Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-08 / 261. szám

2000. november 8., szerda Kelet«» HÁTTÉR 3. oldal Nem vagyunk felfedezők Nagy István Attila „Forr a világ bús tengere" - jutott eszembe Berzsenyi Dániel ódon zengésű verskezdete, amikor szokásos reggeli programomként a Környezetgazdálkodási Intézet egyik munka­társát (?) hallgattam az egyik televíziós csator­nán. Ebben az intézetben két kézzel szórták a pénzt, mondta a jelenlegi (?) vezető, ezért ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett. Ez a mostani úriember pedig azt állítja, hogy az in­tézetben minden a legnagyobb rendben volt. Az Európai Unió hazánkról készített ország­jelentéseinek mindegyikében „előkelő" helyen szerepelt, hogy az ország környezetvédelmi szempontból súlyos, de kötelezően megoldan­dó problémákkal küszködik. Ezek akadályoz­hatják az unióba való belépésünket is, de a környezetvédelmi hiányosságok felszámolása mindnyájunk érdeke, akik ebben a hazában élünk. A csatlakozástól függetlenül. Ehelyett a politikai környezet szennyét kell kerülgetnünk, s nincs, aki a közterületen fel­gyűlt szemetet eltávolítsa. Pedig mi lenne, ha a szemétszállító munkások sztrájkba lépnének? Az idősebbek emlékezhetnek, amikor a hat­vanas években ez megtörtént Párizsban. A közéleti szemét megfertőzi az egészséges embereket is. így kerül sor arra, hogy érettsé­gi előtt álló fiatalok lerombolják a Regnum Marianum helyén felállított fakeresztet. Az ügyek intézése helyett vádaskodnak a ma­gyar parlamentben. De még nem vereked­nek - vigasztalhatjuk magunkat, miközben a fontos döntések színterei, illetve a döntésho­zók kabarétréfák állandó szereplői lesznek. Legalább nevetünk. Persze ez is csak akkor kellemes, ha tele van az ember pénztárcája. Ezt az állapotot hárommillió ember napjaink­ban nem éli meg. „Bús koldusok Magyaror­szága" - idézem megint a költőt. Elszédít a perspektíva. Csakhogy az üres zsebü embe­rek nem nevetnek, hanem ökölbe szorul a kezük. ^Jem születtünk mindnyájan felfedezőknek. A legtöbbünknek meg kell fogalmazni a célo­kat, megjelölni az eszközöket és a módszere­ket, amelyekkel elérhetjük azokat. S utána ránk bízni, milyen sebességgel akarunk eljutni a vágyott világba. Szöveg nélkül Ferter János karikatúrája □ Add a véred! A Fiatal Baloldal minden se­gíteni tudó nyíregyházi városlakót véradásra hív november 8-án 14 órától 17-ig, melyet a Vöröskereszttel együtt a MSZP székházában (Nyíregyháza, Jókai tér 4.) szerveznek. Add a véred: ma értem, holnap érted! - címmel. □ Kiállítás Vincze Gábor festőművész kiállí­tása nyílik november 8-án 18 órakor a HM Nyíregyházi Helyőrségi Klubjában. Az est má­sodik részében a Nyíregyházi Társaskör műso­rában a Hatkalap Együttes lép fel. □ Ügyfélszolgálat A Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár kihelyezett ügyfélszolgálatot tart november 8-án 9-től 15 óráig Nyírbátor­ban, a Családsegítő Központban, ahol a csa­lád támogatási, betegségi ellátási ügyekben adnak felvilágosítást az érintettek számára. Lukas határral nincs csatlakozás Béndek József, a Határőrség országos parancsnoka a schengeni feltételek megvalósításának menetéről Györke IAszló Nyírbátor (KM) - Béndek Jó­zsef dandártábornok, a Ha­tárőrség országos parancsno­ka múlt héten bemutatta Sze­pesi István ezredest, a Nyír­bátori Határőr Igazgatóság új vezetőjét. Ez alkalommal ké­szítettünk vele interjút. A nyírbátori igazgatóság a mig­ráció fő irányában helyezkedik el, az ukrán határszakasz pedig országosan is a legproblémá­sabb, legbonyolultabb. A feladat­hoz jelenleg azonban nincsenek meg sem a személyi, sem a tech­nikai feltételek. Ebben várható-e jelentős változás - kérdeztük. Soha nem látott fejlesztés- Az Európai Unióhoz való csat­lakozásra évek óta zajlik a felké­szülés. Ennek keretében kiemelt szerepet kap a nyírbátori igazga­tóság, hiszen a schengeni köve­telményeknek csak úgy lehet megfelelni, ha a külső határsza­Két év alatt mintegy húszon kétmilliárdot fordítunk fejlesztésre. kaszon megfelelő, biztonságos el­lenőrzési rendszert alakítunk ki. Kétségtelen, a nyírbátori igazga­tóság helyzete bonyolult, nagyon sok gonddal, problémával küsz­ködik a feltételrendszer hiánya miatt. Addig nincs uniós csatla­kozás, amíg a külső határ el­lenőrzését az unió által kívánt szinten nem oldjuk meg. Az amszterdami csúcsértekezleten, amit a schengeni joganyagba beemeltek, úgy határoztak a tagállomok, hogy a felvételre vá­Kulturált átléptetésre készülnek ró országoknak a felvétel pilla­natáig kell teljesíteni a követel­ményeket. A fejlesztés nemcsak technikai, nemcsak személyi, hanem képzési feltételeket is magába foglal, sőt, elhelyezési, működési, módszerbelieket is. O Mennyibe kerül a feltétel- rendszer megvalósítása?- Sokba. Nagyon sokba. Az el­következendő két évben mintegy 27 milliárd forintot költünk or­szágosan fejlesztésre. Ebben ter­mészetesen nemcsak költségve­tési, hanem uniós pénzek is van­nak. A jövő évben például PHARE-pénzekből a zöldhatár ellenőrzését korszerűsítjük. A költségvetési tervezet tartalmaz egy 4,7 milliárdos fejlesztést, amit a kormány biztosít plusz­ban. Ebben több mint 750 fő fel­vétele, technikai eszközök be­szerzése, objektumok felújítása, működési költségek szerepelnek. 2002-ben erre újabb 3 milliárd többletforrást tervezett a kor­mány, szintén létszámfelvételre és technika fejlesztésre. Ügy gon­dolom, hogy ebben a két évben a határőrség olyan nagyarányú A szerző felvételei fejlesztést fog végrehajtani, ami még a történelem folyamán en­nél a testületnél soha nem volt. A kérdés csak az, hogy az a lét­számszükséglet, ami a jövő év­ben egyrészt a kormányprog­ramban 800 fő iskolai felvételét, NATO-pénzből pedig további 750 fő felvételét és gyorsított felké­szítését jelenti, végre tudjuk-e hajtani. Többlépcsős rendszer □ Szerkezeti átalakítás is várha­tó?- Van egy nemzeti program az uniós csatlakozásra, ennek ré­szét képezi a Belügyminiszté­rium hároméves fejlesztési ter­ve. A részletek pedig a Határőr­ség tervében vannak apróléko­san kidolgozva. Valamennyi ki- rendeltségünkön a bilincstől az okmányig rögzítve van, miből mennyinek kell lenni. Az igazga­tóságon diszlokációváltás is lesz, ez azt jelenti, hogy többlépcsős ellenőrzési rendszer kiépítését kezdjük meg. A lényeg: a határ­őrizeti kirendeltségek a határ közelében, a határvadász száza­dok, a bűnügyi felderítők az ille­tékességi terület mélységében lesznek. Természetesen ehhez ál­lomány kell. Az állomány felvé­telével kapcsolatban egy orszá­gos toborzó munka indul. Sajnos a határ mentén már kevés az olyan fiatal, aki középiskolai végzettséggel, érettségivel ren­delkezik és ezért a fizetésért el­jönne a határőrséghez. Ezért az ország belsejében kell toborozni. Akiket idehozunk, azoknak vi­szont olyan elhelyezést és körül­ményeket k^ll biztosítani, hogy a szolgálatot elvállalják. Vízumkényszer? □ A határ menti településeken élők közül sok embernek van ro­kona a majdani schengeni hatá­ron túl. A kapcsolattartás nem lesz-e nehezebb számukra?- Ez attól függ, milyen politi­kai döntés születik a csatlakozá­si tárgyalások során. Köztudott, van schengeni vízum. Tehát va­lószínű, a csatlakozással egy időben vízumkényszert kell be­vezetni. Hogy ez miként műkö­dik majd, most még nem tudjuk. Nekünk az a dolgunk, hogy a törvény szerint hajtsuk végre a feladatot. Egyébként a legszéle­sebb hatáskörrel rendelkező ha­tárellenőrző szerv jelenleg Euró­pában a Magyar Határőrség. Nemcsak bűnüldözési, szabály­sértési, menekültügyi, hanem honvédelmi feladatai is vannak.- Biztos vagyok abban, ha kol­légáim itt Nyírbátorban a lehető legteljesebb központi segítséget megkapják, képesek lesznek a feladatokat maradéktalanul vég­rehajtani. Lehet, hogy lesznek új módszerek. Szeretném, ha a ha­tárátkelőkön kulturáltan folyna az átkelés, megszűnne a kivétele­zés, és szeretném, hogy egyszer végre járőreink ne rongyosan járjanak szolgálatba, mert nincs megfelelő minőségű ruha. Tehát külsőségekben, megnyilvánulá­saiban is fel tudna nőni azokhoz a követelményekhez, melyeket velünk szemben támasztanak. JSHÜSHl Gutenberg Bállá László ______________________ .A.mikor legutóbb visszakap­tam a nyomdából egy megje­lent könyvem kéziratát, vala­mi furcsát észleltem rajta. Csak lassacskán jöttem rá, hogy mi volt itt a különös. Hát az, hogy makulátlanul tiszta maradt, sehol fekete maszat, a tördelő nyomdafestéktől szennyezett kezének a nyoma. Persze! Ezt a könyvet nem ólomsorokból állították össze tördelő asztalon. Számítógé­pen készült, jóformán steril körülmények között. Mi taga­dás, némi fájdalommal forgat­tam a kéziratot. Elővett az a mély nosztalgia, amely a régi nyomdatechnika iránt oly gyakran felmerül bennem. A nyomda, Gutenberg temploma... Az a csodálatos hely, ahol lapok, könyvek, az emberi elmének ezek a bámu­latra méltó termékei készül­nek. Lapok, könyvek, amelyek - akkor már tudtam - egész életemet végigkísérik majd. A nyomda számomra létezésem legtermészetesebb közege lett, amely mindig az otthon mele­gét árasztja. így éreztem ezt akkor is, amikor már felnőtt­ként, napilap élén álltam. Mindig az az órácska tette rá munkanapomra a koronát, mikor átmentem a számomra oly kellemes nyomdafesték­szagot árasztó üzembe, s a tör­famulusai delő mellett állva, együtt ol­dottuk meg a fennmaradt mű­szaki problémákat. Nyomdászok... Szedők, tör- delők, gépmesterek... Guten­berg apánk famulusai. Hogy ez a szakma milyen szorosan összetartja a művelőit. Igen, a nyomdászok nemcsak kollé­gáknak, hanem szinte amo­lyan cinkosoknak is tekintik egymást, mint valami nagy ti­toknak az együttes tudói, őr­zői. Fölidézem most Bulecza Pista bácsit, szedőnek, törde- lőnek, gépmesternek egyaránt kiválót. Ifjúsági folyóiratun­kat ugyanis Pista bácsi egy­magában állította elő egy kis egyszemélyes nyomdában, ahol maga végzett minden munkafolyamatot, s nagy sze­retettel magyarázta a műszaki tudnivalókat a szakmát kós­tolgató gimnazistának, kedvel- tette vele meg egy életre az ólombetűk világát. "V agyis hát: ólombetűk? Most jut csak eszembe, hogy ez a tárcám sem a régi guten- bergi eszközökkel, hanem komputertechnikával megjele­nítve kerül majd az olvasó elé. Hiába, az idő halad, ezt el kell fogadni. De bízom benne, hogy a szakma mostani műve­lői közt is akadnak Bulecza Pista bácsik, akik az effajta nyomdászat szeretetét oltják majd bele egy-egy lelkes mai fiatalemberbe. Próba, nyelvvizsgához Nem teher, a legtöbb mégis eredményes Nyíregyháza (KM) - A 2000/ 2001-es tanévben minden diák, aki nyelwizsgázni kí­ván, próbanyelvvizsgát tehet. A budapesti központú Felvételi Információs Szolgálat által mű­ködtetett országos Próbanyelv­vizsga Rendszer azért jött létre, hogy javítson a statisztikán, mely szerint a nyelvvizsgára je­lentkezők több mint fele sikerte­lenül zárja a megmérettetést. A próbavizsga lényege, hogy a nyelvet tanuló, valamikor nyelv­vizsgázni szándékozó diák min­den következmény nélkül fel­mérheti, mit ér majd a nyelvtu­dása a valódi vizsgán. Ez nem ró felesleges terhet a diákokra, vi­szont a jelentkezők 86 százaléka sikeres nyelvvizsgát tesz, ami lé­nyegesen jobb a már említett or­szágos átlagnál. Próbanyelv­vizsgát tenni angol és német nyelvből az év bármely hónapjá­ban lehet. Részletes tájékoztató­val a Felvételei Információs Szolgálat 06 1 473-0769-es számán szolgálnak az érdeklődőknek. Házassági évforduló A nyírmadai Tolnai Ferenc és neje, Kiss Ilona október 21-én ünnepelték 50. házassági évfordu­lójukat. Ebből az alkalomból a házaspárt három lánya, vejei és hat unokája köszöntötte Amatőr felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents