Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-20 / 271. szám

2000. november 20., hétfő 3. oldal HATTER Drogoznak, M. Magyar László l\/I egdöbbentő volt az a közelmúltbeli tra­gédia, amikor két fiatal leány vesztette éle­tét kábítószer-túladagolás következtében. Sajnos, nem először szedett áldozatot a drog hazánkban, s félő, hogy nem is utoljá­ra. Mindennaposakká váltak az ezzel kap­csolatos hírek, a narkotikumokat terjesztők búsás haszon reményében vállalkoznak e tiltott tevékenységre. A napokban egy nyugdíjas édesanyát és két felnőtt fiát kap­ták el a rendőrök, mert egy fővárosi lakóte­lepen árulták a port, a tablettát. S szintén a hét végéhez kapcsolódó hír, hogy bezárnak Kecelen egy diszkót, mert ott a fiatalok könnyen hozzájuthattak az LSD-hez, az Extasyhoz, az ópiumhoz. l\/iásfajta ifjúsági csoportot is szeretnék azonban bemutatni: olyan fiatalokat, akik szintén egy szenvedély „fogságában" élnek, mégpedig az úgynevezett drótposta rabjai, ám ők ezzel a tevékenységgel nem a szer­vezetüket rombolják, hanem a lelkűket épí­tik. Verselgető, prózát írogató és festegető inakról van szó, akik a modern számítás- technika révén tartják a kapcsolatot, s nagy örömüket lelik abban, hogy egymás műveit megismerhetik, gondolataikat kicserélhetik. Augusztusig személyesen nem is találkoz­tak, azonban akkor tartottak egy próbaran­devút Sényőn. Annyira jól sikerült az akkori művészeti együttlét, hogy az elmúlt szom­baton és vasárnap szintén tábort vertek a nyírségi községben, hogy műveikből elké­szítsenek egy közös lemezt. Az ország min­den részéből érkeztek amatőr alkotók, hogy megvalósulhasson a közös álmuk. Lelkesen kezdtek hozzá a lemez készítésé­hez, munkájukhoz a helyi önkormányzat is minden segítséget megadott. A házigazdák kedvességét, szeretetét, hozzáállását látva szinte már szállóige közöttük, hogy ,;Sényő az aranyművelődés központja", s valljuk be, ennél jobb reklámot még tudatosan sem le­hetett volna kitalálni. Csak irigyelhetik őket a kábítószert fogyasztó tinédzserek és hu­szonévesek, .hiszen vannak álmaik, terveik, s tesznek is értük. A választás lehetősége va­lamennyiük számára adott volt, arról azon­ban már mindenkinek magának kellett dön­tenie: drogozik vagy drótozik... drótoznak □ Veszélyben van-e a Földünk címmel számítógépes szemléltetéssel színesített elő­adást tart Tátrai Béla amatőr csillagász a Nyírségi Civilházban (a zöld irodaház: Nyír­egyháza, Hősök tere 9. 2/230.) a TIT Jurányi Lajos Egyesülete szervezésében. □ Tájékoztató Záhonyban a Kandó Kál­mán Közlekedési Szakközépiskola és Gimná­zium tanárai és diákjai nyílt napot tartanak november 20-án és 21-én. A szülők és az ér­deklődők mindkét napon 10 órától hallhat­nak tájékoztatót az iskola tevékenységéről. Újrakezdés - sok-sok buktatóval Van-e, lesz-e élet a Cereol után? • A városnak, Nyírbátornak sem mindegy Kovács Éva Nyírbátor (KM) - Százkét dol­gozójától vett búcsút a közel­múltban Nyírbátor egyik leg­híresebb munkáltatója, a Ce­reol. A leépítést világgazdasá­gi okokkal, az étolaj-túlterme­léssel magyarázta a vezetés. A kollektív szerződésnek kö­szönhetően igen jó feltételekkel bocsátotta el dolgozóit a cég.- Bizton állíthatom, kollektív szerződésünk nemcsak Nyírbá­torban, de országosan is a leg­jobbnak tekinthető. - mondja Kovács József, a Cereol üzemi ta­nácsának volt elnöke. - Ez pedig annak köszönhető, hogy olyan kollektíva és egy olyan vezetés kötött egyezséget, amely képes volt ilyen szerződés aláírására. Szerintem a nemrég befejezett kétmilliárdos nyírbátori beruhá­zás is bizonyítja, a Cereol nem tervezte a bezárást, tulajdonosai­ban megvolt a szándék a folya­matos foglalkoztatásra, csak­hogy a világpiaci helyzet más­képpen alakult, mint ahogyan azt korábban látni lehetett. Kiemelkedő szerződés- Az, hogy több mint száz ember került utcára, tény - folytatja -. Mint ahogyan az is, hogy ez el­len a tény ellen maguk a dolgo­zók semmit sem tehettek, a dön­tés nem a mi kezünkben volt. Tény és igaz az is, hogy a Cereol, akárcsak elődje, a Bóni, soha nem volt átjáróház, ide bejutni komoly eredménynek számított, a dolgozók többsége törzstag volt, évtizedeket húzott le itt, a fizetések ezért is voltak az átla­gosnál magasabbak. Bizonyára ezért is fordulhat elő az, hogy so­kan gondolják úgy: a most el­bocsátott százkét ember munka­nélküliként sem járt rosszul. Csakhogy ez így nem igaz. Mint ahogyan az sem, hogy mi nem tudjuk, mit tegyünk, sőt, hogy a táppénzre várunk. A helyzet ez­zel szemben az, hogy a munka- nélkülivé lettek java része kvali­fikált, magasan képzett ember, akiknek többsége nem fogja vár­ni a sült galambot. Az üzemi tanács elnökétől megtudtuk, a dolgozók nemcsak a helyi munkaügyi központtól, de önmaguktól is remélik a se­gítséget. Tanulnak, vállalkoznak- Nem volt könnyű tudomásul venni, hogy utcára kerültünk- mondta Kovács József. - Én azonban biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb mindannyian megtaláljuk majd a számításun­kat. Csakhogy a dolognak igen sok akadálya van. Bár a Cereol vállalta a tanfolyamok, átképzé­sek költségét is, a munkaügyi központban csak akkor indíta­nak bármely képzést is, ha a szükséges létszám összejön. Én például vámügyintézői tanfo­lyamra jelentkeztem, de a felté­telek olyanok voltak, amelyeket képtelenség felvállalni. A tanfo­lyam ideje alatt munkát vállalni nem lehet, s arra sincs semmi garancia, hogy ha végeztünk, ak­kor kapunk munkát. Regisztrált munkanélküliként ugyanakkor mindössze 29 000 forintot ka­punk, hogy lehet ennyiből meg­élni, családot eltartani? A volt elnök szavaiból az is ki­derül: azok sincsenek könnyű helyzetben, akik vállalkozni sze­retnének. A mai politika őket nem segíti - fogalmaz -. A rende­letek sok mindennek, csak vál­lalkozásbarátnak nem nevezhe­tők. Százezreket kell többféle cí­meken kifizetni, miközben so­káig egyetlen fillér bevétel sem keletkezik.- Voltak kollégáim, akik igénybe szerették volna venni az egymillió forintos önfoglalkoz­tató, kamatmenetes hitelt. Csak­hogy a feltételek kizárólag első hallásra kedvezőek, mivel a hi­telfelvételhez 120 százalékos fe­dezetet kérnek, s ez a fedezet la­kóingatlan nem lehet. Kérdezem én, ki meri kockázatatni, hogy sikertelen vállalkozás esetén elárverezik a házat a feje felől? Ne legyen elvándorlás A Cereol egykori dolgozói nevé­ben Kovács József azt vallja: nemcsak a munka nélkül mara­dottaknak, de magának a város­nak is igen fontos érdeke, hogy Nyírbátorban ne szűnjenek meg a munkahelyek, hogy a szakkép­zett munakerő ne vándoroljon el. Úgy gondolják, aki egyszer el­megy innen, az még egyszer már nem jön ide vissza. Az már meg csak hab a tortán, hogy ha be­zárnak a gyárak, akkor keve­sebb iparűzési adó gyűlhet a vá­ros kasszájába, csökken a vas­úti, közúti szállítás, röviden: megkezdődik a leépülés. Iá1 zí>íé?z/. Tücskök és bogarak Szilvási Csaba ______________ Jelen kis munkámban nem a papucs- és ázalékállatkáról, nem is a könyvtárakban élő, és csiriz- és enyvízű könyvek­kel táplálkozó könyvtetűről (Troctes divinato), hanem a már Brehm idejében is is­mert, a neves szerző Az álla­tok világa című munkájában is megtalálható, de az utóbbi időben jelentősen átalakult csodatücskökről és csodabo­garakról szeretnék szólni. A házi tücsök (Grillus domesticus) bérházakban élő aktív beatzenész, aki elsősor­ban a késő esti és éjszakai órákban gyakorol szívesen. Rokonai az énekes kabócák (latin nevük igen kifejező: Cicadidae, magyarul Cicidi­dik), akik folyton táncdalfesz­tiválokra készülnek, és szor­galmas skálázásukkal visz­nek némi életet - a feleségé­hez hajnalban erősen kapato­sán hazatérő és nejét testi fe­nyítéssel ébresztő verőköltő bodobáccsal (Pirrhocoris ap- terus) együtt. A nagy hőscincér (Ceram- bix cerdo) vendéglőkben és éttermekben élősködik. Felis­merhető fekete kitinpáncél- szmokingjáról és nagy baju­száról. Hangokra nehezen vagy egyáltalán nem reagál. Többnyire meghúzódik egy csendes zugban, ahonnan rendkívül nehéz kimozdítani. A Kárpát-medencében az utóbbi időben igen elterjedt a pénzügyi nehézségei miatt folyton síró-rívó rivókaféreg (Echinococcus granulosus), amely gyakran mint többszö­rös villatulajdonos villásféreg (lásd: Aselheminthes), mint ékszerektől roskadozó gyű­rűsféreg (Anselida) és mint nagyértékű gépkocsival ren­delkező kerekesféreg (Rotato- rida) bukkan fel. Utóbbit hen­geresféregnek is szokták ne­vezni. Fejlettebb változatai a hat- és nyolchengeresek. A levéltetvek között az egyik legveszedelmesebb a névtelen leveleket írogató és küldözgető, még köztisztelet­ben álló köztisztviselőket, parlamenti képviselőket, sőt rendkívüli népszerűségnek örvendő minisztereket sem kímélő, őket befeketíteni szándékozni nem átalló kö­zönséges fekete levéltetű. Erre a féregre - egyik nagy tekintélyű megrágalmazott a, a Szent Galacsinhajtó, a Scarabeus Sacer azt a találó megjegyzést tette, hogy éppen az ilyen rágalmazókat illeti meg a közönséges ganajtúró (Geotrupes mutator) elneve­zés, nem pedig őt. Az egyik legkárosabb cso­dabogár a napjainkban rend­kívüli módon elszaporodott erős dohányos bagócs, aki kü­lönösen zárt helyiségben ke­seríti meg a magamfajta nem­dohányzók életét. Hogy a közönséges fülbe­mászó mit csinálhat - bár a bordafúró eszelény (Coenerr- hinus gapuxillis) majd kifúrja az oldalát - jelen sorok írójá­nak sem sikerült kifürkész­nie. Nem is baj. Hagyjunk va­lami munkát az általunk fürkészdarazsaknak is. Fokozódó különbségek Nyíregyháza (KSH Malakucziné Póka Mária) - A KSH háztartásstatisztikai adatai a jövedelmek számotte­vő területi különbségeit mu­tatják. A régiókat tekintve 1999-ben is Észak-Alföld volt a legkisebb a háztartások egy főre jutó évi átlagos nettó jö­vedelme, ami az országos át­lag kilenctizedé. A legkedvezőbb jövedelmi viszonyok Közép-Magyaror- szágot jellemzik, ahol az előb­bi mutató az észak-alföldinek 1,3-szerese. Az átlagosnál jobb a nyugat- és közép-dunántúli régiókban élők helyzete is, de a közép-magyarországinál gyengébb, hiszen a fővárosi jövedelmek kiemelkedően magasak. Az ország legkeletibb fek­vésű régiójához hasonló jöve­delmi viszonyok jellemzik Észak-Magyarországot is. Et­től valamivel jobb Dél-Dunán- túl pozíciója. A keleti ország­részt tekintve a Dél-Alfoldön élők egy főre jutó jövedelme a legmagasabb, a legjobb hely- zetűektől mért lemaradása ennek ellenére nem elhanya­golható mértékű. Észak-Alföld jövedelmi hát­ránya 1999-ben fokozódott, az átlagostól mért lemaradás na­gyobb lett. Ezzel párhuzamo­san az évi átlagos egy főre ju­tó nettó jövedelem a fogyasz­tói árakat meghaladóan emel­kedett. A jövedelmi különbségeket csak részben magyarázzák a keresetek (és más un. munka- jövedelmek) - egyébként szá­mottevő - eltérései, abban a háztartások összetétele, a benne élők gazdasági aktivi­tása is fontos szerepet játszik Aranylakodalom Gyermekei és unokái körében ünne­pelte házasságkötésének ötvenedik évfordulóját szombaton Nyíregyházán Tatos István és felesége Mán László felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents