Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

2000. december 14., csütörtök 4. oldal íWéé WB Mm HAZAI TÁJON □ A honfoglalók élete Érdekes kiállítás nyílik a nyíregyházi Jósa András Múzeumban december 15-én. A honfoglalók viselete, fegyverzete és lovasfelszerelése című bemu­tatót pénteken 11 órakor Németh Péter mú­zeumigazgató nyitja meg. Tárlatvezetést tart Petraskó Tamás, a Magna Hungária Lovas­expedíció vezetője. □ Könyvbemutató Vujity Tvrtko 12 po­koli történet című könyvének filmvetítéssel egybekötött könönségtalálkozóját és könyv- bemutatóját tartják Nyíregyházán az Ifjúsági Centrumban december 14-én 18 órától. □ Ünnepség A mozgáskorlátozottak me­gyei egyesülete értesíti a térségben élő tag­társakat, hogy december 16-án 10 órakor a gávavencsellői Sport disco klub épületében 14 órától pedig a kisvárdai művészetek házá­ban tart karácsonyi ünnepséget. □ Ajándékkosár A tiszalöki művelődési házban december 16-án 18 órától karácso­nyi ajándékkosár címmel műsoros estet ren­deznek. Közreműködnek a város művészeti csoportjai. Aranylakodalom Népes családja körében a napokban ünnepelte 50. házassá­gi évfordulóját Nyírbogdányban Szendrei Antal és felesége Rácz Julianna. Képünkön az ünneplő házaspár családja körében Amatőr felvétel Jön Vujity Tvrtko Nyíregyháza (KM) - Vujity Tvrtko, a nép­szerű televíziós személyiség lesz a nyíregy­házi Ifjúsági Centrum vendége ma, decem­ber 14-én este hatkor. A tv2 sztárriportere abból az alkalomból jön a megyeszékhely­re, hogy nemrég megjelent 12 pokoli törté­net című könyvét bemutassa és dedikálja. —I Csüccs IVlajd leül az ember, ha meglát mostan­ság egy buszmegállót. Érthetetlen, hogy és legfőképpen mikor veszik a bátorságot egyesek, hogy addig ütlegeljenek egy-egy várót, míg az ilyen állapotba nem kerül. Képünk a nyíregyházi Korányi Frigyes úton készült. Balázs Attila felvétele Csipkerózsika-álomból ébrednek A megyei számadatok szerint a települések felében nincs kulturális szolgáltatás Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Megyénk 229 településéből 30 helyen nincs művelődési otthon tí­pusú intézmény. Van intéz­mény, de nem működik 83 településen. A kulturális szolgáltatással ellátott tele­pülések száma 116. Országosan sem rózsásabb a helyzet. Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­rium (NKÖM) államtitkára egyik napilapunknak azt nyilat­kozta a kulturális normatíváról: „Ezt a pénzt - mivel nem felhasz­nálóhoz kötött - az önkormány­zatok másra is elkölthették, és nemegyszer el is költötték. Elköltötték a pénzt Van ezer olyan település az or­szágban, ahol nincs kulturális intézmény, tevékenység. Az otta­ni önkormányzatok is - a lako­sok száma alapján - megkapták a normatíva szerinti összeget... Magyarán, egyszerű forráscsere történt: amennyivel az állam nö­velte részesedését a kulturális normatíva útján a helyi kulturá­lis intézményrendszer finanszí­rozásában, annyival csökkentet­ték az önkormányzatok a saját részesedésüket.” A megyei számadatok szerint a települések ötven százalékában semmilyen kulturális szolgálta­tás nincsen. Se könyvtár, se mű­velődési ház, se klub. Semmi. Csak templom és kocsma. Marad a tévé Elképzelem a tavaszi, nyári, őszi, téli estéket, amikor lenne idő egy kis kikapcsolódásra. Amikor összejöhetnének a fiata­lok és az idősebbek egy kis be­szélgetésre, szórakozásra. Marad a televízió, a butaság, az infanti- lizmus, az erőszak, a durvaság Kiállítás a nyíregyházi Városi Művelődési Központban terjesztésének egyik fő letétemé­nyese. A korábbi kisközösségek tá­mogatás híján széthulltak. Már a rendszerváltást megelőző né­hány évben megkezdődött ez a folyamat. Sok településünkön a helyi tanács legfeljebb a népmű­velő bérét tudta kifizetni, telente fűtésre már nem biztos, hogy ju­tott. Szerencsére az utóbbi egy-két évben mintha megindult volna valamilyen változás. Ezt mutatta a Kultúrával a Nyugat kapujá­ban rendezvénysorozat is. Tíz helyi, tizenhárom térségi és hat megyei rendezvényt tartottak. A versenyre benevezettek összlét- száma 4111 volt. A néptánc kate­gória versenyeire 93, a népzené­re 108, az énekre 110, a színját­szásra 58, a vers- és prózamon­dásra 239, az egyébre 62 jelentke­zőt fogadtak. (A számok mögött csoportok is vannak, így jön ki a 4111.) A minisztérium (NKÖM) pá­lyázatot írt ki a művelődési in­tézmények revitalizációjára. Ez azt jelenti, hogy segíti azokat a településeket, amelyek újra akarják indítani a közművelő­dést. 1999-ben kilenc település (Bátorliget, Beregsurány, Csaro- da, Csengersima, Magy, Nyírcsá­szári, Nyírjákó, Petneháza, Túristvándi) kapott pénzt. 2000- ben tizenkét település (Beregda- róc, Besenyőd, Botpalád, Hetefe- jércse, Jánd, Lánya, Magy, Nyír­tét, Pócspetri, Tákos, Vállai, Zsa- rolyán) jutott jelentősebb összeg­hez. Valamennyi településen be­fejeződött az intézmények felújí­tása. Az önkormányzatok gon­doskodtak a művelődési ottho­nok újraindításáról. A 2000. évi pályázatok fő jel­lemzője, hogy a kapott összegek Elek Emil felvétele lényegesen nagyobbak, mint az elmúlt évben: az idén 10 mülió volt a felső határ (Tákos), szem­ben a tavalyi 4 millióval. A leg­kisebb összeg egymillió forint volt (Besenyőd). Százezrek, milliók Az érdekeltségnövelő pályázato­kon 2000-ben a következő telepü­lések nyertek 500 ezertől 2 millió forintig támogatást: Balkány, Csaroda, Kisvárda, Mátészalka, Nagyhalász, Nagykálló, Nyírcsa- holy, Nyírcsászári, Nyíregyháza (MPKITK), Ópályi, Petneháza, Tiszavasvári, Tornyospálca, Vá- sárosnamény. A szakemberek szerint elindulhat valami. Bár úgy látszik, nem tűnik túlságo­san erősnek ez az optimizmus, hiszen száz település még min­dig kulturális szolgáltatás nélkül marad. Egyelőre Csipkerózsika- álomban. Erdősítés a falu szélén Kömörő (M. K.) - A szatmári térségben több olyan határrész van, ahol a víz (az áradás, a bel­víz) állandó veszélyforrást jelent, így van ez Kömörő penyegi falu­szélén is. Juhász Ferencné pol­gármester elmondta, hogy éve­ken át gondot okozott ez a terü­letrész a falunak. Idén úgy hatá­roztak, hogy erdősitik ezt a terü­letet. Kömörő határában egyéb­ként jelentős erdős rész van a Nyirerdő szakemberei gondozá­sában. A szatmári térségben töb­ben tapasztalhatták, hogy Kömö­rő erdejéből karácsony előtt az arra érett kisfenyőket a piacon megvásárolhatják. Az önkor­mányzat persze nem ilyen elkép­zelésekkel látott a vizes, gyenge aranykorona-értékű terület hasz­nosításához. A faluban élő Rácz Benjámin erdész szakmai tapasz­talatát is felhasználva évek múl­va erdő lesz e határrészben. Horváth Andor szőnyegszövő Beszterec (KM - Gy. L.) - Az ember nem mindig azzal kere­si a kenyerét - különösen az utóbbi tíz évben -, mint amire valamikor kiképezték, mint amihez igazán kedve volna. Ez utóbbit, mármint a kedvet, azonban kapásból megcáfolja Horváth Andor, aki egyébként lakatosnak tanult, sőt, a szak­mát a fővárosban három évti­zeden át művelte is.- Az ember előbb-utóbb meg­szereti azt, amivel foglalkozik - mondja. - Amikor 1994-ben megszűnt Budapesten a mun­kahelyem, kénytelen voltam hazaköltözni. Tudja, először mindig a vidékieket teszik Iá­kor tavaly februárban meg­nyílt a szőnyegüzem Besztere- cen a csökkent munkaképessé­gűeknek, úgy gondoltam, ezt a lehetőséget nem hagyom ki. Persze, mondhatják, ez inkább női munka. De nézzen körül, vagyunk itt még néhányan fér­fiak. A keze az embernek előbb-utóbb rááll erre a mun­kára is. Még annak is, aki va­laha vassal dolgozott. Sőt, most már élvezem is. Horváth Andornak az volt a szerencséje a szerencsétlenség­ben, hogy még 1986-ban - mint­ha számított volna a rendszer- váltás okozta nehézségekre - építkezett Beszterecen. így az­tán, mikor kényszerből haza­jött, volt fedél a feje fölött.- Huszonhat éves fia kőmű­ves, huszonöt éves lánya szabó, kisebbik fia most fejezi be az általánost. pátra. Nem tudtam mihez kez­deni magammal, hiszen itthon nem volt szükség lakatosra. Akkoriban tömegesen enged­ték el az embereket, túlkínálat volt minden szakmában. A munkanélküliek keserű kenye­rét ettem, majd lebetegedtem. Rokkantnyugdíjas lettem. Ami­Horváth Andor \ A szerző felvétele Átalakítják a konyhát a csengersimai óvodában Csengersima (M. K.) - A szat­mári kisközségek önkormányza­tai is gondban vannak, ha a gyermekintézmények kerülnek szóba. A központilag megállapí­tott fejkvóta nem arra számít, hogy 70 gyerekkel működtesse­nek nyolcosztályos általános is­kolát, s ennek felével óvodát. Csengersima okkal büszkélked­het óvodájával. A gyermeklétszám ugyan nem tesz lehetővé látványos csoport- bontásokat, de az iskolába ké­szülő legnagyobbak felkészítésé­re különösen nagy gondot fordí­tanak. Az óvodában lévő melegí­tőkonyha szerepe most különö­sen megnőtt. Ugyanis a régi konyha átalakítás miatt bezárt. Gyerekek és nevelőik a csengersimai óvoda udvarán A szerző felvétele Az önkormányzat az eddigieknél is nagyobb áldozatot vállalt a legkisebbek meleg ebéddel való ellátása érdekében. November elejétől így naponta a csengeri általános iskola konyhájáról gépkocsival szállítják az ételt. A csengersimai általános iskola diákjai hideg élelmet kaptak ez idő alatt. Az óvoda játékokkal jól felsze­relt. Igaz ez az udvarra is. S mi­vel még novemberben is kelle­mes volt az időjárás, a gyerekek az idő nagy részét a szabadban töltötték. November végére jóté­konysági bált szerveztek Csen- gersimán - a gyerekekért -, s a hasznot az oktatás tárgyi feltéte­leinek javítására fordítják.

Next

/
Thumbnails
Contents