Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-13 / 291. szám
2000. december 13., szerda 8. oldal lelet# GVERMEKSZEMNIEL Lassan elfogynak az unokák levelei, rövidesen befejeződik lapunk október elején kezdődött játéka, a Drága Nagymami. Mostantól már szavazólapot is találnak olvasóink ezen az oldalon, ezt kell kitölteniük és szerkesztőségünkbe visszaküldeni vagy behozni. Önök döntenek ugyanis arról, melyik gyermek kapja az Interspar tizenöt-, tíz-, illetve ötezer forintos ajándékcsomagját. (Címünk: Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6.) I NTERSPAR Drága Nagymami! Legtöbbet a dédi vigyáz ránk Nekem két nagymamám van. Nagyi, anyukám édesanyja és nagymama, apukám édesanyja. Ök még dolgoznak, ezért hétvégén és esténként találkozom velük. Nagyi sokat vigyáz ránk, sokat játszunk együtt. Elvittek papóval a strandra, Hajdúszoboszlóra és Sóstóra, ahol nagyon sokat úszkáltam. Van, amikor biciklizünk együtt, elvisz a játszótérre, sétál velem és a tesómmal. Nagymama óvónő. Tőle sok verset, mesét, éneket tanultam. Ha náluk vagyunk, sokat játszunk, kirándulunk a töltésen. Mind a kettőjüket nagyon szeretem, de szeretném leírni, hogy én legtöbbet a dédimmel vagyok. Ő vigyázott rám, amikor kicsi voltam, és most Danikára is ő vigyáz, mert a szüleim dolgoznak. Nagyon szeret bennünket, és mi is őt. Mindennap kerékpárra ül és jön hozzánk. Sokat énekel, mesél nekünk, játszik velünk. Még lo- vacskázni is szoktunk a hátán. Nagyon finomakat főz és süt. Olyan lapcsánkát mint ő süt, Ő a dédim és mi senki sem tud. A krumplipalacsintáját is nagyon szeretem. Alig várom délután, hogy velem is játsszon. Azért szoktam esténAmatőr felvételek ként imádkozni, hogy mindegyikőjük, a többi dédim is még sokáig lehessen velünk. Nánási Mónika, Gávavencsellő Végtelen szeretet Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nekünk két nagymamánk és két nagypapánk van. Az apukánk anyukájáról írunk, mert ő van velünk. Kozma Józsefnénak hívják és 68 éves. Nyolc unokája van. Én a legkisebb lányunokája vagyok, a tesóm pedig a legkisebb unokája. A nagymami minden tőle telhetőt megtesz értünk. Minden reggel ő készíti el nekünk a reggelit és az uzsonnát. A mamikánk mindig csak azt akarja, hogy nekünk jó legyen, de nem mindig fogadunk szót neki. Ezért tudjuk, hogy nem érdemeljük meg a szeretetét, ami végtelen és soha el nem fogy. Büszkék vagyunk, hogy az unokái lehetünk. Kozma Adrienn és Tamás, Nagyvarsány----------------------------------------------------------------1 Drága Nagymami! í A szerző neve: I Lakhelye: Az írás címe: szavazólap Kelet* Magyarország >---------—————— Nála nyaraltam Az én nagymamám Mándokon lakik, és 61 éves. Ketten élnek a nagyapámmal, mert a gyerekei már mind családot alapítottak. Idén mamánál nyaraltam. Nagyon szorgos és sokat dolgozik, de azért rám is mindig szakitott egy kis időt. Jó volt ott lenni, mert papa mindig mesélt. Nagyon szeret minket, mert mindig ad nekünk zsebpénzt, és megveszi még a drága jégkrémet is. Ő a legjobb nagymama. Mikor lemegyek, rögtön az az első kérdése, hogy mit kérek. Mi mindig azt mondjuk, hogy semmit, de ő nem hallgat ránk. Szeretek nála lenni, és főleg akkor, amikor ott van a fiának a kisfia, mert ő nagyon aranyos. Mama nagyon jól tud főzni, bevallom egy kicsit jobban, mint anyu. Az én nagymamám nagyon fiatalos, pedig beteg, magas a vérnyomása és cukorbeteg is. Mindig fürge és mozgékony. És én ezért szeretem ennyire a nagyikámat, mert fiatalos és minden unokáját egyformán szereti. Lázár Alexandra A nagy meglepetés Az én nagymamám 61 éves. Korához képest nagyon jól tartja magát, igen dolgos. Egyszer elmentünk vele vonattal Nyíregyházára. Másnap elindultunk bevásárolni. Vett gyapjút, cérnát, fonalat. Ezután mindig bezárkózott egy üres szobába. Először nem érdekelt a dolog. Utána folyamatosan eltűnt a szemünk elől azzal az indokkal, hogy neki most dolga van. Nekem nagyon elkezdte furdalni az oldalamat, hogy vajon mit akar csinálni mamika. Próbáltam kilesni, de nem sikerült. Kérdezgettem mindenkit a családban. Senki nem árult el semmit. Nagyszülőm egész éjjel dolgozott az égő villany mellett. Másnap ínycsiklandozó illatok áradtak a konyhából, be akartam menni, de mami oda sem engedett be. Most már próbáltam minden energiámat összeszedve kideríteni, hogy mi történik itt. Gondolkoztam, de nem sikerült rájönnöm. Egyszer amint rá- pülantok a naptárra, hát az én születésnapom ideje volt. Este fel is köszöntöttek. Mama mikor átadta pulóverét, könny csordult a szememen. Hát ezért lopózott el az én nagymamám a szobába. Jámbrik József, Mándok Mindig szeretni fogom Mióta megszülettem, a második édesanyám nagymama. Kiskorom óta sok időt töltök vele. Ő főzi nekem a legfinomabb ételeket. Mindig megcsinál nekem mindent, sosem mondja, hogy nem. Segít nekem, amiben tud. Elkészíti a reggelit is. Megvigasztal. Nagyon szorgos, pedig mindig mondjuk neki, hogy ne dolgozzon annyit, de ő sosem hallgat ránk. Én mindig segítek neki, amiben tudok. Ő 65 éves, szegénynek sok betegsége volt. Nagymamám már kilenc éve özvegy, emiatt sokat szomorú. Sokat jár templomba, az első imádságokat is tőle tanultam. Tiszta szívemből szeretem és mindig szeretni fogom egész életemben. Mindig fogok rá emlékezni, bárhol vagyok. Ha távol az otthonMi ketten tói, olyat eszek amit ő készített. Vagy mikor családi albumot nézek. Ő nekem mindig a szívemben marad örökké, amíg csak élek. Sajtos Sándor, Mándok Nevess velünk! Mindig csak mama. Nem múlik el úgy egy nap, ha nem is látjuk, hogy a hangját ne halljuk. Mindig kérdi: hogy vagyunk. Hányast hoztál ma gyermekem? Nem sokat, de sajnos előfordul, hogy betegek vagyunk. Aggódó szíve ilyenkor értünk nagyon dobog. A szeretetével és a játékosságával ő mindig meggyógyít minket. Ő sosem fáradt. Tudja, kinek mi a kedvence és az ki nem maradhat. Háromfajta kalács a minimum, mert én a kakaós csigát szeretem, a tesóm a lekváros buktát, de van még diós is. Mostanában nem nevet annyit, mert meghalt az anyukája, a mi dédink. Az anyukánk nagymamája. Nagyon szerettük őt. Mama! Mama! Most is hozzád szólunk: nevess velünk, hisz mi még vagyunk és nagyon szeretünk. Bálint Nikoletta és Attila Mi hárman Vinném őket! Nekem két nagyim is van. Mindkettő nagyon szeret. Mi anya anyukájával egy házban lakunk. Ovis koromtól ő hord engem, mert anya már akkor dolgozik. Hat unokája van, és mindegyiket egyformán szereti. Budapesten együtt nyaraltunk. Voltunk a Velencei-tónál, valahogy becsaltuk a vízbe is. Engedékenyebb, mint anya, így többet megenged nekem. Pap Ferencnének hívják, remélem sokáig kényeztet még. Fekete nagyi egy tanyán lakik. Ott jókat lehet játszani. Hétvégeken sok finomsággal vár. Nyáron szabadságot vesz ki, hogy ott nyaraljon három unokája. Sokat foglalkozik velünk. Azt üzenem két nagyimnak, hogy addig éljenek, mig én felnőtt nem leszek, akkor majd én viszem őket nyaralni. Fekete Andor, Nyíregyháza Rajzolunk neki Az én mamim a világ legjobb és legkedvesebb mamija. Mi a testvéremmel nagyon sokat szoktunk mamiéknál lenni. Amikor még kicsi voltam, minden hétvégén náluk aludtam. Ő mindig azt főzi, amit csak megkívánok és amit kérek. Mi minden vasárnap az egész családommal és a többiek is mind maminál ebédelünk, összesen tizenketten. Ő nagyon szeret bennünket és már nem is tudna nélkülünk az asztalhoz ülni. Mi a kis- öcsémmel nagyon örülünk, ha elmehetünk hozzá. Ő mindig játszik velünk, rajzol, színez. Szoktunk neki a főzésben is segíteni. Volt olyan, amikor pogácsát sütött, akkor mi is lisztezhettünk és szaggathattuk a pogácsát. Soha nem haragszik meg ránk, még ha kicsit rosszak is vagyunk. Szoktunk neki rajzokat készíteni és ő mindig nagyon örül neki, van amit kirak a falra és nagyon büszke ránk. Kordován Diána, Kálmánháza Mamámmal és öcsémmel Vásároltunk A vakációban Margó mama megígérte, hogy vesz nekem egy topot, ezért az egyik reggel mikor bevásárolni ment, vitt magával engem is. A legelső kinai boltban volt egy, ami nagyon tetszett, de azért azt mondtam, hogy ne rögtön az elsőt. Természetesen mama egyetértett velem. Utána sok boltban jártunk, de egyik sem tetszett igazán. Hazamentünk és az én (persze nem csak az enyém) Drága nagymamim megígérte, hogy megveszi azt a legelsőt. így is lett, az egyik délután visszamentünk ahhoz a legelső bolthoz, és mami megvette a kislibazöld topot. Csak egy egyszerű vásárlás volt, de akkor is csak ketten voltunk. Ő a legjobb mama a világon, de a másikat is nagyon-na- gyon szeretem. Jánvári Noémi Rita, Dögé A strandon Egyszer amikor még ötéves voltam, elmentünk a strandra a nagyival és a papival. Megérkezésünk után kerestünk egy olyan pihenőhelyet, ahonnét az egész strand jól belátható volt. Kipakoltunk és elmentünk a nagpa- pával béreltünk egy hatalmas krokodil alakú úszógumit, mely- lyel a vízben a nagyival játszottunk. Egymást húzgáltuk a víz felszínén. A nagypapa közben elment hozni egy kis enni-, inni- és rágcsálnivalót. Hívott bennünket ki a vízből, hogy menjünk és harapjunk valamit. A nagyi ment is, de én sajnáltam evésre a drága időt, helyette inkább még játszani akartam. Meg is lett a mohóságom ára. Mert mivel úszni még nem tudtam, addig ficánkoltam a krokodüon, Nagyi és én hogy lecsúsztam róla, és egy pillanat alatt a víz alján találtam magam. Mire nagyobb lett volna az ijedelmem, s persze a baj is, egy biztos kezet éreztem magam köré fonva. Persze ki lehetett volna más, mint a nagyi. Ő még evés közben is szemmel tartott s látta, hogy az én ugrabugrálá- som hová fog vezetni. Időben jött értem. S ebből megtanultam, hogy a felnőttek mindig jót akarnak, a gyerekeknek pedig ezt a szófogadással kell megköszönni. Nagy Zsolt, Mándok A mama ajándéka Az én mamám egy nap nem engedte, hogy vele menjek a boltba, pedig máskor mindig megengedi. Azt sem vettem észre, mikor hazajött. Csak akkor, amikor bejött a szobánkba. S azt mondta, hogy takarítsak, mert holnap jönnek a vendégek, de nem tudtam, hogy kik. Egy kis idő múlva befejeztem, s átmentem hozzá, hogy segítsek neki. De csak a tükröt kellett letörölnöm. Aztán mentem be nintendózni. De nem sokáig foglalt le. A mama behívott a konyhába, láttam a sok vendéget de nem tudtam, miért jöttek. Csak akkor jutott eszembe, amikor megláttam az ajándékokat: most van a születésnapom. Középen ott volt a mama ajándéka. Kibontottam. Hát egy gyönyörű társasjáték, amire annyira vágytam. Sosem felejtem el azt a napot és a nagyit sem. Berecz Károly, Mándok Nagyi és én