszi ki, hanem otthagyja a zse­bében. Az lesz a legokosabb. Holnap majd egy kicsit kifé­nyesíti, megtisztogatja. Reggel, amint felébred, első mozdulatával a kabátjáért nyúl és a patkót keresi. Nem találja. Hiába kutatja át még a nadrágzsebeit is, nem jár eredménnyel.- Lányom - kérdezi később a menyétől alkalmasint nem került a kezedbe egy ...egy patkó? A menye először úgy tesz, mintha nem hallaná, aztán amikor az öreg már harmad­szor szólongatja ezzel, kifa­kad.- Nekem maga nem fog mindenféle szemetet felhur­colni a lakásba! Hogy képzeli? Tán még a gyerekem szájába is adná? Nem otthon van már! Itt nincs fészer, ahová min­denféle rozsdás vacakot lehet gyűjteni.- A kabátomban volt... - vé­dekezik az öregember -, ki se tettem én azt.- Még nem! De biztosan ki akarta tenni. Ismerem már az eszejárását. Tiszta szerencse, hogy amikor tettem arrébb a kabátját, észrevettem, valami­től nehéz. Nézem, mi az, hát az eszem megáll! Egy lópatkó! Csak tudnám, mi a fenének hozta fel a lakásba? Az öreg nem felel rá, csak legyint. Pedig de szeretne még beszélni régi lovakról, patkolásokról, örökké vele mozduló emlékeiről... De hát kinek? Aranylakodalom Hudák Károly és neje, Pataky Julian­na nemrégiben ünnepelte 50 éves házassági évfordulóját népes családja körében Amatőr felvétel Milliók az iskoláknak Nyíregyháza (KM - Sz. J.) - Kö­zel 25 a bázisintézményeknek, majdnem hét az oktatási együtt­működésben, társulásban részt­vevő önkormányzatoknak, há­rom a fogyatékosokat nevelő is­koláknak taneszköz-beszerzésre, ugyancsak három óvodai tanesz­köz beszerzésekre, kettő a fogya­tékosokat is nevelő általános is­kolák és óvodák speciális kiegé­Ösztöndíj a Nyíregyháza (KM) - A Nyíregy­házi Főiskola Hallgatói Önkor­mányzata a félévenként meghir­detett Művészeti és Sportösztön­díjra beérkezett és díjazásra mél­tó 132 pályázatot elbírálva össze­sen 600 ezer forintot (három ezertől hatezer forintig’terjedő szító szakon tanuló pedagógusai­nak tanulmányi támogatására. Mindezek a számok milliókban értendők. De jutott az értékelt pályázatok alapján a szakos átta- nítások segítésére is, és egyéb, a közoktatási esélyegyenlőséget ja­vító célra. Minderről a megyei közoktatási közalapítvány kura­tóriuma döntött legutóbbi ülé­sén. főiskolán összegeket) ítélt oda december elsején. Az amatőr sportteljesítmé­nyek mellett a művészeti tevé­kenységet a rajz, a fotózás, a versírás, a drámaírás, az ének, a népzene, a keleti harcművészet képviselte.

Next

/
Thumbnails
Contents