Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-12 / 290. szám

2000. december 12., kedd Kelet« HOTTER 3. oldal |i'Iai035OTl. ívtJl Pénz a kútba Györke László i felépült estére, leomlott reggelre... Kőműves Kelemenné balladáját aktuálisra úgy is fordíthatnánk: amit felépítettek tavaly az ár- és belvíz sújtotta területeken, azt az idei elvitte. Mert tény, kétezer is viharos volt. Sőt! A katasztrófavédelmi szakemberek tizennyolc vészhelyzetet regisztráltak az idén az országban. Ezek jelentős része me­gyénket közvetlenül érintette. Még szerencse a szerencsétlenségben, hogy az idén januártól már volt új kataszt­rófatörvényünk. Rögtön élesben vizsgázha­tott. Hogy miképp, erről megoszlanak a vé­lemények. Istenes Sándor polgári védelmi ezredes, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ve­zetője szerint a törvény ugyan bevált - hisz ez az első, mely egységbe foglalja a kataszt­rófák elleni védekezés feladatait és megte­remti az intézkedés kereteit -, de további fi­nomításra szorul, hogy a bajban a lehető leggyorsabban jöhessen a segítség. Az árvíz idején kiderült: döcög a kitelepí­tési rendszabályok érvényesítése. Ezt ugyan­is a honvédelmi és a vízügyi törvény tartal­mazza. Arról pedig egy 1993-as kormány- rendelet szól, hogy Kishódost, Nagyhódost, Garbolcot, Méhteleket (1970 után építési ti­lalom volt ezeken a településeken) ki kell üríteni, ha a Szamoson és a Túron a vízszint eléri a 870, illetve a 700 centimétert. Még ennél is fontosabb - vélik a szakem­berek -, hogy legyen a katasztrófavédelem­nek hatósági, szakhatósági jogköre. Jelen­leg az ár- és belvizes területeken az építési engedélyek kiadásába nincs beleszólásuk a katasztrófavédelmi igazgatóságoknak. Állás- foglalásukat ugyanis az építési hatóság nem köteles figyelembe venni. Ha viszont az új törvény hatályba lép, az igazgatóság engedélye is szükséges lesz ahhoz, hogy a korábban ár- vagy belvízkárt szenvedett te­rületen építkezzen valaki. Előfordulhat, hogy olyan kikötéssel kapja meg az illető az engedélyt, hogy ár- vagy belvíz esetében ál­lami kárenyhítési támogatásra nem tarthat igényt. Az idén életre keltek a holtágak A természeti egyensúly helyreállítása számos befektetési lehetőséget teremt Nyéki Zsolt Rakamaz (KM) - Kis túlzással a pusztulásra ítélt holtágak mentették meg idén a Tiszát a végzetes halpusztulástól. Míg csak élnek, elborzadnak a cián szó hallatán a Tisza mellett élő emberek, különösen a halá­szok és a horgászok vethetnek keresztet, amiért nem tűnt el végleg a hálóba illetve a horogra való a szőke folyóból. A tavaszi áradással a múlt században levá­gott, vízutánpótlás nélkül ma­radt holtágakba sodort halaknak nagyobb esélyük maradt a túlélésre, a szennyező medreken kívül lerakott ikrákból pedig tö­megével kelhettek ki az ivadé­kok. Iszaphegy Újabban szakmai viták elemzik, hogy ökológiai szempontból va­jon lett volna-e jobb megoldás a Széchenyi és Vásárhelyi kezde­ményezte folyószabályozástól. Őseink az állandó árvízveszély miatt a kacskaringós folyót ki­egyenesítették, a lemetszett ka­nyarulatokat gátakkal kerítették el, az ilyen szakaszok lettek a Tisza holtágai. Ezek élővilága az idők során egyre pusztult, a medrek vagy kiszáradtak vagy eliszaposodtak. Számos ilyen je­lenséggel találkozni megyénk­ben, egyik tipikus hely a Raka­maz és Tiszanagyfalu között hú­zódó holtág, a Morotva. A min­den évben felszaporodó, majd el­pusztuló és elbomló növényzet hatalmas tömegben halmozta fel itt a szerves anyagot, a sokéves átlagban félméteresnek mért víz alatt egy méternél is vastagabb iszap rakódott le. A lassú hal­doklásnak az vethet véget, ha a meder megszabadulna e tehertől és áramló, élő vízhez jutna. A kotrás csak félmegoldás, rá­A Morotva medrét az elburjánzott növényzettől is meg kell tisztítani adásul megfizethetetlenül drága megoldás lenne - az iszapból ugyanis szinte a holtágra ka­csintgató Tokaj hegyének mása jönne össze. Ezért fogtak össze a közeli települések, s indította el Rakamaz és Tiszanagyfalu Ön- kormányzata azt a programot, amely mintául szolgálhat a holt­ágak rekonstrukciójához. A ter­mészeti egyensúly helyreállítá­sának munkálatai négy évvel ezelőtt az Európai Unió PHARE Kísérleti Program Alap támoga­tásával kezdődtek el, támogatást nyújtott a Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság, a Szabolcsi Ha­lászati Kft. és rakamazi szövet­kezet. Lekaszált sás Ha a tervek maradéktalanul megvalósulnak, a Tisza a tímári szakasznál, az Aranyos-árkon át a holtágba vezetve sodrásával megtisztítja az iszapos medret. A szabályozható áramlásról zsilip­rendszer gondoskodik, a vízi­növényzet ritkítása is természe­tes módon, haltelepítéssel oldha­tó meg. Munka akad a parton is bőven: télen a sás és a nád ka­szálása, az enyhébb napokon pe­dig az elburjánzott vízinövény­zet összegyűjtése ad feladatot. Nemzetközi versenypálya- Az ismét életre kelt holtág újabb programokhoz teremt le­hetőséget. A rakamazi Cormo- ran Sporthorgász Egyesület egy horgászparadicsomot szeretne itt kiépíteni, ahol a nyírteleki, tí­mári és tiszanagyfalui tagjai mellett vendégeket is fogadhat­nánk - vázolja terveit Kis Lajos Gusztáv, az egyesület elnöke. Az elkészített rehabilitációs tervek­nek megfelelően a jövő év elején megkezdik a Morotva keleti és északi partján a horgászstégek építését, ehhez a Tiszanagyfalu és Rakamaz közötti vízterület te­lekkönyvi tulajdonosaival kötött A szerző felvétele 15 éves haszonbérleti szerződés nyújt alapot. A stégek építésére illetve bér­lésére már felveszik, jegyzik az igényeket, amelyeket a horgász­tagsági igazolványok megújítá­sával egy időben lehet jelezni. Ez azonban a kapcsolódó program­nak csupán egyik része, legalább ilyen vonzerővel bír a nemzetkö­zi horgászversenypálya is, ame­lyet a déli oldalra terveztek a szakemberek. Itt is várják az ér­deklődőket, akik ha most részt vesznek a munkában, kiváló horgászhelyek használati jogát szerezhetik meg. A gyerekek is szóhoz jutnak: a Cormoran hor­gásziskolát indít 2001 áprilisától, híres, megyei, országos és világ- bajnoki helyezett halfogókat megnyerve az ügynek. A tudo­mány is érintett a program sike­rében: a Nyíregyházi Főiskola jövőre induló Hidrobiológiái Tanszéke kitűnő gyakorlati te­repre lelne itt. Micike! Megmutatom magának, hogy mi mindent nem tud egy számítógép.... Ferter János rajza □ Pedagógusok tanácskozása A Me­gyei Pedagógiai Intézet és a Továbbképzési Központ megyei szintű tanácskozást szervez a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban december 13-án 10 órától. □ Tárlatnyitás Soltész Albert festőművész aktok és egyéb más témájú képeiből nyílik kiállítás Nyíregyházán a Helyőrségi Klubban december 13-án 18 órától. □ Európa szivében A nagykállói művelő­dési központban az 1100 év Európa szívé­ben sorozat keretében a rendszerváltásról tart előadást Lipusz Zsolt tanár. Az összejöve­tel december 14-én 17 órakor kezdődik. Nem pihennek a tolvajok Nyíregyháza (KSH - Kissné Majtényi Mónika) - A megyei igazságszolgáltatás intézményei­nek munkája 2000. I—III. negyed­évében sem csökkent. Az idő­szak alatt ismertté vált 16 814 bűncselekmény 7 százalékkal ha­ladta meg az előző év azonos idő­szakáét. (Országosan közel 9 szá­zalékos mérséklődést regisztrál­tak.) A növekedés Szabolcs-Szat- már-Bereg mellett kizárólag Ko- márom-Esztergom megyére volt jellemző. A megyében felderített esetek 57 százalékát a vagyon elleniek adták. A 9601 bűncselekmény fe­lét lopások, kéttizedét a betöré­ses lopások tették ki. Jelentősen több mint 40 százalékkal emelke­dett a kriminális jogsértések má­sik nagy csoportját alkotó köz­rend elleni bűncselekmények száma, a 911 közlekedési kihágás pedig 42-vel volt több az előző év azonos időszakáénál. 2000 első kilenc hónapjában 12 befejezett emberölés és 8 ember­ölési kísérlet jutott a bűnüldöző szervek tudomására, az 598 szán­dékos testi sértés adta a személy ellen elkövetett bűnesetek 69 százalékát. A felderítő munka eredménye­ként a megyében 7329 bűnelkö­vető vált ismertté (az országos elkövetők 7,6 százaléka) és min­den tizedik volt visszaeső. A bűncselekmények nagyobb részét, 65 százalékát férfiak sé­relmére követték el, a gyermek- és fiatalkorú sértettek száma (464 fő) az átlagos meghaladó mértékben, 29 százalékkal növe­kedett. Otthon Madán Nyírmada (KM) - Elkészült Nyírmadán az idősek bentla­kásos otthona. A helyi ön- kormányzat pénzéből és köz­ponti támomogatásból épült, szépen berendezett épület­ben 24 idős ember találhat otthonra. A kétágyas, fürdő­szobás szobákba nemcsak a helyi, hanem a térségben la­kó idős emberek is beköltöz­hetnek. Az új otthont ja­nuárban lehet majd birtokba venni. N em igazi a tél hó nél­kül. Inkább legyen száraz hideg, mint ködös, esős idő. Még az egész­ségre sem jó ez a mosta­ni időjárás. Még az idő­sebbek sem emlékeznek ilyen enyhe télre. Szere­tem a hideget és a téli sportokat. Alig várom már, hogy sízzek és a gyerekeket elvigyem szánkózni. K arácsonyra minden­féleképpen jó lenne ha esne a hó. A fehér karácsonynak jobb a hangulata, hozzátartozik az ünnephez a havazás. Inkább hó legyen, mint köd vagy eső. Bizonyára sokan örül­nek, hogy kevesebbe ke­rül a fűtés, de a decem­berhez hozzátartozik a hideg és a hó. N agyon várom már, hogy essen a hó. Jó lenne szánkózni, hógo­lyózni. Egy jó hócsata a haverokkal nagyon szu­per lenne. Tavaly novem­bertől élvezhettük a téli sportokat, folyamatosan nagy hó volt. Idén meg­bolondult az időjárás de­cemberben szeptemberi hőmérséklet van, közeleg a vakáció és nincs hó. árom már a havazást. A barátok kai, osztálytársakkal hógolyózni szoktunk de­cemberben az óraközi szünetekben és délutá­nonként. Igaz a fiúk megfürdetnek a hóban, ami nem igazán jó, de hozzátartozik a télhez. Az esős időt nem szere­tem, inkább legyen hideg és hó, mint eső. E gyáltalán nem várom a havat. Nagyon meg­felel nekem ez az enyhe idő. Nem szeretem a te­let, mert hideg van. So­főr vagyok, ezért a mun­kám miatt a hóesést sem kedvelem, mert akkor az utakat sózzák, ezért la­tyakosak, s nem jó vezet­ni. A só amúgyis ártal­mas az alváznak, a ka­rosszériának. Gebri József AUTÓSZERELŐ Oroszné Balázs Klára ADMINISZTRÁTOR KomjAti István DIÁK Molnár Katalin DIÁK Aranyosi Lajos SOFŐR Kérdezett és fényképezett. Horányi Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents