Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

2000. november 2., csütörtök GAZDASÁG 6. oldal HÍREK □ A Mol-csoport kedden lehívta 9,47 szá­zalékos TVK-részvény opcióját az Amerwind B.V-től, amely a Tiszai Vegyi Kombinát leány- vállalata, egyúttal 6,4 százalékos TVK-csoma- got értékesített a CIB Banknak, melyre vételi opciós jogot szerzett. így összesen 29,8-ról 32,9 százalékra emelkedett a Mól tulajdoni hányada a vegyipari cégben. □ Profit A magyar érdekeltséggel is rendel­kező British American Tobacco Plc. nemzet­közi dohányipari részvénytársaság kedden arról számolt be, hogy adózás előtti profitja nem változott a harmadik negyedévben, az értékesítés volumene azonban 9 százalékkal nőtt. Az első 9 hónapban a világ második számú dohányipari cége 599 milliárd szál ci­garettát értékestett. Erdész vándorgyűlés Nyíregyháza (KM) - A már megszerzett (ISO) s egy hamarosan megkapott (FSC) nemzetközi tanúsításon kívül egy harma­dik eredmény ugyancsak minősíti a Nyír­erdő Rt.-t: a nyíregyházi székhelyű erdő- gazdaság rendezheti jövőre a magyar Erdé­szeti Vándorgyűlést. Az Országos Erdészeti Egyesület 1866 óta létező szakmai szervezet, az erdészek erdővédő, szakmai önművelő, természet- és környezetvédő egyesülete. Évente egy­szer vándorgyűlésen ismerkedik az egye­sület tagsága, Magyarország erdőtájainak egyikével. A 2000. jubileumi évben Székes- fehérvár környékével, az ottani erdőgaz­dálkodással, vadászati kultúrával foglalko­zott az egyesület, ahol Kovács Gábor ve­zérigazgatónak - mint azt lapunk érdeklő­désére elmondta - alkalma nyílt arra, hogy az erdész társadalmat a következő eszten­dei vándorgyűlésre a Nyírerdőhöz hívja meg. Erre a rendezvényre 2001 júliusában ke­rül sor, amikor is a rendezők számításai szerint az ország minden tájáról ide érkező 600 magyar erdész a Nyírséggel és a szat- már-beregi táj erdeivel fog ismerkedni. Óriások éve Az idén a szokásosnál többször kapunk hírt, sőt mintát hatalmas­ra nőtt tökökről, karalábékról, vagy éppen burgonyagumókról. Ez a két gyerekfej nagyságú krumpli egy szabolcsi gazda kert­jéből származik Galambos Béla felvétele Compfair 2000 Budapest (MTI) - A kormány felismerte azt, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell az információs társadalom építéséhez, s ezért támogatja az informatikai eszközök minél szélesebb körben való elterjedését - mondta Sík Zoltán informatikai kormány- biztos kedden a november 4-ig nyitva tartó Compfair 2000, 13. Nemzetközi Információ­technikai Szakkiállítás és Szakvásár buda­pesti megnyitóján. Az informatikai kormánybiztos fontos­nak tartja, hogy a kormány és a társada­lom időben tegye meg a lépéseket az infor­mációs társadalom kiépítéséhez. Hozzátet­te: ha ma egy lépést elmulasztunk, akkor holnap már tízet kell megtennünk. Agrárkutatók a régiófejlesztésért Határontúliak is beszámoltak az elmúlt években Nyíregyháza (KM - G.B.) - Már a holnapi Magyar Tudomány Napja szellemében rendez­tek nemzetközi konferenciát október végén a Debreceni Egyetem(DE) Agrártumányi Centruma önálló részegysé­geként működő, egykor ho­mokkísérletiként ismert DE Kutató Központban Nyíregy­házán. A fenntartható mezőgazdaság K+F (kutatás+fejlesztés) felada­tai a Kárpát-medencében témá­ban szervezett tanácskozásra összesen mintegy 70 magyar, ro­mán, szlovák, ukrán szakember jött el. A részt vevő kutatóintézetek és az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) Mezőgazdasági Szakbizottsága még 1998-ban szerződést írtak alá, hogy össze­hangolják tevékenységüket a tér­ségben folyó mezőgazdasági K+F feladatok koordinálása érdeké­ben. Most Nyíregyházán a kuta­tóintézetek beszámoltak az el­múlt időszakban elért tudomá­nyos eredményeikről, s megis­merkedtek a szomszédos orszá­gok mezőgazdasági fejlesztése előtt álló legfontosabb feladatok­kal.- A Nyíregyházi Kutató Köz­pont a Debreceni Agrártudomá­nyi Centrum alapítója, a DE részjogkörű szervezeti egysége, mely éves gazdálkodási terv alapján működik, és felelős a ho­moktalajok komplex hasznosítá­sának kutatásáért, a tájkörzet­ben biztonságosan termeszthető növényfajták genetikai alapjá­nak biztosításáért. Kihelyezett tanszékeken keresztül részt ve­szünk a DE oktatási és képzési feladatainak megvalósításában - mutatta be a vendégeknek az ál­tala irányított kutatóintézetet Lazányi János igazgató. A nyíregyházi kutatóközpont évtizedek óta együttműködik a Sárközi Mezőgazdasági Kutató Intézettel a Magyarországon, il­letve Romániában nemesített faj­ták kipróbálása, kölcsönös hono­sítása és a savanyú talajok javí­tása területén. A Nagymihályi Kutató Intézettel kialakított kap­elért tudományos eredményekről Kurtinecz Pál, a Sárközi Kutató Intézet tudományos munkatársa (balról), és Szőke Lajos, a megyei Növény-egészségügyi és Agrokémiai Állomás igazgatója a tanácskozás szünetében a szerző felvétele csolat szintén a genetikai alapok fejlesztését, korszerű, energiata­karékos talajművelési eljárások bevezetését és elterjesztését szol­gálja, derült ki az igazgató elő­adásából. A korábbi bilaterális kapcsolatokat a DAB segítségé­vel tovább fejlesztették, s a Kár­pát-medence mezőgazdasági, ku­tatási és fejlesztési feladatainak koordinálása érdekében együtt­működést írtak alá. Ennek célja pályázatok kidolgozása, a régió­fejlesztési koncepció egyeztetése. A plenáris ülésen a résztve­vők beszámoltak legújabb kuta­tási eredményeikről. A nagyvá­radi kutatók N-15 izotóppal kö­vették nyomon a nitrogén útját, hogy a műtrágyázás hatéko­nyabb módszereit dolgozzák ki. Beszámoltak a napraforgó-, len-, vöröshere-nemesítés és agro­technika-fejlesztés területén el­ért eredményeikről is. Szlovák kutatók az energiatakarékos ta­lajművelés és a fenntartható me­zőgazdaság kialakításának kér­déseivel foglalkoztak. Az EU-in- tegráció előtt nagy jelentőséget tulajdonítanak a kis területen termesztett alternatív és gyógy­növények termesztésének. Dr. Kish Éva, az Ukrán Tudo­mányos Akadémia Világgazdasá­gi és Nemzetközi Kapcsolatok In­tézetének munkatársa az ukrán mezőgazdaság helyzetéről és új szaktanácsadási rendszer kiala­kításáról számolt be. A tanács­kozáson Bara Vasüe, a Nagyvá­radi Egyetem Környezetvédelmi Karának dékánja a térség mező­gazdaság-fejlesztésének feladata­iról beszélt. A tanácskozás résztvevői elha­tározták, hogy a tartamkísérle­tekben rejlő lehetőségek jobb ki­használása érdekében a fenntart­ható mezőgazdaság módszerei­nek fejlesztéséért közös pályáza­tokat készítenek, és kérik az Eu­rópai Unió támogatását a régió fejlesztése szempontjából fontos kutatási feladatok megvalósítá­sához. Alex, a honosított búza Az együttműködés eredmé­nyeként a Nyíregyházi Kuta­tó Központ több fajtát honosí­tott, melyek közül említést ér­demel az Alex őszi búza. A fajtát az országos fajtakísérle­ti eredmények alapján a Faj­taminőstő Tanács ez évben minősítette kiváló termőké­pessége és jó minősége alap­ján. A fajta várhatóan hozzá­járul a minőségi búzater­mesztés fejlesztéséhez ha­zánkban is. Befektetőbarát város Kész Nyíregyháza településfejlesztési terve Nyíregyháza (KM) - A város önkormányzati képviselő­testülete a közelmúltban fo­gadta el Nyíregyháza hosszú távú településfejlesztési kon­cepcióját. A megyeszékhely jövőképét meg­határozó terv két alapvető stra­tégiai célt jelöl ki: a stabil alapo­kon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság kialakítását, il­letve a minőségi életkörülmé­nyek biztosítását. A nyíregyházi önkormányzat a sikeres gazdasági élet meg­teremtéséhez fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését tervezi. Magas színvonalú szolgáltatá­sok feltételrendszerének kialakí­tásával kívánja segíteni az ön- kormányzat azoknak a hazai és külföldi cégeknek a letelepedését a városban, amelyek a majdani, szabolcsi schengeni határ gazda­ságföldrajzi helyzetét kihasznál­va, aktív termelési-kereskedelmi integrációt építettek ki a szom­szédos Romániában, illetve Uk­rajnában. Az önkormányzat előnyöket biztosít a helyi munkaerőt alkal­mazó, a versenypiaci helyzetük szempontjából felső és középka­tegóriájú vállalkozások befekte­téseinek. A cégek működésének elősegí­tésére az önkormányzat a saját telephelyek létrehozásának tá­mogatása mellett bérelhető léte­sítményeket, üzemcsarnokokat, irodákat, tárgyalókat, konferen­ciaközpontokat, telekommuniká­ciós hálózatokat, Európa-busi- ness centrumokat, korszerű ke­reskedelmi, banki, valamint áru­tárolási, és -továbbítási hálózato­kat tervez. Természetesen a gazdasági igényekhez igazítják Nyíregyhá­za humán erőforrás fejlesztését, a közép- és felsőfokú oktatási in­tézmények szakemberképzését, illetve a munkaerőpiaci át- és to­vábbképzéseket. A koncepció tartalmazza Nyír­egyháza közúti és légi közlekedé­sének javításával összefüggő fel­adatokat, így az államigazgatási egyeztetések összehangolását az M3-as autópálya létrehozására, valamint a 4-es számú főút új, déli-északi irányú csatlakozási nyomvonalának kiépítésére. A nemzetközi közforgalmi repülőtér kialakításáról a nyír­egyházi önkormányzat gondos­kodik. Jövőre meg is kezdi a kö­zép- és kiskategóriájú gépek fo­gadására alkalmas légi kikötő építését. A minőségi életfeltételeket a tervek szerint az önkormányzat a következő években a foglalkoz­tatás, a lakáshelyzet, az oktatási és az egészségügyi ellátás javítá­sával teremti meg. Az elképzelt fejlesztéseket vál­lalkozói tőkéből, saját forrásból, országos fejlesztési alapok, illet­ve az Európai Unió programa­lapjai támogatásából tervezi a szabolcsi megyeszékhely képvi­selő-testületé. ■ ■ Okocentrum az őslápon Bátorliget (KM) - Uniós tá­mogatással ökocentrum épül Bátorligeten, a köz­ség határában elterülő ős­láp jégkorszakbeli riövény- és állatvilágának kutatásá­hoz, megismeréséhez. Az ökocentrum az Európai Unió és a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területfejlesz­tési Tanács támogatásával jön létre, tudtuk meg a tele­pülés polgármesterétől Antal Mihálytól. Brüsszel 160 ezer euróval, a térségi területfej­lesztési szervezet 30 millió fo­rinttal segíti a bátorligeti ön- kormányzatot a kutatóbázis kialakításában. Az egykori helyi termelő- szövetkezet irodáját alakítják át ökocentrummá, ahol kor­szerű, minden igényt kielégí­tő elhelyezési lehetőséget hoz­nak létre a tudósoknak és a természetkedvelő turisták­nak. A létesítmény a tervek szerint 2002-től már fogadja a vendégeket. A mintegy 60 hektáros, védelem alatt álló őslápon olyan jégkorszakbeli növény- és állatfajok együtté­lése figyelhető meg, amelyre Európában csak Svédország egyes területein van példa. Az egykori nyírségi lápvi­dék utolsó maradványterüle­tén, illetve a hozzá tartozó Fé­nyi-erdőben, valamint a Nyo- mási-nagylegelőn több ezer igen ritka növény- és állatfaj él. Az alhavasi virágok, sás és fűfélék között megtalálható például a szibériai hamuvi­rág, a réti angyalgyökér, a hármaslevelű vidrafű és a zergeboglár. A jégkori gerin­ces maradványfajok közül az elevenszülő gyík számít a bá­torligeti ősláp egyik leghíre­sebb állatfajtájának. Hirdetés Raiffeisen kamatinvázió Akciós kamatlábak a Lekötött Forint Betétekre! Futamidő összeg 1 hónap 3 hónap 500.000-5.000.000 Ft között 9,35% 9,25% 5.000.001 Ft felett (teljes összegre) 9,50% 9,40% További futamidők: 6 és 12 hónap. Az EBKM megegyezik a közölt kamatlábakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents