Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-13 / 291. szám

2000. december 13., szerda 8. oldal lelet# GVERMEKSZEMNIEL Lassan elfogynak az unokák levelei, rövi­desen befejeződik lapunk október elején kezdődött játéka, a Drága Nagymami. Mos­tantól már szavazólapot is találnak olva­sóink ezen az oldalon, ezt kell kitölteniük és szerkesztőségünkbe visszaküldeni vagy behozni. Önök döntenek ugyanis arról, melyik gyermek kapja az Interspar tizen­öt-, tíz-, illetve ötezer forintos ajándékcso­magját. (Címünk: Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6.) I NTERSPAR Drága Nagymami! Legtöbbet a dédi vigyáz ránk Nekem két nagymamám van. Nagyi, anyukám édesanyja és nagymama, apukám édesanyja. Ök még dolgoznak, ezért hétvé­gén és esténként találkozom ve­lük. Nagyi sokat vigyáz ránk, so­kat játszunk együtt. Elvittek papóval a strandra, Hajdúszoboszlóra és Sóstóra, ahol nagyon sokat úszkáltam. Van, amikor biciklizünk együtt, elvisz a játszótérre, sétál velem és a tesómmal. Nagymama óvó­nő. Tőle sok verset, mesét, éne­ket tanultam. Ha náluk va­gyunk, sokat játszunk, kirándu­lunk a töltésen. Mind a kettőjü­ket nagyon szeretem, de szeret­ném leírni, hogy én legtöbbet a dédimmel vagyok. Ő vigyázott rám, amikor kicsi voltam, és most Danikára is ő vigyáz, mert a szüleim dolgoznak. Nagyon szeret bennünket, és mi is őt. Mindennap kerékpárra ül és jön hozzánk. Sokat énekel, mesél ne­künk, játszik velünk. Még lo- vacskázni is szoktunk a hátán. Nagyon finomakat főz és süt. Olyan lapcsánkát mint ő süt, Ő a dédim és mi senki sem tud. A krumplipala­csintáját is nagyon szeretem. Alig várom délután, hogy velem is játsszon. Azért szoktam estén­Amatőr felvételek ként imádkozni, hogy minde­gyikőjük, a többi dédim is még sokáig lehessen velünk. Nánási Mónika, Gávavencsellő Végtelen szeretet Mi abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy ne­künk két nagymamánk és két nagypapánk van. Az apukánk anyukájáról írunk, mert ő van velünk. Kozma Józsefnénak hívják és 68 éves. Nyolc unokája van. Én a legkisebb lány­unokája vagyok, a tesóm pe­dig a legkisebb unokája. A nagymami minden tőle tel­hetőt megtesz értünk. Min­den reggel ő készíti el ne­künk a reggelit és az uzson­nát. A mamikánk mindig csak azt akarja, hogy nekünk jó legyen, de nem mindig foga­dunk szót neki. Ezért tud­juk, hogy nem érdemeljük meg a szeretetét, ami végte­len és soha el nem fogy. Büszkék vagyunk, hogy az unokái lehetünk. Kozma Adrienn és Tamás, Nagyvarsány----------------------------------------------------------------1 Drága Nagymami! í A szerző neve: I Lakhelye: Az írás címe: szavazólap Kelet* Magyarország >---------—————— Nála nyaraltam Az én nagymamám Mándokon lakik, és 61 éves. Ketten élnek a nagyapámmal, mert a gyerekei már mind családot alapítottak. Idén mamánál nyaraltam. Nagyon szor­gos és sokat dolgozik, de azért rám is min­dig szakitott egy kis időt. Jó volt ott lenni, mert papa mindig mesélt. Nagyon szeret minket, mert mindig ad nekünk zsebpénzt, és megveszi még a drága jégkrémet is. Ő a legjobb nagymama. Mikor lemegyek, rög­tön az az első kérdése, hogy mit kérek. Mi mindig azt mondjuk, hogy semmit, de ő nem hallgat ránk. Szeretek nála lenni, és főleg akkor, amikor ott van a fiának a kis­fia, mert ő nagyon aranyos. Mama nagyon jól tud főzni, bevallom egy kicsit jobban, mint anyu. Az én nagy­mamám nagyon fiatalos, pedig beteg, ma­gas a vérnyomása és cukorbeteg is. Mindig fürge és mozgékony. És én ezért szeretem ennyire a nagyikámat, mert fiatalos és minden unokáját egyformán szereti. Lázár Alexandra A nagy meglepetés Az én nagymamám 61 éves. Korához ké­pest nagyon jól tartja magát, igen dolgos. Egyszer elmentünk vele vonattal Nyíregy­házára. Másnap elindultunk bevásárolni. Vett gyapjút, cérnát, fonalat. Ezután mindig bezárkózott egy üres szo­bába. Először nem érdekelt a dolog. Utána folyamatosan eltűnt a szemünk elől azzal az indokkal, hogy neki most dolga van. Ne­kem nagyon elkezdte furdalni az oldala­mat, hogy vajon mit akar csinálni mami­ka. Próbáltam kilesni, de nem sikerült. Kérdezgettem mindenkit a családban. Sen­ki nem árult el semmit. Nagyszülőm egész éjjel dolgozott az égő villany mellett. Más­nap ínycsiklandozó illatok áradtak a kony­hából, be akartam menni, de mami oda sem engedett be. Most már próbáltam min­den energiámat összeszedve kideríteni, hogy mi történik itt. Gondolkoztam, de nem sikerült rájönnöm. Egyszer amint rá- pülantok a naptárra, hát az én születésna­pom ideje volt. Este fel is köszöntöttek. Mama mikor átadta pulóverét, könny csor­dult a szememen. Hát ezért lopózott el az én nagymamám a szobába. Jámbrik József, Mándok Mindig szeretni fogom Mióta megszülettem, a második édesanyám nagymama. Kisko­rom óta sok időt töltök vele. Ő főzi nekem a legfinomabb étele­ket. Mindig megcsinál nekem mindent, sosem mondja, hogy nem. Segít nekem, amiben tud. Elkészíti a reggelit is. Megvi­gasztal. Nagyon szorgos, pedig mindig mondjuk neki, hogy ne dolgozzon annyit, de ő sosem hallgat ránk. Én mindig segítek neki, amiben tudok. Ő 65 éves, szegénynek sok betegsége volt. Nagymamám már kilenc éve öz­vegy, emiatt sokat szomorú. So­kat jár templomba, az első imád­ságokat is tőle tanultam. Tiszta szívemből szeretem és mindig szeretni fogom egész életemben. Mindig fogok rá emlékezni, bár­hol vagyok. Ha távol az otthon­Mi ketten tói, olyat eszek amit ő készített. Vagy mikor családi albumot né­zek. Ő nekem mindig a szívem­ben marad örökké, amíg csak élek. Sajtos Sándor, Mándok Nevess velünk! Mindig csak mama. Nem mú­lik el úgy egy nap, ha nem is látjuk, hogy a hangját ne hall­juk. Mindig kérdi: hogy va­gyunk. Hányast hoztál ma gyermekem? Nem sokat, de sajnos előfordul, hogy bete­gek vagyunk. Aggódó szíve ilyenkor értünk nagyon do­bog. A szeretetével és a játé­kosságával ő mindig meggyó­gyít minket. Ő sosem fáradt. Tudja, kinek mi a kedvence és az ki nem maradhat. Há­romfajta kalács a minimum, mert én a kakaós csigát szere­tem, a tesóm a lekváros buk­tát, de van még diós is. Mos­tanában nem nevet annyit, mert meghalt az anyukája, a mi dédink. Az anyukánk nagymamája. Nagyon szeret­tük őt. Mama! Mama! Most is hozzád szólunk: nevess ve­lünk, hisz mi még vagyunk és nagyon szeretünk. Bálint Nikoletta és Attila Mi hárman Vinném őket! Nekem két nagyim is van. Mind­kettő nagyon szeret. Mi anya anyukájával egy házban lakunk. Ovis koromtól ő hord engem, mert anya már akkor dolgozik. Hat unokája van, és mindegyiket egyformán szereti. Budapesten együtt nyaraltunk. Voltunk a Velencei-tónál, valahogy becsal­tuk a vízbe is. Engedékenyebb, mint anya, így többet megenged nekem. Pap Ferencnének hívják, remélem sokáig kényeztet még. Fekete nagyi egy tanyán lakik. Ott jókat lehet játszani. Hétvége­ken sok finomsággal vár. Nyá­ron szabadságot vesz ki, hogy ott nyaraljon három unokája. Sokat foglalkozik velünk. Azt üzenem két nagyimnak, hogy addig élje­nek, mig én felnőtt nem leszek, akkor majd én viszem őket nya­ralni. Fekete Andor, Nyíregyháza Rajzolunk neki Az én mamim a világ legjobb és legkedvesebb mamija. Mi a testvéremmel nagyon sokat szoktunk mamiéknál lenni. Amikor még kicsi voltam, minden hétvégén náluk alud­tam. Ő mindig azt főzi, amit csak megkívánok és amit ké­rek. Mi minden vasárnap az egész családommal és a töb­biek is mind maminál ebéde­lünk, összesen tizenketten. Ő nagyon szeret bennünket és már nem is tudna nélkülünk az asztalhoz ülni. Mi a kis- öcsémmel nagyon örülünk, ha elmehetünk hozzá. Ő min­dig játszik velünk, rajzol, szí­nez. Szoktunk neki a főzésben is segíteni. Volt olyan, ami­kor pogácsát sütött, akkor mi is lisztezhettünk és szaggat­hattuk a pogácsát. Soha nem haragszik meg ránk, még ha kicsit rosszak is vagyunk. Szoktunk neki rajzokat készí­teni és ő mindig nagyon örül neki, van amit kirak a falra és nagyon büszke ránk. Kordován Diána, Kálmánháza Mamámmal és öcsémmel Vásároltunk A vakációban Margó mama megígérte, hogy vesz nekem egy topot, ezért az egyik reggel mi­kor bevásárolni ment, vitt magá­val engem is. A legelső kinai boltban volt egy, ami nagyon tet­szett, de azért azt mondtam, hogy ne rögtön az elsőt. Termé­szetesen mama egyetértett ve­lem. Utána sok boltban jártunk, de egyik sem tetszett igazán. Ha­zamentünk és az én (persze nem csak az enyém) Drága nagyma­mim megígérte, hogy megveszi azt a legelsőt. így is lett, az egyik délután visszamentünk ahhoz a legelső bolthoz, és mami megvet­te a kislibazöld topot. Csak egy egyszerű vásárlás volt, de akkor is csak ketten vol­tunk. Ő a legjobb mama a vilá­gon, de a másikat is nagyon-na- gyon szeretem. Jánvári Noémi Rita, Dögé A strandon Egyszer amikor még ötéves vol­tam, elmentünk a strandra a na­gyival és a papival. Megérkezé­sünk után kerestünk egy olyan pihenőhelyet, ahonnét az egész strand jól belátható volt. Kipa­koltunk és elmentünk a nagpa- pával béreltünk egy hatalmas krokodil alakú úszógumit, mely- lyel a vízben a nagyival játszot­tunk. Egymást húzgáltuk a víz felszínén. A nagypapa közben el­ment hozni egy kis enni-, inni- és rágcsálnivalót. Hívott ben­nünket ki a vízből, hogy men­jünk és harapjunk valamit. A nagyi ment is, de én sajnáltam evésre a drága időt, helyette in­kább még játszani akartam. Meg is lett a mohóságom ára. Mert mivel úszni még nem tudtam, addig ficánkoltam a krokodüon, Nagyi és én hogy lecsúsztam róla, és egy pil­lanat alatt a víz alján találtam magam. Mire nagyobb lett volna az ijedelmem, s persze a baj is, egy biztos kezet éreztem magam köré fonva. Persze ki lehetett volna más, mint a nagyi. Ő még evés közben is szemmel tartott s látta, hogy az én ugrabugrálá- som hová fog vezetni. Időben jött értem. S ebből megtanultam, hogy a felnőttek mindig jót akar­nak, a gyerekeknek pedig ezt a szófogadással kell megköszönni. Nagy Zsolt, Mándok A mama ajándéka Az én mamám egy nap nem engedte, hogy vele menjek a boltba, pedig máskor mindig megengedi. Azt sem vettem észre, mikor hazajött. Csak akkor, amikor bejött a szo­bánkba. S azt mondta, hogy takarítsak, mert holnap jön­nek a vendégek, de nem tud­tam, hogy kik. Egy kis idő múlva befejeztem, s átmen­tem hozzá, hogy segítsek ne­ki. De csak a tükröt kellett le­törölnöm. Aztán mentem be nintendózni. De nem sokáig foglalt le. A mama behívott a konyhába, láttam a sok ven­déget de nem tudtam, miért jöttek. Csak akkor jutott eszembe, amikor megláttam az ajándékokat: most van a születésnapom. Középen ott volt a mama ajándéka. Kibon­tottam. Hát egy gyönyörű tár­sasjáték, amire annyira vágy­tam. Sosem felejtem el azt a napot és a nagyit sem. Berecz Károly, Mándok Nagyi és én

Next

/
Thumbnails
Contents